Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1966 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1966-01-13 / 1. szám
1966. január (Fotó: Thuróczy Bálint) Szovjet vendég az Orosz Filológiai Tanszéken Az együttműködés új formáiról tanácskoztak Egyetemünk vendégeként két hétig Budapesten tartózkkodott P. Sz. Vihodcev professzor, a filológiai tudományok doktora, a Leningrádi Állami Egyetem szovjet irodalmi tanszékének vezetője. Látogatásának fő célja az volt, hogy megállapítsa: az együttműködésnek milyen új formáit lehetne megvalósítani az egyetemeink közötti szerződés keretében. Megérkezése után Vihodcev professzort dr. Köte Sándor, a bölcsésztudományi kar dékánhelyettese tájékoztatta a kar oktató-nevelő munkájának főbb kérdéseiről. Ezt követően a professzor tárgyalt dr. Baleczky Emillel, az orosz filológiai tanszék vezetőjével, és a tanszék oktatóival. Több előadást is tartott Vihodcev professzor, az V. éves hallgatóknak a Szovjet kultúra c. előadássorozat keretében a szovjet irodalom fejlődéséről, az IV. éveseknek Jeszenyin költészetéről, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatóinak pedig a mai szovjet irodalomról beszélt. Részt vett a szovjet irodalmi diákkör ülésén is és válaszolt a hallgatók kérdéseire. A tanszék oktatóival és a szakdolgozatukat készítő hallgatókkal is több alkalommal tanácskozott s segített témájuk kialakításában, illetve a témára vonatkozó bibliográfia összeállításában. A rendelkezésre álló rövid idő alatt Vihodcev professzor igyekezett megismerkedni irodalmi, kulturális életünkkel. Hasznos, érdekes eszmecserét folytatott a Kritika és a Nagyvilág munkatársaival, látogatást tett a Néprajzi Múzeumban, járt Mezőkövesden és megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát is. Reméljük, hogy vendégünk jól érezte magát nálunk, s bízunk abban, hogy látogatása nyomán új formákkal bővülnek majd kapcsolataink a Leningrádi Állami Egyetemmel. Január 24-én , Színházi Horizont „Színház az egész világ” címmel kerül közönség elé az Egyetemi Színpad hangos folyóiratának idei negyedik száma. Vágó Péter, az est szerkesztője elmondotta, hogy a műsorban rövid áttekintést adnak majd a korszerű színházról, Almási Miklós szakértő kalauzolásával. Az előadás igyekszik felölelni a korszerű színházi irányzatok valamennyi ágazatát a Csehov nevette amerikai realistákon, az abszurd színházon, a szocialista irányzatok sajátos útját követő, cseh, lengyel műveken keresztül a nálunk — az Európa Könyvkiadó két dráma-antológiája révén — inkább ismert angol, francia irányzatokig. Az Universitas Együttes tagjai részleteket adnak elő Miller: Bukás után, valamint a cseh Karvas: A nagy paróka című antimilitarista, zsarnokságellenes darabjából. Részletek hangzanak el az abszurd színház franciam nesztorának, Jarry-nek egyik darabjából, s bemutatásra kerül a lengyel Kolakowsky Szisztéma c. egy felvonásosa. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJAi II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JANUÁR 13. A VIZSGÁKRÓL MENET KÖZBEN Nyilatkoznak az illetékesek Mérleget, értékelést készíteni a félévi vizsgákról még túlságosan korai lenne, hiszen az „áldatlan” periódusnak jelenleg körülbelül a közepén vagyunk. Mégis, a szúrópróbák már sejtethetnek valamit a végső kimenetelről. Ezúttal a jogi kar dékáni hivatalában zavartuk meg a munkát 5—10 percre, némi tájékoztatás végett Ludányi Tiborné főelőadó a következőkről számolt be: — Az eddigi vizsgaeredményeket tekintve az első évfolyamon mutatkozik a legtöbb probléma. Vannak olyan csoportok, ahol római jogból csaknem minden második ember megbukott eddig. Az egyetemes jogtörténet is nehéz akadálynak látszik, feltűnően sokan buknak ebből a tárgyból is. A másodéveseknél már jobban mennek a dolgok, politikai gazdaságtanból és filozófiából egész tisztességesek az eredmények, államigazgatási jogból viszont itt is sok ember „elvérzik”. Vonatkozik ez a harmadik évfolyamra is, ahol szintén ez a tárgy a hallgatók „achilles-sarka”. A büntetőeljárás jogból viszont hét csoportból mindössze egy ember bukott meg eddig ezen az évfolyamon. — Ennyivel nehezebb az államigazgatás? — Nem hinném, csupán a körülmények különbözők. Büntető eljárásból a jegyzet, az előadások és a gyakorlat „szinkronban” vannak, viszont államigazgatási jogból még nincs új jegyzet, az előadás anyaga meglehetősen eltér az írott anyagtól s a gyakorlat is jelentősen megváltozott az életben. Talán ezzel magyarázható a rosszabb eredmény. — S a negyedéven mi a helyzet? — Idegen nyelvből és három tárgyból kell vizsgázniok a hallgatóknak. Itt pénzügyi jogból jelentkezik a legtöbb probléma, tíz olyan hallgatónk is van, akiknek vizsgája már eleve utóvizsgának tekintendő, mivel tíz katalógus közül egyetlen alkalommal sem voltak jelen. Dékáni engedély kellett még az utóvizsga-lehetőséghez is. — Halasztás volt-e? — Mindössze öt hallgató halasztott eddig vizsgát, négy másodéves és egy harmadéves. Ez a szám igen csekély az előző tanévek gyakorlatához képest. Ezután dr. Taligás Lajoshoz, a dékáni hivatal vezetőjéhez kopogtattunk be: — Mi a helyzet az államvizsgákkal? —Ez évben új rendszer lépérvénybe az államvizsgákat illetően. Egyrészt szakosítjuk az államvizsga bizottságokat, másrészt az államvizsgára beosztott hallgatói csoportokat éppen úgy „kisorsoljuk" a bizottságok között a vizsganapokon, mint a felvételizőket az elmúlt ősszel, így nem zaklathatják személyesen — vagy ismerőseik révén — azokat az oktatókat, akiknek majd számot kell adniok tudásukról. Másrészt simább lesz a vizsgák menete. Nem fordulhat elő az, hogy a hallgatók bekukkantanak a vizsgaterembe, felmérik, hogy számukra „kedvezőtlen” a bizottság összetétele , gyorsan megszerezhető orvosi igazolással elhalasztják a vizsgát, a kedvezőbb bizottság „kifogásának” erős reményében. — Az első évfolyamon a Ludányi elvtársnő által említett két tárgyból mindig ilyen lehangolóak az eredmények, vagy csak az idén? — Évenként ismétlődő probléma ez, nyilván azért jelentkezik, mert a gólyák nem tudnak egyből „átkapcsolni” az egyetemi munkamódszerre. Épp ezért az első év vízválasztó is egyben: a rátermettség itt inkább kiderül, mint a felvételi vizsgákon. Baranyi Ferenc Pszichológiai szempontból Egyik lélektanszakos ismerősöm határozottan felidegesített annak idején, amikor épp egy nehéz kollokviumom előtt elkezdte magyarázni, hogy... ... pszichológiai szempontból a vizsga nem más, mint — természetesen csak a hozzáértők számára — egy kísérlet. Igen, igen, pont olyan, mint egy patkánykísérlet, vagy bármely állaton elvégezhető begyakorlási folyamat megfigyelése — csak hát ebben az esetben az alany te vagy ... Olyan fölénnyel beszélt a vizsgákról, hogy az elképesztő volt. Hiába, aki ilyen magabiztos ... Éppen kapóra jött most, hogy megtudtam pszichológusok vizsgáznak a bölcsészkaron, a XIII-as teremben. No, most már csak megnézem én ezeket a magabiztos pszichológusokat. Hajtman Béla vizsgáztató jóvoltából végighallgattunk a fotoriporter kollégával egy felelőst. Be kell vallanom, hogy meglehetősen nehéz volt számomra kihámozni, hogy vajon miről is van szó, hiszen a vizsgatéma: matematika és statisztika alkalmazása a pszichológiában ... (Matematika: brrr, statisztika: brrr, pszichológia: hááát...) De abból a biztos támpontból kiindulva, hogy a vizsgázó és a vizsgáztató felváltva beszéltek, valamint abból, hogy a „kísérleti alany” kollegina több színben játszott, a körmét rágta, és néha mély csöndbe burkolózott, kikalkuláltam, hogy alapjában véve nem sokban különbözik ez a vizsga — például az én produkciómtól ... Miután a jegy már az indexben van, váltunk néhány szót a vizsgáztatóval. — A pszichológusok éppen úgy izgulnak, mint mások — feleli kérdésünkre —, és ez pszichológiailag teljesen érthető ... — Mióta vizsgáztat? — Egy éve. — Vizsgázni vagy vizsgáztatni kimerítőbb? — Vizsgáztatni. — Hogy érzi, igazságosan osztályoz? — Bízom benne. Nem nézem vizsga előtt az indexet, s nevet se kérdezek. — Még egy kérdés: buktatott már? — Nappali tagozaton nem. Csak estin. Ranschburg Ágnes és Kalmár Magda vizsgázott ma utolsónak. — Ágnes, nehéz volt? — Igen. És nem is az volt talán a baj, hogy keveset tanultam, hanem az, hogy nehéz ezt az anyagot megérteni. Jóformán semmi alapunk se volt — és bölcsészfejjel matematikát tanulni! — elképzelheted! (Véleményemet lásd: feljebb.) És ráadásul borzasztóan izgulós természetű vagyok. Magdinak ez már a negyedik vizsgája volt ebben a félévben. — Hány van még hátra? — Négy. Január 31-én lesz az utolsó. Szóval kihasználom a vizsgaidőszakot... — Mondd, te is izgultál? — ... nagyon! Hiába: a vizsga az vizsga. Még a pszichológusoknak is! Vizsgázó és vizsgáztató... Hajtman Béla oktató és Ranschburg Ágnes negyedéves pszichológus Mezey Katalin — ötödéves pesti tagozatos hallgató — már túl van a vizsgán sok Az Egyetemi Színpad UNIVERSITAS Együttese január 22-én és 29-én, szombaton este 7 órakor búcsúzik Erdélyi Sándor IMÁDSÁG ZSUZSÁÉRT c. darabjától. Az utolsó két előadásra jegyek még kaphatók a Színpad Jegyirodáján. Koreában, , ahol korábban a japán elnyomás idején az ifjúságnak nem volt lehetősége műszaki tanulmányok folytatására — az 1965—66-os tanévben indulnak meg a műszaki iskolák ellső évfolyamai. Az új iskolareform értelmében az iskolák nemcsak általános nevelést adnak, hanem szakmunkás képzést is biztosítanak. A MOSZKVAI ÁLLAMI LOMONOSZOV EGYETEM akadémiai énekkara 1965. december 21-én, kedden este nagysikerű hangversenyt adott az Egyetemi Színpadon. A moszkvai fiatalok látogatását február elején viszonozza egyetemünk ének- és koncertzenekara. Vizsgáznak az esti gólyák Talán egy „kulisszatitokkal” kezdeném. Néhány hete szent elhatározás született szerkesztőségünkben. Megfogadtuk, hogy — legalábbis részünkről — orvosolni igyekszünk az esti hallgatók régi kinevezetesen azt, is ugyanúgy részt az egyetem vérbea nappali Ennek az tagozatos válságát, hogy ők vegyenek ringésében, mint tagozat hallgatói, elhatározásnak — mint azt valószínűleg már ti is észrevettétek — azóta gyakorlati eredményei születtek. Lapunk hasábjain egyre gyakrabban esik szó az esti hallgatók életéről, problémáiról. Talán megbocsátják nekünk a felsőbb évfolyamos esti hallgatók, ha a gólyákról mostanában több szót ejtünk, mint őróluk. Hiszen a gólyák még mindig az egyetemmel való ismerkedés periódusában vannak — segíteni kell tehát őket abban, hogy minél hamarabb otthonosan mozogjanak annak falai között. Annál is inkább, mert december 21-gyel az esti gólyáknak is elkezdődött a vizsgaidőszak. Sok várakozás előzte meg, ami — valljuk be — az első vizsganap közeledtével egyre inkább szorongássá fokozódott. És ez érthető is. Mert akármilyen jól tudta is valaki az anyagot, az „első”, az „ismeretlen” mindig félelmetes. Ezen az sem sokat segíthetett, hogy már jóval előbb megkezdődött a tájékozódás a felsőbb évfolyamos hallgatóktól: hogy is megy az a vizsga, melyik vizsgáztatóhoz jó, melyikhez nem jó kerülni ... Aztán elkezdődtek a vizsgák. Akinek a tudása megfelelő, az a „rázós” vizsgáztatónál is sikerrel szerepelt — akinek nem, azon a „vajszívű” tanár sem segített. Ismét bizonyítást nyert a régi tétel, amit olyan gyakran hangoztatunk, hogy már frázisnak hangzik: csak az nézhet nyugodt szívvel a vizsgák elé, aki évközben is rendszeresen foglalkozik az anyaggal. A sikertelenül vizsgázók többsége pont azok közül került ki, akik úton - útfélen magabiztosan hangoztatták csalhatatlan elméleteiket: melyik tárgyat hány nap alatt lehet megtanulni. A vizsgahangulat alapján egyébként azt a következtetést lehet levonni, hogy a hallgatók leginkább a római jogtól, legkevésbé pedig a Bevezetés az állam- és jogtudományokba című tantárgytól tartanak. Akárhogy is van, tartani egyik tárgytól sem kell, „mindössze” az anyagot kell becsületesen megtanulni. Benyitottunk egy tanszékre is, hogy megkérdezzük: mik a tapasztalatok az esti tagozat I. évfolyamos hallgatóinak eddigi vizsgaeredményeivel kapcsolatban? A magyar állam- és jogtörténet tanszéken dr. Búzás József adjunktustól kaptunk tájékoztatást. — A hallgatók eddigi eredményei — a decemberi két vizsganap alapján — általában kielégítőek — mondotta Búzás elvtárs. — Igaz, hogy akad néhány elégtelenre vizsgázott hallgató, azonban ugyanennyire tehető a jeles eredményt elértek száma is. Csak mint érdekességet említem meg, hogy a két véglet közül az elégtelenek inkább december 30-án, míg a jeles eredményt elértek 31-én vizsgáztak. (Úgy látszik, a Szilveszter szerencsét hoz.) Több év tapasztalata egyébként, hogy azok a hallgatók, akik a vizsgaidőszak elején jönnek, nagyobb felkészültséggel rendelkeznek, mint azok, akik január végére ütemezik be vizsgáik időpontját. A jelenség magyarázata egyszerű: aki a tanév eleje óta rendszeresen tanult, az bátran jöhet vizsgázni már decemberben — míg aki a tanulmányi szünet alatt sajátítja el — vagy akarja elsajátítani — egy félév anyagát, az érthető módon a végsőkig húzza a határidőt ... Mi ehhez legfeljebb csak annyit tehetünk hozzá, hogy a nyilatkozat második részében foglaltak nemcsak erre a tárgyra, de mindegyikre érvényesek . .. Rác János