Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1982 (24. évfolyam, 1-17. szám)
1982-02-08 / 1. szám
Állást keres (2. oldal) Bolgár térkép(3. oldal) „Nem kötelező" (3. oldal) Stirlitz és a vizsgák (4. oldal) Télapó 211~-----------------------------Jogászreform az életre nevel az NSZK-ban (4. oldal) (6. oldal) Utazás Vámbéry Keleten emlékezete (5. oldal) (7. oldal) &'lE% 198? ! EB 1 fi , Budapeste n- es. KONFERENCIA A SZOVJETMAGYAR EGYETEMI KAPCSOLATOKRÓL Január 4—11-ig az ELTE visegrádi üdülőjében a Moszkvai Lomonoszov Egyetem küldöttsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetői, tanárai megbeszélést folytattak a két egyetem közötti pedagógiai tudományos és kulturális kapcsolatok elmélyítéséről. A konferencián a marxizmus— leninizmus, történelem, jogtudomány, filológia, matematika, biológia, földtudomány és kémiai tudományok területén ez oktatás egységes tartalmára való törekvéseket, a tankönyvek, jegyzetek közös kidolgozásának és használatának a lehetőségeit vitatták meg. A konferenciát Eörsi Gyula rektor nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után kifejtette, hogy a felsőoktatás szerte a világon az újjászervezés időszakát éli. A reform és állandóság szorításában különlegesen nehéz most az egyetemek munkája. Éppen ezért nagy szükség van az összehasonlító kutatásokra és tapasztalatcserére, különösen az azonos társadalmi berendezkedésű szocialista országok között. A rektori megnyitó után Szabó Kálmán rektorhelyettes tartott előadást egyetemünk felépítéséről, működési mechanizmusáról. Az első nap délelőttjének utolsó napirendi pontja V. I. Tropin elvtársnak, a Lomonoszov Egyetem rektorhelyettesének, a szovjet delegáció vezetőjének előadása volt. Elöljáróban megemlítette, hogy nagy örömmel vették a két egyetem kulturális, tudományos kapcsolatainak elmélyítését célzó konferenciára szóló meghívást. Majd ismertette a Lomonoszov Egyetem oktatási rendszerét. Részletesen beszámolt az Egyetem külföldi kapcsolatairól, ami azért is nagy jelentőségű, mert minden szocialista ország fővárosi egyetemével kötöttek együttműködési szerződést, valamint a kapitalista országok — köztük az USA, Japán, Finnország — egyetemeivel is tartják a kapcsolatot. A Lomonoszov Egyetem az egyik központja a külföldi szakemberek képzésének, illetve diploma utáni továbbképzésének. A plenáris ülés után került sor a szekciótárgyalásokra. A szovjet és a magyar tanárok megvizsgálták az adott szak oktatását a két egyetemen. Megállapították a hasonlóságokat és különbségeket, illetve megkeresték azokat a pontokat, ahol az oktatást valamilyen szempontból egységesíteni lehet. Javaslatokat tettek ,kobzos tankönyvek megírására. Pl. a matematika és alkalmazott matematika szakterület vegyes bizottsága a Matematikai Analízis III. c. könyv megírására tett javaslatot, szovjet, bolgár és magyar szerzők közreműködésével, illetve javasolták, hogy a szovjet és bolgár tudósok által írott Matematikai analízis I—II. c. könyv egyetemi tankönyvként magyarul is megjelenjék. (E könyv első kötetét az MGU-n és a Szófiai Egyetemen már tankönyvként használják, a második kötet megjelenés alatt van.) Csaknem minden szekció szorgalmazta az oktatók és diákok cseréjének kibővítését, a vendégoktatók gyakoribb meghívását, a kutatásokban való szorosabb együttműködést, a folyamatos információcserét, és tudományos szimpozionokon való kölcsönös részvételt. Szó esett még nevelési és módszertani kérdésekről, valamint a bizottságok jövőbeli munkájának tartalmáról is. A konferenciát Székely György rektorhelyettes a szekciók munkáját méltató, értékelő előadása zárta. A cél a képzés színvonalának emelés© — Tropin elvtárs, Magyarországon a felsőoktatás szinte permanens reformban él. De azt hiszem, ez nem egyedi jelenség, szerte a világon kísérleteznek a felsőoktatás átszervezésével. A Lomonoszov Egyetem életében milyen fontos, meghatározó események történtek a közelmúltban? — A Moszkvai Lomonoszov Egyetem 1980 januárjában ünnepelte fennállásának 225. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Vörös Zászló Érdemrend és a Lenin-rend mellé megkapta az Októberi Forradalom kitüntetést is. A Lomonoszov Egyetem képzésének átalakítása az 1979-ben született felsőoktatásra vonatkozó párthatározat és a tavaly megrendezett SZKP 26. kongresszusán hozott határozatok szellemében zajlott le. Ezek a határozatok kimondják, hogy az egyetemeknek rendkívül fontos szerepet kell betölteniük nemcsak az oktatásban, hanem az alaptudományok kutatásában, illetve a tanítás és kutatás módszereinek fejlesztésében is. Új, de az eddigi tapasztalatok alapján jól működő rendszernek tűnik a karonként egységesített 2-3 éves alapképzés. Például a történelem karon — függetlenül attól, hogy a későbbiekben a hallgatók egy része régész, művészettörténész, az új korral foglalkozó történész, vagy más specialista lesz — az első két évben minden hallgató ugyanazokat az alapozó tantárgyakat hallgatja. Fizikából az alapképzés három évig tart. — Milyen érvek szóltak az egységes alapképzés bevezetése mellett? — Az alapozó tantárgyak — tudományok — lassabban változnak, mint az alkalmazott tudományok. Másrészt az alkalmazott tudományok az alaptudományokból fejlődnek ki, illetve ezeket fejlesztik tovább. Mi arra törekszünk, hogy alapos tudással bocsássuk ki hallgatóinkat, tudjanak miből meríteni a későbbi önálló munka során. Annál is inkább, mert korunk a tudományos-technikai forradalom kora, illetve a küszöbön levő huszonegyedik század, amelyben hallgatóink dolgozni fognak, szintén a gyors tudományostechnikai fejlődés kora lesz, legalábbis idáig minden jel erre mutat. A tudomány alapjai gyakorlatilag nem változnak. — Említette Tropin elvtárs, hogy az a cél, hogy az egyetemek az oktatás és a kutatás központjaivá váljanak. — Az alaptudományok kutatásának központjaivá. Természetesen a Szovjet Tudományos Akadémiával karöltve. Azt az elvet valljuk, hogy a legkiválóbb tudósok tanítsák az ifjúságot, ugyanakkor járuljanak hozzá az oktatás és kutatás módszereinek tökéletesítéséhez is. A Lomonoszov Egyetemnek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak, annál is inkább, mivel csaknem 2000 külföldi hallgatója van. Számos külföldi egyetemmel — főképpen a szocialista országok egyetemeivel — kötött gyümölcsöző együttműködési szerződéseket. Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren? — Múlt évben hívták össze az együttműködési szerződéssel rendelkező szocialista országok egyetemeinek rektori megbeszélését, amelyen nagyon sok jó javaslat született a kapcsolatok elmélyítésére, a kulturális és oktatás területén. Hadd utaljak a közösen kibocsátott „Ajánlások” 2. pontjára, amely kihangsúlyozza, hogy a szocialista országok kapcsolatait olyan fontos irányban is szélesíteni kell, mint az oktatás tartalmának közelítése, a felsőoktatás problémáinak közös kutatása, közös tankönyvek létrehozása, tudományos módszertani dokumentumok cseréje, valamint kölcsönös, személyes kapcsolattartás, mind az oktatók, mind a hallgatók részéről; tapasztalatcsere, együttműködés a fiatal szakemberek, aspiránsok képzésében, valamint ki kell építeni az együttműködést a szocialista országok nyelveinek tanításában és tanulmányozásában. Nem kisebb jelentőségű az „Ajánlások” 4. pontja, amely a társadalomtudományok oktatásának tökéletesítését szorgalmazza. Lehetővé kell tenni,hogy a hallgatók a marxizmus—leninizmust, mint egységes tudományt tanulmányozhassák. Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a kommunizmus és a szocializmus építésének során szerzett történelmi tapasztalatok átadására, illetve elmzésére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel létrehozott konferencia a fenti ajánlások megvalósításának kezdete. A szekcióüléseken konkrét ajánlások születnek a tantervek tartalmának közelítésére, tankönyvek készítésére, használatára stb. Biztos vagyok benne, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is sikerül elmélyíteni kapcsolatainkat, mint ahogy már néhány szocialista országbeli egyetemmel sikerült is: a szófiai, a berlini, a prágai, a bratislavai és a mongóliai egyetemmel. Ezekkel az egyetemekkel már elemeztük és összehasonlítottuk az alaptudományok oktatását. A szófiai és a Lomonoszov Egyetem már használ közösen írt tankönyveket matematikából. — Milyen előnyök származnk az alapképzés tartalmi és formai közelítéséből? — A cél minden esetben a fiatal szakemberek magas színvonalon való képzése, a részképzés hatékonyságának növelése azzal, hogy a partneregyetemeken tanuló hallgatók azonos alapokkal rendelkezzenek. Ez megkönnyíti a specializációt és a diplomamunka készítését, hiszen lehetőség nyílik a hallgatót arra az egyetemre küldeni, amely a kiválasztott témában a legjobb kutatási feltételeket tudja nyújtani. A tantervi egységesítésnek megvannak az alapjai, hiszen a szóban forgó egyetemekkel már hosszabb ideje rendszeresen oktatjuk egymás hallgatóit. Meggyőződésem, hogy együttműködésük mindegyik fél számára előnyös, a közösen végzett munkából csak profitálni lehet, veszíteni nem. K. N. I. A TARTÓS SIKER TITKA Az „Eötvös” Művészeti Együttes tagjai három éve járnak legkülönbözőbb műsoraikkal a salgótarjáni járásba. Koncerteznek, irodalmi estet, rendhagyó ének-zene órát, rendhagyó irodalom- és történelemórát tartanak párszáz lelkes kisközségekben. Bár ezeket a kis falvakat megközelíteni nemegyszer bizony nem könnyű, főleg ősszel és télen, az együttesek tagjai lelkesedéssel és szeretettel járnak vissza oda, ahol ismerősként várják és fogadják őket. A Salgótarjáni megyei Tanács művelődési osztályán Gulyás Jánosné osztályvezetőt kerestem fel, hogy megtudjam, mi a véleményük, az együttesek munkáiról, hogyan fogadja őket a közönség. Legelőször persze arról kérdeztem, hogy született az ötlet, hogy az ELTE együtteseivel tartsanak rendszeres kapcsolatot. — Ami a kapcsolatfelvételt illeti: két, egymástól független szándék találkozásának köszönhető, hogy ez az együttműködés kialakult. Itt a megyei tanácson már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal a problémával, hogy lehetne a kis falvakban is biztosítani azt, hogy igényes irodalmi, zenei műsorokat láthassanak, hallhassanak ott, ahol nincs művelődési ház se. Ugyanakkor Budapesten az együttesben is felmerült az ötlet, mint utólag megtudtuk, ráébredtek, hogy úgytudnak nagyobb nyilvánosságot teremteni a műsoraiknak, ha vidéken is rendszeresen fellépnek. Az ötletet, hogy ide, ebbe a járásba jöjjenek, egy mihálygergei diák vetette fel. Egyed Ferdinánd, aki akkor tanult a jogi karon, jelenleg már itthon dolgozik, ő javasolta Baross Gábornak, hogy szülőfalujában lépjenek fel először. Kezdetben csak a salgótarjáni járásba jártak, de jó hírük gyorsan terjedt, egyre több helyre kaptak meghívásokat. Hamarosan kiderült, hogy olyasmit hoznak, ami pótolhatatlan érték és nagy szükségünk van rá, így lehetőségeink szerint anyagiakkal is igyekeztünk támogatni őket. Útjaik anyagi fedezetét elsősorban az Országos Közművelődési Tanács biztosítja, tőlük kaptak ismét újabb két évre szóló támogatást. Nekünk azért nagyon fontos, pótolhatatlan szinte a velük való kapcsolat, mert így a kis falvak lakóinak is biztosítani tudjuk, hogy kulturálódhassanak. Ők persze nemcsak bemutatókat tartanak: rendkívül népszerűek az iskolai órák, a múzeumi, levéltári programok. Nekik is köszönhető, hogy a megyében az utóbbi időben megélénkült a kulturális élet. Rendszeresen fellép az ének(Folytatás a 7. oldalon.) Nicobari kunyhó Ongik PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az ELTE Közművelődési Titkársága nyilvános pályázatot hirdet színpadi előadásokra. A pályázaton részt vehet az egyetem minden hallgatója és oktatója csoportosan és egyénileg is. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk a művészeti csoportosulások bemutatóihoz. Az előadásokra az Egyetemi Színpadon ill. az egyetem más közművelődési színterein kerülhet sor (az aulában, az Eötvös Klubban, a Budaörsi úti Kollégiumban stb.). A pályaművek határideje: 1982. március 15. Közművelődési Titkárság (Budapest V., Károlyi Mihály utca 9.). A pályázatoknak tartalmazniuk kell a tervezett előadás témáját, vázlatos forgatókönyvét (halehetséges, a szövegét is), a szükséges technikai eszközök listáját (világítás, díszlet, jelmez), az előadás tervezett helyszínét, időpontját, a szereplők létszámát. Közölték a pályázók képviselőjének nevét és címét is. Az elfogadott pályaművek anyagi támogatást kapnak az előadás létrehozásához. A rendelkezésre álló teljes összeg 60 000 Ft. A pályaműveket a Művészeti Tanács tagjaiból alakuló bizottság bírálja el.