Egyenlőség, 1912. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
EGYENLŐSÉG 1912 Julius 7. zsidók, korlátoltság és vakbuzgóság, számítás és gonosz szívháztól és hazától megfosztott. * Atyámfiai, Magyarországon, érzem, hogy megértenek, hogy fölösleges a magyarázat. Ugrásnyira tőlünk három világrészből jöttek össze zsidóküldöttek, hogy segítsenek a hittestvéreken, kiket égbekiáltó igazságtalanság és embertelenség tesz földönfutókká. Európából itt voltak az oroszokon kívül angol, francia, német, hollandi, svájci és portugál zsidók delegátusai, csak magyar zsidó küldötteket nem látott senki sem. Nem volt, aki küldte volna őket. A fenséges vállalkozásnak nincs segítője Magyarországon, de még csak érdeklődés sem mutatkozott. Annak a budapesti társaságnak, melynek feje személyes fölhívásomra azzal felelt, hogy ״ mi nem akarunk kivándorolni״, bemutattam itt néhány hittestvért, kik szintén nem akarnak kivándorolni, de azért ott voltak. Némely delegátus hetekig utazott, hogy ott lehessen, holott esze ágában sincs, hogy hazát cseréljen. Sőt biztosíthatom az urakat, hogy a mozgalom feje, az angol irodalom egyik dísze, büszkesége, Zangvill Izrael sem szándékszik letenni brítt állampolgárságát. Keresnek territóriumot az üldözött hittestvérek számára. E körül a munka körül segítségére lehet az ITO-nak, válhat tagjává és munkatársává a legkényesebb magyar patrióta is. Nincsen szó arról, hogy a zsidóknak visszaszerezzék régi hazájukat, ami majd csak a messiásnak lehet a feladata; nincsen szó a zsidó állam életbehívásáról, ami ellen tiltakozik hazafias érzésünk, minthogy az embernek végtére is csak egy hazája lehet, hanem szó van arról és csupán csak arról van szó, hogy ártatlanul és pusztán csak azért, mert azt a hitet vallják, mely a mi hitünk is, földönfutóvá tett embereket: úgy helyezzünk el valahol, hogy másokat onnan ki ne szorítsanak, másoknak meg ne ártsanak. Palesztina megszerzése utópia volt, mielőtt a próbálgatások megindultak és most, hogy annyi esztendő óta folynak, még inkább annak bizonyul. A török jobban félti Palesztinát, mint valaha és ha kiesnek a török kezéből, még kevésbbé válhatnék zsidó országgá. Palesztina akkor a keresztény államok ütközőpontjává válik és urává az lesz, kinek legerősebb a hadserege. Palesztina egyáltalában nem kapható és ha kapható volna, nem kellene. Hiszen százezrek, sőt milliók elhelyezéséről van szó, kiket Palesztina még rövid ideig sem táplálhat, nem hogy állandóan befogadhatna. Állandó, kiadós külföldi segítség nélkül az a néhány ezer zsidó sem élhet meg rajta, akik már ott letelepedtek: hogy gondolhatnak hát az orosz milliókra? Hiába a cionisták minden lármája. Tervük, kudarcot vallott. A muszka beözönléstől ők rettegnek leginkább. Palesztina nem fogadja be őket és ha befogadná, az a szerencsétlenekre nézve az éhenhalást jelentené. A cionizmusnál sokkalta fiatalabb ITO magában Galvestonban, ahova most a 60-ik kivándorló csapatot küldötte, több földönfutót helyezett el, mint a cionizmus születésétől fogva mind a mai napig. Territorium kell, ahol megszámlálhatatlan tömegek férjenek el. Territorium, minő volna pl. ha beválnék, a portugál Angola, mely négyszerte akkora, mint Magyarország és amelynek egyetlen sarkában, melyet termékenynek és jónak mondanak, egy millió kivándorló fér el. Territorium kell, ha Angolában nem, hát Délamerikában, vagy Ausztráliában, vagy ha béke lesz, a Kyrenaikában, vagy a hajdani Mezopotámiában. Territórium kell és hogy ezt az ITO megszerezhesse, ahoz kell, hogy hozzájáruljon Magyarország zsidósága is, hozzájáruljon számával, súlyával, szavával, tettével. Atyámfiai! Alakítsuk meg az ITO־ t a magyar zsidó hitközségek között. Nemes kapocs ez, mely testvéreinkkel a diasporában összefűz, anélkül, hogy sértené magyar hazafiságunkat. Segítői leszünk így egy nagy és világtörténelmi munkának, mely zsidó lelkiismeretünket is kielégíti, amennyiben mi is hozzájárulunk rabszolgaságban sínylődő hittestvérek millióinak fölszabadításához. Alakítsuk meg az ITO-t országosan és hitközségenként. Akik egyetértenek velünk, azokat arra kérjük, jelentkezzenek, hadd lássák külföldi hittestvéreink, kik azon a kongresszuson részt vettek és azok, kik őket arra a kongresszusra delegálták, hogy nálunk csak szólam kellett, hogy az ITO már meg is legyen! Szabolcsi Miksa: Az ITO alapszabályaiból : Az egyes ITO-egyesületeket rendes, alapítványozó, alapító és tiszteletbeli tagok alkotják. Rendes tagok csak azok lehetnek, akik 20-ik életévüket betöltötték; ezeknek — mindaddig, míg a közgyűlés máskép nem rendelkezik — legalább 40 évi tagsági díjat kell fizetniük. A rendes tagok befogadása az egyesületi elöljáróság határozata alapján történik. Alapítványozóvá az lesz, aki egyszersmindenkorra legalább 500 %-át áldoz az egyesület javára. Alapítóvá az válik, aki egyszersmindenkorra legalább 100 koronát fizet az egyesületnek. Az alapítók és alapítványozók belépése felajánlott támogatásuk alapján történik és ennélfogva nem szorul a befogadásra vonatkozó hozzájárulásra. Aki az egyesület érdekei közül kiváló érdemeket szerzett, az az egyesület elöljáróságának javaslatára tiszteletbeli taggá nevezhető ki. § 3