Egyenlőség, 1928. július-szeptember (48. évfolyam, 26-34. szám)

1928-07-07 / 26. szám

^6Rfal 4ÉnÉKaÉÉB itiri'Mini iiiliiÉi i éiííéíü liii Kaszab elnök expozéja: Lélekszájában és talán intézményeinkben is a világ legnagyobb hitközségének mond­­juk magunkat. De sajnos, a mai súlyos gazdasági viszonyok között ez a tény csak a terhek fokozódását és a feladatok súlyos­­bodását jelenti. Azt ígértük, hogy egy szebb jövő csúcsa felé fogjuk vinni ezt a mi Pesti Szr. Kit község­ü­nket és négy hónap munkája alatt úgy jártunk, mint a vándor, aki a hegy tetejére tör és hosszú-hosszú előretö­­rés után csak azt látja élesebben, milyen messze a csúcs,­­ mily verejték­en annak ma­­gaslatát elérni. Székfoglaló­ progra­maink első pontja a vallásosság érzésének mélyítése volt. Ezen a téren, mint jelentéseink is mutatják, sike­­rü­lt cselekednünk egyet-mást. Megelégedés­­sel mutathatunk­: rá a női istentiszteletek fejlesztésének lelket emelő eredményére, az ifjúsági istentiszteletek áhítatának növelé­­sére, a vallásoktatás és egyáltalán az okta­­t­ás­ügy mind teljesebb kiépítésére, mind­­ezt annak a célnak szolgálatába állítva, hogy egyrészt a zsidó nőkön keresztül mé­­lyítsük vallásunk áhítatát, másrészt a zsidó ifjúságon keresztül vessük el a jövőben az erős zsidó és hazafias érzés magvát. A vallá­­sosság ápolásának érdekében egyik legújabb intézkedésünk az, hogy a kórházakban ápolt zsidó betegekre is kiterjesztjük immár gon­­­dunkat és ezentúl kérésünkre a főtisztelendő Rabbicág gondoskodni fog a nyilvános kór­­házak rendszeres papi látogatásáról, hogy betegen szenvedő híveink ott a vallás viga­­szában részesülhessenek. Templom, iskola, család, jövünknek ezek a legfontosabb vár­­bástyái és e bástyák erősítésének szolgála­­tába állítottak nagy építkezési programmun­­kát ■is, amely immár a megvalósítás küszö­­bére érkezett. Wesselényi­ utcai telkünkön kultusház és benne a hősök templomának építésére már kírták a pályázatot. A meg­­valósulás stádiumába jut immár elsősorban a Bethlen-téri új templom építése és utána a Józsefvárosban, majd a lehetőség szerint a Terézvárosban is Istenhez méltó templom emelése. Ebbe az építkezési programjunkba tartozik a Wesselényi­ utcai iskola korszerű újjáépítése, nemkülönben az Abonyi­ utcai gimnázium építkezésének befejezése és álta-­lában iskoláink célszerűbb elhelyezése. A kultúrát fogja szolgálni a Wesselényi­­utcai telkeken épülő kultúrházunk is, ahol végre méltó elhelyezést nyerhet a magyar zsidó múzeum és amely kulturépület lehe­­tővé fogja tenni gyarapodó könyvtárunknak méltó kifejlesztését, hogy az ott felhalmo- zott tudományos kincsek forrásából merít­­hessen a magyar zsidó kultúra. De a kultu­­rát lesz hivatva szolgálni az az intézkedé­­sünk is, amelyet székfoglalónk ugyancsak megígért, hogy ifjúságunk nevelőit, tanító­­testületünket valamivel jobb kenyérhez jut­­tassuk és tanítóink, tanáraink fizetését az állami fizetésekkel purifikáljuk. Ennek a ne­­héz pénzügyi műveletnek megvalósítása már meg van alapozva és boldogan jelent­­hetem be, hogy szeptember elején ebből az ígéretünkből élő valóság lesz. Ha nem te tudjuk megadni, tanítóinknak, tanáraink­­­nak mindazt, amit megérdemelnek, meg­­adjuk nekik a tőlünk telhetőt és erről a helyről is csak arra kérhetem őket, hogy apostoli hivatásukat folytassák lankadatlan hittel, abban a meggyőződésben, hogy áldá­­s és működésüket hitközségünk megértő sze­­retete kiséri. A programuu­nkban hirdetett takarékosság elveinek alapján állunk tehát e téren is, an­­nak a józan takarékosságnak az elvén, amely nem fukarkodhatik a jogos igények kielégí­­tésébe­n, de óvatoskodni kénytelen az amúgy is labilis egyensúly felbontásától a cél által nem szentesített kiadások vállalásával. Hit­­községünk gazdasági helyzete minden te­­kintetben szükségessé teszi ezt a legr­esz­­szebmenő óvatosságot. Hiszen a költségveté­­stok is deficitet kénytelen felmutatni, amelynek fedezetét még csak ezután kell előteremteni. Megvannak a terveink és bi­­,­odaírnunk e fedezetek előteremtésére. Szá­­molunk az államnak és a fővárosnak ben­­nünket megillető hathatósabb támogatásé­­val, számolunk övi Chevra Kadisánk gyer­­meki hűségével is, amely őt mindig szerető szülője mellé fogja állítani, aminthogy szü­­lője, a Pesti Izr. Hitközség mindenkor sze­­retettel­üllett mellette és fog mellette állani a jövőben. De számolunk hittestvéreink megértésével is. Mert nem tudhatjuk be csupán gazdasági helyzetünknek azt, hogy az adózás terén milyen sajnálatos elmaradás mutatkozik. Kivetett adóink befolyásának jelentékeny része tekintetében ugyanis saj­­nálatos késlekedések mutatkoznak. Már­pedig kell, hogy zsidó hit­te­siité­reink átért­­sék és megértsék, hogy ez az adózás több, mint törvényrendelte kötelesség teljesítése, lelkiismereti kötelesség ez és ettől az érzés­­től áthatva, magam fordultam tehetősebb zsidó testvéreinkhez, hogy teljesítsék ezt az erkölcsi kötelességüket azzal a szeretettel, amilyen szeretettel hitközségünk áll az ő lelki jólétük szolgálatában. Boldogan jelenthetem, hogy sikerült máris Chevránkkal oly elvi megállapodást létesíteni, amely biztosítékul szolgálhat e nehéz feladatok jobb ellátására. Megállapo­­dást létesítettük a temető birtokba, illetve kezelésbe adására vonatkozólag. Folyamat­­ban van minden függő kérdés tisztázása a béke, szeretet és megértés jegyében oly szel­­lemben, mint azt csekélységem és dr. Glücksthal Samu elnökhelyettes úr oly ben­­sőséges érzéssel hirdettük, székfoglalónk alkalmából. Szükségünk van testvérintézmé­­nyeinkknek és elsősorban Chevránknak segítő karjára kórházaink érdekében is. A mi zsidó kórházunk a szegények kórháza. Hitközségi kórházainkban, a nagy kórházban, a Bródy­­kórházban és a Kaszab-poliklinikán nem­­csak a főváros, hanem úgyszólván az or­­szág több mint 100.000 szegény betegét lát­­juk el és ez a magyarázata annak, hogy e kórházak fenntartása súlyos terheket ró reánk. Kötelességünk e terheket vállalni és teljesítjük ezt a kötelességet abban is, hogy tehervállaló képességünk fokozására nagy­­arányú építkezéseket végeztetünk most kór­­házainkban, egyrészt azok modernizálására, főkép központi fűtés bevezetés útján, más­­részt pótépítkezésekkel biztosítva nagyobb befogadóképességüket. E munkálatok már folyamatban vannak és őszre elkészülnek. Több beteget fogunk tudni tehát ezentúl el­­látni és jobban fogjuk tudni ellátni őket. Jobban szolgálhatjuk majd az orvosnevelés feladatát is, különösen, miután pótoltuk immár a kórház vezető orvosaiban bekö­­vetkezett fájdalmas veszteségeket. Ahogy hitközségünkön belül az alkotás vágyától felt­ve összefogunk az együttes munkára, ahogy Chevránkkal és zsidó intézményeink­­kel igyekszünk összefogni hitközségünk és felekezetünk javára, úgy igyekszünk össze­­fogni testvér-hitközségeinkkel a főváros te­­rületén és annak környékén. Boldogan je­­lenthetem azt is a mélyen tisztelt Közgyű­­lésnek, hogy e béke sugallta törekvéseinket siker koronázza, mert aminek évtizedek óta sajnálatos hiányát vallottuk­, egy alapzaton tudtunk találkozni öt fővárosi hitközség, a budai, óbudai, kőbányai, az orthodox hit­­község és a Pesti Izr. Hitközség felekeze­­tünk közös érdekeinek minél hathatósabb szolgálatában. Minden hithű­ zsidónak boldognak kell lennie, hogy van egy erős Pesti Izr. Hitköz­­ség, minden hithű zsidónak hozzá kell já­­rulni ahhoz, hogy ez a Pesti Izr. Hitközség legyen erkölcsi és anyagi erőkben minél erősebb. Nemcsak vallásunk parancsolja, hanem parancsolja ezt magyar hazafias ér­­zésünk is, mert a Pesti Izr. Hitközség az, amely a magyar zsidóság hazafias érzésé­­nek hivatott ápolója és visszatükröztetője. Ahogy egyek vagyunk vallásunkban, úgy kell egyeknek lennünk hazánk szerendében és a magyar boldogabb jövő előmozdításán­ban. A vita ״. Kaszab Aladár zajos tapssal és tetszéssel fogadott elnöki beszámolója után Eppler Sándor főtitkárhelyettes terjesztette be a számú vizsgálóbizottság jelentését és kérte a fel­­mentvény megadását. (Helyeslés.) A m­egin­­dult vita során Szemző Miklós szólalt fel elsőnek. Nagy eredménynek tartja a Pesti Chevra Kadisával és a többi hitközséggel való harmonikus együttműködést, elisme­­réssel szól az anyagi ügykezelés nyilvános­­ságáról, a költségvetés adatainak áttekint­­hető csoportosításáról, de kivánná a kíne­­vezeti tisztviselők fizetésének a régi mód szerint való feltüntetését is. Rosenberg J. Lipót nyugtalan zaj közepette szólt, majd dr. Hajdú Miklós terjesztette elő a Baross­ Szövetség ״ húsvéti hét vádjait** a hitközség ellen. A kereskedőknek ez a jobboldali­ cso­­portosulása szóvá tette a főkapitányságnak­ azt az intézkedését, hogy megbüntetett egy pesti keresztény kereskedőt, aki Budán gyártott laskát árusított. A szövetség vádias­­kodásában támadó beavatkozást lát a hit­­község autonómiájába és annak vissza­­utasítását kéri. Berger Béla kéri Feldmann Mózes rabbi özvegye nyugdíjának humánus elintézését, Freund Dezső a műszaki bizott־­ség nevében mond köszönetet a gazdasági elöljárónak, hogy a bizottság tagjainak ja­­vázlatát mindig meghallgatta, majd dr. Kr­senák Miksa, a VI. belső kerület templomának megépíté­­sét sürgette, kérte az Omike szubvencióján­­ak emelését és ajánlotta, hogy a jótékony­­sági ügyosztály a munkanélküliek és állás­­talanok érdekében közvetítő hivatalt állít­­son fel. Sürgeti, hogy a zsidó szegényeié kataszterét a nőügyfelekkel együtt állítsa sürgősen össze a hitközség és a Chevra, hogy egységes szervezet alapján lehessen a jóté­­kony­ságot gyakorolni. A kórházzal kapcso­­latban múlhatatlanul fontosnak találja a tuberkulotikus pavilion felállítását, mert zsidó tüdőbajosokat másutt alig lehet el­­helyezni. (Zajos éljenzés és taps.­ Viharos jelenetek. A következő felszólaló, Quitt Lipót, mind­­járt első szavaival vihart keltett, amikor a választásokat érintve azzal kezdte: a hitköz­­ségi választás úgy folyt le annak idején, hogy éljen Sándor Pál, éljen Dósz Géza... A közgyűlési teremben nagy zaj támad. — A tárgyhoz beszéljen! — kiáltják. Quitt Lipót azt mondja, hogy új életet várt a hitközségben, de sajnos, ennek jelét nem látja. A közgyűlésben megint lármás zugás támad. Quitt ezentúl megújuló zaj közepette folytatja felszólalását. Hivatkozott arra, hogy a kórházi kazánház építése fö­­lösleges volt és a 126.000 pengő a kórház részére körbeveszett. A többség hangosan visszautalsa Quitt szavait, mire Quitt magából kikelve feleli: — Kérem, amint az emberi szervezetnek­ szüksége van epére, úgy az ellenzék sem árt a közgyűlésen. Nem látja az új hitközségi hajnal hasadását abban sem, hogy a mun­­kát nem zsidó vállalkozónak adták ki. A keresztény egyházak sem juttatnak munkát a zsidóknak. A zaj most már oly erős lesz, hogy az el­­nök csak hosszas csengetéssel tudja a ta­­nácskozás nyugalmát biztosítani. Ha a gazdasági hivatal a szállítókkal szemben cassa­scontót nyújt, Quilt attól tart, hogy a hitközség szállítói ezt bekalkulálják számí­­tásaikba. @nasamascsrHUi

Next