Egyenlőség, 1934. január-június (54. évfolyam, 12-29. szám)
1934-01-13 / 12. szám
v:י• f:. V ■״ י • '־. ׳-■־..׳ :.י;••• 4 •..!».3 .•ד•־ . .. י■-י־■■ I־',■יי■.ז; ■■V •: -*W;. *ág győzednc, s hogy az örök emberi ideálokért küzdő Makkabeusok ־ koporsói a múlhatatlan*.*# fájából vannak faragva. Halál a rhanika-láng zsolozsmáial Legyen sötétség TeutóniábanI Vasat, tüzet ellene: a zsidó Purim-Ta. Ne legyen rondó öröm többét ־ Támadjon föl Hámán! . S ne tétessek többé emlitós róla, hogy lehull a Izánaának ördögi álorcája, a történelem megismétlődő eseményei közben bárhogyan változtassák is a neveiket: Titusznak vagy Hadrianusnak, vagy spanyol Ferdinándnak vagy Torquemadának is hívják őket. Igazságosztó, világosságot hívő hitnek nincs helye a germán kalendáriumokban. Pokolba vele: a zsidó peszpe 1-ünneppel. A szabadság gondolatával. Hogy egy az Isten s egy az ember. Hogy a Fáraók terveit pozdorjává töri a gondviselés, hogy nem lehet rabvárosok gula-rabszolgáivá süllyeszteni a gyöngébbeket, bűnbakká megtenni az ártatlanlelküeket s erőszakkal vörös-tengerbe fullasztani akarni ostorral vert üldözötteket. A szabadság zsidó éneke némuljon el Germániában! S máglyára a fiige ünnepével. A zsidó vallomással: Én vagyok az Isten, aki kivezettelek minden hegyi atomokból. Ne legyenek más Isteneid, Csak az Igazság, a szeretet Istene. Térdre a más, a földi Estének, a dachaui koncentráló táborok földi istenei előtti A korbács, a sütő-vas, a pel׳ tangérek ördögistenei előtti Mit keres a dórén szentimentális zsidó törvény a Setoc, a Rajna mentén, Thüringia erdőségeiben, Wotán áldozó oltárai mellett, ahol minden hullám tovább viszi és min♦len la törzsbe belé van vésve az uj germán törvény: ölj! gyilkolj! tégy hamis tanúbizonyságot embertársad elleni rasszim״׳ emberi jogoktól! kinek kell az elavidt zsidó parancs: Ne ölj! Ne kívánd más jogos tulajdonát! Ki vele a német kalendáriumokból a zsidó ünnepekkel. Talán csak egyetlen szomorú ünnepet engedélyeznének keggyel minekünk az Edda barbár ünnepségeinek feltámasztói: a Zsidó siralmak, a zsidó gyásznak, Jeruzstilom romlásának könnyekbefuló emlékező ünnepét. Iregjen szakadatlanul a zsidó könny! Zsidó apák hadd járjanak reményvesztetten hontalan bolyongó utakon. Zsidó anyák szive hasid szakadjon meg megszégyenített, ízveggyalázott gy’ermekeik miatt! Zsidó hajadonok, zsidó ifjak szerelme lagyen fertőzet, legyen galádság! Ide olthatatlan a hitünk: Jeruzsálem gondolatai, a zsidó lélek eszményei örök időkig ünnepei maradnak az emberiségnek. A kalendáriumokból kitéphetik ■— a telkekből sohasem ... Stil Sarin ■ Kuba i.ר in (Vku mi dió «ás gjTófo׳־ intézet már napi Itt — pengőért leg tőkéjét ewehh eganatoriumt wt. . ל Mtint * nyújt fi—Osvorr é'.ke«Vh'zkunival-égvad. December 17-én tt párisi magyar zsidók közül mintegy háromszázan megható dhanukaünnepségre gyűltek őste a párisi Magyar Házban. A Moauz cur és a,,Szentélyed megfertőzve"" vallási énekei után 30 magyar zsidó gyermek a Himnuszt énekelte, egy kis ötéves, gyermek a Hiszekegyet szavalta el majd egy kis leány Szabolcska Mihály versét szavalta el. A Grand Café-ban, mely a külföldön élő magyarnak sóhaja a távoli haza után... Ezután elénekelték a „Szól a kakas , már“ című ősi magyar zsidó dalt, majd színdarabot játszottak el a kis gyermekek, melynek tartalma szintén kidomborította a szereplők magyar zsidóságát Magyar zsidó danuka ünnepély még nem volt Párisban. Ezt a megkapó ünnepséget, melyet Goldstein Ernő, az Országos Iroda átlal kirendelt zsidó hitoktató rendezett külön jelentőségre emelte a párisi keresztény magyarság testvéri megmozdulása. A gyerekeknek a magyar táncokat Nagy Ilonka katolikus missziós tanárnő tanította be, igazi keresztényi szeretettel és magyar hazafisággal. Az ünnepélyen megjelent Ambró követségi tanácsos, akit a jelenlevők viharosan megéljeneztek. Ott volt dr. Müller Lipót, a magyar tanulmányi központ igazgatója, Kozma Ferenc katolikus magyar pap, a magyar egyesületek részéről dr. Molnár, dr. Vargha és mások. Dobai Székely Andor, a Magyar Szövetség elnöke emelkedett szellemű beszédet mondott, melyben többek között ezeket mondta: •S őszintén örülök, hogy ma itt első alkalommal van szerencsém hivatalosan üdvözölni azon magyar testvéreinket, akik itt gyűltek össze, hogy ünnepet üljenek s akiknek — mondanom sem kell, — a Magyar Ház szívesen adott helyet. Vannak Önök közt, akiket ma nem először látunk itt vendégül, mint pl. a magyar zsidó diákok, akik nem egyszer rendeztek nálunk teadélutánt, de viszont sokkal többen vannak olyanok, akik csak messziről szemlélték a Magyar Házat, mert vagy nem ismerték, vagy pedig nem kívánták megismerni. — Sokszor alkalmam volt pedig nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a Magyar Ház összes intézményeivel nyitva áll kivétel nélkül minden magyar honfitársunk és minden magyarbarát idegen elölt. Nekünk Itt sem politikai céljaink, sem exkluzivitási törekvéseink nincsenek és soha nem is voltak. A Magyar Szövetség választmányának, közgyűlési kiküldötteinek, tagegyesületeinek és szülői patronázsának éppen úgy tagjai katholikok, protestánsok és zsidók, — mint ahogy az általunk fenntartott magyar iskolának keresztény és zsidó növendékei vannak. — A Magyar Ház tehát tisztára olyan szociális׳ intézmény, amely a francia földön élő magyar kolónia emberi, kulturális és anyagi érdekeinek védelmére van hivatva. Itt a nemzetvédelmi gondolatot tehát nem szabad összetéveszteni az úgynevezett ,,fajvédelmi** elképzelésekkel. — A mai estén, amikor szívből üdvözlöm önöket, úgy érzem, meg kell mondanom azt, hogy mennyire szükségesnek tartom, hogy idekium Párisban, ahol szépen kifejlődött és rendesen működő katholikus egyházközség van, ahol aprotestáns magyarok szintén évek óta virágzógyülekezetben élnek, a magyar zsidóságnak szintén meg kell 'moxéizni'a, ftagy tyilláserkőlcst, *etikai afa■ pan ■való tömörültsart ad fon ■' példát a maga részéről is szerteszérfti szóródott és■' ma fiukra hagitatott zsidó honfitársainknak. Na. ugyem Jól tudom, hogy a zsidóság Dom hiába fordul világszerte megszervezett izraelita jellegű irodákhoz, ha szükségben van. De nem tudom elképzelni azt, hogy az itt élő magyar zsidóság ne adhatná példáját annak a híres szolidaritásnak, amely annyira átment a köztudatba, a magyar nyelvhez ragaszkodó és a magyar hagyományokhoz hű zsidóság érdekében is, annak a zsidóságnak,amely eddig is szervezetlenül és vezető kéz nélkül maradt. — Mikor Budapesten az izraelita hitközség elnökével, Stei Samus méltóságával beszéltem, szívből kívántam neki szerencsét és mondtam neki köszönetet abból az alkalomból, hogy az izraelita gyermekek oktatálásának céljából Goldstein ׳ Ernő tanítót küldték ide. Ma is ugyanazon a nézeten vagyok,hogy a hitközség választása Goldstein tanító urat illetőleg, nagyon szerencsés volt, mert meggyőződtem arról, hogy, ez a. .jóravaló, szorgalmas és becsületes szándékú ember minden pártfogást megérdemel. Én azonban másra is céloztam, amikor Stein Samuval beszéltem, mégpedig arra, hogy mennyire kívánatos az, hogy a magyar zsidóság ideküin éppenúgy ne vesszen el a magyar gondolatnak, éppúgy őrizze meg a magyar nevelés fölényeit, éppúgy maradjon meg a szó legnemesebb értelmében vett magyarság védelmezőjének, mint idekünn élő katholikus, vagy protestáns testvérei. : — Kérem önöket, ne érezzék itt magukat idegeneknek, mi itt itemi ismerünk különbséget magyar és magyar közt és legyezlek róla meggyőződik, hogy egy pillanatig sem maradnék meg ez intézmény vesetői széké-■ben, ha ez itt másképpen volna. Hatalmas tetszés fogadta az emelkedett szellemű gyönyörű beszédet. Az ünnepség után a Magijen Zsidó Diákok Egyesülete rendezett tánccal egybekötött teadélután!!־, melyen Lefkovits diákelnök mondott szép beszédet, utána egy kisleány meggyújttta a gyertyákat és Goldstein Ernő hitoktató tartott nemes gondolatok kzt átszőtt, ünnepi beszédet •׳ " A tea délután legfőbb támogatói Ehrental Tedd*, Mannheim Louis, Csehnér priedmatiné, Leopoldné, Siposné, Budai Goldbergert Schmausné, Starkné. Az ünnepelé szereplői a következők ־ voltak: FarkasZoltán, Molnár Eta, Cseh Mátyás és Pista, Bródy László, Wohl Pista, Pollák Gyulsa, Sinohárg Erzsi, Stark Teréz, Sipos Eszter és Pali, Schwans Eszter, Lötvinger Eta, Schächter Margit. Újkönyvek, melyekről írni fogunk Schockenverlag könyvei: Die Tröstung Israels (Jezsuiás 40—50.), Juda Halévi dalai.— József és testvérei, regény. — Buber: Száz ehaszideus történet. — Agnou: Hat novella. Mindegyiknek ára kötve -■I .márka. .4 Philo Verlag új könyvei: július Bach: Rembrandt und Sannoza ( Ara 1.85 M ) — Max Wiiner: A zsidó vallás az ea*atei Ráció korszakában. jÁrad. M.)•׳ Dr. Kellner és Kiss kiadásában Biegjeln!: * Dr. Konrád Henrik: Eszme és fizikum. !; Az Athenaeusn . kiadásában, megjelent: Komló* Aladár: Római kaland. '• ' ■־.־ Szerző. kialásában:. Die Juden *in der־ Zau׳*. be’־'T*m׳ stiv . Günther Camarm . (Barfintij־ a.nei.Vald), ■' .y. . • v.;v .■