Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1986 (28. évfolyam, 1-19. szám)
1986-06-06 / 10. szám
TX-1- Idl. Az „Eötvös" név a nagyvilágban AZ ÖTÖDIK ERŐ Eötvös cikkének véletlenül fennmaradt korrektúrapéldányát Gnädig Péter bocsátotta rendelkezésünkre. Sonderdruck aus 11 „Annalen der Physik.“ IV. Folge. Bd. 68. 1922. Verlag ton Joh. Ambr. Barth in Leipzig. 'S. Beitrüge »tum Gesetxe der Proportionalität von Trägheit und Gravität; von Boland v. Eötvös Desiderius Pékár und Eugen Fekete. Diese Abhandlung ist jene Bewerbungssehrift, welcher der erste Preis aus der Benckeschen Stiftung für das Jahr 1909 von der philosophischen Fakultät der Universität Göttingen zuerkannt wurdet Ihr Erscheinen war bis jetzt ans dem Grunde aufgeschoben, weil neue gleichartige Untersuchungen mit verrollkommneten Eötvösschen Drehwagen eine noch größere Genauigkeit versprochen haben) Neuerlich wurde, aber die Eötvössche Drehwage in Ungarn zu praktischen Forschungen, tu Bergschürfungen verwendet, welche dann immer und immer, in größeren Bahmen ausgeführt, die Fortsetzung der oben erwähnten Untersuchungen verhindert haben. Mit Rücksicht her auf das große Interesse, welches sich für die genauen xperimentellen Resultate dieser Bewerbungssehrift — besonders wie für das Postulat der allgemeinen Relativitätstheorie von Einstein — kundtat, denken die Verfasser die Mitteilung dieses Aufsatzes der Öffentlichkeit nicht mehr vorenthalten zu wollen. Sie glauben damit auch der Absicht von Baron Roland v.- Eötvös nachzukommen, der selbst schon die Veröffentlichung vorbereitete, an der Vollendung aber durch seinen am 8. April 1919 erfolgten Tod verhindert wurde. Das Original dieser Bewerbungssehrift hätte einen Umfang von .Beiläufig 10 Druckbogen, weshalb eine erhebliche Verkürzung jler Abhandlung nötig war, ohne aber die Originalität der ‘Arbeit verloren gehen zu lassen. So in erster Reihe wurden die Beobachtungen enthaltenden langen Tabellen und auch jene Teile ausgelassen, die das Wesen des Ganzen nicht beeinträchtigen^ t. Dia Aufgabe, wie eie hie- »ufgefaflt und behandelt wurde. Das Newt on sehe Gesetz läßt sich folgenderweise ausi.iprtchen: Jeder kleinste Teil eines Körpers zieht jeden anderen solchen mit einer Kraft an, deren Richtung mit der Ver „ Amerika visszhangzik Eötvös nevétől. A legkülönbözőbb intézetek kutatói jelentkeznek sorra izgatottan magyarországi ismerőseiknél, nem tudnának-e sürgősen küldeni Eötvös, Pekár és Fekete 1922-ben és Renner János 1935-ben megjelent cikkéről egy másolatot.” — kezdi cikkét Hraskó Péter, a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársa a LUFI Magazin legfrissebb számában. Vajon miért emlegetik ennyit egyetemünk névadóját a fizikusvilágban? Milyen kérdés érdekli a kutatókat, és miért? Erről számol be a Lista Fizikusok újsága. Eötvös Loránd a század elején végzett, híres mérése szerint a különböző anyagok nehézségi gyorsulása csak a nyolcadik szám jegyében térhet el egymástól. Ezt mindenki úgy értelmezte, hogy a nehézségi gyorsulás nem függ a mért anyag fajtájától, az eltérés csak a mérés elkerülhetetlen hibájának következménye. A testek vonzó hatást kifejtő, súlyos, valamint a gyorsító erőnek ellenálló tehetetlen tömegének azonossága fényes bizonyítékaként kezelték. Einstein alapkőként használta általános relativitás elméletében. Viszont megdöbbentő az az észrevétel, hogy az említett eltérés szorös hasonlóságot mutat egy az anyagokra jellemző, speciális mennyiséggel, a neutronok és protonok számának, valamint a minta teljes tömegének hányadosával. Ez a mennyiség elég komplikáltan függ az anyagi minőségtől. Eötvösök 9 mérést végeztek. Ha a mért adatoknak csak az előjeleire korlátozzuk a figyelmünket, akkor is láthatjuk, hogy azok mind a 9 esetben megegyeznek. Annak valószínűsége, hogy ez véletlenül így essék kevesebb, mint 0,2%. Ha nem véletlenről van szó, az azt jelenti, hogy a testek nehézségi gyorsulása függ attól, hogy miből vannak. Ez megkérdőjelezi a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát és a ráépülő relativitás-elméletet is. De erre az összefüggésre más magyarázat is elképzelhető. Ha körülnézünk a világban, úgy tűnik számunkra, hogy számtalan fajtája létezik az erőnek. De ez nem így van! Az általunk tapasztalt különböző kölcsönhatások mindössze 4 féle erő megnyilvánulásai. Melyek ezek? Az egyik a gravitációs én, ami a testek közötti tömegvonzásként mutatkozik meg. A másik az elektromos töltéssel rendelkező anyagok közti vonzó vagy taszító erő. A harmadik, a protonok és neutronok között ható, az atommagot összetartó erő. Ez működik most Csernobilban is. A negyedik erőfajta a legbonyolultabbik: elektron, proton, neutron és neutrínó egymáshoz közeli tartózkodásakor tapasztalhatjuk. A négy közül ez eredményezi a leggyengébb kölcsönhatást. Ha létezik egy az eddig ismerteken kívül egy ötödik erő, akkor a súlyos és tehetetlen tömeg azonossága mellett is kaphatunk eltérést az Eötvösmérésben. Mi lenne ez az ötödik erő? A neutronok és a protonok, közös néven a nukleonok közötti vonzó hatásként nyilvánulhat meg. Egy nem rég végzett ELTE-s, Vecsernyés Péter mutatta ki, hogy ez az új erőfajta nem léphet fel elektronok és pozitronok között. Renner János 1935-ben megismételte az Eötvös—Pekár— Fekete kísérletet. A hibahatárt még lejjebb szorította, de az ő méréseiben nyomát sem látjuk ennek az összefüggésnek Az amerikai Dicke 1964-ben olyan problémákat talált Renner mérési eredményeiben, amelyek kételyeket ébresztettek a méréssel szemben. (Folytatás a 2. oldalon) 1986 JUN |J!1 L a+ -v AZ IÖY¥©5 LORAH© TUDOMÁNYEGY LÁGYMÁNYOSI LENDÜLET... A Petőfi híd budai hídfőjétől, egy nyíllövésre sétálót szokatlan zaj és kép fogadja. A kerítésen belül rendezett halmokban mindenféle anyagok tömegét látni, kábeldobozok sorakoznak a nap — műanyagot öregítő — ionizáló hatásától védve a fák árnyékában. Tavaly október óta — akkor láttam utoljára a területet — jelentős változás képe tárul fel. Akkor éppen a 4Ve cölöpöt döngette a cölöpverő óriásgép. Mint vajban a kés csúszott a földbe az épületek stabilizálását biztosító cölöp, s mára már elkészült az első ütem I. szakaszához tartozó Vegyész Szakterület épületének „O” szintű pincefödéme. A mélyépítési munkákat végző építésvezető dolgozói felvonulási irodájukban már ismerősként fogadtak. Botond László főépítésvezető mondja: — Jól haladunk. A tél kedvező volt az építkezéshez, a talajszerkezet sem támasztott műszaki nehézségeket. Nem volt talajvíz és szerencsénkre ismeretlen közművek sem bukkantak elő. Mondhatni ideális feltételek. Ezt meg is látni a munka ütemén: — Mikorra kell elkészülniük? — Az első szakasz július 15-ig készen lesz, a teljes fogadószintet október 110-ig készítjük el, míg a többi feladatunkkal 1987. szeptember 30-ra kell végeznünk. Ebben az alapozási munkák mellett a közművek is benne foglaltatnak. A bejáratnál épp ezért düböirög egy betonbontó tüske, mert e közmű nyomvonal útjában levő betont bontják dolgozóink. — Úgy tűnik, tehát önöknél az Út-Vasútépítőknél minden rendben, de vaju, a partnerek is ilyen fürgék lesznek? — Valószínű — mondja a főépítésvezető, hisz nézze, azok a sárga konténerek azlövéké. — Már felvonultak? — Igen. — No, úgy tűnik, itt meleg csákányváltás lesz! — morfondírozok magamba, míg átsétálok a középületépitők sárga konténereihez. ***''" Itt Szilágyi István építésvezető, Somogyi József építésvezető-helyettes és Béri János főművezető tessékel udvariasana konténerbe, hellyel kínálva. — A másik házból jövök ... kezdem. — Ismerősöktől, hisz a szigeti Thermált is együtt építettük — mondják. — Mégsem új ez a feladat? — Csak a szokásos — mondja az építésvezető. Csodálkozásomra válaszul elmondja, hogy a Műszaki Egyetemet is ők építették, „végig”. — Ez akár névjegy is lehet, vagy épp ez a magyarázata a vállalkozásnak. — A Műszaki Egyetem után az ELTE a folytatás? — Közben azért volt még egy s más. Ezt a munkát versenytárgyaláson nyertük el, csakúgy, mint az Út-Vasút. A mi feladatunk a jelenlegi 1/1. ütemben 949 millió Ft-ot tesz ki. Az épület elkészítésének befejezési határideje 1988. decembere. Ehhez képest 1989 szeptemberére tervezik az évnyitót, hisz a házat fel is, kell öltöztetni még. — Mennyire nehéz feladat ez? — A tervek szerint rutin az egész. A tervező mind külső, mind pedig belső kialakításban az egyszerűségre törekedett. — Nem inkább az olcsóságra? — vetem közbe. — De úgy tűnik. — Teljesen egyszerű homlokzat, sima burkolatok. A szerkezete maga nagytáblás acélzsaluzati rendszerrel épül majd. — Ezek szerint önök már rajtra készen állnak? — Igen. A dóm már a helyén áll és az előkészítést szolgálja ki jelenleg. A betonszállítás feltételei is rendben vannak. — Mennyire jó üzlet ez a ház önöknek? — Nézze, nekünk bele kell férnünk a már említett összegbe. Erre a kérdésre igazából a végelszámolásnál tudok válaszolni. — Akkor gazdaságilag minden perc pénzt ér. Igen. Minél több pénzt költünk el, minél gyorsabban, annál hatékonyabbak leszünk, mert így az inflációt sikerül „leköröznünk”. — Ez, persze, a technológiával összeegyeztetve lehetséges csupán, hisz a betonnak mindig meg kell kötnie. — Mi segíthetné a kivitelezést leginkább? — Egy kellemes, enyhe tél. Ez időbeli segítség lenne, biztosíthatná, hogy ne kelljen a betonozással megállni. De, ha nem lesz jó idő, majd kitalálunk valamilyen megoldást. — Szóval, a házügy nem fog megállni? — Nézze, átlag 200 fővel, a csúcsidőszakban 500 dolgozóval azon leszünk, hogy időre elkészüljünk! A jelenlegi fegyelmezett nyüzsgést látva minden jel erre mutat és az építők ígérete is ezt ígéri. 1987. májusára állni fog már a ház, s hogy így lesz-e, szerkeztőségünk folyamatosan követni fogja ez építkezés menetét és tájékoztatja olvasóit a megvalósulás örömeiről és gondjairól. ÁCS KÁROLY S A KÖZTI — Jánossy György és Mányi István által vezetett — teamjének terve látható a maketten. A Dunapart mentén a TTK hat épülettömbje, a BEAC-pálya mentén pedig a BME új fejlesztési blokkja. r FEMINIA, 11 ÉS KUIZMUS aON LFÖLDÖN 6. old. id. PEDAGÓGUS- A FAJ NAPI FELVI KITÜNTETÉSEK („KŐ 2. ©Kle UICIA MELÁGOSODÁS ABNYVHÉT”) ÉLE 3. old. JEGYZÉSEI ÍROTMÍHÖZ 4 © XVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1986. JÚNIUS 6. ÁRR: 1,80 FORINT