Egyenlőség, 1916. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1916-01-02 / 1. szám
ג.2־ V , 1916 január .EGYENLŐSÉG tette volt fős résükelfojtásai A vidéki antiszemita sajtó kattogó gépfegyverekkel próbáltak helyettesíteni azt, amit a nálánál nagyobb lövőszerszámok torkában rekedt gránátok és shrapnellek elvégezni nem tudtak. A kis fúriákat leszereltük. Közben-közben magunk is megsebesültünk, de csak a cenzúrától. Ezek a lap fehér sebei. (Egy-egy sírkő, melyek alatt gondolatok nyugosznak.) ל Sokoldalú, megnehezedett tennivalónk közepette nem utolsó sorban háramlott ránk az a feladat, hogy olvasóközönségünk figyelmét ébrentartsuk, lelkesedését gerjesszük és a nemzeti munka nagy folyamába vezessük־. A hadi emberbaráti akciókból a hadi kölcsönjegyzésekből, a társadalom hadsegítő szeretetműveiből kivett meglepő részük, valamint önálló alkotásaik az eredményei ennek. . A recepció emlékét huszadik évfordulója alkalmából felújítottuk. A letűnt liberális időkből nemcsak az osztó igazságnak példáját mutató cselekvést állítottuk így homloktérbe, hanem a politikai és közélet sok régi és új kitűnőségének nyújtottunk módot arra, hogy a felénk csapkodó piszkos hullámok dagályában állapítsák meg a magyar zsidóság kurrens értékét, nemzeti valutáját. Vállalkozásunk több volt a hírlapi sikernél. Új teendők magjának humusává vált, amelyekből a jövőben is gyümölcsök fognak érlelődni. .......................... Az év folyamán az Egyenlőség egész sereg akciónak adott életet. Szervezte a felekezeti jótevés egynémely munkálatait és anyagi erői előteremtésén fáradozott. Megalakította a Magyar Palesztina-bizottságot és így a szentföldre szakadt hitfelek segítésére állandó fórumot teremtett, amelynek a török-magyar relációkban is nagy jövője lesz. A háború csapásai miatt földönfutókká vált menekültek segítésére megtettünk minden tőlünk , telhetőt. Az oroszdúlta kárpáti zsidó hitközségek bajai felé tereltük a figyelmet. Különféle hadi jótékonysági célokat szolgáló gyűjtéseink olvasóink áldozatkészsége folytán 40.000 koronát meghaladó összeget és ötvenezer ruhadarabot eredményeztek. Mindenütt ott voltunk, ahol tenni kellett. Az Egyenlőség, mint publicistikai orgánum, megerősödve, megújhodva állotta meg a válságos esztendőt. Növekedett irodalmi jelentőségében és súlyában. Információi, hirszolgálata oly elsőrendűeknek bizonyultak, hogy a háború alatt a külföldön is a legemlegetettebb zsidó lappá vált. Oldalakat idéznek belőle. A világ legtöbbször citált felekezeti lapjává lettünk. . Tartalma állandóan gazdag, a háborús év hatásai alatt nemcsak hogy nem zsugorodott össze, mint más lapok, ellenkezőleg, terjedelmében is megnövekedett Publicisztikai közleményei mellett irodalmi és tudományos része is bőségesebbé vált. A hírlap- és szépirodalom terén legjobb hangzású nevekkel találkozik benne az olvasó, irány cikkei alatt csak úgy, mint szépirodalmi részében. A zsidó közélet és az otthon igényeit egyforma szeretettel igyekszünk szolgálni. Verekszünk ellenfeleinkkel, küzdünk igazságainkért, költögetjük olvasóink szívét nemes buzdulásra, ápoljuk felekezeti irodalmunk minden ágát, népszerűsítjük tudományunkat. Mindez természetesen a jövőre is feladatunk marad. De terveink is vannak, abban a szellemben fogantattak, amelyet örökségül, tradícióul vettünk át. Szívünket dologszeretet és akaraterő irányítja, amelyek a magyar zsidóság javáért buzognak. Viszonzásul reméljük, hogy megértést s a jelen nehéz idejében azt a támogatást találjuk meg, amely vállalt és az idő méhéből előretörő feladataink teljesítésére mindenkor képessé is teszen bennünket. Egyenlőség. Az antiszemitizmus egyenlege. Irta: Mezei Ernő. Évzárta a számadások ideje, olyiknak csak saját lelkiismerete előtt, de olyiknak a nagy nyilvánosság számára is. Nincs itt helyén arról beszélni, micsoda rettenetes számadásokat rótt össze az elmúlt év államok és nemzetek életében, micsoda mérlegeket tesz ki fejedelmek, kormányok és törvényhozások működéséből. Még arról sem akarunk most beszélni, hogy a vér- és tűzáldozat és pusztulás szörnyű tételei között milyen részt állapíthat meg a maga számára a zsidóság. Ez a számadás csak a háború befejeztével érik meg. Egyelőre nyugodtak vagyunk, hogy a zsidóság nálunk is, másutt is megtette kötelességét, nagy erkölcsi és nagy anyagi erőkkel szolgálta mindenütt a tiszta nemzeti eszményt és a hazafiasság küzdelmét. De mintegy ellenpróbaként máris vizsgálhatjuk, hogyan üt ki a világháború irtózatos tűzfényénél az antiszemitizmus, kicsinynek elég kicsinyedő azért nagyon összetett számadása. Mert, ahogy a tapasztalás előbb-utóbb mindenütt kiderítette, az állandó zsidóellenes propaganda bizonyos körök rendszeres spekulációja, amely üzleti szellemre van építve és az üzleti verseny elvei szerint igyekszik lehetőleg busás eredményeket elérni. Berendezésükhöz tartozik tehát, hogy évi ,,egyenlegeket“ lássunk róluk. A háborús év iszonyú megpróbáltatásai pedig akár csak a közönséges élelmiszerspekulánsoknak, nekik is az uzsorás kizsákmányolás nagyszerű alkalmának látszottak, amikor mindenféle gyanús, vagy raktáron dohosodott portékáikat a legmagasabb árakon hozhatják piaci forgalomba és gyönyörű tőkét halmozhatnak össze, a háború utáni időre is.Egészen nyilvánvaló már, hogy a minden fajú és rendű antiszemitáknak a világháború spekulációja balul ütött ki. Ott voltak, — óh, nem a lövészárkokban! — mégis minden tábor mellett.