Egyenlőség, 1933. január-június (53. évfolyam, 13-35. szám)

1933-01-07 / 13. szám

«T 9 . y ׳ • • * _______ __ S». évfolyam 13. szám 50 fillér ___Budapest, 1838 m­nn^^-y & MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA * MEGJELELIK HETEIKEIT EGYSZER SZERKESZTETTE 1886-1915 SZAB­O­LCS­I MIKSA SZ­ERKESZTOSEG es kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ARADI­ UTCA 14. SZÁM TELEFONSZAMOK: Aut. 144-30, NYOMDAAut. 245-84 FÉLÉVRE 12 PENGŐ SZERKESZTI »8SZABOLCSI LAJOS n­ewyork új kormányzója és — Sándor Pál A*2 Egyenlőség részére irta: '­­Ion Kaufmann a Jewish Chronicle főszer­­kesztője (Newyork) ' , néhány hét előtt folytak le az Egyesült­­ - á­lmokban a kormányzó״ választások, öt állam választott zsidóhitli kormányzót. Mí­ég nem fordult elő, hogy egy olyan ame­­rikai állam, melynek egy millión felüli , ׳ oka van, zsidóhitli kormányzói válasz-0■ ifl.' A most lefolyt választások nemcsak öt SE ־ lóhitü kormányzót hoztak, hanem a jé■""' Legnagyobb amerikai állam is zsidó­­k■­­u kormányzót választott meg politikai f­­éül. Ez a két hittestvérünk, Herbert H. L°.Kmannt aki N­ewyork állam birodalmi o­r­mányzója lett és akinek állása a legf­­­itosabb pozíció az Egyesült Államok­­b­an az elnök után. A másik Horner Hen­­ric, aki Chicago (Illinois) kormányzója­­­lt. A másik három zsidóhitűs kormányzó­­ "P Juss Meyer (Oregon), Arthur Selig­­o­amt (New Mexico) és David Scholz (Floridában), magyar zsidóság­ szempontjából kü­­­­z­ös jelentőséget kell tulajdonítani Her­­b­ert H. Lehmann megválasztásának, nem­­cs­ak azért, mert ő hosszú éveken át részt­­״׳,■I a Joint segítő munkájában, mely a ־־־״-u­gyar zsidóságra is kiterjedt, hanem a­ért is, mert közeli kapcsolat fűzi őt egy magyar, zsidóhitű politikushoz, Sándor rér képviselőhöz. 1­­927 ? ־-ben Sándor Pál világkör­üli utat te­tt meg feleségével a Resolute nevű ha­­jón. Az után együtt volt Warburg Félix ti­tkárral és nejével, a világhírű zsidó po­­sti ׳kassal, valamint Herbert H. Lehmann­­ll­­l, a jelenlegi kormányzóval, aki­­felesé­g­ével együtt utazott a hajón. Warburgék­ 11 Sándor Pál és neje meg is barátkoz­­ta a hajón a hathónapi út alatt és meleg '.étkezés fejlődött ki köztük. Lehmann­­év­al ellenben a hajóút alatt nem érint­­keztek. Mikor a Resolute hajó Sanfran­­cc­óba befutott, a Warburg és Lehmann­­aspárok kiszálltak és vonaton mentek vissza.Newyorkba, m­íg maga a hajó meg־ ^kerülte Észak-Amerikát és csak 12 nappal k­é *­őbb kötött ki a newyorki kikötőben. Sn ott álltam a kikötő hajóhidján és * wrtaipi a hajó érkezését, és Sándor Pálék ן­artraszállását. Legnagyobb meglepreté­­s *»lire látom *magam mellett Herbert Leh­­i ámat, aki odafordul hozzám és arra kér, h úgy mutassam őt be Sándor­­néinak. El­­mondotta nekem, hogy csak most tudta meg, kivel utazott együtt világkörüli út­­ján és rendkívül sajnálja, hogy Sándor Pállal már előbb nem kötött benső barát­­ságot. Most, mióta Newyorkba visszaérke­­zett és az egész amerikai sajtó egyhangú­­lag készült Sándor Pál fogadtatására, tudta csak meg, ki volt az a férfiú, kivel hónapokon át együtt utazott és most el­­sőnek sietett a kikötőbe, hogy elsőnek szoríthasson kezet azzal a politikussal, ki nemcsak a magyar zsidóságnak tett nagy szolgálatokat, de az egész világ zsidósá­­gának is, mert az egész világ előtt bátran és férfiasan emelte fel a szavát a zsidóság érdekében. Sándor Pál elé siettem és közöltem velem Lehmann üzenetét — aki akkor már al-­­ kormányzója volt Newyork államnak. A két férfiú melegen kezet szorított egymás­­sal. És én szükségesnek tartom, hogy megörökítsem itt ezt a jelenetet, mert elmondhatom, hogy a­­magyar zsidóság­­nak nagy és igaz barátja az Egyesült Államok egyik nagy pozíciójának betűr­­tője. Herbert N­. Lehmann kormányzó, a pesti MtKözség négy és félmilliós költségvetése Szenzációs adatok a legnagyobb magyar zsidó testület pénz­­ügyi háztartásából — Deficitmentes az 1932. évi pénzügyi kezelés — Száztizenötezer pengő megtakarítás — Hatvanhét­­ezer adófizető—Az átlagos hitközségi adó fejenként 20 pengő Hétfőn tartja a Pesti Izr. Hitközség évi rendes közgyűlését, melyen beter­­jesztik az 1932. évi költségvetés zárszám­­adását, valamint ־, az 1933.־ évre szóló­ előirányzatot. A mai rendkívül , kritikus gazdasági helyzetben az egész felekezeti élet fokozott érdeklődéssel fordul a pesti hitközség költségvetése felé, mert­ tudva­­levő, hogy a külföldi nagy hitközségeket alapjaikban rendítette ־ meg a pénzügyi׳ válság. Megállapíthatjuk azonban, hogy Stern Samu elnöknek és­­ munkatársai­­nak sikerült a gazdasági krízis közepette a hitközség pézügyi ^ egyensúlyát fenn­­tartani, 1t hitközséget­­ deficit­ mentessé tenni és így vezetni át ,ezeken a nehéz időkön.‘ Ez olyan történelmi­ érdem, mely a magyar zsidóság históriájában feljegy­­zésre méltó.״ ״ ■«.v -V* •יل • , ׳״ A költségvetés' részletes ^felépítése^ ffagy Andor pénzügyi elöljáró és Eppler Sándor főtitkár kitűnő munkája. Ebből ־ a rendkívül, szakszerű és ko­­moly • munkából közöljük • a következő szenzációs adatokat:­­ •­­ Az 1932. évre A,135.000 pengőt irányo­zott elő a hitközség. November végéig ez az összeg 84.000 pengő kivételével be is folyt. Minthogy azonban az előirányzat­­ban bennek volt az előző évnek 88 ezer pengős deficitje, tehát az 1932. évi pénzügyi geszti© deficit­­mentes. Ezt a rendkívüli eredményt a kiadá­­sok fokozott csökkentésével érte el a hit­­község. *Az elmúlt­ évben 115 ezer pengő megtakarítást értek el, ami annál jelen­­tékenyebb, mert a hitközségi kultusz­ adó 100­ ezer pengővel csökkent a zsidó* tág el­szegényedése folytán*. ׳■# A tuitkosségnél két tetésredakció top*

Next