Egyenlőség, 1910. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

27. szám Budapest, 1910. julius 3. XXIX. évfolyam. EGYENLŐSÉG Szerkesztőség és kiadóhivatal: I POLITIKAI JELLEGŰ, , I Előfizetési feltételek : Budapest, VII., Lövölde-tér 2 f a, zsidó felekezeti és társadalmi hetilap . Egész évre házhoz küldve 18 K --------- Fél évre — ________ 9 ״ Telefonszám:28—95 ־. | Szerkeszti : SZABOLCSI MIKSA.­­ Negyed évre — _ _ ___ 450״| MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A király mondta. §§§ Mégis más napok járnak már az égen. Éveken át birkóztunk egy értelmetlen és indokolatlan felfogással, mely a zsidó vallást ki akarta tudni az 1848. évi XX. t.-c. hatályából. Birkóztunk, verekedtünk, kikiabáltuk a tüdőnket, kértünk, bizonykodtunk, hiába. A klerikalizmus vaskalapos prófétáit meggyőzni, lebirni nem tud­­tuk. Pedig minden napnál világosabb volt, hogy igazunk van. Hogy az izraelita vallást a törvény­­hozás bevette s hogy a recepciónak nem más a tartalma, csak az, hogy a zsidó felekezetet ugyanazok a jogok illetik ebben az országban, mint a többi bevett — keresztény — felekezetet. Hogy tehát minden történelmi tradícióra való tekintet nélkül a bevett felekezeteket megillető jogállapotokba jutott a zsidó is és jogai a re­­cepció folytán úgy a múltból keletkezett, mint a jövőben keletkező kedvezményekre, következés­­kép a 48. XX. t.-c.-ben foglalt állami támoga­­tásra is megvannak. Ez a mi felfogásunk nagyon igaz volt min­­denki előtt, aki a törvényt ismeri és elismeri. Csak azok húzódtak tőle, akik fáznak minden­­től, ami egyenes és törvényszerű: a törvényt kerülgető klerikálisok és a miniszteri aktákat kerülgető hartstein lajosok. De egy hirtelen for­­dulat nagyon hamar változtatott ezeknek az embereknek az örömén. A klerikálizmust bottal verték ki minden hatalomból és befolyásból, Magyarországon egészséges idők kezdődnek, be­­csületes politikusok kerülnek uralomra s a csuha és a kaftán elmehetnek a kuckóba egy gyé­­kényre, ma már lehet jogról és­ törvényről be­­szélni, ma már lehet jogot követelni, mert van kitől és van, aki adjon.­­ Ahhoz a kissé hosszú időhöz képest, amíg a zsidóság kívánsága a rosszindulattal küzkö­­dött, rohamosnak mondható az a siker, mely a mi akciónkat követte. Már a választásokba is, — e a lapok fölhívására, — úgy ment bele az ország, hogy a jelöltek nagy része a sok nemzeti követelmény mellé sorozta a magyar zsidóság kö­­vetelését is. Jelszó lett a 48 .XX. t.-c.-nek a zsi­­dókra kiterjesztése, választók követelték, jelöltek ígérték, miniszterek fejtegették, minisztertanács volt miatta — és néhány hét alatt a felekezet követelése megváltozott és hozzá fordult közvé­­leménnyel, jóindulatú kormánnyal találkozott, a méltányló és elismerő köztudatba került. Nagy siker volt ez. Belekerültünk a köz­­tudatba, a napi politika megoldandó kérdései közé, a kormány és a pártok program­j­jába. Sőt nagyon érdekes jelenségei is támadtak a zsidó felekezeti ügyek felszínre kerülésének. Baloghy György első esküdtszéki tárgyalásán a törvényszéki elnöki székből gyönyörű közjogi fejtegetést tartott a magyar zsidóság politikai jogairól, a fejtegetésében a rosszallás félreismer­­hetetlen hangján magyarázta, hogy a recepció ma sincs végrehajtva s a zsidóság még sem részesül abban az álladalmi pozícióban, mely őt írott jogainál fogva megilletné. Íme : az ország piacán, parlamentben, bár­­sonyszékeken, bírák asztalán pertraktálják a mi igazságos ügyünket. Quae mutatio rerum! Mi történt az istenért? Csak annyi, hogy liberális korszakba jutottunk megint. Az antiszemitizmust felváltotta a mindent megértő és kiegyenlítő szabadelvű­ség s a mi igazságunk nem állott meg a közvélemény száján, hanem egyenesen a trónig repült s a király ajkáról szállott vissza ismét a politika levegőjébe. A király is mondta. A király is mondta, hogy a 48 . XX. tc. végrehajtatik. Nem nevezte meg a törvényt, de azok, akik a trónbeszédet szerkesztették, azt mondják, hogy a király erre a törvényre utalt. És várjon , azt mondta-e a király, hogy a felekezeti jogegyenlőség, viszo­­nosság és állami támogatás csak a keresztény egy­­házakra vonatkozik? Nem. A király azt mondta, Lapunk mai száma 36 oldal. A Magyar Kir. Államvasutak állomásain lapunk 40 fillérért kapható. (A magyar­ kiviteli és csomagszállítási részvénytársaság Hirlaposztálya útján.)

Next