Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1965 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1965-01-09 / 1. szám
'20évvel ezelőtt, 1945 elsőnapján . kezdődtek meg a harcok Budapest külvárosaiban, , v. .. . 1944. utolsó napjain a 2. is Ukrán Frohnt csapatai Kassa, l 'LósotiCj.. Ipolyság, Esztergom, a 1 3. Ukrán Front erői .Eszterfröm, .Pusztavám, Ba‘ " ’Itthon, Nagyhajóin, Barcs, . Dráva " vonalán voltak. A ‘ bekerített fasiszta erők pa■'w ’ ránkságkát fegyverletételre " szólítottak fel a szovjet pa■' fártcsabk’ság,' hogy a felesleg ' "gés- vérontást' elkerüljék. A W ■ - fáSiszták ' megfilyilkolták a ■ szovjet parlamentereket. ” ’ 20 évivel ezelőtt az esztendő eltő heteiben folyt a harc a' ' fővárosért. Az egész lakos•*'1 sáf szenvedő részese, szem*' 'tanúja' volt az ostromnak. -!■■■■■■■ FftC bárkit, aki‘ Budapesten*,'1 tartózkodott akkor, megkérdezünk, hogy mire emlékeszik , az ■ ostrom idejéből. ..• olyan élményeket idéz, ami....két ma már történelemnek 3 • .nevezünk. ■fr 1965-ben, a 20. évfordulón szeretnénk feleleveníti.é teni. az egyetem. .két évtizedbe' ■’del ezelőtti napjait. Kiegészítő fejezet': volna ez egyetemünk történetében, úgy gondoljuk, érdemes papíron rögzíteni mindazt',amit talán csak a szemtanúk emlékezetében él.. Kérünk tehát mindenkit, akinek ,a 20 év előtti időkből az egyetem életével -*} '■r.kapcsolatai emlékei vannaks»sí irfgt&pto . vagy árjtsfiflfi közöl-. velünk, y Kérünk,mindenr i,... kit,,a .szép cél 'érdekében, ,Y.. . segítsenek! ... > *% ■ ■ a a i «1 ■a' «I - • n a a a a a q »Baaaanaa «] • nnas^usBat ••aaaaeaaaj • oaaaaaatW Javuló kapcsolatot a végzett hallgatókkal ♦ Segíteni a hivatástudat megőrzésében A végzős hallgatók problémáiról tárgyalt a pártbizottság A végzett és a végzős hallgatók problémáit vitatta meg legutóbbi ülésén a pártbizottság. A napirend előadója Szakács Kálmán elvtárs volt. Előadásában ismertette, hogy egyetemünk kérdőíveket küldött ki az 1963-ban végzett tanároknak, akik részben válaszolták csak, ezzel a kérdőív-kiküldéssel viszont egyetemünk egyik formáját kívánja megvalósítani a régi hallgatókkal való kapcsolattartásnak. Szakács Kálmán előadása mellett részletes, írásos anyag került a pártbizottság elé a végző hallgatók elhelyezésének kérdéseiről. Az előterjesztés részletes statisztikai elemzéssel és több év tapasztalataira visszanézve tárgyalta az egyetem tanár, jogász és egyéb végzett szakemberei elhelyezkedésének és elosztásainak tapasztalatait. Az előadó külön felhívta a figyelmet a vidéki hallgatói egyetemi beiratkozásának több év óta megfigyelhető alakulására, és az ebből adódó feladatokra. (A bölcsészkaron, például 1957/58-ban a hallgatók 49 %-a volt vidéki, 1961/62- ben 47, 1964/65-ben pedig csak 33,7 %-a. A TTK-n hasonló arányú csökkenés tapasztalható. A fenti tanéveket alapul véve 53,4, majd 38,6, végül 36,4 %-a volt vidéki a hallgatóknak.) ■Szakács elvtárs behatóan vizsgálta a helyzetet, és azokat a feladatokat, amelyek a hallgatóság túlnyomó többségének budapesti illetőségéből és kötöttségéből az egyetemre hárulnak, amennyiben a fultúrforradalom igényei és általában a vidék felemelésének követelményei még esztendőkig súllyal írják elő a tanárszakos hallgatók vidékre való nagyobb arányú elhelyezését, az iparosítás és a jogi élet pedig hasonló problémákat vetnek fel. (A jogi karon például a hallgatók 66,3 %-a pesti lakos.) Szakács elvtárs részletesen elemezte a hivatástudatra való nevelésnek az előbbiekből adódó problémáit, továbbá rámutatott a hivatástudat egyik érdekes újabb problémájára, ami a női egyenjogúság fokozott érvényesüléséből ered. (A bölcsészkaron az 1957/58-as tanévben a hallgatók 53,8 %-a, az 1964/65-ös tanévben már 65,4 %-a nő.) Ebban az esetben a hivatástudatra nevelést még bonyolultabbá teszik az ezzel kapcsolatos különleges szociális és családi szempontok és kötöttségek. Azelőterjesztés érdekesen elemezte a végzett hallgatókkal való levelezésből megismert anyagi és társadalmi körülményeket, amelyekre hallgatóinkat a hivatástudatra nevelés keretében elő kell készítenünk. Foglalkozott az ösztöndíjrendszernek — különösen a társadalmi ösztöndíjaknak — a hallgatók körében megmutatkozó hatásával és lehetőségeivel. (Több ösztönzés szükségeltetik az elhelyezéshez, hogy az elhelyezés szükségleteit az ösztöndíj nagyobb mértékben befolyásolja. Ez főleg a társadalmi ösztöndíjakra vonatkozik.) Szakács Kálmán elemzése azoknak a követelményeknek összefoglalásával fejeződött be, amelyek az egyetemre hárulnak a már végzett hallgatók sorsának sokoldalú megismerésében, ideértve helyzetüket a különböző munkahelyeken, társadalmi munkájukat, a szakmai továbbképzés igényét, és az ilyen természetű tapasztalatokból adódó egyetemi feladatokat, valamint a fiatal értelmiségiek nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülését. A pártbizottság az előterjesztést sokoldalúan és behatóan vitatta meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy 16 felszólaló — köztük több kar dékánja — foglalt állást a tanár, jogász és más szakember hallgatók elhelyezésének problémáiban. A pártbizottság az elhelyezés kérdéseit minden oldalú összefüggésében nyíltan és egyben az egyetem feladatait hangsúlyozva tárgyalta. Az oktatók és hallgatók felelősségét e tekintetben jól megvilágítja egy, a vitában felhozott adat: egyetlen el nem foglalt állás 120—150 ezer forint, felesleges kiadást jelent a népgazdaságnak, körülbelül ennyibe kerül egy hallgató kiképzése. A pártbizottság előtérbe állította a képzés és a nevelés összefüggő feladatait, amelyek nem választhatók el az egyetem általános fejlesztésének feltételeitől, a pesti és a vidéki egyetemek elosztásának jobb átgondolásától. Tudva, hogy a nevelés lehetőségeinek még jobb kihasználásával sem lehet könnyen leküzdeni a külső ellenhatásokat, annál inkább fokozni kívánja az egyetem az aktív nevelőmunkát. Kiemelték a felszólalók a pedadógiai-, úttörő-, KISZ- gyakorlatok, a vidéki szociográfiai munkák nagy jelentőségét a vidéki iskolai és társadalmi élet megismerésében. Számolva Budapest tudományos és kulturális vonzókörével és minden irányú hatásával, a pártbizottság figyelemmel volt azokra a feladatokra és lehetőségekre, amelyek vidéki munkájukban várják a végző fiatalokat. Bizonyos, hogy az elindulás és a választott tudományággal való kapcsolatteremtés általában nehezebb, ugyanakkor sokkal nagyobb szerepet is kaphat a fiatal szakember a hely és a táj kulturális életében, az értelmiség tudományos légkörének kialakításában. Gondolhatunk itt a vidéki folyóiratok és újságok adta lehetőségekre, a tudományos társulatok vidéki működésére, a honismereti mozgalomra éppúgy, mint azokra a lehetőségre, amelyek egyetemünk és egyes oktatóink továbbigondoskodásából adódhatnak. Bárúgy véljük, hogy az egyetem elsődleges feladata a hallgatók szakmai, ideológiai, emberi felkészítése hivatásukra, és a munkahelyükre kerülő fiatal szakemberek sorsáról már az egész társadalomnak kell tudományos, kulturális és anyagi kérdésekben gondoskodnia, az egyetem mégsem hárítja el magától a hivatástudat megőrzésében megmutatkozó feladatokat. A pártbizottság ennek formáival is foglalkozott, mint a tanár, jogász szakember-továbbképzés igényeivel és formáival. Az egyes tanszékek korábbi hallgatóikkal való kapcsolatteremtésével, az egyes oktatók vidékre látogatásával, a volt hallgatókkal való levelezéssel összefonódó kérdést látunk , ugyanis abban, hogy milyen körülmények; és színvonal várják vidéki munkahelyükön a végzett fiatalokat, és hogy ők az egyetem további segítségével hogyan járulnak hozzá a vidék felemeléséhez Budapest mellé. Általában az oktatói munkának ez az igénye hatotta át a pártbizottság elhelyezésekkel foglalkozó ülését. Istvenhat iskola n vírsasla Smi hensatíjtérsilaskói Varsó lakói ez év novemberében az ezeréves évforduló keretében épülő iskolákra több mint 65,6 millió zlotyt fizettek be a megfelelő bankszámlára. Ebben az évben erre azakcióra csaknem 444 millió z3,otyit gyűjtöttek össze.. Varsóban társadalmi eszközökből eddig 36 iskola épült fel. Ebben az évben további 12 iskola építését kezdték meg, jövőre át is adják őket rendeltetésüknek. 1965-ben az előirányzat szerint 9 iskola épül társadalmi eszközökből. A varsóiaknak köszönhető, hogy az ország fővárosában társadalmi eszközökből 50 helyett 57 iskola épül fel. Előadás a Madzsar kollégiumban Az Irányi utcai „Dr. Madzsar József” Kollégiumban megrendezték a világnézeti kör első előadását. A lányok teljesen önállóan szervezték ezt a kört, amelynek tagjai nemcsak az Irányi utcaiak közül kerültek ki, a többi kollégiumból is csatlakoztak az érdeklődők, így tehát a medikus kollégiumok „közös tulajdonuknak” tekinthetik az újszerű kört. ■ Jellemző, hogy az előadást senki sem érezte kötelezőnek, tehernek — valóban őszinte ORVOSEGYETEM lelkesedéssel készültek rá. Ez az eset is bizonyítja, hogy az önálló kezdeményezés lendületet, szívet ad a munkának, s az ilyet mindenki magáénak érzi, és felelősnek tartja ma- I gát sikeréért. Az előadást, amelynek té-mája a Biblia keletkezése volt, dr. Hahn professzor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem ok- ■ tatója tartotta. „Ami a jövőt illeti...” " A "Balatoni Nyári Szabadegyetem intéző bizottsága oík■tóber 27-én megbeszélést tartott, melyen értékelték az idei szabadegyetem működését, és " megbeszélték a jövő évi terveket, elképzeléseiket.. • Mint minden, évben, jövőre A Radnóti Miklós Gimnázium KISZ-szervezete Radnóti -emlékestet rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Új műsor keretében dr. Tolnai Gábor, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára tartott ünnepi megemlékezést. Kardos István zeneszerző „Erőltetett mehet” című, Radnóti versre írt szerzeményét a szerző kíséretével Verebész Iván, a Budapesti Nemzeti Színház tagja énekelte.. A műsor keretében felléptek az iskola tanulóin, ének és zenekarán kívül az iskola volt növendékei is, többek között Ács László, és Csikós Gábor, a Szegedi. .Nemzeti Színház művészei is tartogat néhány újdonságot és meglepetést a szervező bizottság, így a több napos kirándulások sorában most Sopron következik. Mivel előreláthatólag nem a teljes létszám vesz részt ezen a hosszú úton, az itthonmaradók részérekisebb, egynapos kirándulásokat szerveznek. Újdonság lesz még a magyar nyelvtanfolyam, melyet két csoportban szándékoznak megvalósítani. Külön a nyelvünket már elég jól ismerő, és külön a magyarul semmit nem tudó vendégeink részére. Az első nyelvünk sajátosságaival, míg az utóbbiak a mindennapos élettel kapcsolatos szavakkal, mondatokkal ismerkednek. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva megállapították a részvételi díjakat is. Így: a teljes két hétre 1550 Ft., csak az első hétre 890 Ft, csak a második hétre 970 Ft. (Veszprémi Vegyipari Egyetem) pln KomInni est Végre, megint valami új! Valami nagyszerű, feltétlenül említésre méltó! A Kossuth Egyetem legújabb kollégiumában előadássorozat indult. Nem afféle speciál kollégium ez, ahol csak az előadó beszél — hisz még katedra sem volt —, hanem inkább valami kötetlen beszélgetés a művészeti irányzatokról, első alkalommal a romantikáról. Az ötlet a figyelemreméltó lelkesedéssel dolgozó Egyetemi Színpad körében született meg. Rencz Antal tanácsolta: mutassuk be a művészeti irányzatokat a kollégiumi hallgatóság körében, szépen felolvasott versekkel illusztrálva Kovács Kálmán vállalta az első beszélgetés bevezetését. Az Egyetemi Színpad tagjai szép szövegmondással, jól értelmezve szólaltatták meg a verseket. (Debrecen) Bent, a jogi kari épület alagsorában, szerény tábla jelzi az [egyik ajtó mellett, hogy itt működik az „Felsőoktatási Pedagógiai Kutatócsoport”. Mivel foglalkoznak? Mióta tevékenykednek? Ilyen, s ehhez hasonló kérdésekkel kop Ipogtattunk be hozzájuk egy napon. Dr. Zibolen Endre, a kutatócsoport egyik munkatársa elmondta, hogy a csoport szervezése 1963 tavaszán kezdődött a Művelődésügyi Minisztérium indítványozására. Feladatuk, s a lehetőség szerint koordinálni azt az egymástól többé, kevésbé elszigetelten folyó felsőoktatási kutató munkát, amellyel az egyetemeken, főiskolákon foglalkoznak, illetve egyes fontosabb témák közvetlen kutatása. [ A kutatócsoport munkája csaknem valamennyi budapesti és vidéki egyetemet, főiskolát érinti, egyelőre csupán még a művészeti főiskolák és a felsőfokú technikumok képeznek kivételt. Első feladatként felmérést készítettek a pedagógiai módszertani kutató munkáról. Ezeket a munkákat számon tartják, tájékoztatást adnak róla, hogy ezzel megteremtsék az együttműködés lehetőségét. A munkatársak mindegyike ; személyes kutatási feladaton dolgozik (például: felsőfokú előadás — szeminárium — gyakorlat kölcsönös kapcsolata; korszerű technikai eszközök ;és különösen a film felhasználása a felsőoktatásban; a hivatásra való felkészülés mindenkori szintjének ellenőrzése, a vizsgáztatás stb., emellett, a munkatársak a felsőoktatás egy-egy speciális területével is foglalkoznak nevelésmódszertani szempontból. A kutatócsoport megalakulásánál némi segítséget jelentettek a külföldi tapasztalatok. Pozsonyban tanszék, az NDK- ban országos bizottság alakult hasonló céllal. Mit tettek a megalakulás óta? A Felsőoktatási szemle, november óta tanulmányokat közöl a munkatársak tollából, akik az eddigi eredményekről számolnak be. Több vidéki városban is foglalkoztak a kérdéssel, az Egri Tanárképző Főiskola egésznapos felsőoktatási módszertani ankétot rendezett. A Debreceni Egyetemi Napok alkalmával az egyik szekció, igen gyümölcsözően vitatkozott az egyetemi és főiskolai nevelő munka időszerű problémáiról. Jövő év tavaszán a Szegedi Tanárképző Főiskola hív össze gondosan előkészített felsőoktatási konferenciát, külföldi vendégek részvételével. 1965-ben megindul a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatócsoport kiadványsorozata is. Első kötete a felsőfokú oktatás alapvető szervezeti formáival, a szervezeti forma egymással való kölcsönös kapcsolatával foglalkozik. A további tervezett kiadványok tárgya: az orvosnevelés kérdései, a felsőoktatási nevelőmunka szervezeti egységei, a korszerű technikai eszközök a felsőoktatásban. Várjuk a további eredményeket. Hiszen örvendetes dolog, hogy már minisztériumi támogatás segíti azt a munkát, amely a modern felsőoktatás korszerű és a réginél eredményesebb módszereit kutatja a felsőoktatási reform szerves részeként. —b. é.m ivelfoglal a Felsőoktatási Pedagógiai December 21-én díszdoktorrá avatták Molnár Eriket Az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában ünnepi közgyűlésen avatták díszdoktorrá a bölcsészettudományok terén végzett kimagasló munkásságáért — 70. születésnapja alkalmából — Molnár Erik akadémikust, egyetemi tanárt. Az avatás megjelent Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Pártfőiskolájának igazgatója, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, továbbá tudományos életünk sok más ismert személyisége, s ott voltak a társegyetemek képviselői is. EGYETEMI LAPOK Pályázati felhívás Az Európa Könyvkiadó szeretné kibővíteni orosz fordítóinak és tanulmányíróinak körét, és ezért pályázatot hirdet a következő feltételekkel: 1. A pályázaton részt vehet a budapesti, szegedi és debreceni Tudományegyetem valamennyi felsőéves, valamint az utóbbi 4—5 évben végzett orosz szakos hallgatója. 2. A fordítói pályázat keretén belül egy-egy 6—8 oldalas részletet kell lefordítani a résztvevőknek a következő munkákból: Sklovszkij: Zoo Giljarovszkij: Truscsobnije ljugyi A lefordítandó részek orosz szövegét mellékeljük a pályázati kiíráshoz. A pályázónak mindkét fordítást el kell végeznie. 3. Az előszó, illetve utószó pályázat kijelölt témája: Nyikulin: Sznovim selasztyjen Panova: Szputnyiki (Fehér vonat) A pályázónak a két könyv közül az egyikhez kell előszót írnia, mintegy fél ív, vagyis tíz gépelt oldal terjedelemben. 4. A legjobb fordítások és a legjobb előszók 500—500, a második helyezettek 300—300 forinttal díjazza a kiadó. A díjaktól függetlenül a többi színvonalas pályamunka szerzőjét is előjegyzi foglalkoztatni kívánt munkatársai között. 5. A fordítás határideje 1965. április 1. Az előszó határideje 1965. június 30. Európa Könyvkiadó A szövegek átvehetők Zöldhelyi Zsuzsánál, orosz tanszék. Kétszázhetvenest éves ■ rn a nyugat-berlini francia gimnázium A napokban ünnepelte fennállásának 275. évfordulóját a nyugat-berlini francia gimnázium, amelynek növendékei között sok volt a kiválóság. Így például Kurt Tucholsky is ebben az iskolában érettségizett. A francia gimnáziumnak jelenleg 416 német és 258 francia növendéke van.