Egyenlőség, 1914. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-04 / 1. szám

1. szám, Budapestr4914 január 4. XXXIII. évfolyam. T­rr*vTrxrr rSdTr* IliJur I IlifxL­rUoilitur Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Lövölde-tér 2[a, Telefonszám: 95—28. POLITIKAI JELLEGŰ I Előfizetési feltételek: ZSIDÓ FELEKEZETI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egész évre házhoz küldve 20 . Fél évre -___-_____— 10 . Negyed évre ---------------5 . Szerkeszti : SZABOLCSI MIKSA. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Lapunk mai száma 28 oldal• A XXXIII. évfolyam A tűnő esztendővel az Egyenlőség­nek hatalmas kötete záródott le s ez évforduló a magyar zsidóság s általában a zsidóság krónikájának harmincharmadik évfolyamához hív munkára. * Isten segítségét invokálva, olvasóink és jóembereink buzdító bizalmát, támogatását kérve és remélve, egy kis visszapillantással kezdjük a dolgunkat, hogy megállapíthassuk, miképpen feladataink, szorgos­kodásunk ellenére, sem merültek ki s a célként kitűzött eredmények megszerzése, kivívása nemcsak az Egyenlőség, hanem az egész magyar zsidóság egyértelmű lelkes munkálkodására, küzdelmére szorulnak. Múló bajok mellett, állandóbb jellegűek is emésztik a zsidóság életerőit. Ezekre az Egyenlőség soha sem késik reámutatni, legyenek azok akár belföldi, akár nemzetközi vonatkozásúak, avagy társadalmi, illetőleg politikai színezetűek. Űrállomásunkról igyekszünk mindenüvé bepillantani, ahova emberi szem elhatolhat. Tudjuk és hírt adunk róla: mi történik testvéreinkkel a közel és távol keleten, avagy a tengereken túl, ahova az otthontalanokat az új haza vágya, az élet ösztöne vezérli. De még inkább számon tartjuk s beszélünk megfigyeléseinkről, ha honi rögeink közt vagy közvetlen környezetünkben éri baj, mellőzés, vagy tépkedi viszálykodás véreinket Nem különböztetünk. Nem ismerünk pártállást. A zsidóság minden reális, egészséges és hazafias törekvése maga mellett talál bennünket. Némely törekvéseket, melyeket a honi vagy a külföldi zsidóság, illetőleg mind a kettő javára valónak ítélünk: magunk támasztunk és táplálunk. Elég e részben talán a magyar zsidóság autonómiai mozgalmára, az­ITO magyarországi szervezetére utalnunk. Közülök az elsőnek ébrentartása s a másodiknak kiépítése úgyszólván kizárólag az Egyenlőség munkájának eredménye. Az első mozgalom nem ért még célhoz, de ez autonómiai akció hatása alatt a mozgalom vezetői közé odaállott a magyar zsidóság egy­negyed részét képviselő pesti hitközség, az ITO-szervezet pedig — miután 36 helyi bizottsága alakult — alapszabályainak küszöbén álló jóváhagyásával eljutott a legális megalakulás stádiumáig. De a román zsidók megtagadott emancipálásának ügyét is az Egyenlőség készítette elő annyira, hogy az osztrák״ magyar delegációból Európa ítélőszéke elé lehetett a kérdést állítani. Nemcsak a magunk és hittestvéreink nagy felekezeti és emberi jogaiért adatott a mútt évben helyt állanunk, hanem a felekezet becsületének védelméből is kivehettü­k részünket. A Beilis״ pör szolgáltatott erre alkalmat. Magyarország közéletének és társadalmának vezető férfiait Magyarországon először az Egyenlőség szólaltatta meg.­­ És ez készítette elő a magyar társadalom és a pártok együttes tiltakozásának fölemelő aktusát, munkálkodott közre azon határozaton, mely a vérvádtól a jogi védelmet Európaszerte meg akarja vonni; az Egyenlőség közbelépésének eredménye, hogy Magyarország hercegprímása a vérvád-ügyben keletkezett félremagyarázott nyilatkozatát a humánusan gondolkodó emberiség szerint is helyes világításba helyezte. Az emberszeretet műveiben az Egyenlőség mindenkor helyt állott. Olvasóinak nemcsak szíve, de erszénye is megnyílik a szavára. Az ITO territoriális tervei számára, túlnyomó­an az 1913. évben, közel 40,000 koronát küldöttek be olvasói, a pozsonyi hitfelek segítésére, felerészben az orthodoxia főiskolájának lábraállítása végett körülbelül 10,000 koronát bocsájtottak a rendelkezőnkre. És ugyanezek az olvasók lehetővé tették azt is, hogy a háborús tavasszal még a határszéleken állomásozó zsidó katonák pesztáni élelmezéséről, valamint az OMIKE menzájának asztalára szoruló főiskolai hallgatók vagyontalan csoportjának egy részéről is ingyen ebéddel lehet gondoskodni. Az Egyenlőség munkájába így kapcsolódik bele olvasói tevékenysége. ־־ Azmagyar zsinoság társadalmi helyzete, gazdasági életének érdekei és jelenségei az Egyenlőségben mindig hathatós támogatót találtak. Visszautasította a társadalmi béke megbontására irányuló kísérleteket s az

Next