Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1975 (17. évfolyam, 1-21. szám)
1975-01-20 / 1. szám
TAKARÉKOSSÁGRÓL Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a kormány nevében beterjesztette a magyar országgyűlés pedig megvitatta és kétnapos tanácskozás után elfogadta a Magyar Népköztársaság 1975. évre érvényes költségvetését. Az immár törvényerőre emelkedett költségvetés elfogadása előtti vitájának — kiváltképp a parlamenti bizottságokban — legtöbbször megismétlődő kitétele a takarékosság volt. De amíg az emberek között optimista, vagy pesszimista vélemények hangzottak el a 75-ös év gazdasági gondjairól, a várható árrendezés áremelési részének mértékéről, addig a képviselők, a Tervhivatal, és a Pénzügyminisztérium szakemberei, meg a többi tárca illetékesei higgadtan, sok érvvel, e jó ügy szolgálatából fakadó öntudattal és felelősségérzettel keresték a minél hatékonyabb megoldást, a legcélravezetőbb szempontok kialakítását. Vannak gondjaink, de az előttünk álló feladatok nem megoldhatatlanok. Egyszerűen arról van szó, hogy gazdálkodási szokásainkon, a takarékosság gyakorlati megítélésén kell elgondolkodnunk, s nem kampányszerűen, hanem végleges érvénnyel számos felületességet, hibát meg kell szüntetnünk. Ugyanakkor viszont nem szabad a takarékosságot a filléreskedéssel összekeverni, a takarékosság ürügyén gátat emelni érdemes, hasznos kezdeményezéseknek, minden kockázatosabb megoldást a takarékosságra hivatkozva, kényelmességből elkerülni. Hanem valóban azt a bizonyos ceruzát — amely Kádár János elvtárs X. pártkongresszusi beszéde óta szimbólummá vált — a tervező kezében értelmesen megzabolázni, koncepciózusabb előkészítéssel, az elvégzendő munka ésszerű összehangolásával, célhoz igazításával, kellő figyelemmel hozzálátni feladataink elvégzéséhez. Takarékoskodni jelentsen annyit, mint okosan gazdálkodni. Feltárni a tartalékokat, kiaknázni az üres, vagy lappangó kapacitásokat, jobban elvégezni a megszokott feladatokat, „igényesebben” követelni önmagunktól, s munkatársainktól. Mindehhez természetesen nem elég az elszánás, adminisztratív, illetve gazdálkodási ösztönzőkre is szükség van, a demokrácia alkotó továbbfejlesztésére, a gazdasági elvárások egyöntetűbbé tételére. Most a téma országszerte a párttagság fórumain alakul. Bizonyosak lehetünk felőle, hogy a XI. pártkongresszuson súlya, fontossága szerint kap majd hangot, s a párt legmagasabb testületének állásfoglalása nemcsak utat mutat, de az eszközökről is gondoskodni fog. Szép Zoltán EGYETEMI LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK AZ ELTE • A XI. kongresszus előkészítésének egyik jelentős időszaka az, amelynek során az alapszervi választótaggyűlések lezajlanak, és amelyeknek első napirendi pontja a Központi Bizottság által kiadott Irányelvek, illetve a Szervezeti Szabályzat módosítási tervezetével kapcsolatos alapszervi állásfoglalás kialakítása. Az ELTE-n lapzártánkig zömmel befejeződtek e jelentős feladatot teljesítő taggyűlések. Így módunkban áll közölni a már megválasztott alapszervi vezetőségek névsorát, másrészt pedig összefoglalót adni abból a gazdag javaslati anyagból, amely a Központi Bizottsáág munkáját előkészíteni hivatva az alapszervi megbeszélések, viták során kristályosodtak ki. Az alapszervek által megfogalmazott javaslatok részben az országos kérdéseket érintik, részben pedig konkrétan egyetemünkre vonatkoznak. Így a Bölcsészkar I. alapszerve zömmel a szervezeti szabályzat módosításával foglalkozott. A dokumentumot értékelve megállapították, módot ad arra, hogy a pártot akciót képesebbé szilárdabbá tehessük. A hozzászólók az oktatási reform, illetve a túlterhelés kérdésében, soroltak fel bizonyos problémákat. A BTK IV-es alapszerve két jelentős témakörben nyilvánított testeükszi véleményt. Javasolja a kongresszusnak, hogy különös figyelmet szenteljen a szocialista erkölcs, a szocialista magatartás és életmód kérdéseinek, és hatékony határozatokat hozzon a társadalmi tudatformálást szolgáló tevékenységek különböző területein a szociocialista viszonyok és a szocialista tudat további erősítése érdekében. Másik pontjukban felajánlják munkájukat a közművelődéssel és a szocialista szellemű tudatformálással kapcsolatos teendők megvalósításához. A TTK Vegyész alapszerv javasolta, hogy az irányelvek szocialista demokratizmust tárgyaló része foglalja magába az alkalmazott és értelmiségi munkaterületeket is. Másrészt azt, hogy határozottabban vissza kell szorítani a marxizmustól idegen kispolgári nézeteket tükröző műveket, alkotásokat, valamint többek közt azt is, hogy a szakmunkástanulók általános műveltségi és világnézeti képzését erősíteni kell. A TTK Fizikus-alapszerv szintén örömmel üdvözli, hogy az Irányelvek jelentős mértékben foglalkoznak a szocialista életmód kérdésével, másrészt javasolja, hogy a kongresszus tűzze ki az irányítási rendszer átfogó felülvizsgálatát, valamint a közművelődés témakörében konkrétan elemezze e terület sajátosságait. A Központi Hivatalok alapszervezete javasolja, hogy a direkt feladatok mellett az indirekt takarékossági feladatokra is nagy figyelmet kell szentelni. A politikai munkába fokozottabban bele kell vonni a költségvetési szervek, hivatalok területén tevékenykedő fizikai dolgozókat. Ezenkívül többek közt javasolja még, hogy szigorítsuk meg és dolgozzunk ki adminisztratív szankciókat országosan is a különféle jellegű rongálások, , illetve rongálók ellen. Ismertetésünkben zömmel az Irányelvekhez kapcsolódó javaslatokat mutattuk be, természetesen a Szervezeti Szabályzat módosítástervezetével kapcsolatban is számos javaslat hangzott el, amelyekre később visszatérünk. Az EL(Folytatás a 2. oldalon.) FOTÓKOMMENTÁR Január 14-én mindhárom karon több alapszervi választó taggyűlésit tartottak. Ripontkörutunk néhány állomásáról tudósítjuk az alábbiakban az EL olvasóit. Fényképes tudósításunk első beszámolóján a vegyész alapszerv . taggyűlésének elnöksége látható, amint éppen nagy figyelemmel kísér egy felszólalót. Akire figyelnek, Décsei Lajos, az a kémiai technológiai tanszékről. Ottlétünkkor éppen arról szólt, mennyire fontos az információk mindenkihez való eljuttatása, a különböző fórumokon hozott határozatok és döntések következményeinek alapos ellenőrzése. Közútunk következő állomása a szomszédban a matematikus alapszerv gyűlése. Ez a közösség többek között arról nevezetes, hogy igen aktív és jelentős létszámú hallgatói csoporttal rendelkezik. Második képünkön közülük látható néhány. Az arcokon tükröződő figyelem érthető, hiszen „róluk van szó”! Molnár Emil adjunktus ugyanis (az alatta levő képen) az ifjúsági és közművelődési törvény társadalmi hatását elemezte. A Bölcsészettudományi karon a II-es alapszerv gyűlésének egyik felszólalója, Nagy Péter professzor látható a sorrendben következő fotón. Felszólalásának tárgya — pontosabban alanya , Talmócz Márton adjunktus a következő kép fő alakja. Nem csupán a képen, de a taggyűlésen is ő került az érdeklődés középpontjába, lévén az alapszervi titikárjelölt. Végül, de nem utolsósorban a JTK épületében ülésező központi alapszerv tanácskozásáról tudósít az utolsó felvételünk. (A fotókat készítette: ifj. Lerner János) „Doktorrá fogadom" ötévi kemény munka után 54 hallgató érkezett el január 11-én ahhoz az ünnepélyes, szép pillanathoz, amikor az Egyetemi Tanács képviselői kimondták a várvavárt „doktorrá fogadom” mondatot. A jelöltek meghatottan ismételték Kratochwill Ferenc dékánhelyettes után a szavakat, amelyekkel esküt tettek a Magyar Népköztársaság Alkotmányára, s hűséget fogadtak a magyar népnek. Az ünnepség után a rokonok és ismerősök gratuláltak az „újdonsült” doktoroknak. Egy ünnepelthez én is „odafurakodtam”. — Mit kezdesz a friss diplomáddal? — Bíróságra megyek dolgozni. Talán jó bíró leszek — mondta mosolyogva boldog riportalanyom, akinek nemcsak a diplomája friss és fiatal... (Fotó: Borda Lajos) EGYETEMI KÖNYVTÁR A RÁDIÓBAN Az Egyetemi Könyvtár épülete a metróépítés miatt megsüllyedt. Ezzel az egyetemünket aggasztó gonddal foglalkozott a közelmúltban két ízben is a rádió népszerű műsora, a 168 óra politikai magazin, örömmel nyugtáztuk, hogy a kérdést alapos körültekintéssel felülvizsgálva, a Magyar Rádió ilyen módon is segítséget nyújtott az ELTE-nek. Egyben a közvélemény megnyugtatásával lezárta a témát. Bánki Árpád riporter, Ipper Pál felelős főszerkesztő példaszerű tématiszteletét külön is hangsúlyozni szeretnénk. Sajnos, a körülállványozott Egyetemi Könyvtár nyilván még sokáig fog várni régi arculatának visszanyerésére. MEGALAKULT AZ ELTE I TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA Megalakult az ELTE tudományos bizottsága, amelynek elnöke: Nagy Károly tudományos rektorhelyettes, titkára: Györgyi Kálmán adjunktus, tagjai: Kratochwill Ferenc docens, Kubovics Imre tanszékvezető docens, Péter Mihály docens, dékánhelyettesek, Arató Endre egyetemi tanár, Benkő Lóránd, Földesi Tamás, Harmatta János, Horváth Pál tanszékvezető egyetemi tanárok, Kertész László tanszékvezető egyetemi docens, Kucsmán Árpád, Molnár József tanszékvezető egyetemi tanárok, Pusztai Ferenc egyetemi adjunktus, Seres Imre, Simon Tibor tanszékvezető egyetemi tanárok, Vértes Attila egyetemi tanár. A tudományos bizottság megbízását az ELTE rektorától 1977. december 31-ig kapta meg. Egyetemünk legújabb társadalmi szervének eredményekben gazdag tevékenységet kívánunk.