Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1986 (28. évfolyam, 1-19. szám)

1986-06-06 / 10. szám

TX-1- Idl. Az „Eötvös" név a nagyvilágban AZ ÖTÖDIK ERŐ Eötvös cikkének véletlenül fennmaradt korrektúrapéldányát Gnädig Péter bocsátotta rendelkezésünkre. Sonderdruck aus 11 „Annalen der Physik.“ IV. Folge. Bd. 68. 1922. Verlag ton Joh. Ambr. Barth in Leipzig. 'S. Beitrüge »tum Gesetxe der Proportionalität von Trägheit und Gravität; von Boland v. Eötvös Desiderius Pékár und Eugen Fekete. Diese Abhandlung ist jene Bewerbungssehrift, welcher der erste Preis aus der Benckeschen Stiftung für das Jahr 1909 von der philosophischen Fakultät der Universität Göttingen zuerkannt wurdet Ihr Erscheinen war bis jetzt ans dem Grunde aufgeschoben, weil neue gleichartige Untersuchungen mit ver­­rollkommneten Eötvösschen Drehwagen eine noch größere Genauigkeit versprochen haben) Neuerlich wurde, aber die Eötvössche Drehwage in Ungarn zu praktischen Forschungen, tu Bergschürfungen verwendet, welche dann immer und immer, in größeren Bahmen ausgeführt, die Fortsetzung der oben er­wähnten Untersuchungen verhindert haben. Mit Rücksicht her auf das große Interesse, welches sich für die genauen xperimentellen Resultate dieser Bewerbungssehrift — be­sonders wie für das Postulat der allgemeinen Relativitäts­theorie von Einstein — kundtat, denken die Verfasser die Mitteilung dieses Aufsatzes der Öffentlichkeit nicht mehr vor­­enthalten zu wollen. Sie glauben damit auch der Absicht von Baron Roland v.- Eötvös nachzukommen, der selbst schon die Veröffentlichung vorbereitete, an der Vollendung aber durch seinen am 8. April 1919 erfolgten Tod verhindert wurde. Das Original dieser Bewerbungssehrift hätte einen Umfang von .Beiläufig 10 Druckbogen, weshalb eine erhebliche Verkürzung jler Abhandlung nötig war, ohne aber die Originalität der ‘Arbeit verloren gehen zu lassen. So in erster Reihe wurden die Beobachtungen enthaltenden langen Tabellen und auch jene Teile ausgelassen, die das Wesen des Ganzen nicht beeinträchtigen^ t. Dia Aufgabe, wie eie hie- »ufgefaflt und behandelt wurde. Das Newt on sehe Gesetz läßt sich folgenderweise aus­­i.iprtchen: Jeder kleinste Teil eines Körpers zieht jeden anderen solchen mit einer Kraft an, deren Richtung mit der Ver­ „ Amerika visszhangzik Eötvös nevétől. A legkülönbözőbb intézetek kutatói jelentkeznek sorra izgatottan magyarországi ismerőseiknél, nem tudnának-e sürgősen küldeni Eötvös, Pe­kár és Fekete 1922-ben és Renner János 1935-ben megjelent cikkéről egy másolatot.” — kezdi cikkét Hraskó Péter, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet munkatársa a LUFI Magazin legfrissebb számában. Vajon miért emlegetik ennyit egye­temünk névadóját a fizikusvilágban? Milyen kérdés érdekli a kutatókat, és miért? Erről számol be a Lista Fizikusok új­sága. Eötvös Loránd a század ele­jén végzett, híres mérése sze­rint a különböző anyagok ne­hézségi gyorsulása csak a nyolcadik szám jegyében tér­het el egymástól. Ezt minden­ki úgy értelmezte, hogy a ne­hézségi gyorsulás nem függ a mért anyag fajtájától, az elté­rés csak a mérés elkerülhetet­len hibájának következménye. A testek vonzó hatást kifejtő, súlyos, valamint a gyorsító erőnek ellenálló tehetetlen tö­megének azonossága fényes bizonyítékaként kezelték. Eins­tein alapkőként használta ál­talános relativitás elméleté­ben. Viszont megdöbbentő az az észrevétel, hogy az említett eltérés szorös hasonlóságot mutat egy az anyagokra jel­lemző, speciális mennyiséggel, a neutronok és protonok szá­mának, valamint a minta tel­jes tömegének hányadosával. Ez a mennyiség elég kompli­káltan függ az anyagi minő­ségtől. Eötvösök 9 mérést vé­geztek. Ha a mért adatoknak csak az előjeleire korlátozzuk a figyelmünket, akkor is lát­hatjuk, hogy azok­­ mind a 9 esetben megegyeznek. Annak valószínűsége, hogy ez vélet­lenül így essék kevesebb, mint 0,2%. Ha nem véletlenről van szó, az azt jelenti, hogy a tes­tek nehézségi gyorsulása függ attól, hogy miből vannak. Ez megkérdőjelezi a súlyos és te­hetetlen tömeg azonosságát és a ráépülő relativitás-elméletet is. De erre az összefüggésre más magyarázat is elképzelhe­tő. Ha körülnézünk a világban, úgy tűnik számunkra, hogy számtalan fajtája létezik az erőnek. De ez nem így van! Az általunk tapasztalt különböző kölcsönhatások mindössze 4 féle erő megnyilvánulásai. Me­­lyek ezek? Az egyik a gravitá­ciós én­, ami a testek közötti tömegvonzásként mutatkozik meg. A másik az elektromos töltéssel rendelkező anyagok közti vonzó vagy taszító erő. A harmadik, a protonok és neutronok között ható, az atommagot összetartó erő. Ez működik most Csernobilban i­s. A negyedik erőfajta a leg­­bonyol­ultabbik: elektron, pro­ton, neutron és neutrínó egy­máshoz közeli tartózkodásakor tapasztalhatjuk. A négy kö­zül ez eredményezi a leggyen­gébb kölcsönhatást. Ha létezik egy az eddig is­merteken kívül egy ötödik erő, akkor a súlyos és tehetetlen tömeg azonossága mellett is kaphatunk eltérést az Eötvös­­mérésben. Mi lenne ez az ötö­dik erő? A neutronok és a pro­­tonok, közös néven a nukleo­nok közötti vonzó hatásként nyilvánulhat meg. Egy nem rég végzett ELTE-s, Vecsernyés Péter mutatta ki, hogy ez az új erőfajta nem léphet fel elektronok és pozitronok kö­zött. Renner János 1935-ben meg­ismételte az Eötvös—Pekár— Fekete kísérletet. A hibahatárt még lejjebb szorította, de az ő méréseiben nyomát sem lát­juk ennek az összefüggésnek Az amerikai Dicke 1964-ben olyan problémákat talált Ren­ner mérési eredményeiben, amelyek kételyeket ébresztet­­tek a méréssel szemben. (Folytatás a 2. oldalon) 1986 JUN |J!1 L a­­+ -v AZ IÖY¥©5 LORAH© TUDO­MÁNYEGY LÁGYMÁNYOSI LENDÜLET... A Petőfi híd budai hídfőjétől,­ egy nyíllövésre sétálót szo­katlan zaj és kép fogadja. A kerítésen belül rendezett halmokban mindenféle anyagok tömegét látni, kábeldobozok sorakoznak a nap — műanyagot öregítő — ionizáló hatásától védve a fák árnyéká­ban. Tavaly október óta — akkor láttam utoljára a területet — jelentős változás képe tárul fel. Akkor éppen a 4Ve cölöpöt döngette a cölöpverő óriásgép. Mint vajban a kés csúszott a földbe az épületek stabilizálását biztosító cölöp, s mára már elkészült az első ütem I. szakaszá­hoz tartozó Vegyész Szakterület épületének „O” szintű pince­födéme. A mélyépítési munkákat végző építésvezető dolgozói fel­vonulási irodájukban már ismerősként fogadtak. Botond László főépítésvezető mondja: — Jól haladunk. A tél kedvező volt az építkezéshez, a ta­lajszerkezet sem támasztott műszaki nehézségeket. Nem volt talajvíz és szerencsénkre ismeretlen közművek sem bukkantak elő. Mondhatni ideális feltételek. Ezt meg is látni a munka ütemén: — Mikorra kell elkészülniük? — Az első szakasz július 15-ig készen lesz, a teljes foga­dószintet október 110-ig készítjük el, míg a többi feladatunkkal 1987. szeptember 30-ra kell végeznünk. Ebben az alapozási munkák mellett a közművek is benne foglaltatnak. A bejárat­nál épp ezért düböirög egy betonbontó tüske, mert e közmű nyomvonal útjában­ levő betont bontják dolgozóink. — Úgy tűnik, tehát önöknél az Út-Vasútépítőknél min­den rendben, de vaju­, a partnerek is ilyen fürgék lesznek? — Valószínű — mondja a főépítésvezető, hisz nézze, azok a sárga konténerek azlövéké. — Már felvonultak? — Igen.­­ — No, úgy tűnik, itt meleg csákányváltás lesz! — morfon­dírozok magam­ba­­, míg átsétálok a középületépitők sárga kon­ténereihez. **­*''" Itt­ Szilágyi István építésvezető, Somogyi József építésve­zető-helyettes és Béri János főművezető tessékel udvariasan­­a konténerbe, hellyel kínálva. — A másik házból jövök ... kezdem. — Ismerősöktől, hisz a szigeti Thermált is együtt építet­tük — mondják. — Mégsem új ez a feladat? — Csak a szokásos — mondja az építésvezető. Csodálkozásomra válaszul elmondja, hogy a Műszaki Egye­temet is ők építették, „végig”. — Ez akár névjegy is lehet, vagy épp ez a magyarázata a vállalkozásnak. — A Műszaki Egyetem után az ELTE a folytatás? — Közben azért volt még egy s más. Ezt a munkát ver­­senytárgyaláson nyertük el, csakúgy, mint az Út-Vasút. A mi feladatunk a jelenlegi 1/1. ütemben 949 millió Ft-ot tesz ki. Az épület elkészítésének befejezési határideje 1988. decembe­re. Ehhez képest 1989 szeptemberére tervezik az évnyitót, hisz a házat fel is, kell öltöztetni még. — Mennyire nehéz feladat ez? — A tervek szerint rutin az egész. A tervező mind külső, mind pedig belső kialakításban az egyszerűségre törekedett. — Nem inkább az olcsóságra? — vetem közbe. — De úgy tűnik. — Teljesen egyszerű homlokzat, sima burkolatok. A szer­kezete maga nagytáblás acélzsaluzati rendszerrel épül majd. — Ezek szerint önök már rajtra készen állnak? — Igen. A dóm már a helyén áll és az előkészítést szol­gálja ki jelenleg. A betonszállítás feltételei is rendben vannak. — Mennyire jó üzlet ez a ház önöknek? — Nézze, nekünk bele kell férnünk a már említett összeg­be. Erre a kérdésre igazából a végelszámolásnál tudok vála­szolni. — Akkor gazdaságilag minden perc pénzt ér. Igen. Minél több pénzt költünk el, minél gyorsabban, annál hatékonyabbak leszünk, mert így az inflációt sikerül „leköröznünk”. — Ez, persze, a technológiával összeegyeztetve lehetséges csupán, hisz a betonnak mindig­ meg kell kötnie. — Mi segíthetné a kivitelezést leginkább? — Egy kellemes, enyhe tél. Ez időbeli segítség lenne, biz­tosíthatná, hogy ne kelljen a betonozással megállni. De, ha nem lesz jó idő, majd kitalálunk valamilyen megoldást. — Szóval, a házügy nem fog megállni? — Nézze, átlag 200 fővel, a csúcsidőszakban 500 dolgozó­val azon leszünk, hogy időre elkészüljünk! A jelenlegi fegyelmezett nyüzsgést látva minden jel erre mutat és az építők ígérete is ezt ígéri. 1987. májusára állni fog már a ház, s hogy így lesz-e, szerkeztőségünk folyamatosan követni fogja ez építkezés menetét és tájékoztatja olvasóit a megvalósulás örömeiről és gondjairól. ÁCS KÁROLY S A KÖZTI — Jánossy György és Mányi István által vezetett — teamjének terve látható a maketten. A Dunapart mentén a TTK hat épülettömbje, a BEAC-pálya mentén pedig a BME új fejlesztési blokkja. r FEMIN­IA, 11 ÉS KU­IZMUS a­ON­ LFÖLDÖN 6. old. id. PEDAGÓGUS- A FAJ NAPI FELVI KITÜNTETÉSEK („KŐ 2. ©K­le UICIA ME­­LÁGOSODÁS AB­NYVHÉT”) ÉLE 3. old. JEGYZÉSEI ÍRO­TMÍHÖZ 4­ © XVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1986. JÚNIUS 6. ÁRR: 1,80 FORINT

Next