Egyetemi Lapok, 1919 (32. évfolyam, 2-6. szám)

1919-01-12 / 2. szám

EGYETEMI LAPOK 1019. január 12. A paedagogiai vizsgálat letevéséhez szüksé­ges paedagogiai gyakorlat tartama három hó. IV. a) azoknak a gyógyszerészjelölteknek, akik gyakornoki idejük eltöltése előtt vonul­tak be hadiszolgálatra, gyakornoki idejükből egy év elengedtetik; továbbá segédi idejükből is egy év. b) Azoknak, akik gyakornoki idejük kitöltése után vonulak be hadiszolgálatra, ez a szolgálati idejük a segédi időbe is beszá­mítandó, úgy azonban, hogy az approbációs vizsga előtti egy évi okleveles segédi szol­gálatot mindenkinek teljes egészében kell el­tölteni. V. A műegyetemi hallgatók az 1918/19 tan­évben 1919. március 31-ig vehetők fel; a má­sodik félévben jelentkezők tartoznak katonai szolgálatuk megszűnte után négy héten belül beiratkozni és késedelmüket igazolni. A má­sodik félév sikeres hallgatása egész tanévnek számít anélkül, hogy az külön kedvezménynek volna tekintendő. A legalább 24 havi katonai szolgálatot tel­jesítő hallgatók a vizsgálati tárgyakból a kol­­lokválás kötelezettsége alól felmentetnek, ha ezeket a tárgyakat hallgatták. Az eddig nyújtott tanulmányi kedvezmények fenntartatnak, de a kedvezmények összessége folytán sem tehet ki a tanulmányi idő megrövidítése egy évnél többet. -K Az állatorvosi főiskola katonahallgatói álta­lánosságban a többi főiskolákon nyújtott ta­nulmányi kedvezményeknek megfelelő előnyö­ket élvezik, tanulmányi idejükbe egy félévi valamint szabálytalan csonka félévek is beszá­míttatnak. Legújabban a földmívelésügyi ma­gyar miniszter december 14-én kelt 163.430/IX. számú rendeletével a hadviselt IV. évi állat­orvostanhallgatóknak megengedte, hogy a má­sodik szigorlatot két részletben tehessék le. Lakatos Ferenc, Madame Rózsi és az ifjúság. (Saját tudósítónktól.) Az egyetemek kórházegylete és az Általános Segélyegylet, melyeknek célja a szegénysorsú egyetemi hallgatók ingyen lakással való el­látása megvette a székházával szomszédos Üllői­ út 20. számú háromemeletes bérházat azzal a gondolattal, hogy ott 200—250 hallgatónak tud majd lakást biztosítani. Azonban a még szeptember hó folyamán megtartott lakásbizott­sági tárgyaláson elutasították az egyesület ké­relmét a lakókkal szemben. De lett volna mégis a 20-as számú ház első emele­tén egy 4 szobás szép lakás, amelyet a régi tulajdonos B. O. R. találkát közvetítő albérlőnek adott ki bérbe. Az egyesület hosszas utánjárással visszavonatta a rendőrséggel a találkahelyengedélyt, a lakást pedig diáklakások céljaira rekvirálta. 8 hétig tartott, míg a rekviráló végzést vég­legesen jóváhagyták. Természetesen e 8 hét alatt különböző epi­zódok játszódtak le. Például, mikor a harc­térről visszatért hajléktalan egyetemi hallgatók küldöttsége felment a lakáshivatalba, miután egy hétig össze-vissza küldötték őket hiába, Hoffmann referens úr azt a kijelentést tette, hogy az egyetemi kóristák, szentimrések la­kást egyáltalán nem érdemelnek, hanem az utcára valók. Végül is a Barbai úr vezetése alatt álló lakáshivatal döntése, melyet a bel­­ügyminszter jóváhagyott az igazságügy­miniszter előzetes meghallgatásával, úgy hang­zott, hogy a Madame-ék részére egy szobát engedélyeznek a mellékhelyiségeknek közös használata mellett,míg a többi 3 szoba az egyesü­let céljait szolgálja. Hogy melyik szoba marad­jon meg Rózsi Madamenak, azt a lakáshivatal a kölcsönös megegyezésre bízta s csak ennek siker­telensége esetében tartotta fönn magának a dön­tést. Amikor a találkahely közvetítőnő a meg­egyezésről hallani sem akart, a karhatalmi kirendeltségről szóló végzésben az előbbi határozatot akként módosították, hogy a köl­csönös megegyezést törölték és az egy szobá­nak kijelölését a Madame tetszésére bízták. A madame előzőleg átadta az egy-egy ablakos utcai és udvari szobáját s magának megtar­totta a 2 legszebb 2—2 ablakos utcára nyilót, azaz ép a lakás negyed részét engedte át. Amikor december 15-én d. e. az egyesület a régi végzésnek karhatalommal volt kényte­len érvényt szerezni, 10 rendbeli békés fel­szólításnak eredménytelensége miatt, az asszony­ság ura éktelen lármával kelt ki a barbarizmus ellen, úgy hogy ijedtében a «karhatalmi ki­­rendeltség», az egy szál rendőr, elszaladt, ki­jelentvén, hogy jelenlétével csupán az össze­ütközést akarta elhárítani. Mindezek után pe­dig a teljes hatalmú lakásügyi tanács olykép változtatta meg a végzést, hogy a Madame Rózsinak joga van a 2 szobához. ny.

Next