Egyetemes Filológiai Közlöny – XIII. évfolyam – 1889.

II. Hazai irodalom - Palágyi Menyhért, Petőfi, Kovács Péter

HAZAI IRODALOM. 69 vezeti a kutatót, s egy nagy gondolkodó író kezében mintegy harmó­niává simulnak a különböző vizsgálódások eredményei. De az ellentétes szempontból kiinduló vizsgálódás csak akkor készítheti elő az ítéletek tisztaságát és szabatosságát, ha a kutatót az igazságnak őszinte szere­tete s a mély meggyőződés vezetik, nem pedig csupán az ellenmondási viszketeg, a fenhéjázó tudóskodás, a nagyhangú, de tartalmilag üres ph­rasisok, a­melyeknek gyártói a legszembeszökőbb tények elferdítésé­ben keresik az új szempontokat vizsgálódásuk iíj eredményére. Ha a szemmel látható tényeket a tudatlanság magyarázza balul , még hagy­ján, legalább etnikailag kevésbbé esik beszámítás alá ; de h­a a rossz­akarat szándékosan hamisítja meg a történetet, ez már morális beszá­mítás alá esik és írója bizonyosan több kárt okoz a józan vizsgálódásnak mint a­mennyi hasznot hajt az ítéletek tisztázásában. Szerencsére a Palágyi Menyhért szándékos tévedései, a­melyekkel a Petőfiről alkotott felfogásunkat próbálja meghamisítani, oly nagyok, oly szembeszökőek, oly annyira vissza­tetszők, az igazság őszinte kutatásának annyira híjával valók, hogy képtelenségöktől nincs mit féltenünk a józan felfo­gásnak amaz irányát, a melyet néhány kiváló írónk ez­előtt pár évti­zeddel megalapított s a mely Petőfi valódi érdemeit világosságra hoz­ván, nagy mértékben hozzájárult e halhatatlan nagy költő működésének s hatásának megértéséhez. E szempontból bátran napi­rendre is térhet­nénk Palágyi tévedései fölött. De egyrészt a Petőfi iránti őszinte tiszte­letünk s csodálatunk, másrészt pedig hogy rámutassunk ama szándékos hamisításokra, a­melyekben nem tudjuk várjon a tudatlanságot vagy a rosszakaratot kárhoztassuk-e inkább, ösztönöznek, hogy röviden, a­mennyire ilyen irányú vizsgálódás egyáltalában megérdemli, fontolóra vegyük Palágyi új felfedezéseit, a­melyeket mint új evangéliumot hirdetett a Petőfi nevét viselő társaságban. Hogy Petőfi fejlődése úgyis mint emberé, úgyis mint költőé kivé­teles , azon soha sem kételkedtünk. De hogy e fejlődés a költő kora ifjú­ságától kezdve egész haláláig fokozatosan haladt az élet hányatásai, a ma­gyar politikai, irodalmi s társadalmi mozgalmak akkori hatása alatt, s hogy a forradalmi költőnek nemzetünket felrázó dalai, melyek az ágyúk dörgései közé vegyültek, megvoltak már mintegy csírában a Kukoricza Jancsi hőstetteinek éneklőjében is, abban a mesterkéletlen, egyszerű, merész, szilaj hangban, mely a­­bormámor könnyelmű dalnokát­ jel­lemzi : ezt csak Palágyi Menyhért nem tudja felfogni s megérteni, mert az ő roppant bő tanulmányai között arra még el nem jutott, hogy mikép kell egy költőt, főleg lyrai költőt saját egyéniségéből s ezzel kapcsolato­san az irodalmi s politikai viszonyokból megítélni s kimagyarázni. Ez azonban még csekély botlásnak tűnik föl, ha elgondoljuk azt, hogy ő, ki Petőfi fejlődésének «tüneményes voltát» akarja megmagyarázni .

Next