Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1966 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1966-01-13 / 1. szám

1966. január (Fotó: Thuróczy Bálint) Szovjet vendég az Orosz Filológiai Tanszéken Az együttműködés új formáiról tanácskoztak Egyetemünk vendégeként két hétig Budapesten tartózk­­kodott P. Sz. Vihodcev pro­fesszor, a filológiai tudomá­nyok doktora, a Leningrádi Állami Egyetem szovjet iro­dalmi tanszékének vezetője. Látogatásának fő célja az volt, hogy megállapítsa: az együtt­működésnek milyen új formáit lehetne megvalósítani az egye­temeink közötti szerződés ke­retében. Megérkezése után Vihodcev professzort dr. Köte Sándor, a bölcsésztudományi kar dékán­helyettese tájékoztatta a kar oktató-nevelő munkájának főbb kérdéseiről. Ezt követően a professzor tárgyalt dr. Ba­­leczky Emillel, az orosz filo­lógiai tanszék vezetőjével, és a tanszék oktatóival. Több előadást is tartott Vi­­hodcev professzor, az V. éves hallgatóknak a Szovjet kultú­ra c. előadássorozat keretében a szovjet irodalom fejlődésé­ről, az IV. éveseknek Jesze­nyin költészetéről, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem hallgatóinak pedig a mai szovjet irodalomról be­szélt. Részt vett a szovjet iro­dalmi diákkör ülésén is és vá­laszolt a hallgatók kérdéseire. A tanszék oktatóival és a szakdolgozatukat készítő hall­gatókkal is több alkalommal tanácskozott s segített témá­juk kialakításában, illetve a témára vonatkozó bibliográfia összeállításában. A rendelkezésre álló rövid idő alatt Vihodcev professzor igyekezett megismerkedni iro­dalmi, kulturális életünkkel. Hasznos, érdekes eszmecserét folytatott a Kritika és a Nagy­világ munkatársaival, látoga­tást tett a Néprajzi Múzeum­ban, járt Mezőkövesden és megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát is. Reméljük, hogy vendégünk jól érezte magát nálunk, s bí­zunk abban, hogy látogatása nyomán új formákkal bővül­nek majd kapcsolataink a Le­ningrádi Állami Egyetemmel. Január 24-én , Színházi Horizont „Színház az egész világ” címmel kerül közönség elé az Egyetemi Színpad hangos fo­lyóiratának idei negyedik száma. Vágó Péter, az est szerkesztője elmondotta, hogy a műsorban rövid áttekintést adnak majd a korszerű szín­házról, Almási Miklós szak­értő kalauzolásával. Az elő­adás igyekszik felölelni a korszerű színházi irányzatok valamennyi ágazatát a Cse­­hov­ nevette amerikai realis­tákon, az abszurd színházon, a szocialista irányzatok sajá­tos útját követő, cseh, lengyel műveken keresztül a nálunk — az Európa Könyvkiadó két dráma-antológiája révén — inkább ismert angol, francia irányzatokig. Az Universitas Együttes tagjai részleteket adnak elő Miller: Bukás után, valamint a cseh Karvas: A nagy paró­ka című antimilitarista, zsar­nokságellenes darabjából. Részletek hangzanak el az abszurd színház francia­­m nesztorának, Jarry-nek egyik darabjából, s bemuta­tásra kerül a lengyel Kola­­kowsky Szisztéma c. egy fel­­vonásosa. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA­i II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JANUÁR 13. A VIZSGÁKRÓL MENET KÖZBEN Nyilatkoznak az illetékesek Mérleget, értékelést készí­teni a félévi vizsgákról még túlságosan korai lenne, hiszen az „áldatlan” periódusnak je­lenleg körülbelül a közepén vagyunk. Mégis, a szúrópró­bák már sejtethetnek valamit a végső kimenetelről. Ezúttal a jogi kar dékáni hivatalában zavartuk meg a munkát 5—10 percre, némi tájékoztatás vé­gett Ludányi Tiborné főelő­adó a következőkről számolt be: — Az eddigi vizsgaeredmé­nyeket tekintve az első évfo­lyamon mutatkozik a legtöbb probléma. Vannak olyan cso­portok, ahol római jogból csaknem minden második em­ber megbukott eddig. Az egyetemes jogtörténet is ne­héz akadálynak látszik, fel­tűnően sok­an buknak ebből a tárgyból is. A másodéveseknél már job­ban mennek a dolgok, politi­kai gazdaságtanból és filozó­fiából egész tisztességesek az eredmények, államigazgatási jogból viszont itt is sok em­ber „elvérzik”. Vonatkozik ez a harmadik évfolyamra is, ahol szintén ez a tárgy a hall­gatók „achilles-sarka”. A bün­tetőeljárás jogból viszont hét csoportból mindössze egy em­ber bukott meg eddig ezen az évfolyamon. — Ennyivel nehezebb az államigazgatás? — Nem hinném, csupán a körülmények különbözők. Büntető eljárásból a jegyzet, az előadások és a gyakorlat „szinkronban” vannak, viszont államigazgatási jogból még nincs új jegyzet, az előadás anyaga meglehetősen eltér az írott anyagtól s a gyakorlat is jelentősen megváltozott az életben. Talán ezzel magya­rázható a rosszabb eredmény. — S a negyedéven mi a helyzet? — Idegen nyelvből és há­rom tárgyból kell vizsgázniok a hallgatóknak. Itt pénzügyi jogból jelentkezik a legtöbb probléma, tíz olyan hallga­tónk is van, akiknek vizsgája már eleve utóvizsgának tekin­tendő, mivel tíz katalógus közül egyetlen alkalommal sem voltak jelen. Dékáni en­gedély kellett még az utó­vizsga-lehetőséghez is. — Halasztás volt-e? — Mindössze öt hallgató halasztott eddig vizsgát, négy másodéves és egy harmadéves. Ez a szám igen csekély az előző tanévek gyakorlatához képest. Ezután dr. Taligás Lajoshoz, a dékáni hivatal vezetőjéhez kopogtattunk be: — Mi a helyzet az ál­lamvizsgákkal? —Ez évben új rendszer lép­­érvénybe az államvizsgákat illetően. Egyrészt szakosítjuk az államvizsga bizottságokat, másrészt az államvizsgára be­osztott hallgatói csoportokat éppen úgy „kisorsoljuk" a bi­zottságok között a vizsgana­pokon, mint a felvételizőket az elmúlt ősszel, így nem zak­lathatják személyesen — vagy ismerőseik révén — azokat az oktatókat, akiknek majd számot kell adniok tudásuk­ról. Másrészt simább lesz a vizsgák menete. Nem fordul­hat elő az, hogy a hallgatók bekukkantanak a vizsgate­rembe, felmérik, hogy szá­mukra „kedvezőtlen” a bizott­ság összetétele , gyorsan megszerezhető orvosi igazolás­sal elhalasztják a vizsgát, a kedvezőbb bizottság „kifogá­sának” erős reményében. — Az első évfolyamon a Ludányi elvtársnő által említett két tárgyból min­dig ilyen lehangolóak az eredmények, vagy csak az idén? — Évenként ismétlődő prob­léma ez, nyilván azért jelent­kezik, mert a gólyák nem tudnak egyből „átkapcsolni” az egyetemi munkamódszer­re. Épp ezért az első év víz­választó is egyben: a ráter­mettség itt inkább kiderül, mint a felvételi vizsgákon. Baranyi Ferenc Pszichológiai szempontból Egyik lélektanszakos isme­rősöm határozottan felidegesí­tett annak idején, amikor épp egy nehéz kollokviumom előtt elkezdte magyarázni, hogy... ... pszichológiai szempont­ból a vizsga nem más, mint — természetesen csak a hozzáér­tők számára — egy kísérlet. Igen, igen, pont olyan, mint egy patkánykísérlet, vagy bár­mely állaton elvégezhető be­gyakorlási folyamat megfigye­lése — csak hát ebben az esetben az alany te vagy ... Olyan fölénnyel beszélt a vizsgákról, hogy az elképesztő volt. Hiába, aki ilyen maga­biztos ... Éppen kapóra jött most, hogy megtudtam pszichológu­sok vizsgáznak a bölcsészka­ron, a XIII-as teremben. No, most már csak megnézem én ezeket a magabiztos pszicho­lógusokat. Hajtman Béla vizsgáztató jóvoltából végighallgattunk a fotoriporter kollégával egy felelőst. Be kell vallanom, hogy meglehetősen nehéz volt szá­momra kihámozni, hogy va­jon miről is van szó, hiszen a vizsgatéma: matematika és statisztika alkalmazása a pszichológiában ... (Matemati­ka: brrr, statisztika: brrr, pszichológia: hááát...) De abból a biztos támpont­ból kiindulva, hogy a vizsgá­zó és a vizsgáztató felváltva beszéltek, valamint abból, hogy a „kísérleti alany” kolle­­gina több színben játszott, a körmét rágta, és néha mély csöndbe burkolózott, kikalku­láltam, hogy alapjában véve nem sokban különbözik ez a vizsga — például az én pro­dukciómtól ... Miután a jegy már az in­dexben van, váltunk néhány szót a vizsgáztatóval. — A pszichológusok éppen úgy izgulnak, mint mások — feleli kérdésünkre —, és ez pszichológiailag teljesen ért­hető ... — Mióta vizsgáztat? —­ Egy éve. — Vizsgázni vagy vizsgáz­tatni kimerítőbb? — Vizsgáztatni. — Hogy érzi, igazságosan osztályoz? — Bízom benne. Nem né­zem vizsga előtt az indexet, s nevet se kérdezek. — Még egy kérdés: bukta­tott már? — Nappali tagozaton nem. Csak estin. Ranschburg Ágnes és Kal­már Magda vizsgázott ma utolsónak. — Ágnes, nehéz volt? — Igen. És nem is az volt talán a baj, hogy keveset ta­nultam, hanem az, hogy nehéz ezt az anyagot megérteni. Jó­formán semmi alapunk se volt — és bölcsészfejjel matemati­kát tanulni! — elképzelheted! (Véleményemet lásd: feljebb.) És ráadásul borzasztóan iz­­gulós természetű vagyok. Magdinak ez már a negye­dik vizsgája volt ebben a félévben. — Hány van még hátra? — Négy. Január 31-én lesz az utolsó. Szóval kihasználom a vizsgaidőszakot... — Mondd, te is izgultál? — ... nagyon! Hiába: a vizsga az vizsga. Még a pszichológusoknak is! Vizsgázó és vizsgáztató... Hajtman Béla oktató és Ranschburg Ágnes negyedéves pszichológus Mezey Katalin — ötödéves p­esti tagozatos hallgató — már túl van a vizsgán s­ok Az Egyetemi Színpad UNI­VERSITAS Együttese január 22-én és 29-én, szombaton es­­te 7 órakor búcsúzik Erdélyi Sándor IMÁDSÁG ZSUZSÁ­ÉRT c. darabjától. Az utolsó két előadásra jegyek még kaphatók a Szín­pad Jegyiro­dáján. Koreában, , ahol korábban a japán elnyom­­ás idején az ifjúságnak nem volt lehetősége műszaki ta­nulmányok folytatására — az 1965—66-os tanévben indulnak meg a műszaki iskolák ellső évfolyamai. Az új iskolare­form értelmében az iskolák nemcsak általános nevelést adnak, hanem szakmunkás képzést is biztosítanak. A MOSZKVAI ÁLLAMI LOMONOSZOV EGYETEM akadémiai énekkara 1965. de­cember 21-én, kedden este nagysikerű hangversenyt adott az Egyetemi Színpadon. A moszkvai fiatalok látoga­tását február elején viszonoz­za egyetemünk ének- és kon­certzenekara. Vizsgáznak az esti gólyák Talán egy „kulisszatitokkal” kezdeném. Néhány hete szent elhatá­rozás született szerkesztősé­günkben. Megfogadtuk, hogy — legalábbis részünkről — orvosolni igyekszünk az esti hallgatók régi ki­­nevezetesen azt, is ugyanúgy részt az egyetem vérbe­­a nappali Ennek az tagozatos válságát, hogy ők vegyenek ringésében, mint tagozat hallgatói, elhatározásnak — mint azt valószínűleg már ti is észre­vettétek — azóta gyakorlati eredményei születtek. Lapunk hasábjain egyre gyakrabban esik szó az esti hallgatók éle­téről, problémáiról. Talán megbocsátják ne­künk a felsőbb évfolyamos esti hallgatók, ha a gólyákról mostanában több szót ej­tünk, mint őróluk. Hiszen a gólyák még mindig az egye­temmel való ismerkedés pe­riódusában vannak — segí­teni kell tehát őket abban, hogy minél hamarabb ottho­nosan mozogjanak annak fa­lai között. Annál is inkább, mert de­cember 21-gyel az esti gó­lyáknak is elkezdődött a vizsgaidőszak. Sok várakozás előzte meg, ami — valljuk be — az első vizsganap köze­ledtével egyre inkább szoron­gássá fokozódott. És ez ért­hető is. Mert akármilyen jól tudta is valaki az anyagot, az „első”, az „ismeretlen” mindig félel­metes. Ezen az sem sokat se­gíthetett, hogy már jóval előbb megkezdődött a tájéko­zódás a felsőbb évfolyamos hallgatóktól: hogy is megy az a vizsga, melyik vizsgáztató­hoz jó, melyikhez nem jó ke­rülni ... Aztán elkezdődtek a vizs­gák. Akinek a tudása meg­felelő, az a „rázós” vizsgáz­tatónál is sikerrel szerepelt — akinek nem, azon a „vajszí­vű” tanár sem segített. Ismét bizonyítást nyert a régi tétel, amit olyan gyakran hangoz­tatunk, hogy már frázisnak hangzik: csak az nézhet nyu­godt szívvel a vizsgák elé, aki évközben is rendszeresen foglalkozik az anyaggal. A si­kertelenül vizsgázók többsége pont azok közül került ki, akik úton - útfélen maga­biztosan hangoztatták csalha­tatlan elméleteiket: melyik tárgyat hány nap alatt lehet megtanulni. A vizsgahangu­lat alapján egyébként azt a következtetést lehet levonni, hogy a hallgatók leginkább a római jogtól, legkevésbé pe­dig a Bevezetés az állam- és jogtudományokba című tan­tárgytól tartanak. Akárhogy is van, tartani egyik tárgytól sem kell, „mindössze” az anyagot kell becsületesen megtanulni. Benyitottunk egy tanszékre is, hogy megkérdezzük: mik a tapasztalatok az esti tago­zat I. évfolyamos hallgatói­nak eddigi vizsgaeredményei­vel kapcsolatban? A magyar állam- és jogtörténet tanszé­ken dr. Búzás József adjunk­tustól kaptunk tájékoztatást. — A hallgatók eddigi ered­ményei — a decemberi két vizsganap alapján — általá­ban kielégítőek — mondotta Búzás elvtárs. — Igaz, hogy akad néhány elégtelenre vizs­gázott hallgató, azonban ugyanennyire tehető a jeles eredményt elértek száma is. Csak mint érdekességet emlí­tem meg, hogy a két véglet közül az elégtelenek inkább december 30-án, míg a jeles eredményt elértek 31-én vizs­gáztak. (Úgy látszik, a Szil­veszter szerencsét hoz.)­­ Több év tapasztalata egyébként, hogy azok a hall­gatók, akik a vizsgaidőszak elején jönnek, nagyobb fel­­készültséggel rendelkeznek, mint azok, akik január vé­gére ütemezik be vizsgáik időpontját. A­­ jelenség ma­gyarázata egyszerű: aki a tanév eleje óta rendszeresen tanult, az bátran jöhet vizs­gázni már decemberben — míg aki a tanulmányi szünet alatt sajátítja el — vagy akarja elsajátítani — egy fél­év anyagát, az érthető mó­don a végsőkig húzza a határ­időt ... Mi ehhez legfeljebb csak annyit tehetünk hozzá, hogy a nyilatkozat második részé­ben foglaltak nemcsak erre a tárgyra, de mindegyikre érvé­nyesek . .. Rác János

Next