Egyetemes Filológiai Közlöny – XII. évfolyam – 1888.

I. Értekezések - Haraszti Gyula, Kotzebue és Csokonai

CSOKONAI ÉS KOTZEBUE. 735 Fr. Es gibt Ausnahmen. U. Wo? Fr. Unser Bauer U. Aber wenn er lügt Fr. Er lügt nicht. U. 0, die Menschen sind geborene Lügner. Fr. Leider ! 3. Scene. Franz (allein). Ein guter Herr, aber das Reden verlernt man fast bei ihm. Ein braver Herr, aber ich kann nicht klug aus ihm werden. Auf jedes Menschenautlitz schimpft er und kein Armer geht hilflos von seiner Thür. Schon drei Jahre bin ich bei ihm, und noch weiss ich nicht, Weier ist. Ein Menschenfeind, das ist klar ; aber ich wette, seine Mutter hat ihn nicht dazu geboren. Der Menschenhaes ist in seinem Kopfe, nicht in seinem Herzen. • 15. Sc. Fr. (küsst sie). Armer Herr, wie muss Ihnen mitgespielt worden sein, ehe es der Welt gelang, diesen fürchterlichen Menschenhass, diese schauerlichen Zweifel an Tugend und Redlichkeit in Ihr Herz zu pflanzen. (Für sich, ihn betrachtend.) Nun wieder gelesen. So geht es den ganzen Tag. Für ihn hat die schöne Natur keine Freude und das Leben keinen Reiz. Ich hab* ihn in drei Jahren nicht ein einziges· Mal lachen sehen. Was soll daraus werden ? ein Selbstmörder ! — Wenn er sich doch nur an irgend ein lebendes Wesen in der Welt kettete, und war' es auch nur ein Hund, ein Canarienvogel ! Denn etwas muss der Mensch doch lieben. Oder er, wenn er Blumen zöge, oder Schmetterlinge sám Fr. Szemmel látott tanúk fszemtanúk ) bizonyítják, kiknek szavok megérdemlik a hitelt. Malh. Angyalok ? F. Nem, hanem emberek. Malh. Már hát hazudsz. F. No hát nem hitelesek ! .. li. felvonás. I. jelenés. Ferencz (egyedül). Boldog Isten ! miket kell még az embernek érni. Fél esztendeje lesz, hogy kiutaztunk Francziaországból ; de már az azóta a beszédet is elfelejtettem. Az az én uram egy igaz jó ember, az tagadhatatlan, mégis minden különbség nélkül bosszankodik Két esztendő óta egy mosolyodását sem volt szerencsém látni unalommal, utálattal, gyülöléssel vonul fel minden szava és mozdulása. Irtózik az emberi társaságtól, maga setét elmélkedésévelhízik. Én azólta más világba szaladtam volna tőle, de tudom, hogy ez ő rajta csak szerencsétlenség; az ő szíve, jó indulatja hajlandó a nyájasságra és szeretetre; lelke nagy és nemes, büszkének is mondhatnám ; érzése forró, tartós és érzékeny, de elméje a felsőbb íróktól kipallérozva, egész viselete egy emberi társasághoz van alkalmaztatva.