Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1961 (3. évfolyam, 1-40. szám)
1961-02-11 / 5. szám
SZŰK PANTALLÓ Mintha a divatlapból lépett volna elő. " FEKETE HARISNYA — Nem értem, mi kifogásod van ellene. Meleg, praktikus, nem kényes és olcsó ... 1961 — Igazán nem kívánhatod, hogy úgy öltözzem, mint dédanyáink ... egy fecske még nem csuhnál nyarat — mondja a régi közmondás. Én ehhez még azt is hozzá merem tenni, hogy nem csinál biz’ azt kettő sem! Mert ha egy fecske egyedül van, akkor keres magának egy megfelelő másik fecskét, s ezzel nyár helyett fészket csinálnak. Okosabb lett volna tehát a köz, ha úgy fogalmazza meg mondását, hogy az azt fejezze ki, amit a köz akart közölni egy későbbi közösséggel, vagyis, hogy egy fecske még nem jelzi a nyarat. Igaz viszont, hogy amióta az egyetem kebelébe fogadott, erre a jelzésre nincs is szükségem. Megállapítom én itt fecske nélkül is, hogy milyen odakint az időjárás. Ha délelőtt tíz óra előtt nyitok be valamelyik üres terembe, és azt valóban üresnek találom, akkor az nekem jelzi, hogy itt a nyár, a Gellérthegyen remek a klíma. Ha ellenben csak tíz óra után üres a terem, tíz előtt pedig ifjú pároknak ad oltalmat és menedéket, akkor még csak tavasz van. No, és ha a folyosókon fiatal párokat látok, akik az emeleteket bejárva, hasztalan kutatnak egyetlen üres zúg után, akkor veszem én biztosra, hogy hideg szél fű, esik a hó. Hogy erre a meteorológia még rá nem jött! Én is több meglepő tapasztalat árán tanultam ezt ki. Hányszer volt úgy, hogy mit sem sejtve, benyitottam egy terembe, ahol épp egy leány és egy ifjú csókolózott. Jöttömre szétrebbentek, zavartan mosolyogtak, és szemben ott villogott a barátságos bíztatás: menj már el a fenébe! El is mentem mindig, de végül is elhatároztam, hogy én, mint igen jámbor és szolid agglegény, huszonkét éves fejjel a vállaimon, eme jelenség gyökeréig leások, s tudományos igénnyel feltárom a lényeges összefüggéseket. A feladat annyira fellelkesített, hogy megfogadtam, még akár a személyes tapasztalatszerzéstől sem riadok vissza. Két és fél éves anyaggyűjtésem eredményeként jutottam az alábbiak megállapítására: Nap mint nap látjuk, hogyan tart össze egy-egy pár, akár egy hétig is. Ilyenkor ezek szerelmesek. Felmerül itt a kérdés, mi a szerelem? A szerelem egy hosszabb múlttal rendelkező sportág, amely már olyan neves bajnokokat adott Európának, mint Don Juan, Casanova, és néhány bölcsész. Vannak sportolók, akik belépnek a „házasság” nevű egyesületbe, mert kicsinyes anyagi érdekeiket a sport tisztasága fölé helyezték. Ez a megállapítás főleg a lányokra vonatkozik, akik a sportszerek közül a gyűrűt kedvelik leginkább. Ezekkel a sportolókkal mi, természetesen együtt érzünk, és számíthatnak is emberbaráti segítségünkre, hiszen bűnhődésük néha aránytalanul nagyobb bűneiknél, mindazonáltal jelen tanulmányunkban velük, mint a professzionizmus rabjaival, nem foglalkozhatunk. Mi, e szép és nemes sport lelkes hívei, csak az amatőrök teljesítményét tudjuk igazán értékelni. Mármost hogyan folyik e sport űzése? A játékosok leginkább a szájukkal játszanak, mert az olyan sportszerűtlenségeket, amikor egyesek a kezüket is használják, az ellenfél vagy megóvja, vagy viszszatorolja. A játéktér télen a mozi, nyáron a Margitsziget, és minden más csendes, diszkrét hely. Az ellenfelek találkozása nálunk a következőképpen történik. A bölcsészlegény elmerengve sétál és a jobbágyparaszti osztályharc eredményein tűnődik. Meglátja valamelyik bölcsészleány, és azt mondja: ezt az ürgét megfőzöm! A fiút moziba csalja, és ott kihasználva a védtelen fiatalember kiszolgáltatott helyzetét, támadást intéz ellene. A fiú természetesen megijed, és ellentámadásba megy át. Ez az eleven játék a két szívet afféle konglomerátumban egyesíti egy időre. A sportklub azonban, ahová a sportolók tartoznak, igen keveset fizet, így adódik aztán az olyan helyzet, hogy az ifjú pár hasonlítani kezd Cyrus és Nagy Sándor birodalmára, vagy Caesar és Nagy Károly birodalmára, amelyeknek nem volt saját gazdasági alapjuk, s amelyek ideiglenes, és nem tartós egyesülések voltak. T Ezek a párok, miként az emjített birodalmak, szétváltak és szétválnak. Kezdődik minden elölről, ábrándozás stb. Cseh Sándor MI A SZERELEM? (Tanulmány) Asztaliteniszezőink helyzete A kép, amely fogadott a bölcsészkari tornateremben, első látásra teljesen megnyugtató. Fürgén pattognak a labdák az asztalokon, sőt, az egyik asztal mellett az edzőnek kell rendet csinálnia, mert az egyik lelkes serdülő nem akarja átadni a helyét társának. Feltűnő, hogy csak fiatalokat látok, „öreget’ egyet sem. — Ez az a bizonyos holtidő, amit nem tudunk kiküszöbölni — mondja Ötvös István, a női csapat edzője. — Vizsgaidőszak alatt egyetemistát ritkán látunk edzésen. Csak Móra jár le viszonylag rendesen, a többieknél az edzési idő nem fér bele a napi huszonnégy órába. Ez az időszak az ifik és serdülők aranykora, s amint látja, ki is használják. Egy pillanatra odamegy rendet csinálni az egyik asztalhoz. — Mi az oka a női csapat gyenge szereplésének? — Elvesztettük négy legjobb emberünket. Legfőképpen családi okok — férjhezmenetel, illetve vidékre helyezés miatt hagyták abba a sportolást. Jelenlegi csapatunk nem képvisel első osztályú színvonalat, s csak abban az esetben lenne reményünk arra, hogy bent maradjunk az NB I-ben, ha ezek ismét asztalhoz állanának. — A férfiaknál már valamivel kedvezőbb a helyzet — vette át a szót Watzinger Antal, a férfiak egyik edzője —, itt legalább az utánpótlásunk jó. Ifjúsági csapatunk második az ifjúsági NB I-ben. Három játékosunk serdülő, illetve ifi válogatott kerettag. Sándor II. már a felnőttek közt is megállja a helyét, a legutóbbi versenyén erős első osztályú mezőnyben második lett. Igen tehetséges a még serdülőkorban levő Lipovics is. " Annak ellenére, hogy jelenleg utolsóelőttiek vagyunk, a csapat javuló formáját tekintve, van reményünk arra, hogyha a fiúk idegileg is jobban bírják a mérkőzéseket, benn maradhatunk az NB I- ben. A szakosztály problémáiról Szász József intéző beszélt." A terem nagyszerűen megfelel, azonban van egy kis hiba. Világítás csak hat asztal felett van, ami azt jelenti, hogy a fiúknak és a lányoknak mindössze három-három asztal jut. (A másik két asztalt csak a kezdők tudják használni.) Ilyen körülmények között az edzési idő (fél 7, ami a gyakorlatban az asztalok felszerelése miatt 7 órát jelent) — fél 9—9-ig kevés. Ráadásul a serdülő és ifi bajnoki mérkőzéseket is hétköznap, edzési időben kell lejátszanunk. Felszerelési problémáink is vannak. Ifi, illetve serdülő játékosainkat nem tudjuk teljes egészében ellátni szereléssel. — Egyetemisták mennyien vannak a szakosztályban? — Sajnos, elég kevesen. Szeretnénk, ha minél több egyetemista jönne szakosztályunkba. Ezt a szándékunkat bizonyítja a tornaterem előtt felállított asztal, amit bárki, bármikor használhat. Azonkívül a kollégiumi asztalitenisz-bajnokságokra is el akarunk menni, tanácsot adni, és minél több tehetséget felfedezni. L. I. Nyerges — Vaski, a férfi csapat és a férfi páros győztesei. EGYETEMI LAPOK Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja Megjelenik minden szombaton Felelős szerkesztő: Árkus József Szerkesztőség: Bp„ V., Egyetem tér 1—I. Telefon: 185—207 Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat Bp„ Blaha Lujza tér I. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti az ELTE KISZ és SZB Negyedévi előfizetési díj: 6 forint Szikra Lapnyomda Sporthírek Kedden folytatják a Ságvári Endre Vándordíjért kiírt versenyeket. A röplabdabajnokságot bonyolítják le. Az első mérkőzést a kémia-fizika II. és a vegyész IV. évfolyam játssza. A tenisz-szakosztály február 11-én tartja vezetőségválasztó közgyűlését a BEAC-klubban. iliimiiimiimiMimiimiiim» Miimiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiimim JBY1TEIII Sí V., Pesti Barnabás utca 1. Tel.: 189—372. Jegypénztár: 11—2-ig. szombaton 11—3-ig a jegyirodában (V., Váci utca 33. Kígyó utcával szemben, tel.: 188—032) és 1 órával előadás előtt a színházi pénztárnál. Szombaton, február 11-én, délután fél 4 órakor és hétfőn, február 13-án, este 7 órakor PETŐFI-EST III. (Harc és halál) „A XIX. század költői” sorozat B. és A. bérlet 8. előadása. Bevezeti: Dienes András Műsor: Előszó az összes költeményekhez (Horváth Ferenc): Jövendölés, A rab (Hajabács Ilona, Egy. Szavalókör); Csalogányok és pacsirták (Egressy István); A hazáról, Okatootája (Bodor Tibor); A kutyák dala, A farkasok dala, Vasúton (Bánki Zsuzsa); A magyar nemes, A XIX. század költői, Levél Arany Jánoshoz (Horváth Ferenc); Olaszország, Péter bátya (Horkai Nóra, Egy. Szavalókör); Egy gondolat bánt engemet (Neményi Lili ének); A nép nevében (Kohut Magda); Naplórészlet (III. 24., IV. 15.) (Bodor Tibor); Szünet Föltámadott a tenger, A nemzetgyűléshez, (Mihályfi Sándor, Egy. Szavalókör); Márciusi ifjak (Egressy); A szabadsághoz (Bánki); Nemzeti dal (Tallós Endre); Az apostol (részlet) Kohut); A nemzethez (Bodor); Respublika, Itt a nyilam (Horváth); Csatában, Csatadal (Tallós); A vén zászlótartó, Európa csendes, Az erdélyi hadsereg (Egressy); Zongorán kísér: dr. Arató Pál Bemutatásra kerül: „Kihunyt egy csillag”. Petőfi halála, a helyszínen felvett színes dokumentumfilm. Kedden, február 14-én, este fél 8 órakor (A-bérlet), csütörtökön, február 16-án, este fél 8 órakor (B-bérlet) BRAHMS-EST „Romantika” sorozat 5. előadása Műsoron: Rapszódia, e-moll gordonka-zongora szonáta, Zongoraötös. Közreműködik: Ascher Oszkár, Banda Ede, Petri Endre és a Tátrai-vonósnégyes. Vasárnap, február 19-én, este 7 órakor LADÁNYI FERENC ELŐADÓESTJE „A versmondás művészete” I. sorozat, 4. est, A bérlet Bevezeti: Kéry László Műsor: — Gyermekkor, ifjúság — PETŐFI SÁNDOR: Szülőföldemen; BARTALIS JÁNOS: De különben csend van; KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Mostan színes tintákról álmodom; DAQUIN: A kakukk; MOZART: Variációk egy gyermekdalra (Hernádi Lajos zongora); FEKETE ISTVÁN: Egy év (novella); E. LEINO: A megrémült fiú; V. MAJAKOVSZKIJ: Mi leszek, ha nagy leszek; PETŐFI SÁNDOR: Tündérálom. Szünet — Férfikor — M. GORKIJ: A viharmadár dala; G. APOLLINAIRE: Madár dalol; TÓTH ÁRPÁD: Március. Elégia egy rekettyebokorhoz; JÓZSEF ATTILA: Óda; LISZT FERENC: Szerelmi álmok, XV. magyar rapszódia (Hernádi); L. PERVOMAJSZKIJ: Budapest; J. SUPERVIELLE: Háború és béke a földön; PETŐFI SÁNDOR: Minek nevezzelek; JÓZSEF ATTILA: Anyám; KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: „A bús férfi panaszai”-ból; ILLYÉS GYULA: Az építőkhöz. Közreműködik: Hernádi Lajos zongoraművész