Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1964 (6. évfolyam, 1-35. szám

1964-01-11 / 1. szám

/ Li*'1 V N anyagiakon múlik .TÖRZSTAG' 11-től fél 1-ig A JELEN IGAZSÁG hallottuk A Misi, Nehézipari Mű­szaki Egért szoros kapcso­latot tart freiburgi Bányá­szati és­ászati Akadémiá­val, a Meburgi Műszaki Főiskolává a Krakkói Bá­nyászati Kohászati Akadé­miával. Askolci egyetem tudományi munkatársai 300 napot teik 1964-ben a testvérintényekben. Cse­re alapján miskolci egye­temi hallg nyári term­elési gyakorlatát Freiburgban, Magdeburg és Krakkóban tölti, néme­t lengyel fia­talok pedigósgyőrben dol­goznak. Műszaki tanépző főiskola Az 1964-6 tanévtől mű­szaki tanépző főiskola kezdi meg fedését, hogy mielőbb metódjék a még mindig talalható pedagó­­gushiány, s új szakközép­iskolák is­­képzett okta­tókhoz jussa. — Erkk­konent, a finnugor cveszet pro­fesszorát, a finni Magyar Társaság vezető elnökét Kekkonen kirsasági elnök akadémi­kus s nevezte ki. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TUDOMÁNYEGYETEM — -------— Gondolatok az V. évesek gyakorló tanításáról Lezárult az idei félév s az V. évesek számára befejező­dött a gyakorlóiskolai foglal­kozások első része. Ez adta az ötletet, hogy összfoglal­­juk tapasztalatainkat és a tel­jességre való törekvés igénye nélkül röviden értékeljük a végzett munkát. Törekvésün­ket az is indokolja, hogy az egyetemi KISZ végrehajtó bi­zottság, a tanárképzés felett vállalt KISZ-védnökségnek megfelelően, egyik­­ központi feladatának tekinti a tanár­képzés segítését. Alkalmi munkaközösségünk az egye­tem három különböző gya­korlóiskolájában tanít, így módunkban van összehasonlí­tást tenni és bizonyos álta­lános jellegű következtetése­ket levonni. Hármadiő egybehangzó vé­leménye szerint ebben a tanévben már lemérhető az egyetemi reform kedvező ha­tása, határozottan csökkent a túlterhelés, szocializmus előadások láto­gatását. Úgy véljük, nem kell különösebben bizonygatni, hogy ez mennyire károsan befolyásolta a vizsgákra tör­ténő felkészülést. ■ A vezető­­ tanárok és a ta­nárjelöltek kapcsolatát te­kintve arra a meggyőződésre jutottunk, hogy csak abban az esetben alakulhat ki gyü­mölcsöző és hasznos együtt­működés, ha nem diák­ tanár, hanem idősebb-fiatalabb, ta­pasztaltabb, kevésbé tapasz­talt emberek közötti kollegiá­lis viszony épül ki. Sajnos, ez nem mindenütt valósult meg teljesen. Különösen zavaró és tekintélyromboló, ha a veze­tő a tanárjelölt órája közben kritikai vagy egyéb megjegy­zéseket tesz. (Ez még akkor sem helyeselhető, ha a veze­tő tanár történetesen Kos­­suth-díjas.) Az Árpád gimnáziumban történt az alábbi eset: A je­lölt az általános gyakorlatnak megfelelően elkészítette záró­tanításának vázlatát, felülbí­rálás céljából benyújtotta a vezető tanárnak, majd annak jóváhagyása után megtartot­ta az órát. Az ezt követő megbeszélésen az órát ille­tően semmi lényeges problé­ma nem merült fel. Ennek ellenére a vezető tanár a zá­rótanítás anyagát egy újabb óra keretéb­en ismét elmond­ta. Úgy gondoljuk, hogy ez az káros gyakorlathoz vezet és semmiképpen sem szolgál­ja a tanár—tanárjelölt közötti jó viszony megszilárdulását, másrészt feltétlenül a jelölt szakmai tekintélyének lejára­tásához vezet. A feleletek elbírálásánál is sok probléma vetődött fel. Szükségesnek látszik, hogy rendeletileg sza­bályozzák: osztályozhat-e je­lölt vagy nem. Tapasztala­taink szerint feltétlenül hasz­nos lenne,­­ha a jelölt is él­hetne ezzel — a tanári gya­korlattal szervesen összefüg­gő — felelősségteljes joggal. Miután a rendtartás, igen he­lyesen, kimondja: a feleletek érdemjegyét az ellenőrző könyvbe be kell írnunk nem képezheti vita tárgyát, hogy lehet-e utólagosan a jegyeket korrigálni vagy sem. A tanár a tanárjelölt kapcso­latát különösen jó pedagógiai érzékkel teremtette meg a Trefort utcai gimnáziumban dr. Majoros János, aki az igé­nyes segítségnyújtás és bírá­lat mellett a jelöltekkel mindvégig emberi közelség­ben maradt. A félévi rendűség megálla­pításánál és ebből követke­zően az új ösztöndíj­rendszer szempontjából sem lehet kö­zömbös a hallgató számára, hogy milyen jegyet kap fél­éves a gyakorló tanári munká­jára. Nem kétséges, hogy an­nak, aki lelkiismeretesen, ta­nári hivatásttudattal végezte féléves mnkáját, más értékű a kapott jegy, mint egy kol­lokvium vagy akár­ egy szi­gorlat. Míg az utóbbiaknál a lelkiismeretes felkészülésen kívül a szerencse és­­ a pilla­natnyi idegállapot is szerepet kapha­t, a gyakorlati jegyhez féléven át kell bizonyítani. Nem szeretnénk a liberaliz­mus vádját magunkra venni, de meg kell állapítanunk, hogy a Cukor utcai gimná­ziumban és az ahhoz tartozó többi iskolában sok esetben indokolatlanul gyenge jegye­ket adtak az egyetemisták­nak. Egy gimnáziumban folyó munka színvonalát nem a mérsékelt jegyek nagy száma határozza meg, hanem ellen­kezőleg. Hiszen a gyakorló ta­nítással szerzett jegy a vezető tanár és a tanárjelölt közös munkájának eredménye! Évek óta megoldatlan az V. évesek KISZ-munkája. Az el­múlt félév sem hozott ezen a téren különsebb eredménye­ket, továbbra is teljes tervszerűtlenség uralkodik. A felelősség nyil­ván kétoldalú, az eredmény vagy sikertelenség egyetemi alapszervezeteink munká­jára is jellemző. E cikk kere­tében csupán arra keresünk választ, hogy mit várunk a gyakorlóiskolák KISZ-szer­­vezetétől? A kérdést igen fon­tosnak tartjuk. Egyetemünk­ről kikerülő fiatal pedagógu­saink jelentős része KISZ-ve­­zető tanár lesz. Nálunk ilyen értelemben országos szintű vezetőképzés folyik. Azok a fiatalok, akik négy év alatt egyetemi alapszervezeteink­ben több-kevesebb mozgalmi tapasztalatra tettek szert, a III. és V. éves gyakorlat ide­jén ismerkedhetnek­­meg a középiskolai KISZ-munka módszereivel, elvi és gya­korlati feladataival. Nyilvánvaló, hogy a gya­korlóiskolában eltöltött idő kevés ahhoz, hogy V. éve­seink a maguk aktív, irányí­tó tevékenysége során ismer­kedjenek meg a középiskolai KISZ-élettel. Talán könnyeb­ben megvalósítható és célra­vezető módszer lenne, ha a KISZ-vezető tanárok egy-egy jól megválasztott rendezvény, tanulságos kérdéseket tárgya­ló taggyűlés vagy vezetőségi ülés munkájába bevonva pró­bálnának elsősorban mód­szertani útmutatásokat nyúj­tani végzős hallgatóinknak. Sajnos kevés hasznos kez­deményezést tapasztaltunk, az ellenkezőjére inkább volt pél­da. A Radnóti gimnázium IV/d osztályának taggyűlését meglátogató tanárjelölteket például az osztályfőnök távozásra szólította fel, mert a taggyűlés — úgymond — „az osztály belső életével foglalkozik, bizalmas kérdé­seket tárgyal” és különben is „miért nem kért tőlem előze­tes engedélyt”. Reméljük, hogy ez az eset egyedülálló marad, nem is kívánunk könnyelmű általánosításokba bocsátkozni. A nyilvánvaló udvariatlanság és hatásköri túllépés mellett elsősorban az a nem kellően differenciált szemlélet a nyugtalanító, amely nem képes különbséget tenni állami és társadalmi vezetés között. (A KISZ-tag­­gyűlés semmi esetre sem osz­tályfőnöki óra.) Cikkünkben igyekeztünk vázolni azokat a fontosabb tapasztalatokat, amelyeket féléves gyakorló tanári mű­ködésünk során szereztünk. Általánosításokra már csak azért sem vállalkozunk, mert mindhárman a természettu­­nányi kar hallgatói vagyunk, s így például a bölcsészek speciális problémáit nem is­merhetjük. Cikkünket vitain­dítónak szánjuk és várjuk az illetékesek (mind a bölcsé­szek, mind a gyakorló isko­lák) véleményét, hozzászólá­sát. Úgy véljük, hogy a vita feltétlenül hasznos lenne a tanárképzés színvonalának további emelése érdekében. Almássy János Szebeni Szabolcs Varga Miklós A kötelezően előírt heti 12 órai foglalkozást általában se­hol sem léptük túl, így ele­gendő, idő maradt egyrészt, az órákra való alapos felkészü­lésre, másrészt a szakdolgoza­ti téma feldolgozására. Sok nehézséget okozott ,a Trefort utcai Ságvár gimná­zium felújítási munkálataival kapcsolatos úgynevezett „két- , fős műszak”, mivel az oda eljárás beosztott jelöltek délutáni el­foglaltsága rendkívül meg­nehezítette, sőt, sok esetben lehetetlenné tette egyes tár­gyak, konkréten a neveléstör­ténet és a szigorlati anyagot magában foglaló tudományos 200 kö! csak 3 elégtelen — Szorgalmi kollémák — Polgári eljárásjog a mumus? Tudósítás a jogi karról Bár még az a vizsgaidő­szak t­.csm.il tünk, tájékozta­tást kértünk jogi kari tanul­mányi osztáól: milyen ered­mények szitek eddig a nap­pali tagozat hallgatóknál? — Az elívesek — közel. 200 hallgató— az orosz vizs­gán már­­jutottak. Mind­össze hárm kaptak elégte­lent. Állarrgból eddig nincs bukás, rém jogból és ma­gyar jogíténetből szintén jól vizsgáik. A csoportok erős közép­eredményt értek el. Ez örvedetes, mert az el­sőéveseké elég nagy a vizs­gadrukk, akik még vizsgáz­niuk is mi kell tanulni. _— Az e­ligi befutott jelen­tések szent a második év­folyamon is kevés a bukás. Sokan jlentkeztek szorgal­mi kollokálásra. Ez azt je­lenti, hog például a politikai gazdaságu­ból, statisztikából, büntetőjoból stb. nem kelle­ne kollokválniuk, csak az év­végén zigorlatozniuk. De megértetik, hogy egy-egy szorgalmi kollokvium letétele után könnyebb lesz felkészül­ni a szigorlatra.­­ A harmadéveseknél egyenlőre a polgári eljárásjog a mumus. Az első vizsgana­pon a vizsgázók egyharmada elégtelent kapott. A kellemetlen adat feljegy­zése után felkerestük dr. Ré­vai Tibor docenst és megkér­deztük, hogy szerinte mi a ki­rívó eredmény oka? — A polgári eljárásjog szá­mos új jogszabályt tartalmaz, s eddig csak a IV. éven taní­tottuk. A reformnak megfele­lően azonban a hallgatók már egy évvel előbb megismerked­nek ezzel a tárggyal — mon­dotta Révai docens. — A gyenge eredmény oka a ha­gyományos: a hallgatók nem folyamatosan tanultak, hanem megpróbálták „rohammunkái­val” elsajátítani az anyagot. Pedig évközben a gyakorlati órákon (ezek száma növeke­dett) és az előadásokon hang­súlyoztuk, hogy feltétlenül szükséges a rendszeres tanu­lás. Összegezve elmondhatom tehát, hogy az anyag újszerű­sége, és a nem folyamatos ta­nulás okozta azt, hogy húsz hallgató közül hatan elégte­lenre feleltek. De ebből nem szabad általános következteté­seket levonni az egész har­madik évfolyamra. Először azért nem, mert még csak egy csoport vizsgázott és ez a vizsga is január 3-án volt, másodszor pedig, akik most nem feleltek meg, másodszor­ra minden bizonnyal alapo­san felkészülnek. A kis kitérő után visszaté­rünk a tanulmányi osztályra, ahol Borsodi Gyuláné elmond­ta, hogy eddig sem az V., sem a IV. évesek vizsgáival nincs különösebb probléma. A ne­gyedévesek közül 82-en vizs­gáztak nemzetközi jogból, úgy, hogy egyetlen rossz je­gyet sem kaptak. H. A. Teaszünet tanulás közben (Képes riport a 7. oldalon) Nagy ElTE-sIker a Schweitzer mutemuiskm emlékversenyenk örömmel olvastam a lapok híradását a Kürschák József matematikai tanulóverseny eredményeiről. A következő héten hirdette ki a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat­­ az egyetemi hallgatóknak tartott Schweitzer Miklós matemati­kai emlékverseny eredmé­nyét. Miután, gondolom, ez még inkább érdekelheti a la­pok olvasóit, amennyiben még­­ nem kaptak Tóig tájékoztatót, az alábbiakban beszámolok róla. Ez, a verseny a társulat fel­­szabadulás utáni új kezdemé­nyezése. Nem tudok róla, hogy ilyen jellegű egyetemi verse­nyek másutt folynának. Az el­ső években ez­­ a­ verseny is zárthelyi versenyként folyt. 1949-ben azonban megpróbált a társulat emellett egy olyan versenyt is rendezni, amely­ben a hallgatók írásban meg­kapták a feladatokat és azo­kat több napos otthoni mun­kával oldhatták meg. Az ered­mény azt mutatta, hogy ez a verseny megfelelő formája és azóta ebben a formában zaj­lik évente a Schweitzer-ver­­seny. A hallgatók általában 10 feladatot kapnak és 10 nap áll rendelkezésre ezek megol­dására. A versenyt minden második évben egyetemünk bonyolítja le, a közbeeső évek­ben pedig felváltva a szegedi és debreceni egyetem. Az 1963-as versenyt a szegediek rendezték. Az év végi verseny nagy sikert hozott egyetemünknek. Az első díjat Elbert Árpád és Sárközi András, egyetemünk idén végzett matematikai hall­gatói nyerték, a második dí­jat Katona Gyula és Szász Do­mokos, egyetemünk matemati­kus hallgatói, a harmadik dí­jat Mezei Ferenc fizikus hall­gatónk és Simon László, idén végzett matematikus. Dicsére­tet kaptak Komlós János, Ne­­mecz Tibor és Simonovits Miklós, egyetemünk matema­tikus hallgatói és Szűcs József a szegedi egyetem matemati­kus hallgatója. Rajtuk kívül három középiskolás diák: Makkai Endre III. osztályos, Lovász László és Pelikán Jó­zsef II. osztályos tanulók könyvjutalmat nyertek. Az eredmény kihirdetése után Tandori Károly szegedi professzor ismertette a kitű­zött feladatok megoldását. Ugyanezen előadóülés kere­tében osztotta ki a társulat az idei Grünwald Géza-díjakat, amellyel a matematikai mun­kásságuk kezdetén álló (kan­didátusi fokozatot még el nem ért) kutatók legjobbjait jutal­mazza. Az négy idei Grün­­wald-díjas között szerepelt Reiman István­­adjunktus és Dancs István, aki karunkon aspiráns. A kiemelt díjban részesített Békési András, to­vábbá az ugyancsak Grün­­wald-díjat nyert Csáki Endre, akik az Akadémiai Matema­tikai Kutató Intézetében dol­goznak, szintén rendszeresen, részt vesznek egyetemünk ok­tatómunkájában. Burányi János egyetemi tanár Hanyag hallgatók A művelődésügyi miniszter 173/1958/MK 17. számú ren­deletének 3. §-a kimondja: „vizsgára csak az a hallgató bocsátható, akinek leckeköny­vét a vizsgaidőszak kezdetéig a tárgyak előadói (a gyakor­latok vezetői) aláírták”. E rendelet ellenére bizony számos hallgató elmulasztja bemutatni „vizsgára kész” in­dexét a dékáni hivatalban, sokan a vizsgaidőszak végén szaladgálnak az aláírások után. A bölcsészkar dékáni hivatalában Komlovszky Ti­­bornét kérdeztük meg: javul­tak-e a hallgatók e tekintet­ben? — Nem túlságosan — felel­te kissé rezign­áltan Kom­­lovszkyné. — A hallgatóknak csak körülbelül a fele mutat­ta be leckekönyvét a vizsga­­időszak elején. Sőt, néhány hallgató, amikor felhívtuk fi­gyelmét a rendeletre, maga­biztos gőggel kérdezte: és ha nem mutatom be, akkor mi van? — Tényleg, mi van akkor? — Semmiesetre sem az a vajszívűség, amivel eddig vi­seltetett az ilyen ügyek iránt a dékáni hivatal. A hanyag hallgatókat nemcsak a külön­­eljárási díj sújtja ezután, ha­nem írásbeli dékáni figyel­meztetés is, aminek nyoma marad az indexben... Hason­ló büntetést kapnak azok is, akik január 31-e után adják le leckekönyvüket. — Mi indokolja a hirtelen szigorúságot? — .A hallgatók érdeke, ugyanis az ösztöndíjakat az új átlagok alapján kell meg­állapítanunk. Felhívjuk tehát a hallgatók figyelmét, hogy időben, adják le leckekönyvü­ket. S ezúton hívjuk fel a fi­gyelmet arra is­, hogy a karok dékáni hivatalainak hirdető­­tábláin külföldi ösztöndíjpá­lyázatok­ olvashatók. Aki úgy érzi, hogy megfelel a köve­telményeknek és külföldön kívánja tanulmányait folytat­ni — sürgősen jelentkezzék! — ha —-

Next