Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam, 1-51. szám)

1924-03-29 / 13. szám

SZERKESZTETTE 18861915־ SZABO­LCSI MIM.­SA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL•. BUD­APEST, V. LIPÓT­ KÖRUT 26. SZÁM TELEFONSZÁMOK: 144—30, NYOMDA 92—70 P Ifi LÉTRE 75.0­00. — KORONA SZERKESZTI DR SZABOLCSI LAJOS fl a mbs taigi a mmn zsifle eili Ismeretlen rémetek a szigetvári tollnü­gyf­ől ־— Gál Jenő dr. védő levele az Egyenlőséghez Tisztelt Szerkesztő Barátom !­­ Azt kérdezted tőlem : igaz-e, hogy a kaposvári tárgyalásról nem mondtam el mindent, ami közölhető ebben a bor­­zalm­asan sajnálatos ügyben. Hát igaz. Nem mondtam el mindent.­ Nem mondottam el a legfájóbbat, ezt, ami a nagyközönségét talán nem is érdekli, meg sem is érti. A bíró té­­vedését repetálhatja a másik bíró, a n­yugtalan közvéleményt rendes med­­rébe fogja terelni a komoly felvilágosí­­tás, csak egy nem enyhülhet: az, amit mint sorsüldözött felekezetünknek egy­­szerű harcosa, éreztem annak láttára, hogy a demagóg antiszemitizmus mily romboló hatást vált ki éplelkű magya­­rokból és a hitehagyottság mily táp­­erőt ad a zsidógyűlölet oktalan terjesz­­tésére. A két legjellegzetesebb momentum e szomorú hírességre vergődött perben Huszár Csaba kirohanása a zsidóság Istenbe vetett hite ellen, amely abban csúcsosodott­ ki, hogy tagadásba vette a kinyilatkoztatás Istenét és a másik, amiről eddig nem beszéltem, hogy ez a gyűlölet paroxizmusában vergődő lelkűlét, a maga megmentésére zsidó se­­gítséget kért. Annak az embernek, aki azt mon­­dotta: ״ Zsidóval nem állok szó­­ba.“ —­ ״ Ha hasba találtam, megdög­­lött a zsidó !“ —, aki orvos létére a gyilkoló szerszámmal leterített zsidó embertársát vérében fetrengve hagyta és még az orvosi esküvel kötelező első­segélyben sem részesítette, — vádlotti minőségében állandó kérése az volt: idézzék a tárgyalásra Rosenberg Ignác zsidó ügynököt, mert ő ezzel akarja bizonyítani keresztény mivol­­tában való üldöztetését. Csak ennek a zsidónak igazmondása lesz az, ami m­eggyőzheti a bíróságot, hogy nem ő támadta meg Friedmann Ernőt, h ha­­nem az utóbbi támadt f­feá. A bíróság nem teljesítette Huszár Csaba kérését. Azzal indokolta, hogy Rosenberg Ignác ügynök többször büntetett egyén, lopást, csalást és ok­­irathamisítást követett el, megrögzött alkoholista, aki most is vagyon elleni bűncselekmény miatt reá ,kirótt bűn­­tetését tötti a szegedi .C§|j|^grbörtötl־ ben.; Senkinek , sem...kjell^?fip4,:tou.; Sem az ügyésznek, sem­ a sértettnek­, sem...a biróságnak.:Csak neki, a zsidó­­kat gyűlölő Huszár Csaba doktornak, aki gőgös elvakultságában, az öntelt­­ség és elbizakodottság felhéjázásában félórákon keresztül­ hirdette,­ hogy a zsidó faj métely, fejlődési akadály, a magyar nép haladásának meggátlója, amelynek a lehelete sem igaz.­ Ez a féktelen gyűlölködő, amikor azt hi­­szi, hogy a saját bőrének megmenté­­sére van rá szüksége, zsidó tanúra hivatkozik. És még emellett hogyan ? Azt mondja, hogy ezt a Rosenberg Ignác zsidó ügynököt egyszer Huszár Csabának nézték a szigetvári zsidók és borzasztóan elverték — őhelyette. A törvényszéki terem komorságát egy pillanatra csöndes ,derű váltotta fel. Mindenkit mosolyra késztetett, hogy Huszár Csaba a Rosenberg Ig­­nác hasonlatosságára teremtett lény. Ő, akinek minden második szava szittya mivoltát refrdeti, a sémita faj egy félre nem issmerhető kép­­viselőjéig hasonlít. Hiába mondották a tanúk, hogy szó sincs róla, a Rosenberg, zsidó nem az a vállas, athléta termet, mint Huszár Csaba, ő váltig erősítgette, csak az az ember jöjjön ide, hadd lássa Ország­­világ, 71007/ külső megjelenésre hozzá hasonló, igazmondási képességre pe­­dig csak ez a zsidó a meggyőző, mert ez fogja bizonyítani, hogy Huszár Csaba ártatlan,1 ״ ־ « És akkor, amikor a visszatetsző ne­­vetségesség fűződött ehhez az előadás­­hoz, egyedül én komolyodtam el. Ta­­lán csak én éreztem azt a zuhanást, amellyel ez az orvosember az antisze­­mita dekadenciák és az etnikai eltoló­­dások lejtőjén alásodródott. A zsidó csak arra jó, hogy esz­­köze legyen az ő boldogulásé­­- nak. Néha vártveregetéssel, máskor bele­­rúgással. Az ilyen házi zsidók a meg­­gazdagodás eszközei, de emberszámba nem mennek előttük. Az ő szemükben csak gettóivadék, akinek nincs jussa a keresztény­ megbecsüléshez. Keresz­­tény morál az antiszemita előtt nem az általános emberi könyörületesség, meg­­bocsájtás és türelem erkölcse. Ez az ő számukra nem érvényes. És alighogy felocsúdtam e cikázó­ gondolatok hatása alól, egy, újabb­ típus állott előttem, egy másik Rosenberg, dr. Rosenberg Alajos, a szigetvári kór­­ház főorvosa. Tipikusan érdekes se-׳ mita fej. Keleti lágy vonások, hajlott orr, élénk szemek, szerény magatar­­tás. És egyszerre csak megüti a fülei­­met, amit az elnök kérdésére : — Vallása ? — a csendesen beszélő ember hátraszege­zett nyakkal, hangos szóval és tekin­­tetét a teremben körülhordozva vála­­szol: Irrom, katli... < Körülbelül így hangzott. Ekkor eszembe jutott, hogy am­­ikor, a tárgyalásra jöttem, valaki a kezembe nyomott az utcán egy levelet, amely a főorvos úrra vonatkozott. Akkor csak­ átfutottam, elővettem és újra átolvas­­tam : ״ Ki lesz hallgatva Rosenberg Alajos dr. főorvos, Huszár volt főnöke. "Az ő

Next