Egyenlőség, 1934. január-június (54. évfolyam, 12-29. szám)
1934-01-13 / 12. szám
i if :״ ¥ j a .. • • , • • « H |g k p g JJ | ! Az egyetemi incidensek nincsenek le־ zárva. A vidéki egyetemeken röpcédulákat osztogatnak az egyetemi szövetségek, melyekben a zsidó-kérdés megoldását követelik és addig nem hajlandók beiratkozniaz egyetemre,, míg erre nézve hazá- Tűzött ígéretet nem kapnak. Nem tudunk magunkban elfojtani egy keserű mosolyt. Ugyan mi megoldanivaló van még a zsidókérdésben? Várjon hol ,vannak azok a״ zsidó befolyások az egyetemi ügyekben“, melyekről az ifjúság panaszkodik? Hol vannak azok a zsidó egyetemi tanárok, magántanárok, kiket el kell távolítani?. Valaha az átkozott szabadelvű időkben . Nagymagyarországon igenis voltak zsidó tanárok az egyetemeken. Mert a keleti nyelveket Goldziher Ignác tanította, a magyar történelmet Marczali Henrik, a magyar nyelvészetet Simonfi Zsigmond, a magyar bölcsészetét Alexander Bernét, a magyar nevelésügyet Kármán Mór, a magyar irodalom történetét Bánóczy József... Ezek a destruktív idők azonban elmúltak, de mi azt hiszszük, sem Magyarország, sem a magyar kultúra nem vallotta kárát annak, hogy ezek a tanárok, valamint Foyer László, Schwarc Gusztáv, Réti Mór, Wittmann Ferenc tanították a magyar ifjúságot. De ma, mind az öt egyetemen összesen egy zsidó rendes tanár működik. . Több nincs. Ami pedig a magántanárokat illeti, az orvosi kartól eltekintve, docenzurát sem kapott másfél évtized óta zsidó tudós. Azt hisszük tökéletesebben megoldani azsidókérdést az egyetemen nem lehet. Nem értjük tehát, hol ütközik a ״ zsidó befolyásba“ egyetemi tanulmánya alatt a magyar ifjúság és mit kell olyan sürgősen ״ megoldani“ a zsidókérdésben? Az élet nagyon szomorúan, fájdalmasan oldotta meg a zsidókérdést és az ezrekre menő lerongyolódott tömegek a zsidó jótékony irodák udvarain, valamint a nyomorgó és éhező zsidó diákság itthon és a külföldön olyan megoldást mutatnak, amelynél különbet a Turul szövetség sem képzelt el. Valaha a márciusi ifjak a sajtószabad- Ságért, agondolatszabadságért, a polgári jogegyenlőségért harcoltak. És mit kíván ma az ifjúság? A zsidókérdés megoldását... KS“ ן &$äfc9י״ נ.>׳ ’ל* '■■׳-״ל'- ׳' , ., 54. ágfolyam -12. szám fel C.mv SZERKESZTETTE 1836—1915 SZABOLCSI MIKSA szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 11. I. EMELET. TELEFONSZ.: 144—30. 539-56. NYOMDA: 100-44 FÉLÉVRE 12 PENGŐ SZERKESZTI »« SZABOLCSI LAJOS •. .v.r. Budapest, 1934 Január IS fillér A MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA * H MEGJELENIK HETEKKÉNT EGYSZER «•$ 1 % Válasz nagytiszteletű Szabó Imre esperes urnak legújabb írta: Szabolcsi Lajos tér06 A német események sokféle iparág mellett különösen egyet tettek tönkre: elvették a térítők kenyerét. A különböző országokban működő térítő missziók kétségbe vannak esve. A zsidókat nem lehet többé rábírni a kitérésre, még a legékesebben szóló ígéretekkel sem, mert a német események megmutatták, hogy a kitérés nem használ. A kitért zsidót épúgy ütik, mint a zsidót, sőt három nemzemlékre visszamenőleg üldözik a kitérőben a zsidó vért és sokszáz protestáns lelkésznek el kellett hagynia a helyét, mert a nagyanyjuk zsidó volt. Ilyen körülmények közt a térítőkknek nagyon megnehezült a sorsuk Közép-Európában. .Csak ezzel tudom magyarázni azt -at-legújabb kétségbeesett kisérletet is,rimelyeré SzabóImre református esperes ur a skót misszió* vasárnap esti ülésén• elkövetett! Az esperes ur belátja, hogy* a német események megrendítik * a zsidótéritök munkáját, xle még mindig bízik •* abv bail,, ״ hogy a református egyház és a magyar zsidóság.MWtvtäUB .QZ. egymáshoz vezető utál**. Hiszen a" református egyház feladata —■ mondja a nagytiszteletű ur —, hogy áttérő zsidóságot telkileg , megdolgozza .. .*״ " Erre már volna néhány *szerény megjegyzésünk. • ■ A református egyháznak Magyar• országon rangidős püspöke .dr. Haltazár Dezső ur őnagyméltósága,* a magyar szabad elvüség történelmi alakja V !Mi ,zsidók, megszemélyesítve. 12s'»bis!0ny'vdr.if Bál, lázár •Dezső '•‘;reformátusaipüspök út ....... • י*•.. •v ־ ■v»nt,mdtmtm •׳!*■ni maga bölcseségével, józanságával és ragyogó eszével .megkereste és megtalálta az utat a magyar zsidósághoz és a magyar zsidóság őhozzá már évvtizedekkel ezelőtt. De ez az út ballazámértelmében azt jelenti, hogy a magyar zsidóság tisztelettel övezi a református egyház tiszta elveit és puritán magyarságát, a református egyház pedig megbecsüli a zsidóságban a hithűséget és a hazafiságot. És ezért, "mikor a skót misszió tavaly sérütgetni kezdett, dr. Kaltazár Dezső éppen e lap hasábjain emelte fel szavát a céltalan, oktalan és csak a köz- békét háborító zsidótérítés ellen." ,De különben is mivel óhajtja az áttérő,' zsidókat .״ megdolgozni“ a nap tiszteletű úr? Állásokat nem ígérő kenyeret nem adhat!