Egyenlőség, 1933. július-december (53. évfolyam, 36-45. szám - 54. évfolyam, 1-10. szám)
1933-11-11 / 6. szám
EGYENLŐSÉG 1983 november 11. DR. GUTTMANN MIHÁLY: A TALMUDR Egy névleg elég jól ismert, rendkívül öreg, régi igen régi, világot látott vendéget kell bemutatnom: a Talmudot. Amidőn vendégnek nevezem ezt a majdnem két évezredes könyvóriást, teszem ezt különösen azért, mert a Talmud a nagy világ előtt csak időszakonként lép fel. Akkor sem magától lép fel, hanem felléptetik mások, kísérteties szerepeket osztanak be neki bizonyos válságos időpontokban, rendesen nagy bajok és csapások után, országos katasztrófák, háborúk, világtörténeti fordulatok előtt vagy után. De van nekem még más okom is, hogy a Talmudot e pillanatban mint vendéget mutatom be. Jellemezni kívánom a Talmudot mint ״ vendéget“ a népek között. Mert a Talmud, illetve a Talmudon keresztül megszólaló zsidóság sokat járt ám a népek között, sokat látott, sokat tapasztalt, sokszor tárgya volt félremagyarázásoknak, meggyanúsításoknak és gyűlölködő, nyílt támadásoknak. Ez az utóbbi az, ami a Talmud népszerűsítésének is meglehetősen ártott még saját körünkben is. Kinek van kedve ilyen ősrégi, éles támadásoknak kitett könyvvel a közösséget fenntartani? Mire jó az, kifelé elárulni, mondja nem ritkán az egyik vagy a másik, hogy a Talmud az én saját őseimnek a könyve, hogy a Talmud olyanféle okiratgyűjtemény, melynek közvetlen köze van az én saját családjámhoz? Ilyesmit hallottam néhány évvel ezelőtt olyanok szájából, akik ezt jóhiszeműleg mondták, kik őszintén nem ismerték a Talmudot, kik őszintén azt hitték, hogy a Talmudhoz semmi közük, kik őszintén azt hitték, hogy az egyre szaporodó . Talmud-támadások a zsidóellenes sajtóban tényleg csak a Talmudnak szólnak, csak egy idejétmúlta, rég elavult irodalmi műnek. Nos hát, akik azt hitték, keserűen csalódtak. Arra ébredtek, hogy nem a Talmud az igazi céltábla, hanem a zsidó: arra ébredtek, hogy nem a zsidó szenved a Talmud miatt, hanem fordítva: a Talmud szenved a zsidó miatt. Nincsen ám az egész ókornak még egy könyve, melyet annyira meghamisítottak volna szövegtanilag, értelmileg, históriai vontakozásaiban, mint a Talmudot. És ezt mind csak azért, hogy a Talmudon,keresztül rá lehessen támadni a zsidóra. Az utóbbi másfél évtized tapasztalatai szinte parancsszóval intenek bennünket, hogy ismét közelebbről érdeklődjünk a Talmud iránt; már csak azért is, hogy önönmagunk ne tántorodjunk meg saját öntudatunkban, saját őseink, saját múltúnk igazságos megbecsülésében; már csak azért is, hogy az ellenségnek ne tegyük oly könnyűvé a kritikáikut tv- kiadásokat. És van ennek még egy oka, melyet talán legelőször kellett volna megemlítenünk és ez abból áll, hogy felvilágosítólag tudjunk hatni kifelé oly helyeken, ahol őszinte, igaz felvilágosítást várnak és ahol a felvilágosító szó jótékony, üdvös hatást gyakorol. A Talmud viszonya az idegen népekhez közvetlenül adódik az ő embertani elméletéből. A Talmud saroktételt lát a biblia ama szavában, hogy Isten csak egyetlenegy emberpárt teremtett és hogy minden emberi lény, éljen az bárhol a föld kerekségén, ennek az egy emberpárnak az ivadéka. Ez a Talmudnak egyik legfontosabb hitcikke. A Misna, vagyis a Talmudnak ősibb része, melynek anyaga a 2. század előtti időre esik, a következőkép magyarázza az egy emberteremtés tényét: Miért lett csak egy ember teremtve? Ez arra akar tanítani, hogy aki akár csak egy embernek a vérét is ontja, már úgy számítja neki az írás, mintha egy egész világot semmisített volna meg. És azért is, hogy az emberek békét tudjanak tartani egymás közt, hogy ne mondja az egyik a másiknak: az én apám nagyobb, mint a te apád (mert más őstől származik, mint a te apád); és az eretnekek, illetve többistenhivők miatt is van. És végre bizonyítja az egy emberteremtés Istennek a nagyságát, mert az ember akárhány érmet készít adott minta szerint, mind egyenlő lesz. Isten pedig egy emberpártól teremtette az egész emberiséget és mégsem hasonlít egy ember a másikhoz. (Szanhendrin IV. V.) Ez egyszerű kifejtésben még világosan felismerhető a hitvalomás az emberiség egysége mellett és egyszersmind a tiltakozás a pogányvilág ama felfogása ellen, mely többfajta emberiséget különböztet meg egymástól, ugyancsak hitvallomási alapon, azon az alapon ugyanis, hogy több istenség létezik. * Azokban az időkben, amidőn a politikai feszültségek és a kívülrőlszított ingerültségek elyhültek, a zsidók baráti viszonyt folytattak nemzsidó környezetükkel. Elvileg is tehették. A noachidák hét tételből álló vallástana megadta erre a hitelvi alapot is. A zsidó nemcsak azt a nemzsidó embertársat ismerte el felebarátnak, ki zsidóhitre tért át — azt ő nem is követelte —, hanem a Talmiul elismert minden embert, ki az általános humanitás és erkölcs elveit nem tagadta meg a zsidósággal szemben. Ezeket a nemzsidókat dicséri a Talmud, nagy elismeréssel adózik emberies érzelmeiknek és „a népek jámborainak“ nevezi őket. Már nagyon korán találkozunk szociális és jótékonysági intézményekkel, melyek nemcsak a zsidó, hanem a nemzsidó, illetve pogány szegényt is tekintetbe veszik, így például a földi terméssel kapcsolatos szegény adományoknál, melyeket a nemzsidó szegény épúgy vehetett igénybe, mint a zsidó (Gott. 5. fej. végén). Nevezetes a következő két mondás: a) Élelmeznek nemzsidó szegényeket zsidó szegényekkel és meglátogatnak nemzsidó betegeket zsidó betegekkel és temetnek nemzsidó halottakat, mint zsidó halottakat, a béke utjai miatt (Gitt. 61a). b) Meggyászolják a nemzsidó halottakat, megvigasztalják a nemzsidó gyászolókat és eltemetik a nemzsidó halottakat a béke utjai miatt (T. Gitt. 5 (3) végén). Tehát mégegyszer összegezve, a Talmud a pogánnyal szemben is fenntartotta a felebaráti viszonyt a legvégsőbb konzekvenciáig. A Talmudnak pogánykritikája ott kezdődik, ahol a pogány a humanizmust megtagadja és ellenséges indulattal lép fel a zsidó ellen. Rendkívül tanulságos a mi szempontunkból egy híres mártír halásának lefolyása. R. Ghanina b. Teradjon volt, az. Begöngyölítették egy Tóra-példányba és úgy vetették a máglyára. A tűz pokolkínokat okozott neki, de a testét övező pergamentek megvédtek a gyors haláltól. Távolba meredő tekintete meg-• ragadja környezetét. Mit látsz?— kérdik tanítványai« — Látom, amint NEIGER rituális étterme Teréz-körut 4. — Telefon: 249—73. Minden este halkülönlegességek, sólet stb. . Polgári árak. 2 személyes eberjet 1.80 P házhoz szállítunk. 9. oldal