Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1964 (6. évfolyam, 1-35. szám
1964-01-11 / 1. szám
/ Li*'1 V N anyagiakon múlik .TÖRZSTAG' 11-től fél 1-ig A JELEN IGAZSÁG hallottuk A Misi, Nehézipari Műszaki Egért szoros kapcsolatot tart freiburgi Bányászati ésászati Akadémiával, a Meburgi Műszaki Főiskolává a Krakkói Bányászati Kohászati Akadémiával. Askolci egyetem tudományi munkatársai 300 napot teik 1964-ben a testvérintényekben. Csere alapján miskolci egyetemi hallg nyári termelési gyakorlatát Freiburgban, Magdeburg és Krakkóban tölti, német lengyel fiatalok pedigósgyőrben dolgoznak. Műszaki tanépző főiskola Az 1964-6 tanévtől műszaki tanépző főiskola kezdi meg fedését, hogy mielőbb metódjék a még mindig talalható pedagógushiány, s új szakközépiskolák isképzett oktatókhoz jussa. — Erkkkonent, a finnugor cveszet professzorát, a finni Magyar Társaság vezető elnökét Kekkonen kirsasági elnök akadémikus s nevezte ki. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TUDOMÁNYEGYETEM — -------— Gondolatok az V. évesek gyakorló tanításáról Lezárult az idei félév s az V. évesek számára befejeződött a gyakorlóiskolai foglalkozások első része. Ez adta az ötletet, hogy összfoglaljuk tapasztalatainkat és a teljességre való törekvés igénye nélkül röviden értékeljük a végzett munkát. Törekvésünket az is indokolja, hogy az egyetemi KISZ végrehajtó bizottság, a tanárképzés felett vállalt KISZ-védnökségnek megfelelően, egyik központi feladatának tekinti a tanárképzés segítését. Alkalmi munkaközösségünk az egyetem három különböző gyakorlóiskolájában tanít, így módunkban van összehasonlítást tenni és bizonyos általános jellegű következtetéseket levonni. Hármadiő egybehangzó véleménye szerint ebben a tanévben már lemérhető az egyetemi reform kedvező hatása, határozottan csökkent a túlterhelés, szocializmus előadások látogatását. Úgy véljük, nem kell különösebben bizonygatni, hogy ez mennyire károsan befolyásolta a vizsgákra történő felkészülést. ■ A vezető tanárok és a tanárjelöltek kapcsolatát tekintve arra a meggyőződésre jutottunk, hogy csak abban az esetben alakulhat ki gyümölcsöző és hasznos együttműködés, ha nem diák tanár, hanem idősebb-fiatalabb, tapasztaltabb, kevésbé tapasztalt emberek közötti kollegiális viszony épül ki. Sajnos, ez nem mindenütt valósult meg teljesen. Különösen zavaró és tekintélyromboló, ha a vezető a tanárjelölt órája közben kritikai vagy egyéb megjegyzéseket tesz. (Ez még akkor sem helyeselhető, ha a vezető tanár történetesen Kossuth-díjas.) Az Árpád gimnáziumban történt az alábbi eset: A jelölt az általános gyakorlatnak megfelelően elkészítette zárótanításának vázlatát, felülbírálás céljából benyújtotta a vezető tanárnak, majd annak jóváhagyása után megtartotta az órát. Az ezt követő megbeszélésen az órát illetően semmi lényeges probléma nem merült fel. Ennek ellenére a vezető tanár a zárótanítás anyagát egy újabb óra keretében ismét elmondta. Úgy gondoljuk, hogy ez az káros gyakorlathoz vezet és semmiképpen sem szolgálja a tanár—tanárjelölt közötti jó viszony megszilárdulását, másrészt feltétlenül a jelölt szakmai tekintélyének lejáratásához vezet. A feleletek elbírálásánál is sok probléma vetődött fel. Szükségesnek látszik, hogy rendeletileg szabályozzák: osztályozhat-e jelölt vagy nem. Tapasztalataink szerint feltétlenül hasznos lenne,ha a jelölt is élhetne ezzel — a tanári gyakorlattal szervesen összefüggő — felelősségteljes joggal. Miután a rendtartás, igen helyesen, kimondja: a feleletek érdemjegyét az ellenőrző könyvbe be kell írnunk nem képezheti vita tárgyát, hogy lehet-e utólagosan a jegyeket korrigálni vagy sem. A tanár a tanárjelölt kapcsolatát különösen jó pedagógiai érzékkel teremtette meg a Trefort utcai gimnáziumban dr. Majoros János, aki az igényes segítségnyújtás és bírálat mellett a jelöltekkel mindvégig emberi közelségben maradt. A félévi rendűség megállapításánál és ebből következően az új ösztöndíjrendszer szempontjából sem lehet közömbös a hallgató számára, hogy milyen jegyet kap féléves a gyakorló tanári munkájára. Nem kétséges, hogy annak, aki lelkiismeretesen, tanári hivatásttudattal végezte féléves mnkáját, más értékű a kapott jegy, mint egy kollokvium vagy akár egy szigorlat. Míg az utóbbiaknál a lelkiismeretes felkészülésen kívül a szerencse és a pillanatnyi idegállapot is szerepet kaphat, a gyakorlati jegyhez féléven át kell bizonyítani. Nem szeretnénk a liberalizmus vádját magunkra venni, de meg kell állapítanunk, hogy a Cukor utcai gimnáziumban és az ahhoz tartozó többi iskolában sok esetben indokolatlanul gyenge jegyeket adtak az egyetemistáknak. Egy gimnáziumban folyó munka színvonalát nem a mérsékelt jegyek nagy száma határozza meg, hanem ellenkezőleg. Hiszen a gyakorló tanítással szerzett jegy a vezető tanár és a tanárjelölt közös munkájának eredménye! Évek óta megoldatlan az V. évesek KISZ-munkája. Az elmúlt félév sem hozott ezen a téren különsebb eredményeket, továbbra is teljes tervszerűtlenség uralkodik. A felelősség nyilván kétoldalú, az eredmény vagy sikertelenség egyetemi alapszervezeteink munkájára is jellemző. E cikk keretében csupán arra keresünk választ, hogy mit várunk a gyakorlóiskolák KISZ-szervezetétől? A kérdést igen fontosnak tartjuk. Egyetemünkről kikerülő fiatal pedagógusaink jelentős része KISZ-vezető tanár lesz. Nálunk ilyen értelemben országos szintű vezetőképzés folyik. Azok a fiatalok, akik négy év alatt egyetemi alapszervezeteinkben több-kevesebb mozgalmi tapasztalatra tettek szert, a III. és V. éves gyakorlat idején ismerkedhetnekmeg a középiskolai KISZ-munka módszereivel, elvi és gyakorlati feladataival. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlóiskolában eltöltött idő kevés ahhoz, hogy V. éveseink a maguk aktív, irányító tevékenysége során ismerkedjenek meg a középiskolai KISZ-élettel. Talán könnyebben megvalósítható és célravezető módszer lenne, ha a KISZ-vezető tanárok egy-egy jól megválasztott rendezvény, tanulságos kérdéseket tárgyaló taggyűlés vagy vezetőségi ülés munkájába bevonva próbálnának elsősorban módszertani útmutatásokat nyújtani végzős hallgatóinknak. Sajnos kevés hasznos kezdeményezést tapasztaltunk, az ellenkezőjére inkább volt példa. A Radnóti gimnázium IV/d osztályának taggyűlését meglátogató tanárjelölteket például az osztályfőnök távozásra szólította fel, mert a taggyűlés — úgymond — „az osztály belső életével foglalkozik, bizalmas kérdéseket tárgyal” és különben is „miért nem kért tőlem előzetes engedélyt”. Reméljük, hogy ez az eset egyedülálló marad, nem is kívánunk könnyelmű általánosításokba bocsátkozni. A nyilvánvaló udvariatlanság és hatásköri túllépés mellett elsősorban az a nem kellően differenciált szemlélet a nyugtalanító, amely nem képes különbséget tenni állami és társadalmi vezetés között. (A KISZ-taggyűlés semmi esetre sem osztályfőnöki óra.) Cikkünkben igyekeztünk vázolni azokat a fontosabb tapasztalatokat, amelyeket féléves gyakorló tanári működésünk során szereztünk. Általánosításokra már csak azért sem vállalkozunk, mert mindhárman a természettunányi kar hallgatói vagyunk, s így például a bölcsészek speciális problémáit nem ismerhetjük. Cikkünket vitaindítónak szánjuk és várjuk az illetékesek (mind a bölcsészek, mind a gyakorló iskolák) véleményét, hozzászólását. Úgy véljük, hogy a vita feltétlenül hasznos lenne a tanárképzés színvonalának további emelése érdekében. Almássy János Szebeni Szabolcs Varga Miklós A kötelezően előírt heti 12 órai foglalkozást általában sehol sem léptük túl, így elegendő, idő maradt egyrészt, az órákra való alapos felkészülésre, másrészt a szakdolgozati téma feldolgozására. Sok nehézséget okozott ,a Trefort utcai Ságvár gimnázium felújítási munkálataival kapcsolatos úgynevezett „két- , fős műszak”, mivel az oda eljárás beosztott jelöltek délutáni elfoglaltsága rendkívül megnehezítette, sőt, sok esetben lehetetlenné tette egyes tárgyak, konkréten a neveléstörténet és a szigorlati anyagot magában foglaló tudományos 200 kö! csak 3 elégtelen — Szorgalmi kollémák — Polgári eljárásjog a mumus? Tudósítás a jogi karról Bár még az a vizsgaidőszak t.csm.il tünk, tájékoztatást kértünk jogi kari tanulmányi osztáól: milyen eredmények szitek eddig a nappali tagozat hallgatóknál? — Az elívesek — közel. 200 hallgató— az orosz vizsgán márjutottak. Mindössze hárm kaptak elégtelent. Állarrgból eddig nincs bukás, rém jogból és magyar jogíténetből szintén jól vizsgáik. A csoportok erős középeredményt értek el. Ez örvedetes, mert az elsőéveseké elég nagy a vizsgadrukk, akik még vizsgázniuk is mi kell tanulni. _— Az eligi befutott jelentések szent a második évfolyamon is kevés a bukás. Sokan jlentkeztek szorgalmi kollokálásra. Ez azt jelenti, hog például a politikai gazdaságuból, statisztikából, büntetőjoból stb. nem kellene kollokválniuk, csak az évvégén zigorlatozniuk. De megértetik, hogy egy-egy szorgalmi kollokvium letétele után könnyebb lesz felkészülni a szigorlatra. A harmadéveseknél egyenlőre a polgári eljárásjog a mumus. Az első vizsganapon a vizsgázók egyharmada elégtelent kapott. A kellemetlen adat feljegyzése után felkerestük dr. Révai Tibor docenst és megkérdeztük, hogy szerinte mi a kirívó eredmény oka? — A polgári eljárásjog számos új jogszabályt tartalmaz, s eddig csak a IV. éven tanítottuk. A reformnak megfelelően azonban a hallgatók már egy évvel előbb megismerkednek ezzel a tárggyal — mondotta Révai docens. — A gyenge eredmény oka a hagyományos: a hallgatók nem folyamatosan tanultak, hanem megpróbálták „rohammunkáival” elsajátítani az anyagot. Pedig évközben a gyakorlati órákon (ezek száma növekedett) és az előadásokon hangsúlyoztuk, hogy feltétlenül szükséges a rendszeres tanulás. Összegezve elmondhatom tehát, hogy az anyag újszerűsége, és a nem folyamatos tanulás okozta azt, hogy húsz hallgató közül hatan elégtelenre feleltek. De ebből nem szabad általános következtetéseket levonni az egész harmadik évfolyamra. Először azért nem, mert még csak egy csoport vizsgázott és ez a vizsga is január 3-án volt, másodszor pedig, akik most nem feleltek meg, másodszorra minden bizonnyal alaposan felkészülnek. A kis kitérő után visszatérünk a tanulmányi osztályra, ahol Borsodi Gyuláné elmondta, hogy eddig sem az V., sem a IV. évesek vizsgáival nincs különösebb probléma. A negyedévesek közül 82-en vizsgáztak nemzetközi jogból, úgy, hogy egyetlen rossz jegyet sem kaptak. H. A. Teaszünet tanulás közben (Képes riport a 7. oldalon) Nagy ElTE-sIker a Schweitzer mutemuiskm emlékversenyenk örömmel olvastam a lapok híradását a Kürschák József matematikai tanulóverseny eredményeiről. A következő héten hirdette ki a Bolyai János Matematikai Társulat az egyetemi hallgatóknak tartott Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny eredményét. Miután, gondolom, ez még inkább érdekelheti a lapok olvasóit, amennyiben még nem kaptak Tóig tájékoztatót, az alábbiakban beszámolok róla. Ez, a verseny a társulat felszabadulás utáni új kezdeményezése. Nem tudok róla, hogy ilyen jellegű egyetemi versenyek másutt folynának. Az első években ez a verseny is zárthelyi versenyként folyt. 1949-ben azonban megpróbált a társulat emellett egy olyan versenyt is rendezni, amelyben a hallgatók írásban megkapták a feladatokat és azokat több napos otthoni munkával oldhatták meg. Az eredmény azt mutatta, hogy ez a verseny megfelelő formája és azóta ebben a formában zajlik évente a Schweitzer-verseny. A hallgatók általában 10 feladatot kapnak és 10 nap áll rendelkezésre ezek megoldására. A versenyt minden második évben egyetemünk bonyolítja le, a közbeeső években pedig felváltva a szegedi és debreceni egyetem. Az 1963-as versenyt a szegediek rendezték. Az év végi verseny nagy sikert hozott egyetemünknek. Az első díjat Elbert Árpád és Sárközi András, egyetemünk idén végzett matematikai hallgatói nyerték, a második díjat Katona Gyula és Szász Domokos, egyetemünk matematikus hallgatói, a harmadik díjat Mezei Ferenc fizikus hallgatónk és Simon László, idén végzett matematikus. Dicséretet kaptak Komlós János, Nemecz Tibor és Simonovits Miklós, egyetemünk matematikus hallgatói és Szűcs József a szegedi egyetem matematikus hallgatója. Rajtuk kívül három középiskolás diák: Makkai Endre III. osztályos, Lovász László és Pelikán József II. osztályos tanulók könyvjutalmat nyertek. Az eredmény kihirdetése után Tandori Károly szegedi professzor ismertette a kitűzött feladatok megoldását. Ugyanezen előadóülés keretében osztotta ki a társulat az idei Grünwald Géza-díjakat, amellyel a matematikai munkásságuk kezdetén álló (kandidátusi fokozatot még el nem ért) kutatók legjobbjait jutalmazza. Az négy idei Grünwald-díjas között szerepelt Reiman Istvánadjunktus és Dancs István, aki karunkon aspiráns. A kiemelt díjban részesített Békési András, továbbá az ugyancsak Grünwald-díjat nyert Csáki Endre, akik az Akadémiai Matematikai Kutató Intézetében dolgoznak, szintén rendszeresen, részt vesznek egyetemünk oktatómunkájában. Burányi János egyetemi tanár Hanyag hallgatók A művelődésügyi miniszter 173/1958/MK 17. számú rendeletének 3. §-a kimondja: „vizsgára csak az a hallgató bocsátható, akinek leckekönyvét a vizsgaidőszak kezdetéig a tárgyak előadói (a gyakorlatok vezetői) aláírták”. E rendelet ellenére bizony számos hallgató elmulasztja bemutatni „vizsgára kész” indexét a dékáni hivatalban, sokan a vizsgaidőszak végén szaladgálnak az aláírások után. A bölcsészkar dékáni hivatalában Komlovszky Tibornét kérdeztük meg: javultak-e a hallgatók e tekintetben? — Nem túlságosan — felelte kissé rezignáltan Komlovszkyné. — A hallgatóknak csak körülbelül a fele mutatta be leckekönyvét a vizsgaidőszak elején. Sőt, néhány hallgató, amikor felhívtuk figyelmét a rendeletre, magabiztos gőggel kérdezte: és ha nem mutatom be, akkor mi van? — Tényleg, mi van akkor? — Semmiesetre sem az a vajszívűség, amivel eddig viseltetett az ilyen ügyek iránt a dékáni hivatal. A hanyag hallgatókat nemcsak a különeljárási díj sújtja ezután, hanem írásbeli dékáni figyelmeztetés is, aminek nyoma marad az indexben... Hasonló büntetést kapnak azok is, akik január 31-e után adják le leckekönyvüket. — Mi indokolja a hirtelen szigorúságot? — .A hallgatók érdeke, ugyanis az ösztöndíjakat az új átlagok alapján kell megállapítanunk. Felhívjuk tehát a hallgatók figyelmét, hogy időben, adják le leckekönyvüket. S ezúton hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a karok dékáni hivatalainak hirdetőtábláin külföldi ösztöndíjpályázatok olvashatók. Aki úgy érzi, hogy megfelel a követelményeknek és külföldön kívánja tanulmányait folytatni — sürgősen jelentkezzék! — ha —-