Egyenlőség, 1918. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-05 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Személynök״ utca 25. sz. Telefonszámok: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyv­kiadóvállalat..__ ...־ .........95-28 . Hirdetési osztály ._............ ... 85-91­. Nyomda __..................................145-06. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztette 1886—1915 Szerkeszti SZABOLCSI MIKSA. DE SZABOLCSI LAJOS. Hirdetési osztály: VII., Kertész utca 16. szám. Előfizetési feltételek: Egész évre ... ... ... 28 korona. Fél évre ................ 14 korona. Negyed évre............ 7 korona. .... Egyes szám ára 60 fillér....... A MAGYAR ZSIDÓSÁG POÉTIKAI HETILAPJA. A XXXVII. évfolyam. A polgári esztendő, amely e héten vált a maga teljességében a történelemés küzdelmek szakadatlan láncolata volt. Kezdete és vége s ami e két határkő távolságába esik, az egész tartalom, izompusztító és szellemölő forrása az egymásba fonódó, mindig új harcokat nemgyő ksrm­eszítéseknek és érvényesülési törekvé­­seknek. Vér- és acéleső verte a magyar nemzetet, irigység és rágalom férge morzsolta ráadásul a zsidóság gyökerét és törzsét, mely egyik meginhatlan pillére maradt az ellenséges támadásokkal szemben helytálló nemzeti akaratnak. "■׳־־ ׳•­­ A letűnt év hajnalának haladásakor még lengyel és román hittest­véreink új helyzetének kiépítésén, megérett, vagy érlelődő sorsának javításán munkálkodhattunk, de minél több küzdelmes nap pergett le az elpattanásig felajzott idegekkel folytatott harcokban, annál feszülőbb figyelemmel kellett szemünket a magyar zsidóság ki­­kezdett és megtámadott pozíciója felé fordítanunk. A régi belső ellenfelek, a frontokon kötött új vérszerződés hatásainak ellensúlyozására és a megnehezedett élet uj vámszedői felé nyomuló, megáradt panaszfolyamok utjának elték­elése, céljából, előkeresték és fölsorakoztatták kipróbált fegyvertársaikat s ha uj gúnyába öltöz­­tették is őket, bevitézlett vakmerőségükkel indítottak munkába. Az Egyenlőség így az elé a kényszerhelyzet elé került, hogy visszazökkenjen abba az eredendő állás­­pontjába, amely annak idején életet adott neki. A hit- és­ felekezetvédelem­ terén akadtak megújult feladatai. Felütötte fejét a tudományos■■ antiszemitizmus, amelynek kivédése teljesen az Egyenlőség hivatásává vált. A rutég-kazár prolk ■־־׳' izgatni próbáló papról a talmudhamisítást épp úgy az Egyenlőség sütötte ki, mint rp­v minden fegyverével és módszerével támadásra indult nagyváradi professzorra a végével bizonyította rá, hogy tudatlan és izgató. Amily vehemenciával pedig ezekkel réz­te le azt a másik különös támadást is, amely a modern szociológia ábrázatát rág mezébe mártott öldöklő méreggel kívánt eredményeket elérni, iidem erőnk­ kifejtésére ösztökélő küzdelmek voltak ezek. Nemcsak az a siker járt ,más munka újrakezdői visszamenekültek odvaikba és meglapultak a saját árnyé­­, a magyar zsidóság kilendült abból a közönyből, amely maga nem bolygatta fele­­n ■ már-már úrrá lett fölötte. A támadások célpontjába fogott felekezetből, mint annyiszor ׳­ os, bátor, szinte félelmetesen ellenállásra kész, egységes nagy tábor lett. Amit szép, nehéz elérni min magunknak, azt, csaknem egyik napról a másikra, megteremtette a­z és válogatásra be nem rendezkedett, orozva közeledő vállalkozása. Önmagukat talál­­föllobogtak pernyéjük alól és lángjuk hirdette újra, hogy életszikrájuk még nem hunyt szédelmi szükségszerűség megnyilatkozása volt ez. Mert a magyar zsidóság ellen­írás­ kestégetése után, amint az Egyenlőségnek még idejében felfednie sikerült,­­az rongyában tett előkészületek közepette nagy politikai sérelem éles vonalai villogtak lánk benne,■ vagy megállapítanunk felőle: fölösleges munka volna. Elég reámutat­­nikai sérelem, melynek eloszlatása a zsidó vallás recipiálása óta az Egyenlőségnek ’ hűségével elért — legnagyobb politikai diadala, testet nem ölthetett, mert a társadalmi magyar zsidó * 1' mozdulás-■,készülő י^״ sérelem fölfedett hírére félés-־ y' י ' , kadatlanul gazdagította; a se, tudományos és irodalmi

Next