Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. május (1. évfolyam, 28-50. szám)

1875-05-04 / 30. szám

de nem lehet czél az, hogy két párt egyesüljön azért, hogy kormányt alkossanak , ezt nagy czélnak tekinteni, igazolásnak venni nézeti­m szerint nem lehet. Én te­hát mindig hallottam, hogy a kormány rendszerváltoztatásra fog törekedni. De itt nem az egyes részletekről, hanem azon irányról, a­melyben ezen rendszerváltoztatást akarja, van szó. Azért midőn a pénzügyminiszter úrtól programmot kérünk, nem a részletekre nézve kívánjuk azt, hogy pl. micsoda §§-ban fog valamit benyújtani a kormány, hanem azt, hogy minő irányban fogja tenni javas­latait. A pénzügyminiszter úr átmegy beszédének további folyamában a deficit apasztásának kérdé­sére. Megvallom, hogy részemről nem egészen ér­tem, hogy azok után, a­miket a pénzügyminiszter úr is elősorolt és a­mik e házban is ismételve fel­­­említtettek, miként növi ki magát ez a 24.540.000 frt. Úgy tudom, hogy a pénzügyi bizottság által eredetileg beterjesztett költségvetésben 25 */s mil­lióra tétetett a deficit. Mármost a pénzügyminisz­ter úr 2.800,000 frtnyi megtakarítást tett. Ebből körülbelül 800,000 frttal többet szavazott meg a ház, mint a­mennyit a pénzügyi bizottság előirány­­zozt, tehát a maradékot körülbelül 2 millióra te­szem. Azon másfél millióval, melyet a pénzügymi­niszter úr az imént említett, maradna mint deficit 24 millió. Ebből a keleti va­utból visszareménylett 4 millióval törlesztetnék 4 millió. Az újonnan ki­vetett adókból remél a miniszter úr bevenni 5 milliót, tehát marad 15 millió. Nem értem ennél­fogva, hogyan keletkethetik ez a 24­­,1 milliós deficit. A­mi azt illeti, hogy a pénzügyminiszter né­mely kérdésekre nézve, melyek fölvettettek Sen­­­nyey Pál képviselő úr által, válaszolt, de kiveszi csupán azokat, a­melyek az ő tárczáját illetik : meg­vallom, hogy ezt nem tartom helyesnek, mert azt hiszem, hogy azon kérdésekre nézve, melyeket Sennyey Pál képviselő az átalános politikára nézve felvetett, a minisztériumban akkor, midőn alakult, kellett volna megállapodásra jönni. A­mi a vámkérdést illeti és mindazon kérdé­seket, melyeket a pénzügyminiszter úr beszédében érintett, nem az kívántatik, hogy részleteket adjon elő, nem az kívántatik, hogy mondja meg, mennyi jön be a vám és a selyemből, borból vagy pedig az olaszországi szerződésből, hanem hogy mily fő el­­vekből indul ki, mily irányból kíván kiindulni a szabad kereskedés vagy védvámszerződésből-e? Ezen kérdés áll a bankügyre nézve is. Kérdem mit tett a kormány, mióta létrejött? vagy mit helyezett kilátásba, hogy tenni fog ? Minden eddigi programmja oly átalánosság­­ban van tartva, hogy tulajdonkép, mint az imént volt szerencsém kifejezni, az irányt, mélyen haladni akar, soha sem jelöli ki, mindig elmellőzi. Önök, uraim, azon rövid idő óta, mióta kor­mányon vannak, oly példátlan felhatalmazásokat kértek a háztól, ho­gy az ember valóban megdöb­ben, ha elgondolja, hol fog ez kilyukadni. Először­­ is megszavaztatták törvény által, hogy az igazság-­j­ügyminiszter korlátlan hatalommal ruháztassék fel az ország minden bírája felett. Elmozdíthatja,­­ nyugdíjazhatja és á helyezheti őket tetszése sze­rint. 43 törvényszéket teszése és választási sze­­r­int eltörölhet. Uraim, ez oly hatalom, melyet bé­kés, rendes időben semminemű parlament egy kormánynak sem adott meg, a képviselőház pedig ezt megszavazta. Önök, uraim, a kereskedelemnek érdekében egy codexet, egy organk­us codexet talán 3 napi tárgyalás után megszavaztak, de ezen codexnek életbe léptetését a kereskedelmi miniszternek ön­kényétől függesztették fel. Ő fogja azt életbe lép­­­tetni, mikor azt jónak fogja találni. Ez ismét nagy felhatalmazás. Vagy volt szükség azon kereskedel­mi codexre, vagy nem volt szükség. N­a volt rá szükség, azonnal életbe kellett vo­na léptetni, ha pedig nem volt rá szükség, felesleges volt azt 3 nap alatt keresztül hajtani, főleg, ha az ily keresz­­tülhajtás a mi hitelünket sem politikailag sem pénz­ügyileg nem emeli a külföld előtt Azután előáll a közlekedési miniszter úr és kér a háztól 90 és egynéhány milliónyi hitelt körül­belül 110 vagy 120 milliónyi hitelre. Azt mondja, hatalmazzuk fel arra, hogy ő azon társulatokkal, melyek ezen sommákat követelik, szabadon alku­­dozhassék­ és azokkal jogérvényesen végezhessen. Kérem, ez hallatlan valami oly kérdésekben, melyek a házban véglegesen el voltak már intézve és me­lyekre nézve a ház elhatározta azt, hogy ezen meg ezen vasút tekintetében jótállást vállal ennyi költ­ségre nézve, most utólagosan azt mondják, hogy ez s­em volt, elegendő, tehát kárpótlás kell. A pénzügyminiszter úr előáll most, és anélkül, hogy mint eddig szokásban volt, a fedezet iránt külön beterjesztést tett volna és anélkül, hogy meg­mondaná, hogy a jövő évi januárban fizetés­képes lesz-e az állam avagy nem, mondom a­nélkül, hogy ezt mondaná, azt mondja, hogy hatalmazzuk őt fel, hogy a kölcsönből meglevő pénzkészletet elkölt­­hesse. (Felkiáltások 2 óra van!) T. ház! Az ily nagy felhatalmazások még akkor is, ha egy kormánynak kétségtelen érdemei vannak, ha egy kormány jogosítva van az országtól bizalmat kíván hatni, ha hivatkozh­atik oly tettekre, melyek ezen bizalmat indokolják, még akkor is ezen felhatalmazások túlságosak. Mert ezen felhatalma­zások a dolgok kényszerűsége által nincsenek indo­kolva. Rendkívüli felhatalmazást nézetem szerint a miniszter csak akkor kérhet, mikor a körülmények olyanok, melyek nem engedik azt, hogy ezen kér­dések a törvényhozás által tárgyaltassanak előbb mintsem az alkudozások a miniszter által befejez­tetnek. De ilyeneknek tekinteni pl. a közlekedési miniszter meghatalmazását, vagy az igazságügy­­miniszternek meghatalmazását nem lehet. Az igaz­­ságügyminiszternek nézetem szerint kötelessége lett volna azon törvényszékeknek lajstromát elő­terjeszteni, melyeket megszüntetni kíván, azt itt indokolni és a képviselőház annak alapján megsza­vazhatta volna azt, a­mit jónak látott volna. A közlekedési miniszternek nézetem szerint kötelessége minden egyes esetben felszámítani azt, mivel van indokolva a követelés, és a képviselő­háznak nézetem szerint kötelessége volna minden egyes esetben bizottságot kiküldeni, mely megvizs­gálja ezen okok természetet, melyek ezen túlkölt­­­ Stégeket okozták és csak ily bizottságnak vélemé­­nyes jelentése alapján lehet aztán egyes concret esetekben az indemnitást megszavazni. (Helyeslés a baloldalon) de nem a miniszternek felhatalmazást adni, hogy az ő kénye kedve szerint alkudozhassék és intézkedhessék. Ez a parlamentáris forma sze­rint lehetetlen. Én azon nagy felhatalmazást, me­lyet a kormány a törvényhozástól követel, sem iga­zolva nem látom a minisztérium részéről, de látom igazolva a képviselőház részéről sem. — A tör­vényhozásnak nem lehet, nem szabad ily nagy­mérvű felhatalmazást megadni, mintegy en bloc lártatlanul anélkül, hogy tudná, miről van szó. (Helyeslés a baloldalon.) A t. háznak többsége ha visszatekint a 8 évi kormányzatra, láthatja, hogy mire vezetett az, hogy a kormányt mintegy vak bizalommal támogatta. Azon kormányférfiakról sem hiszem én, sem pedig nézetem nézetem szerint senki itt e házban nem hiszi, hogy szándékban tö­rekvésben hiány lett volna. Megmondottam akkor, midőn ezen kormány először megalakult, hogy nem szándékozom oly politikát követni, a­mely nehézségeket gördítene a kormány útjába. Ez az én politikám soha sem volt. Én kész voltam mindent elkövetni, hogy elő­segítsem azt, hogy a kormány azon változásokra nézve, a­mik itt történtek, a népnek sanctioját kér­je ki. Azt hiszem, hogy a kormánynak és a háznak nem lehet feladata saját feloszlatását késleltetni. Arra, hogy önök nagy kiterjedésű organk­us co­dexet alkossanak, arra, hogy óriási meghatalmazá­soka­t­ keljenek, arra, hogy a fedezetet megszavaz­tassák pénzügyi programm nélkül önök sem jogo­sítva, sem képvesítve nincsenek. Mi nem mondot­tuk azt önöknek, a­mit­ önök mondottak egykor a középpártnak, hogy miután elhagyták előbbi zász­lójukat, tegyék le mandátumokat, hanem mi azt kívántuk, hogy miután itt van úgyis az Országgyű­lésnek a vége, igyekezzenek velünk együtt minél előbb kieszközölni azt, hogy a nemzet a történt dolgok felett ítéletet hozhasson. Addig uraim, míg önök a nemzet ítéletén keresztül nem estek,nem ké­pesek organk­us codexet alkotni, mert, nem tudják, váljon a nemzet elfogadja­-e az önök politikáját vagy sem. (Igaz , bal felől.) Midőn 8 év hibáinak és tévedéseinek ered­ményei miatt szenved az ország, midőn maga nem­zeti tételünk van koczkáztatva, akkor újra ily hi­bákba esni, újra a kormány előterjesztéseit meg­szavazni, anélkül, hogy azok indokolva lennének, ezt uraim egy törvényhozás kétszer tenni nem fogja soha ; ezt uraim hiszem és reménylem, hogy a magyar törvényhozás sem fogja tenni. Én részemről kötelességemnek tartom elle­nezni az ily alkotások keresztülvitelét minden erővel és minden tehetségemet oda fordítom, hogy ezek törvén­nyé ne váljanak és ismételve kijelen­tem, a mint egyrészt minden tőlem telhető módon siettetni kívánom azt, hogy az országgyűlés minél előbb befejeztessék a végből, hogy az ország ítéle­tet mondjon a történtek felett, másrészt kinyilat­koztatom azt, hogy bármely oly intézkedés és elő­terjesztés történjék, melyek a kormányzatnak to­vább vitelére okvetlenül nem szükségesek, azokat minden erőmmel, tehetségemmel akadályozni fo­gom, a kormány útjába minden lehető nehézséget gördíteni fogok, a­melyeket a törvény és a ház­szabályok megengednek. (Mozgás.) Mert azt hi­szem, első kötelessége a kormánynak most befe­jezni az ülésszakot és az országnak tért és alkal­mat nyújtani, hogy az új választások alkalmával a történtek felett ítéletet mondjon. Miután az idő úgy is előre haladt, nem fogok többet szólni, s min­den további indokolás nélkül benyújtom indítvá­nyomat. Indítvány: Tekintve, hogy az 1875. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat fedezeti része a törvényhozás által még nem is tárgyaltatott s így meg sem sza­vaztatott . Tekintve, hogy a törvényjavaslat 4. § ban a pénzügyminiszter felhatalmazást kér, miszerint az 1874. XIV. t. ez. alapján felvett 76% millió frtnyi kölcsönből még meglevő készleteket a költségve­tésben mutatkozó 21­­2 millió frtnyi hiány fedezé­sére fordíthassa, míg másrészt semminemű előter­­jes­ztést vagy kimutatást nem tesz aziránt, hogy a jövő években okvetlenül felmerülendő hiányok mi módon és mi alapból lesznek fedezhetők, és az ál­lamháztartásunkban megzavart egyensúly helyreál­lítása mi módon lesz kezdeményezhető s eszkö­zölhető . Tekintve, hogy Magyarország pénzügyei oly állapotba jutottak már­is, hogy a rendszeres hiá­nyoknak egyedül adófelemelések és uj kölcsönök felvétele által való fedezése az ország biztonságát sőt magát állami léteiét is kétségessé tenné. Mondja ki a ház határozatáig, hogy az 1875-ik évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja addig, míg a pénzügyminiszter a megzavart egyensúly mimódeni helyreállítására vonatkozólag kielégítő felvilágosítást és rendszeres kimutatást nem ad. Kelt Budapesten május 3 án 1875 ; beadják: Simonyi Ernő, Almásy Sándor, Helfy Ignácz, Patay István, Kállay Ákos, Lázár Ádám, Csanády Sándor, Dobay Antal, Irányi Dániel, Zoltán János, Kör­­mendy Sándor, Csávolszky Lajos, Deáky Lajos, Csiky Sándor, Madarász József, Ragályi István, Kiss János, Tóth József, Sós Gábor, Gaál Mihály, Rátonyi János, Dak­a Ferencz. Még többen lévén szólásra feljegyezve az áta­lános tárgyalás holnap folytattatni fog. Ülés vége 2 óra után. Táviratok. Cattaro, máj. 3. A montenegrói fejedelem egy elébe lovagolt kapitány, az archimandista, a sena­­torok, számos testőrség és sok montenegrói kísére­tében ide érkezett s Jovanovics helybeli katonai parancsnok által fogadtatott. A felállított díszcsa­pat a fejedelem megérkeztekor a montenegrói nép­­hymnust játszotta. A fejedelem a polgármester házába szállott, hogy a király kísérete és a tenge­résztisztek tisztelegtek nála, később a király láto­gatására sietett a fejedelem. Bécs, május 3. Hitelrészvény 234. — — An­gol-osztrák 133.75. — Galicziai 234.— — Lom­bard 142.—. — Államvasut 299.—. — Tramway 120.—. — Rente 70.45 Hitel sorsjegy 166.—. — 1860. 111 65 — Napoleon d’or 8.88. — 1864. 137 — Arany 5.24.—.— Ezüst 103.15 — Frankfurt 53.85 — London 111.10. —Porosz pénzutalvány 163.—.— Unio-Bank 112.75. — Török­ sorsjegy 64.80. — Ált. építő bank 17.— — Angol épitő­­bank 33.—. Bécs, május 3. M. földteherm. kötv. 81.75 Magy. vas. kölcsön 100.40 —Salgó-Tarján — . Anglo-Magyar 10.75 — Magy. hitel 222.50 — Frankó-magyar bank 60.—. Magyar záloglevél 86.75 — Alföld 130.50. Erdély 129.25 Magy. éj­szak-kel. vas. 122.75. — Magy. kel. vas. 52.— — Kel.­vasuti elsőb. kötv. 67.70. — Magy. sorsjegy 83.50. — Tiszai vasút 195.— Magy. földhitel 77. Municipal­ bank 34.75- Újdonságok. Ráth Károly az ipar ürügye alatt gyakran szalad az erdélyi részekbe, hol a gyöngehitüeket holmi szalmázó beszédekkel ámitgatja, és magát némely bőkezűek által megtraktáltatja; közelebb­ről is újból Marosvásárhelytt járt állítólag az ipar­bank ügyében, és a hűhózások, frázisok, dikézió­­zások után volt áldomás, mely a munkát megelége­désig fűszerezte, mely alkalommal Ráth K. a haza jelen sorsát szalmaszálhoz hasonlító programmbe­­szédet tartván, egy oly szabadelvű kalap fonására ajánlkozott, mely alá reméli az iparosokat hozhatni; de ezen tarkabarka székely szalmakalap csak az ő fejét diszitheti, melylyel óhajtana a jövő hongyülésbe mint képviselő belépni. Polgárok! ne ámultassátok magatokat ily kalapforgató emberek által! Székely Imre tegnapi matinéját kisebbik le­ánya a m. e. 9 éves Irén nyitotta meg nem kevesb mint Mozart f-dur Sonatájával nővére Ilona kisé­rete mellett, ki harmonionon versenyzett a „kicsi­ke“ ellenében, kinek játékát azonban nem lehetett kifogásolni sem gyorsaság, sem szabatosság szem­pontjából, sőt sok helyen meg volt adva a kellő hangsúly is — amennyire t. i. a kis kezek enged­ték. Említsük meg még hogy az egész darab szi­lárd kedély-hangulattal volt játszva, holott némely Faust-Margit-féle kedély tulságig izgatott, mi­helyt az első öszhangot megüti. Ezután Z­i­g 1­e v ur adta elő Hummed es dur Fantasiáját. Ki Hum­mel műalakitási modorát s azon látatlan nehézsége­ket Fantasiája tolmácslása igényel — ismeri, annak elég csak annyit mondanunk mint szokás hogy: „jól volt biz az!“ Ezután Szabó Ilona k. a. tolmác­olta, mondhatnék énekelte a Somnambula nagy áriáját zongorán Leybach­ átirata nyomán és egy kedves éji­ dalt játszott Chopintől Széky Margit k. a. több izgatottsággal mint mennyit a csendes éji­ dal kiván, de biztos előhaladással annak technikájában. Emlitsük meg még, hogy a nőnem­nek megadjuk illető elsőbbségét, miszerint N­é­­m­e­t­h Janka k. a. Chopin walzert, Bebes Ma­riska kisasszony Székely 6-ik magyar­ ábrándját Wallner k. a. Chopin egyik Polonasét játszot­ták a szép nagy közönség szives elismerése mellett. Az urak azonban nem engedtek elsőbbséget a ver­seny terén, mert az említetten kivül Nagy Sán­dor ur Schumann novelletteseivel Bogdán Sándor ur pedig Székely 19-ik magyar­ ábránd­jával habár le nem verte, de háttérbe szorította a versenyző nőnemet. Éz a diadal, ha kissé megfon­tolva visszagondolunk mégis a nőnemé volt. Ha­la­s­y Ilka k. a. ugyanis a műsoron, tehát a so­rompókon kívül egészen új és hatalmas fegyverrel lépett fel. Gumbert és Gounod műveiből dalolt, szép, tiszta, erőteljes alt hangon, hedyes kifejezés­sel, túlzás nélkül,de a kellő hangsúlyozást megadva, ez utóbbitól egy serenadeot, mikép azt örömest s elismeréssel hallgathatták némely finnyásabb műv­­tészi fülek is. Legyen övé a dicsőség, de csakis saját szakmájában, mert e miatt nem vonhatjuk meg a kellő elismerést a többi versenytársaktól. A „Garabonciás Diák“-nak, pártunk e dere­kasan szerkesztett humoristikus lapjának ötödik száma ismét igen gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Politikai és társadalmi rovata, egyfor­mán kitűnő. Élczei csattanósan, találók; képei élénkek, s mind rajz mind metszés tekintetében föltűnő haladást mutatnak. — A közjogi ellenzék ez egyetlen élczlapjára újból és újból fölhívjuk ol­vasóink figyelmét s melegen ajánljuk minden elv­társunknak, s a közjogi ellenzék bármily néven nevezett (függetlenségi, 48 as vagy baloldali) kö­rének, mint egy oly vállalatot, a­mely azon fölül, hogy pártunk érdekeit előmozdítja, a támogatást különben is megérdemli. Előfizetést folyvást elfo­gad, teljes példányokkal bármikor szolgál a kiadó hivatal. Lipót-utcza 32-ik szám­ú emelet 9 ajtó. Az osztrák államvaspálya magyar vonalain folyó évi május 15-én lép életbe a helyi idők alkal­mazása. Ennél fogva ugyanis a menetrend-hirdet­mények az egyes vonatok közlekedési idejét az il­lető helyi idők szerint számítva fogják tartalmaz­ni ; ekkor egyúttal a közönség által látható pálya­udvari órák a várótermekben, csarnokokban, étter­mekben és a pálya­épületek homlokzatán, többé nem az egységes vasúti időt (budapesti idő,­ ha­nem az illető állomásoknak megfelelő helyi időt fogják mutatni. A szabad­kőmivesek Pozsonyban. Pozsony tegnap érdekes ünnepélynek volt színhelye. A bé­­csi szabadkőmivesek alakítottak ott egy „Sokra­­t­e­s“ nevű páholyt, mely a nagy páholy védelme alatt fog állni. Miután Ausztriában a szabadkőmi­­vesség még tiltva van, az ottani szabadkőmivesek műhelyeikkel Magyarországra kénytelenek mene­külni. A tegnapi ünnepélyhez, milyen a szabadkő­­mivesek közt igen ritkán szokott előfordulni, a szélrózsa minden irányából jöttek a testvérek. A páholy instellátiója nagy ünnepélyességgel ment végbe. Az ünnepély után nagy lakoma volt a „zöld fánál melynek nagy terme nem volt képes a jelen­voltakat befogadni. Az állatkertbe Hamburgból legközelebb igen érdekes állatok érkeztek. A szép idő beálltával az állatkert különben is látogatott szokott lenni. Az újonnan érkezett állatok érdekessége bizonyosan még több látogatót vonzand a csinosan berendezett állatkertbe. Melyet is ajánlunk a közönség figyel­mébe ! Roncsoló toroklob. A magyar h­asonszenvi orvosegylet utóbbi szűkülésein dr. Balogh Ti­hamér „A saj­átlagos roncsoló torok­lob ellen alkalmazott gyógykezelési módszerek bírálata“ czim alatt három fel­olvasást tartott. Ezen terjedelmes dolgozat, mely ama veszélyes bántalom leküzdésére czélzó gyógy­­eljárások ecsetelésén kivül, annak oktanát és kór­származását is behatóan tárgyalja, legközelebb önálló füzetben is meg fog jelenni. Azon kiváló jelentőségnél fogva, mel­lyel hazánkban a roncsoló toroklob­bi­, az érintett mű valószínűleg szélesebb körökben is érdeklődést fog kelteni. Elveszett elnök. A „Szabolcsm­egyei és hajdú­­kerületi közlönyben olvassuk a következőket: El­veszett a nyíregyházi baloldali körnek elnök­e­­, a­ki a városi választások idejében soha sem feledke­zett meg hivatásáról, — ma, midőn hazánk minden részében a szervezkedés körül fáradoznak, a mi elnökünk hallgat. Kérünk egy kis élet­jelt. A neve­zett lap arról nem nyújt felvilágosítást, hogy a kér­déses elveszettnek milyen ismertető jelei voltak, be­küldeni szíveskedjenek. A bölcsödeegylet f. évi ápril 30. án választ­mányi ülést tartott. Adler Antalné úrnő az egylet pénztárnoka előterjesztést tett a múlt egyleti év eredményeiről, előterjesztő az általa és a jegyző által szerkesztett költségvetési javaslatot az 1875/6 egyleti évre, mely elfogadtatván felülvizsgálat vé­gett a f. évi junius 24-én tartandó közgyűlés tár­gyai közé soroztatni rendeltetett. Az 1875 évi már­­tius 31-én végződött egyleti évnek számadásai a közgyülésileg kiküldött Rőser Miklós és Jármay Gusztáv urak által megvizsgáltatván, mindent a legnagyobb rendben találtak s a fölmentvény kia­dását a közgyűlés előtt javaslatba hozandják. — Befolyt az egylet pénztárába a múlt választmányi ülés óta a pesti hazai első takarékpénztárnak 200 ftos, az egyesült budapesti fővárosi takarékpénz­tárnak 150 a központi takarékpénztárnak 100 ftos, a Pannónia m. viszontbiztosító intézetnek 15 ftnyi segélye; néhai Bauman Annának 50 ftos, s Gőbel Jánosnak 25 ftos hagyománya. — Uj tagokat je­lenté be Adler Antalné úrnő : Bittó Istvánnét évi 10 fttal, Bujanovics Sándornét, Károlynét, Kiserouimy özv. Jálics Ferencznét és Várady Gábornét 5—5 ftos évi járulékkal. Stephány Lajosné úrnő aláírási ivén rendes tagokul 5—5 ftos évi járulékkal: Özv. B­ir­­kassy Imréné, Burghardt Mária, Ereky Károlyné, Floch Reyhersberg Jozefa, Földváry Málvin, Gör­gey Gyuláné, Görgey sz. Mihalovics Anna, Gyulá­­nyi Rudolfné, Hersich Fanni, Hersich Ignáczné, Janknovics-Mannó Zsófia, Keszlerffy Irma, Kleiner Lenhossék Mari, Kochmeister Karolina, Körmendy Mack Anna, Körmendy Betti, Posch Francziska, Tornay Béláné, Vértesy Körmendy Anna, urhölgye­­ket s Frőlich Gusztáv urat nyerte meg az egylet. — Értesítjük végül az érdekelt feleket, hogy mi­után a bölcsőde-egylet józsefvárosi házát és telkét az egylettől a tudomány-egyetem czéljaira a magas kormány megvette, a mária utczai bölcsőde 1875 évi május 1-jén ugyancsak a Mária utczába a 17/a sz. Dr. Czek féle házba költözik át azon időre, mig a vásárolt telken az egylet uj háza fölépül és föl­szereltethetik* — Az igazgatóság. Keleten is vannak virágcsalók. Tavaly az ös­­­szes konstantinápolyi lapokban olvasható volt, hogy Jakub Beynek a kasgari uralkodónak nővére Al-Bibi asszonyság Mekkába zarándokolván, onnét a próféta sírját meglátogatni Medinába, s innét hazamenet Kairóba és Konstantinápolyba megy, hogy a khedivének és a szultánnak bemutattassa magát. S valóban a nevezett dáma mind e váro­sokat bejárta s az illető uralkodók és a népesség­től a legnagyobb tiszteletnyilvánitással fogadta­tott. — Most aztán kitűnt, hogy a zarándokoló herczegnő épen nem Jakub-Bey nővére, hanem egy közönséges csalónő Taskendből, ki jobbnak árta herczegnőként tenni meg a mekkai utat, mert igy mindenütt a legnagyobb vendégszeretettel fo­gadták. A hölgy valószinüleg Európában végezte tanulmányait. Az 1873-ki bécsi világk­állításon kitüntetés­ben részesült több kiállitó kívánatára, de S­z­a­­bóky Adolf elhatározta, hogy a kitüntetett bu­dapesti kiállítók teljes névjegyzékét külön díszfü­­zetben adja ki, egyúttal a világkiállításban kitünte­tett tárgyak elkészítésénél közreműködött jeles gyár és munkavezetők­ és segédeknek kiérdemlett méltánylatára, illetőleg azok megörvendeztetésére s ajánlatára a megnevezendő gyár s munkavezetők és segédek neveit a kiadandó füzetben adalékul ki­nyomatja. Felhívja tehát a kitüntetésben részesül­­budapesti kiállítókat, hogy azon gyár- és munkavez­­etőket és segédeket, kik a bécsi világkiállításba­­n tü­ntetést nyert tárgyak előállításában jelesen közreműködtek, jegyezzék fel egy lapra, s az ign eltöltött lapot legfölebb 1. évi május 5-ig hozzá­k orsz. magyar iparegyesületbe (országút 7. sz.) az „Milyenek a nők?“ (naplójegyzeteimből) czim alatt egy kötet prózában irt női jellemrajzokra hir­det előfizetést Benedek Aladár. A hozzánk is be­­küldött felhívásból közöljük e pár sort: „Ama tün­­dérfényű, mesés káprázatú labyrinthban, melyben a legnagyobb szellemek és költők is csak tapoga­tózva jártak s abból egészen kivezetni talán máig se bírtak, én sem akarok egyebet, mint néhány ta­­án még járatlanabb utón végig vezetni a szives ol­vasót s az által valamennyire ismertebbé tenni e szép, e csodás, e rejtelmes világot, melynek meg­hódításában annyi férfisziv vérzett és vérzik el s melyben oly kevés érte és éri el a valódi diadalt! E tündérfényü, káprázatos labyrinth, s e szép, e csodás, e rejtelmes világ: a női szív, a női kedély, a női szellem. E mesés világ rajzolgatását, jellem­zését fogja képezni a jelen munka, melynek tartal­ma: Előszó. — Olga. — Margit.— Josephin.— Hulda. — Mari. — Emma. — Gizella. — Elza.­­— Róza. — Adél. — Julia. — Végszó. És mindez kön­nyed, érdekes, itt-ott elbeszélői modorban, bárki számára szórakoztató s talán hasznos olvasmányul.“ Ez érdekesnek ígérkező munka előfizetési dija fűzve 1 frt, elegáns diszkötésben 2 frt. — A meg­rendelések május végéig szerző nevére czimezve (Pest, Kristóf tér 2.) küldendők. Utánvételi meg­rendelések is szívesen fogadtatnak. Rövid hírek. A „Valéria-egyesület“ ál­landó népkonyháját ma délután nyitották meg az Újvásártér 31. számú helyiségében; az egyesület ugyanott szolgálat nélkül való nőcselédek számára menedék­helyet, és mosó intézetet fog megnyitni, amazt f. hó 15-én, ezt pedig június hó 1-én.­­ Deák Ferencz a jövő nyarat is a Nedeczky-csa­­lád körében a városligetben fogja tölteni. — Hamis bukással és csalással vádolt Eisenberger Mór pesti magánzó ügyeiben, ki ellen állítólag egy milli­ót meghaladó követelés jelentetett be, a passivák és activák nagyságának kiderítése czéljából a vég­­tárgyalás elnapoltatolt.— Pozsony városa meg­kereste Budapest ívhatóságát, hogy az itteni lóvo­­natú vaspálya terveit és berendezését ismertesse meg vele, melyek mintául szolgálnának az ottan épitettni szándékozott közúti vaspályának.— Meg­érkeztek. Haynald Lajos kalocsai érsek és Zalka János győri püspök a fővárosba érkeztek és a Nemzeti szállodába szálltak. — Vonatelkésés. A m. államvasutak miskolczi vonata ma reggel a rendes időnél 1 óra 22 perczczel később érkezett meg. A késés oka az, hogy a vonat két kocsija Rákoson kisiklott, baj nem történt. Nyilatkozat. Az „Egyetértés és Magyar Új­ság 23. számában, Sárospatak 1875. ápril 22-l­i ke­lettel Dagobert aláírással megjelent czikkben, czikk­­iró alulírottakat törvényellenes politikai agitatió­­­val vádolja, s mint ilyeneket az igazságügyminisz­ter ur figyelmébe ajánlja. — Mindaddig mig leve­lező ur vádját be nem bizonyítja, közleményét rá­galmazó koholmánynak nyilvánítjuk. S.-A.-Ujhely, 1875. ápril 26. — Meczner Gyula, kir. t. biró. — Bernáth Elemér, kir. t. biró. Közgazdaság, Budapest, május 3. Az időjárás folyvást szá­raz, szeles, éjjel hűvös, nappalon át verőfényes, pe­dig már eső után sóhajtoznak a kereskedelmi lapok is. Daczára ezen tartós és mindinkább veszélyes szárazságnak, a malmok, mert most csakis ezek a vevők, még alább nyomták 5 krral a legszebb búzák árát s igy aztán bevásároltak jókora tömeget, úgy, hogy az összes forgalom ma és tegnap m. e. 40,000 mérőre ment. Hivatalosan jegyzettárak: Búza, tiszavidéki 89 fns 532% kr; 88%/a fns 532% kr; 88V2 fns 532­/2 kr; 88 fns 5227, kr; 87% fns 520 kr; 87% fns 517% kr ; 871­, fns 505 kr. Tolname­gyei 85% fns 5 fr; 85% fns rozsos 490 kr. Székes­­fehérmegyei 85V, fns 505 kr; Becséről 87'% fns 522'/a kr. Pestmegyei 87% fns 512 kr; 85 fns 490 kr. Somogym­egyei 88 fns 510 kr ; 85'* fns 487*% kr. bánsági 86 fns rozsos 475 kr . 85 fns 472% kr. Zab. 50 fontja 223 kr. Tengeri v. m. 3 frt. Újbúza 460—462% kr. repete 10 fns 60 kr. 11 frt. bánsági 10 fns 40—50 kr. Az értéktőzsdén csekély forgalom mellett kö­vetkező árak jegyeztettek: municzipalbank 34%, anglohung. 11% fr. takarék és hitelb. 102 fr. Ke­leti vasút elsőbbségi kötv. 72 fr. 60 kr; magy. jel­zálog lev. 79 fr; közúti pálya 212 fr; magy. bizto­sitó 1090—1100 fr , 71-iki kölcsön 89­% bordézma 74% fr; földteherm. magy. 81%, erdélyi 78% fr. Napoleon d’or 888 kr. A keleti marhavész állásáról folyó évi ápril­is 25-ig terjedő hivatalos jelentések szerint: Ma­gyarország területe vészmentes. Horvát-Szlavonor­­szágban: Zágráb megye: Letovanic községében, a határőrvidéken a gradiskai határkerület: Bodo­­valjce községében uralg. Az osztrák tartományok­ban : a Tengermelléken: Szabicze községben uralg. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minisz­tériumtól. A pesti h. e. takarékpénztár egyesület azon vidéki pénzintézetek közül, melyek nála az osztrák nemzeti bank alapjából váltó visszleszámitolás végett beadványaikkal jelentkeztek, ez ideig 124 intézettel lépett összeköttetésbe s ezeknek 5 millió 439,000 frt hitelt engedélyezett. Ezen pénzintéze­tek közül azoktól, melyek az üzleti összeköttetést már teljesen rendezték, mai napig 5.016,511 frt 99 kr. értékű váltót számitolt le, ebből 4.770,020 frt. 79 kr. értékű a bank budapesti fiókintézetéhez visszleszámitolás végett beadatott, 1.690,365 frt 87 kr. értékű bank budapesti fiókintézetéhez vissz­leszámitolás végett beadatott, 1. 690,365 87 kr. értékű időközben lejárt váltók a pénzintézetek ál­tal beváltottak, marad leszámítolva 3.326,146 frt. 12 krajczár. Gyapjuüzlet. Tekintve, hogy a készlet, mely a helybeli piaczon van, csekély, még meglehetősen élénknek lehet a múlt heti forgalmat mondani; ré­szint a külföld, részint ausztriai katonai posztó gyárak részére mintegy ezer mázsa vásároltatott, még pedig 400 m. bácskai egynyiretű­ 78—99 frt­jával, 100 m. homokos egynyiretű 65—66 frtjával; 150 m­. hegységi nyári gyapjú 95—98 frt; 80 m. finom timárgyapju 71—72 frt, 150 m. tímár czigája 51—52 frt, 120 m. timárgyapju 40—42 frt. A kö­zelgő nyires gyapjúból a Festetich-féle uradalomról (m. földhitel részvénytársulat bérlete) mintegy 600 mázsa adatott el egy franczia háznak 166 írtjával. A keleti vasút másodsorozatú prioritásait az amsterdami tőzsdén felvették a tőzsde­jegyzék­be. Ez annál inkább érdemel figyelmet, mer­t ép az amsterdami tőzsdén folyt a legélénkebb izgatás arra nézve, hogy a keleti vasut részvényei és elsőbbsé­gei a börzéről kizárassanak. Szöllővizsgálat. A földm­ivelés- ipar és keres­kedelmi minisztérium közhírré teszi, hogy Kalli­­voda Sándor és Faiszil József alsólendvai (zala megye) szőlőbirtokosoknak, Klosterneuburgból ho­zatott szőlőves­szőkből létesített telepei, ezen minisztérium által kiküldött szakértő által tüze­tesen megvizsgáltatván, teljesen phylloxera men­teseknek találtattak. Kőbányai sertésvásár. A nehéz fajok iránt nyilvánuló lankadatlan kereslet nemcsak a bécsi piaczot eleveníti meg, hanem a helybelit is, néhány eladás oly árak mellett történt, minők csak határo­zottan szilárd hangulat mellett szoktak előfordulni. Jegyzettárak: magyar 400—650 fns 34%,—35 %/* krjával, szerbiai 240—380 fns 31—34­2 kr, oláh­országi 250—300 m­s 31—32 kr, egészen súlyos kiviteli áru 3&% kr. Behajtatott az alsó vidékről 1510 db. kövér, 1090 db. hizlaló, Erdélyből 70, Szerbiából 4790, összesen 7460 db. Elhajtatott­ Felső-Magyarországba: 420 db. Bécsbe 2430 db. Prágába 280, Bodenbachon át Drezdába 430, buda­pesti fogyasztásra 1610 db, átvitel 6200 db, össze­sen 11,370 db. A kőbányai részvénytársulat szállá­sain 10,230 db. hever. A bécsi sertésvásár élénk volt, súlyosabb fajok elevenen 32 krjával fizettettek. Bécsi terménytőzsde, máj. 1. Búza elkelt 30,000 vámmázsa. Az üzlet átalában lanyha, vevők tartózkodók: búza 5—10 krral, rozs 5 krral, árpa 5—10 krral olcsóbb, tengeri fogyasztásra szilárd árakon kelt, zab változatlan, liszt cse­kély forgalom mellett múlt heti árakon kelt. Árak: búza báns. 88—89 f­s 5.35, felv. Nagynánáról 4-34, magyar 82—83 f­s 4.50, Győrből 4.19 vámmázsán­­kint. — Rozs osztrák 79—89 fns 4.06, felv. Po­zsonyból 3.76 mérője. — Árpa magyar 72—73 fns 2.82, tengeri bácskai 3.30 vm. Zab magyar mérője 2.26—70, bécsi mázsája 4.46—5.20 kr. A m. k. nyeremény-kölcsönnek tervszerű XX-ik kisorsolása f. é. május hó 15-én reggeli 9 órakor fog az alulirt lottó-igazgatóság által (Buda­pest, viziváros, Klusemann-féle ház) megtartatni. Budapesten, 1875. évi április hó 28-án. A m. kir. lottóigazgatóság, Arad, máj. 1. Az itteni hetivásárra 1000 mérő búza hozatott, mely 3 frt 80 kr — 4 frt 50 kron kelt el. kukoricza 500 mérő 2 frt 70 krjával; rozs 200 mérő 2 frt 70—80 mérőnkint. Rozs 1400 mérő, 3 frt, 80 fontonkint Árpa 1600 mérő 2 frt 50 kr 72 fontonkint a gyártól. Kukoricza 1000 mázsa, 2 frt 90 kr, kukoricza 400 mázsa 2 frt 90 kr, a gyártól. A vetések állásáról eléggé kedvező hírek érkeznek, csakis repcze-vetésből kellett a rész kitelelés mi­att, egy igen kis részt újra felszántani. Kecskemét, máj. 1. Tisztabuza pozs. m. 4 frt 50 krtól 5 frtig. Elegyesbuza pozs. m. 3 frt 60 krtól 3 frt 80 krig. Rozs pozs. m. 3 frt 20 krtól 3 frt 50 krig. Árpa pozs. m. 2 frt 70 krtól 3 frtig. Zab pozs. m. 2 frt 10 krtól 2 frt 30 krig. Kukoricza pozs. m. 2 frt 80 krtól 3 frt 40 krig. Köles pozs. m. 3 frt 30 krtól 3 frt 50 krig. Burgonya pozs. m. 1 frt 20 krtól 1 frt 70 krig. Kivonat a „Budapesti Közlöny“ (máj. 2-iki számából.) Árverések: N.-Z­a­l­a­c­s­k­a (Ungvár) máj. 21-én v. jun. 25-én Sztanko Mihály ingatlanai, 1548 frt. —­T­emes­­v­á­r jun. 15-én v. jul. 16-án Kék Béla ingatlanai, 2225 frt. — Temesvár jun. 14-én v. jul. 14-én Emrich Márton in­gatlanai, 5545 frt. — N.-S­z­ő 116 s jun. 22-én v. jul. 22-én Vajda György ingatlana, 581 frt. — T­i­s­z­a-K­eresztur (N.-Szóllós) jun. 4-én v. jul. 6-án Kupor István ingatlana, 776 frt. — B. G­y­u­l­a jun. 28-án v. jul. 28-án Farkas Péter ingatlanai, 1350 frt. — B.­G­y­u­l­a jun. 24-én v. jul. 24-én Biró András ingatlanai. — K­ö­p­e­c­z (J. Szt.­György) jun. 3-án v. jul. 3-án Csíki Péter ingatlana, 502 frt. — B. G­y­u­­l­a jun. 30-án v. jul. 30-án Gergely András ingatlanai, 7429 frt.— Bogsabánya máj. 31-én v.jul. 1-én Ligedzan Paraszkeva ingatlana, 1228 frt. — Brassó máj. 10-én Orendi Adolf ingóságai. — D.­F­ö­l­d­v­á­r (Szegszárd) jun. 12-én v. jul. 12- én Deutsch Sándor ingatlana, 5­­0 frt. — Budapest (plébánia u. 1. sz.) Kopp József és neje ingat­lanai, 33050 frt. — B­e­r­c­z­e­l (Nyíregyháza) jun. 28-án v. jul. 28-án Zoltán Ferenczné ingatlanai, 15630 frt. — Szol­nok (Budapest) jun. 3-án földek bérbeadása. — G­e­r­j­e­n (Szegszárd) máj. 29-én v. jun. 30-án Hencse József telke, 1S09 frt. — B­e­s­z­t­e­r­c­z­e­b­á­n­y­a jun. 3-án v. jul. 2-án Preisich Izrael ingatlanai, 600 frt. — E­n­d­r­ő­d (Szarvas) máj. 19-én v. jun. 9-én Mészáros István háza, 600 frt. — Gyöngyös máj. 29-én Baráth Lajos háza, 2060 frt. — Csecs (B.-Gyarmat) máj. 12-én v. jun. 13-án Gyémánt Jó­zsef ingatlanai, 920 frt. — Budapest (Haas-palota) máj. 7 én Weisz D. áruczikkei, 585 frt. 89 kr. — B.-G­yarmat máj. 15-én Veres Ernő ingatlanai, 22297 frt. — B.-Csaba (B.-Gyula) jun. 1-én v. jul. 1-én Novák Ilka ingatlanai, 1000 frt. — Debreczen máj. 25-én Némethi Jánosné ingatla­nai, 1087 frt. — Budapest (plébánia u. 1. sz.) Szabó Ist­ván ingatlanai, 20711 frt. — Ungvár máj 14-én Balog Ferencz ingatlanai, 730 frt. — G­ö 11 e (Kaposvár) jun. 7-én v. jul. 7-én Kovács Péter ingatlana, 404 frt. — Szomaj (Kaposvár) jun. 1-én v. jul. 1-én Lőczi Mihály ingatlana, <26 frt.—Csaba (B.-Gyula) jan. 30 án v. jul. 30-án Ja­­novszky György ingatlanai, 1782 frt. — Ó­ B­u­d­a (Budapest) máj. 24, 25 és 31-én a kir. kir. uradalom bértárgyai.— Tornya (B.-Gyula) jun. 3-án v. jul. 3-án Győri Dani in­gatlana. — B.-G­y­u­l­a jun. 7-én v. jul. 7-én Kecskés János ingatlanai, 5000 frt.— Újvidék máj. 30-án v. jul. 4-én Vucskovics Ágoston háza, 1422 frt.—Csaba (B. Gyula) jun. 1-én v. jul. 1-én Novákllka ingatlana. — N.­Kanizs­a jun. 10-én v. jul. 10-én Mikó János birtoka, 3068 frt. — B.­­Csaba (B.­Gyula) jun. 2-án v. jul. 2 án Zahorán Pál ingat­lanai, 645 frt 10 kr. — Szegszárd jun. 9-én v. jul. 9-én Schnetzer Antal háza, 1200 frt. — V­á­c­z máj. 3-án Hermann József ingóságai. — Orosháza (B.-Gyula) jun. 2-án v. jul. 2-án Sós János háza, 400 frt. — B.-G­y­ar­m­a­t máj. 11-én v. jun. 15-én Breiner Nlermannn háza, 1830 frt. — Paulis (Arad) máj. 15-én Gyuri Rinta ingatlanai.­­Kar­­czag máj. 28-án r.jan. 25-én Tarjányi Imre ingatlana, 3526 frt. — N.-B­ecskerek máj. 24-én v. jun. 24-én gr. Bethlen Sissany Emese birtoka, 700000 frt. — Kolozsvár máj. 24-én Krasznai István ingatlana, 1103 frt. 33 kr. Csőd : Turcsin Jakab budapesti kereskedő ellen, bejei. jul. 28, 29, és 30-án, id. tömeggondnok és perügyelő dr. Iricz Adolf ügyvéd; —N­il 1­e­r Gábor ás neje pécsi lakosok ellen, bejei. jun. 14,15 és 16-án, id. tömeggondnok Szeifritz Antal, perügyelő Németh József ügyvéd. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, május 4-én adatik : HAUK MINNIE k. a. vendégjátékául: A szevillai borbély. Vig opera 2 felv. Zenéjét szerzette Rossini. SZEMÉLYEK: Gróf Almaviva — — — — Pauli Bartolo orvos — — — — Kőszeghy Rosina, gyámleánya — — — Hauk M. k. a Bazilio, zenemester — — — Odry Figaro, borbély — — — — Láng Bertha, Rosina nevelője — — Kvassainé Ortizst — — — — — — Széphegyi Fior­illa, Almaviva inasa — — Szalai Jegyző — — — — — — Vitkofszky J. Őrök. Zenészek. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Felelős szerkesztők: Csávolszky Lajos, Oláh Károly, Szederkényi Nándor.

Next