Egyenlőség, 1926. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1926-02-27 / 9. szám

SS518. oldal MIMN­K Tisztjelettel kérjük mindazon igen tisz­­telt vidéki előfizetőinket, akiknek elő­­fizetése március he­ly én lejár, vagy már ezelőtt lejárt, hogy az előfizetést a lap­­hoz csatolt postalacfizetési lap útján mi­­előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében akadályok merülje­­nek fel. ־ Helyben, szokás szerint, pénzbesze­­­zőink kézbesítik az előfizetési nyugtákat. EGYENLŐSÉG kiadóhivatala VI., Teréz-körút 25. — Novemberben választ elnököt az Országos Izr. Iroda. Mezei Mór elhunyá­sával megüresedett a budapesti VI. Izr. Községkerület elnöki tisztje, amely egyút­­tal az Országos Izr. Iroda elnökségét is jelenti. A VI. községkerület elöljárósága febr. 23-án, kedden, délután tartott ü­lé­­sjében úgy határozott, hogy f. évi novem­­berben, a gyászév leteltével összehívja a VI. községkerület képviselőtestületét, mely a pestmegyei hitközségek kiküldött­­jeit foglalja magában, hogy megválassza Mezei Mór utódát. A VI. izr. község­­kerületben, mint ismeretes, domináló és vezető szerepe van a pesti izr. hitközség­­nek, mely dr. Lederer Sándor elnök vezetése alatt 249 képviselővel vesz részt a mintegy 100 tagú képviseletben, úgy értesülünk, hogy a pesti hitközség veze­­tőségének már meg is van a jelöltje az Országos Szr. Iroda elnöki állására a fő­­városi zsidó felekezeti­­ élet egy kiváló vezető tagjának személyében, kinek meg­­választása általános megelégedést fog kelteni a magyar zsidóságban. — A berlini zsidó nyomor. A berlini zsidó hitközségi képviselőtestület ülésén, február 17-én viharos jelenetek játszód­­tak le. Az ülésterem karzatán nagyszámú zsidó munkanélküli helyezkedett el, kö­­zöttük a ״ Zsidó munkanélküliek érdek­­közösségének­ vezetősége is. Berlinben körülbelül nyolcezer zsidó munkanélküli van és az egyesületnek magának ezer­­kétszáz tagja. A közoktatási kérdések tárgyalása­­során, mikor két új zsidó nép­­iskolának az alapításáról volt szó, a karzatról hangos kiállások hallatszottak: ״ Előbb a munkanélküliekről gondoskod­­jatok ! Kenyeret akarunk ! Éhesek va­­gyunk, tetteket akarunk látni! Nem aka­­runk a hajléktalanok menhelyére ke­­rülni V' — Friedmann főkántor emlékezete. Az Egyenlőség t­eg 11 lobbi számában közölte, hogy néhai Friedmann Mór főkántornak, a pesti izr. hitközség világhírű büszkeségének a napokban lesz százéves születési fordu­­lója. Dr. Lederer Sándor hitközségi elnök erre való tekintettel intézkedett, hogy a centennáriumot gyászü­nnepéllyel üljék meg a kerepesi­ úti zsidó temetőben. Dr. Hajdú Marcel, szertartásügyi elöljáró állapította meg az ünnepség rendjét. Az ünnepély február 26-án, pénteken — a centennárium pontos évfordulóján — délelőtt 11 órakor lesz és ez alkalomra kivonulnak a temetőbe a hitközség összes kántorai, valamint a templomok egyesített énekkara. Az egyházi beszédet dr. Hevesi Simon főrabbi tartja, a pesti hitközség nevében dr. Hajdú Mar­­cel elöljáró méltatja Friedmann Mór szer­­zői és előadói jelentőségét. Az ünnepély műsorán szerepelnek a megboldogult legki­­válóbb templomi kompozíciói,­­ köztük a mindenütt ismert ״ Ha az Isten kedvesein­­két..kezdetű gyászdal is. A magánszóla­­mokat Ábrah­ámsohn Manó és Lineczki Bernát főkántorok fogják előadni, végeze­­tül az összes pesti kántorok mondják a kaddis­imát. A rendezés fáradságos munká­­ját Burger Lajos szertartásügyi főtanácsos végzi, aki a környékbeli kántorokat ez után is meghívja.­­ A szombathelyi izr. hitközség kultur­­bizottsága január 24-én tartotta meg prog­­ramjának megfelelően január havi vallásos estjét. Az est előadója dr. Pfeiffer Izsák, a monori hitközség illusztris főrabbija volt. Dr. Hoffmann János meleg szavakkal üdvö­­zölte a vendég-előadót, ki nemcsak mint pap, hanem mint a magyar zsidó költészet kitűnő képviselője is, országszerte jó hírne­­vet vívott ki magának komoly irodalmi munkásságával. Dr. Pfeiffer ״ A próféták lelkéről“ szólott nagy tudással, mélyen át­­gondolt eszmékkel, gazdagon átszőtt, tökéle­­tesen felépített, költői lendülettel előadott gyönyörű beszédében. Dr. Pfeiffer Izsák tiszteletére előadás után, társasvacsora volt, melyen bensőségesen ünnepelték és ez ünnep­­lés harmonikus befejezése volt a szépsikerű estnek. (H. L.) — A­­kispesti zsidó ifjak és a Kispesti Zsidó Jótékonysági Bizottság február 27־ én, szombaton este 1410 órakor a Magyar Ki­­rály Szálló termeiben (Kispest, Üllői­ út 216) szigorúan zártkörű jótékonycélú purimi álarcos jelmezesbált rendez. Az estély jöve­­delmének felét a helyi és átutazó szegény zsidók gyorssegély-alapjára fordítják. — Péntek esti kalács a menzán. Az OMIKE Főiskolai Hallgatóságnak sikerült ismét jelentős haladást elérni a menza val­­lásos jellegének kidomborításában. Glasner Edéné az elmúlt péntek este 700 ünnepi ka­­láccsal vendégelte meg a főiskolai hallgató­­ságot. A nemesszívü adományozó, ki bő­­kezű ajándékát ígéretéhez képest havonta meg fogja ismételni, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a mensa péntek esti vacsorájá­­nak dr. budai Goldberger Leó elnök és dr. Weiller Ernő alelnök érdeméből különben is ünnepi kereteit még szebbé, még zsidób­­bá tegye. Vajha a hónapok másik , péntek estéje is ily megértő bőkezűségnek lenne kifejezője, — hogy a diákság ne csak ha­­vonta, hanem minden egyes péntek estén részesüljön a szombati kalács örömében. — Megila-olvasás a dohány-utcai temp­­lomban. Február 27-én, purim előestéjén 0 órakor érdekes megila-olvasás lesz a do­­hány-utcai templomban. Néhai Lazarus Adolfnak ezt a nagy örökségét Lineczki Bernát főkántor vállalta. — A rombach-utcai templomban szomba- ton délután tartott Solausz Szeudosz köre­­lében Fehlmann Mózes rabbi magasszár­­nyalású beszédben méltatta Mózes halála évfordulóját. Másnap a reggeli istentisztelet után a templom elöljárósága és tisztikara, valamint a templom régibb hívei Feldmann Mózes rabbi vezetésével kivonultak a zsidó temetőbe és imádkoztak a templom nagy­­emlékű papjainak sírjainál.­­ Az orthodoxia a héber élő nyelv iskolai tanítása ellen. Ismeretes, hogy a legutolsó években számos­­zsidó feleke­­zeti iskolába a hitoktatáson kívül a hé­­ber élő nyelv tanítását is bevezették és a gyermekeknek héberül kellett beszélniük az órák alatt. A pesti zsidó fiúgimnázi­­umban és nyomában a debreceni zsidó reálgimnáziumban is bevezették ezt a re­­formot. Most az ״ Agudasz Jisroel", az orthodox zsidók világszövetsége program­­jául tűzte ki, hogy ez ellen az iskolai élő nyelvoktatás ellen a konzervativizmus részéről felveszi a harcot. Az orthodoxia álláspontja e kérdésben az, hogy a hé­­ber nyelv ״ a szentség nyelve", héberül csak imádkozni szabad, valamint a ta­­nulást és a szent iratok tanulmányozását szabad héberül végezni. De a gyermeke■­ ket arra nevelni, hogy a köznapi élet be­­szélgetéseit héberül folytassák le, ellen­­kezik a zsidó tradíció törvényeivel. Az Aguda ez álláspontja igazolására körlet veléhez, melyet a zsidó intézményekhez intézett, több híres orthodox rabbi véle­­­ményét csatolta. A rabbik közt van a hunfalusi hires rabbi is, ki szorul­ szóra a következőket írja: ״ Mindazok az apák, kik gyermekeiket meg akarják erősíteni Mózes hitében és nem akarják őket pusz­­tulásba vinni, kötelesek fiaikat az ilyen iskolákból kivenni és eltávolítani, ép­­úgy, mint a bálványimádás házaiból.‘­ Mint értesülünk, hasonló álláspontot foglal el e kérdésben a pesti hitközség rabbinátusa is.­­ A szerencsi Chevra Kadisa Ádám hó 7-én tartotta m­eg rendes évi közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Kornitzer Salamon hitközségi és egyleti elnök szép szavakkal üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat, majd Gottlieb Benő jegyző olvasta fel az elöljáróság hároméves működéséről szóló­ jelentést, melyben az elöljáróság sikeres mű­­­ködéséről számolt be, külön kiemelve Kor­­nitzer Salamon díszelnök és örökös elöljáró­­sági dísztag érdemeit, melyet az egylet temető kerítésének felépítése és anyagi fel­­lendítése körül szerzett. A jelentést a köz­­gyűlés egyhangú lelkesedéssel tudomásul vette és köszönetet szavazott a lelépő elnök­­nek és elöljáróságnak érdemdús működé­­sükért. Majd megejtették a választásokat. Választási elnökké Schulhauff Sándor dr.־ t választották meg. Egyleti elnökké ismét Kornitzer Salamon választatott meg három évi időtartamra. Gondnokokká Alter Jónás és Kain Mór, ellenőrré Mandula Ede, pénz­­tárossá Stein Jónás, elöljárósági tagokká Groszmann Adolf, Dicker Zsigmond, Mosko­­vits Ede, Weinstock Mór és Kaisler Emánuel, számvizsgálókká Vadász Samu, Friedmann Ignác és Resovszki Mór. Miután Schulhauffl Sándor dr. választási elnök meleg szavak­­ban üdvözölte a megválasztottakat, Kor­­nitzer Salamon elnök meghatot­tan köszönte meg a közgyűlés bizalmát, mire a közgyűlés lelkes hangulatban véget ért.­­ A budai szr. hitközség február 22-én, hétfő délután tartotta évi közgyűlését, melyen az elöljáróság által előterjesztett költségvetést tárgyalta. Guth Pál pénzügyi elöljáró expozéjében a három milliárd és három millió koronát kitevő költségvetés elfogadását ajánlotta. Az ellenzék részéről dr. Bíró Béla igazságügyminiszteri tanácsos és Makrai Teofil, a budai Chevra Kadisa alelnöke tették a költségvetést szakszerű bír­­rálat tárgyává. A részletes vita során a ja­­vaslat mellett Szemere Samuné, Gerő Ödön, elöljáró és dr. László Áron szólaltak fel, míg az ellenzék részéről dr. Szidon Károly, a tanügyi, dr. Hazai Béla a közigazgatási előirányzatot bírálták, Beck Adolf az adó­­sérelmeket tette szóvá, dr. Biró Lajos p0­e­dig a szerinte igazságtalan múlt évi adó­­kivetésre való utalással adóreviziót követelt. Hosszú — este fél 7-től 11 óráig tartott —־ izgalmas vita után, mely olykor kirobba­­násokkal fenyegetett, végre a többség az ellenzék adóreviziós javaslatát elfogadta. — Héber oktatás az elemi iskolai tanu­­lóknak. Dr. Kecskeméti Adolf, a pesti szr.­ hitközség vallásoktatásügyi elöljárójának in­­­tézkedésére a főváros elemi iskoláiban ta­­nuló zsidó növendékek részére, a rendes hittanórákon kívül, heti háromórás héber tanfolyam létesült, amelynek kizárólagos anyaga a héber olvasás és liturgiai ismere­­tek. Az elöljárót az a cél vezette ebben a reformban, hogy azok a növendékek is, akik nem a hitközség elemi iskoláit láto­­gatják, hibátlanul olvasanak héberül. HzEGYENLŐSÉG 1926 február 27.

Next