Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. június (1. évfolyam, 51-75. szám)
1875-06-10 / 59. szám
r 'S. jelölt'Kiss Jánossal visszaérkezvén a közgyűlés elnöke a képviselő jelölés iránti határozatot kihirdetvén, ezután szószékre lépett volt országos képviselő. Kis János szűnni nem akaró éljenzések között mindenek előtt előterjesztene a 3 év alatti országgyűlési működéséről szólló jelentését, melyben kiemelte hogy 3 év alatt miniszterium bukott meg,mindeniknek bűneit ecsetelte, továbbá előterjesztette a jelenlegi fusion dis minisztérium keletkezését, programm nélküli tételét, és hogy alap nélkül felvett, szabad dvű kormány czime daczára 3 hó alatt minő adott emeléseket szavaztatod meg párjával, mely törvényjavaslatok miatt, ezen a mostani szabadelvű kormány buktatta meg ap jó féle minisztériumot hogy a jelenlegi kormány megtagad a múltját, és vele régi programját, mihelyt belépett a jobb oldalba, azonnal az 18489-ik honvédelnk elösmerését, és 50:0 Irt segélyezést meg nem szavazta, akkor midőn a Muska vezetőknek ugyanazon alkalommal megajánlotta a nyugdijt, a kormány ezen nem szabadelvű eljárását fényesen megczáfolta Ő felsége a mer koronázott magyar király mert az 1818-9 ki honvédeknek segélyezésére sietett 50<ü fitot saját pénztárából legkegyelmesebben ajándékozni (úttörő éljenzések) Továbbá előállította hű képét a jövő országgyülés teendőjének, különösen hangsúlyozta az 1867. évben megkötött gyászos szerződésnek az 1877. évben lejártát, mely ujból tárgyalás alá fog vétetni, és akkor kell a nemzetnek „ennek megszüntetésével magyar ország független önálló államiságát kimondani, és életbe léptetni mely minden külső beavatkozástól menten minden ügyeit saját maga intézhesse ide érthetve a pokoli közigazgatáson kívül pénzügy* hadügy- külügynemzetgazdászat minden ügyeit — jelesen az önálló vámterületet.“ Végre igyekezett a választópolgárságot több kérdések, és feleletek által felvilágosítani, több oly alap nélküli vádakról, melyek a kormánypárt által a függetlenségi párt ellen minden alap nélkül csak azért állíttatnak fel, hogy azok által a választóközönséget tévútra vezethessék — eképen kívánta a választópolgárságot a már beállott, választási mozgalmak alatt előállható tévedésektől megóvni. Kömlön, június 6-án tartott balpárti nagygyűlésén Majzik Viktor függetlenségi párti egyhangúlag Heve megye, tiszanánai kerület képviselőjének kijelöltetett. Az ellenfél nem tudni szabadelvű e vagy Sennyey párti? Junius lső napján Hevesen értekezletet kisértett megártani, de publikum hiányában re infecta szétoszlott. zúl mindössze 41-en éljenezték a szabadelvű pártot és annak jelititjét, pedig hát épe is ted tisztelet után történt a parádé. — Hit a programmbeszédről mit szóljak ? midőn azt maga a „szabadelvű párt választmánya“ sem merte meghívó falragaszain egyébnek, mint .alkalmi bezédnek“ nevezni? Ez az csupán a Tiza Kálmán bölcseségébe kapaszkodó programmtalanságnak barátságos hangulatú, rövid nyilatkozata volt. Lehetetlen, hogy nem csak a jelöltnek, hanem az egész kerület szabadelvű pártjának vérmes reménye is — ha ugyanilyenekkel átatták msgugukat — tökelíte-en le i.e hütötte lényén ezen fogadtatás mely annál váratlanabbul eshetett, mivel a jelölt, itteni birtokos lévén, s a'on alapigazságra támaszkodva, hogy fejé el büdösödk a h 1, az elöljáróságot jó előre részére nyervén: válaztó kerületi kormját, mint biztosnak vélt helyen, itten kezdette meg. Amily kellemetlen, s lehangoló lehetett a szabadelvü pártra ezen általa rendezett ünnepélyesség nyújtotta tapasztalat, oly lélekemeő és megnyugtató volt pártunkra, délután tartott értekezletünk. Hol is a helybelieken kivül a válastókerület székhelyéről, s közel és távol községekből összeseregett párthi veink az értekezlet helyéül ki tűzött, s íundásig megtelt teremben és annak mellékhelyiségében el nem férvén , képtelen voltunk — bár eső esett — tanácskozásunkat szabad alatt tartani meg. Az értekezlet tárgya a szolnoki választókerület függetlenségi pártja részéről képviselőjelölt kitűzése révén: az összes jelen voltak riadó éijenei közt Madarász József határoztatott a jelöltség elfogadására felkéretni. — Ha pedig ő, hazánk állami függetlenséginek e tántorithatlan hive, — a jelöltséget elfogadja; pártunk győzelmiről a k.shitüek sem kéttelkedhenek. A kijelölésnek megtörténte után még tudomásul vétetett Bakó Albert levele, melyben a f. évi márczius 20 én tartott szervezkedő értekezleten megválasztott függetlenségi párti bizottsági tagok közül magát — mint szabadelvű párti —törültetni kéri. Ezzel a gyűlés: éljen a haza! éljen Kossuth Lajos! ezen a függetlenség ! éljen Madarász József képviselőjelöltünk ! felkiáltások közt szétoszlott. Eördsögh Ferencz, és Bihar-Nagy-Bajom, junius 6. A bárándi választókerület egyesült közjogi ellenzéki választópolgárai fényes diadalünnepet ültek a mai nap, mert mindnyájunk által óhajtott képviselőjelöltünk Hegyes Márton ur ma tartá De vécéken programra beszédét. Leirhatlan az öröm, a lelkesedés, mely e választókerületben uralkodó szeretett követjelöltünk megnyerése miat, ki ifjú kora mellett oly sok szép elismerést s dicsőítést összpontositott már is maga körül. Követjelöltünket 60 tagból álló diszkiséret követte Derecske községházához, hol már ekkor több mint 2000 polgár jött össze, s várakozott követjelöltünkre, hogy a haza boldogítására irányzott akaratát meghallván, a gyökeres orvoslási mód felett leleményt moontacoou, ki is nagy szakavatottsággal szerkesztett, szívhez és észhez egyiránt szóló beszédét elkezdve, s azt a polgárok folytonos tetszésnyilvánitásai, s éljenzései között folytatta, éles eszével bírálván a múltat, s beható pillantást vetvén a jövőbe, előadá a pártok keletkezését s mostani állapotát, s szeretett hazánk alkotmányára függetlenségére irányzott működésüket. Érzenk, hogy je öltünk mindnyájunk közös érzületét tolmácsolja, s az isteni erő, mely bennünket a haza ügyei körül folytonos virasztásra fe hivott győzedelmet érzenk, s meggyőződtünk, hogy a beBg haza ágyához jöttünk, hogy az orvosás médiáról, s a gyógyszerek hatásairól meggyőződést szerezhessünk. A hazánk siralmas állapotát élénken ecsetelt beszéd meggyőzött bennünket a szomorú valóságról, hogy ja az idő, most, vagy soha, ezen bajokat orvosolni. A Programm elmondása után, melynél remekebbet Tisza Kálmántól sem hallottam, mig a bihari pontokon átlótt is, a polgárokat disebed 'árta a helybeli vendéglőben, melyben 150 választó vett részt, s melyet a helybeli zenekar hazafis darabok előadásával tett emelkedetté, majd a helbeli dalárdától hallottunk néhány szabatos alkalomszerű dalt. A „szózat“ éneklése bizonyára nem egy szemből csalt könnyűt, s a „girondisták bordala“ kitartásunkat frissíti fel. A felköszöntések sem hiányoztak. Komáromi Károly követi.dőltünket, mint a közjogi egyesült elnök jelöltjét éltette, kiemelvén az általa csak imént elmondott remek programra beszédet, mely az ifjú barczos kitűnő tehetség és képzettségéről tesz bizonyságot, s egyszersmind óhaját fejezte ki, hogy képvselőjelöltünkre hozza meg a jelenlegi előkészület a kedvező siker, s eredmény diadalát, ez értelmes s rok választókerület választói többségének megtisztelő bizalmat, mint képviselőnk pedig elveihez hűen küzdjön a nemzet, s ennek ősi alkotmánya érdekében, legyen ez ország sarkalatos és elévülhetlen jogainak egyik előharczosa, legyen a jövő országgyűlés eredménydús, és midőn elválasztódó képviselőnk onnan visszatérend, miként Jazon az aranygyapjuval hazánkra üdvös, és boldogító törvényekkel térhessen viszsza körünkbe. Mely talpraesett s hosszasan éljenzett fe köszöntésre követjelöltünk felelvén, ürtté pol atáta távollevő nagy hazafiért Kossuthért, kinek köszönhéjük köze jövőben is gyakorlandó jogaink személyesen, s ily módon gyakoroltatását, üdvözölte a kerületbeli egyesült közjogi ellenzéki polgárokat. Majd Szabó Imre központi ellemzéki bizottsági elnök éltette a vidéki elvhű társakat. Szólották még többen az átalános lelkesedés hangját), s ezután jelölünk fényes kiséret mellett távozott, azon kijelentéssel, hogy e kerület egyes községeit mihamarabb felkeresendi. Ekként B hu megye ezen legkedvesebb tisztán magyar ajkunkból álló választókerülete kétségtelenül közjogi ellenzéki képviselő által lesz az országgyűlésen képviselve. Tisza-Földvár, junius. 7. Községünkre, s az egész szolnoki választókerületre nézve érdekeltséggel várt junius 6-dika vot azon nap, melyen a függetlenségi és szabadelvű párt e kerületben először mérkőzött nyilvánosan. Délelőtt Kövér Károly, mint a szabadelvű párt jelöltje tartotta a megelőzőleg saját személyében terjedtett korteskedés által biztosított, ünnepélyes bevonulását, délután pedig a kerület függetlenségi párti választói kiáltották ki képviseőjelöltjüket. A bevonulásról és fogadtatásról elég talán annyit mondanom, hogy zazlók, lovas legények, kocsik és zene nem hiányoztak; hiányzott csupán a szabadelvű választók sokasága. A jelenvoltak kö* brassói választókerület, junius 8. A kerület tegnap tartott gyűésén Galgóczy Sándor képviselő beszámolt Híven elmondá a múlt országgyülés örömtelen történetét; nem hímezett, hámozott; őszintén vallá ne, hogy jót nem tehettek. Sajón az ember szive, midőn ily kipróbált becsületes férfiakat remény, s szárnya szegeden a kicsiny hitttek soraiban lát. Ő is kenyerest A beszámolás után Fülöp deákpárti, majd Szuhányi Ödön vot középbalpárti elnök szótak a fusio mellett, hangsulyozván amaz, hogy az értelmiség vagyon az ő pártjuké, melegen emlékezvén meg emez a 48-as pártról, melynek elveit ő még ma is sajátjának, de kivihetlennek tartja, mint mondás ez idő szerint.. Szuhányi Ödön után a függetlenségi párt nevében Szabó Albert ombodi polgár, s taitóegyleti elnök beszélt, mondván: „Uraim, tisztelt polgártársak ! Nem ak,arok az uj pártalakulásról szólnni, mert az kedvetlenséget szülne túl és erről. Röviden, egyszerűen kijelenti, hogy a 48-as párt a fusionak határozottan ellene mond. A 48-as párt, elveihez, meggyőződéséhez híven, az egyedül rá maradt zászlóhoz örökre hű marad. És midőn et kijelenteni szerencsém van, kinyilatkoztatom, hogy a 48-as párt az ellenvéleményt a mint tisztelni tanulta s szokta, úgy fog meghajolni ezentúl is az elet. Művelt, érdemekben mgőszült férfiak vezérlik a másik pánot, ez mmnyi, biztos zálogot nyújt a felől, hogy a 48-as párt is megéldmlett tiszteletben részesül túlról Önök kezében van ma m a hatalom. Hassanak önök oda, hogy a hivatali közegek a törvény z bta korláton túl ne csapongjanak. Okunk van az aggodalomra mim! rajtuk áll, szüntessék meg ez aggodalmat A mi utaink elválnak ... Önök jobbra tértek, mi balról maradunk. Isten vezérelje önöket, meggyőződés szülte az átkon .... Adja Isten, hogy a hazaept-de óhajtott fö vi ulásaink dömünnepén mielőbb találkozhassunk. Isten önökkel uraim ! itt ránk többé szükség nincs, magamat s partomat jóindulatokba ajánlom. Hosszú, mély csend követte e szavakat, s majd ötpercznyi szünet után a fusiotális párt folytatta, illetőleg megkezdte a tanácskozást Hosszas, s’envedélyes ombolás után a gyűlés határozat nélkül ősz a szót. Jelöljük még csak kettő van. Egyik Dégenfeld Bélát, másik Szuhányi Móricz solgidrót kiabálta, de tisztele’tel viseltettem ugyan a n mes gróf iránt, de korántsm azért szólalok fel Suhányi úr jelöltsége ellen, mintha a gróf pártját erősíteni akarnám. Hinem uraim ! hát Csáky szálnyi lesz a hídan dicső Szatmármegye?!!! E kerületben pár nadrág-é s egyént kivéve már mind hivatalban, az a pár is biztos k’látás bölcsőjében reng, de há’, ha már kát jelölt kell önöknek az istenért ! kerítsenek méltó társat a ns. gróf mellé. Tovább foglalkoztam, mint akartam e tárggyal, azért m st kénytelen vagyok rövidebbre főzni a kantárs árat. A gyűlés alatt, előtt, után erős meggyőződést szerezhett Uik a felől, hogy a nép zöme színe virága mienk, — Krissó, kis és nagy Kulcs, Omsód, Hirip, Erőd, a magyar D bra, Madarász, Királydarócz, Nántű stb. mint egy ember úgy áll. A régebben megszakadozott választóközségekben is a mieink tántoritkatlanok maradtak. ________ 49. mk. 31dgyes«v 3táríolmilc bárándi választókerület figetlenségi párti jelöltének programmjából. „A balközépoek fegyverletétele a legszomorítóbb epsodok egyikéül fog nemzetünk történet lapjain szerepelni. Ezen capiulatio egyik sötét oldala az, hogy megrendtette a választokban a politikai elvhűségben vetett hitet, mgrenditette a képviselőkben helyezett, bizalmat, mert a balközép eldobta régi zázlóját,s egy uj zászló alatt sorkozott, a nélkül, hogy e felei vanszait megkérdezte volna, s hogy uj válaszának vetette volna magát alá; s más.k és talán meg törtebb oldala az, hogy a Tiszt-párt nélkülözi Gh czyuth őszinteségét. Újból és újból hangoztatják, hogy ők elveket nem adják fel, hanm csak annak érvényesítését halasztották el, sőt akadnak oly vakmerőékt is, kik nem átalják azt hirdetni, hogy a tudóval előbbí elveiket juttaták diadalra. Ez mindenki előtt, aki a helyzetet ismeri, aki látja azt, hogy a Deák-párt előbbi elveiből egyetlen jotat sem adott fel, s hogy a Tisza-párt a Deák párttal sem coaleait, h inem fusion..lt, nyilt valótansag; ez machiavellizmus és poltikai ámítás, s a politikai amiás fegyvere két évi fegyver, s annak használása mindig megposszuja magát. Tagadhatlan tény azonban, hogy a fusio által egy nagy párt, az úgynevezett szabadelvű kormány párt jött létre, s ennek kifolyása a mostani kormány. Ezen pártot azonban a személyi politika, a személyek fetisimádása és nem a programm tarja össze. Létezik a nagy párt s a fusio emberei a kormányon ülnek 3 hó óta anélkül, hogy programmjukat ezek a küönböző oldalról jött sürgetések daczára is előterjesztették volna. Mindig az átalvás terén mozognak, s féltékeny gondosságaiért nőtt lenne a haza, a nemzet jövőjéről való Ionost _a____ rejtegetik terveiket, czéljaikat. Homály és mindtímutt homály: ez a kormánynak és pániának legtalálóbb caracteristicona, ez a létalapja, s ez többsebben maradásnak egyedüli eszköze. A kormány a v k bi alomra apellálva, viszi a nemzetet a választ .si C unpagné elé; ez példátlan esemény a, palamentarismus évlapjaim s ha van valami, a nn megdennésztheti a bizalmat, épen ezen körülményez‘ .. . . ha volt Deák-párt-Ezen körülmény magána tette hogy , nak jobb elemeit oda kényszeri magát isten 'ál'’a a programúi talán kormánytól, éSmánypártit a tufl a miért szabadelvűnek nevező kor^ alatt kel a magas képzett,egy Sinnyey vezérle vagy j trón Paffot alkitották jbboldali ellenzék’a zems Sennyey párt név alatt. Ezen pártonk elve egyr ®‘ grammban vannak lefektetve ; ezen pramm hala»ozott és nyílt s a becsületes őszinte eljárás a pol !tikai életben is becsülést érdemel. Miután azonban a kiegyezés változatlanul föntartandónak van nyilvánítva ezen irogi áramban is, az eltekintve e yéb részleteiről, a nemzet önállóságának szempontjából el nem fogadható. A hazai pártokat, tehát a jelenben is a közjogi kérdés választja el, ez képezvén a democrationális vonalat. Egyfelől áll a homályba burkolódzott kormánypárt, és a nyílt programmal fellépett jobbodali ellenzék másfelől a 48-as és függetlenségi párt. E két ufjMdd elnevezés nem két külön zászlót, nem két külön programmot képvisel, a két elnevezésű párt programmja lényegileg ugyanaz, csak a név különböző. A közóhajtások egyik legmelegebbikét képező haza szerte régóta az, hogy a két elnevezésű párt egy név alatt egyesüljem Ezen óhaj a két párt orgánumának egyesítése által részben már teljesült, s a közeljövőben erős reményem szerint egészben teljesülni fog és teljesülnie kell, mert az erő< egyesítéében s nem szétforgácsolásában van a jövő. Igen hevesen, tapintatosan és hazafiasan cselekvőnek önök, hogy ezer, országos óhajt ezen kerületben megvalósíták. Ezen kerületben egyesültek a 48 as és függetlenségi párti polgárok, és én mint elveimnél fogva 48 as párti, büszkeséggel nyilatkoztatom, ki ezennel ünnepélyesen önök előtt, hogy én az egyesült 48-as és függetlenségi párthoz tartozom. Ezen pártok czélja az 1867. évi XII törvényczikk megváltoztatása, helyesebben törvény általi eltörlése s pragmatica sanctio és a personalis unió eszméjén nyugvó 1848 iki törvények visszaállítása által visszaszerezni a tartományi állásra kárhoztatott hazának önálló államiságát, visszaszerezni a nemzetnek pénzei és hadügyei felett független rendelkezési jogát. „Nem kell közös ügy, nem kell közös minisztermmm, nem kell delegátió“, ez mondatott ki a bihari pontokban, ezen irányban küzdött maga Tisza Kálmán is éveken keresztül. Ez képezi pártunknak mostan is programmját. S ha erről lemondanánk, lemondanánk az államiság eszméjéről, mert az a nemzet, melynek nem lehet pénzétől és vérétől függetlenül rendelkeznie, nem képezhet államot, nem bírhat az állami lét föltételeivel. Ideiglenesen még eltenghet, mint tartomány az államok mellett, de elsöpri az élet színpadáról a legelső vihar, mert nem bírván életképességgel, nem vétethetik számba. Ebben rejlik egyik veszélye az 1867. évi XII. törvényczikknek. De van még egy veszélyesebb oldala is, s ez az, hogy a reális közösség elfogadása által oda kötöttük sorsunkat Ausztria hajójához ; ha ez elsülyed, mi is elfogunk a reális közösségből folyólag vele hazástól nemzetestül az enyészet tengerébe sürgetni. Ilyen esetnknek vinni elé haza sorsát, épen akkor, midőn korunknak legfőbb a hránya s legeminensebb urallodó eszméje a szétszakadt nemzetek unificatiója, leggyöngédebben fejezve ki, meggondolatlan politika. Ezen vezélyektől meg kell szabadítani addig mig nem késő hazánkat, mig a bekövetkezendő világok keresztül nem süvöltenek a haza térein, s ennek más módja nincs, mintha pártunk programmjának legfőbb ezéij.tt megvalósítva, megváltoztatjuk az 1867. évi XII. törvényezikket, s visszaállítjuk a nemzet önállóságát, mely kifejezést nyert az 1648-iki törvényekben, s létesitjük azt, mely már az 1790-1 iki X. törvényeziskben kimondatott, hogy t. i. a magyar birodalom független és semmiféle más népnek vagy birodalomnak alája nem vetett birodalom legyen. Ezen czélunkat forradalmi tendentiákkal identifikálja a kormánypárt, pedig lehet-e forradalmi tendentiának jellemezni azon irányzatot, mely semmi egyebet nem akar, mint egy már létezett s krályi szentesítéssel ellátott törvényt viszszaállitani ? s forradalmi rendes.tiaja volt-e Deák Ferencznek 1861-ben a mnsodik felirattal,s Ghyczynek ésTt ránk egész az elvialtozatás napjáig ? Ugyebar nem De ha nektek nem volt akkor, nekünk sincsen jelenheti sem, mert mi semmi egyebet nem akarunk létesíteni mostan, mint amit ők akkor akaránk, és hangoztatának, s mi ép úgy érezzük mint bárki, hogy hazánk fölvirágzása a béke áldásaitól várható. S eljárásunk sem vádolható forradalmi modorral, mert mi többsör említtt czélunkat a törvényes után, a többség által a fejedelmi szentesítés hozzájárultával akarjuk létesíteni. A biradalmi tendentiával való vádolás tehát u.erő rágalom. Felhoztuk ellenünkben továbbá azt, hogy programmunk kivihetetlen, mivel az egy fejedelem alatt levő két birodalomban kell közös ügyekben lenniük, s amel a lajthániusiak nem fognak lemondani a kiegyezés által nyert előnyükről. Ez ehenvetés sem bir alappal, mert ha 3 évszázadon át fönnállhatott a birdalom úgy, hogy hazánkat Ausztriához csak a prsonalis unio kapcsolta, akkor fennálhat továbbra is, egyik nemzet szabadsága nem igényelvén a másiknak szolgaságát, sőt mindegyik nemzetnek szabadságára nézve csak is biztosítékul szólálván azon körülmény, hogy a szomszéd nemzet is szabad. Az excusivtás sincs meg a szabadság természetében. De nem csak elméleti indok van itten kéznél száMatul, hamm ottan van maga a practicus élet is Svód- és Norvégország koronája egy főn van, a két ország között mégsem léteznek közös ügyek, mindegyik önállóan függetlenül rendelkezik pénz- és hadügyeiről, miért lenne ez csupán nálunk kivihetetlen? Talán az uralkodó akadályozná meg vétója által?Ezen feltevés egyformán se nő az akkotmányosságra és a pártokon fölül álló uralkodó személyére nézve. Én sokkal meggyökerezetebbnek hiszem hazánkban az alkotmányosságot, mintsem föltételezném azt, hogy az alkotmányos többség ne érvényesíthesse akaratát, s az uralkodónak megkoronáztatása óta minden ténye szigorúan alkotmányos volt, ő mindig szentesítette a többség által eléje terjesztett törvényczikkeket. Ezen föltevésnek sincs tehát indoka, s nem is lehet, mert az uralkodót 18 év tapasztalatai s 2 tartomány tirink elveszítése koronája gyöngyéből teljesen meggyőzők a fel!,hogy trónja biztonsága legszilárdabban nyugszik népei szeretetén, hogy saját boldogsága népei boldog ágán alapul. Bűn azt ő róla feltételezni, hogy ellentétbe helyezheti magát szeretett magyar népe akaratával. Nem tartunk attól sem, hogy a lajthántuüák akadékoskodása hátráltatná programmunk kivitelét. Nektek épen úgy érdekükben áll a függetlenség, mint nekünk. De még különben is mi nem tekintettük, s nem tekinthettük soha a kiegyezési törvényt nemzetközi szerződésnek, mert az egyenmondásai. Mi ezt is mint bármely más törvényt a többség által, törvényes úton a fejedelmi szentesítés folytán egyszerűen megváltoztatandóknak tartjuk, s hisszük azt, hogy a fejedelem még azon esetben is, ha ellenkező uezet hangoztatnék a Lajthán túlról, birand annnyi befolyással birodalmi másik részének népeire, hogy azok saját érdekükben meghódolnak a függetlenség eszméjének. Pártunk programmja Ghát sem nem forradalmi, sem nem kivihetetlen, s mi reméljük, hogy azt, többségre jutásunk esetén egészben megvalósítittjuk, és akkor elmondhatjuk nem csak azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, de elmondhatjuk azt,hogy Magyarország nem volt, hanem van; van egy szabad Magyarország, van egy boldog magyar nemzet. Programmunk megvalósítása jelenben nemzetünknek kétszeresen érdekében áll. Nem tagadhatjuk a komor valót, hogy pénzügyeink kétségbeejtőleg szomorú lábon állanak. A volt kormányok gazdálodása, a rohamos haladási vágy oly költségeket, annyi államadósságot hozott hazánk nyakára, amely alatt egénymizetünk görnyedez, s amely a pénzügyi bukása d fenyegeti a szerencsétlen nemzetet. Ezt meg kell előznünk minden áron, mert ha egyszer ide jutottunk, akkor magunk ássuk meg magunknak a sírt, a jelen európai, s a hitel átalános viszonyokból folyólag nem élhetvén tovább egy nemzet, mint ameddig állami kötelezettségeinek eleget tehet. Ezen veszély elhárítására lépett a kormányba az öreg Ghyczy, s eredménytelenül kellett onnan távoznia. Ez viszonyítva az ő magas képzettségével meggyőzhet mindenkit arról, hogy itten más indok nem szerepel, mint a közjogi alap, ez kötötte meg az ő kezeit, s ez akadályozta őt abban, hogy a hazának ezen vérző sebeit megorvosolhassa. A jelen kormány az álal vél ezen a bajon segíteni, hogy fölebb emelte az adókat s újabb adónemeket hozott be. Ez nem radikális euro, sőt nem gyógyszer. Hazánk sokkal jobban el van szegényedve, mintsem, hogy több adót megbízna, sőt nem tudja elviselni a mostanit sem, amint azt az évnegyede» kimutatások tanúsítják. Papiroson meglesz a bevételünk, de tényleg hiányozni fog. Itten nem a bevétel növesztése segíthet, hanem a kiadások apasztása. S ez szembetünőleg és hatékonyan csak úgy eszközölhető, ha a független rendelkezési jogot pénz- és hadügyeink fölött visszaszerezzük, ha a mi pártunk programmja megvalósíttatik, mert csak így takaríthatjuk meg a közös minisztériumoknak reánk eső költségeit, csak így szüntethetjük meg a közös hadsereget, s csak igy takaríthatunk meg nem százezreket, hanem milliókat. A közös hadsereget s a hadi láb magas létszámát okvetetlen meg kell szüntetnünk; két hadsereget: a közös hadsereget, és a honvédséget a mi szegény államunk nem bírja meg, pdig többet az e zélyesség tanai szerint nem szabad akarnunk, mint amennyit nregbílhatunk. Márpedig ha választanunk kell, inkább a közös hadsereget kell feláldoznunk, és a honvédséget megtartanunk, mert ez nemzeti institutió, mert ez csekélyebb létszámot igényel, gyorsan begyakorolható, és igy igen kevés költségbe kerül.“ hogy ez történjék, ehez pontos részletes s fáradságos kutatás igényeltetnek. Ezután bevezettetett Wass K. József, nyitrai születéű, 25 éves, kath- bécsi bejegyzett kereskedő, kinek ügye a bécsi cs. törvényszék előtt f. ó. ápril 13 án tárgyalt nőtt le s ott 4 évi súlyos börtönre ítéltetett, úgyszintén nővére Springer Róza mint bűnrészes ugyanott s ugyanazon alkalommal másfél évi börtönre ítéltetett. Elnök felszólítja Waiszot, hogy mint ez ügyben már elitélt, teljes, őszinte igazságot beszéljen.Waisz, kinek megnyerő külseje, ügyes mozdulatai vannak, vallja, hogy 1866 — 1867-ben ismerte meg Popét. Tagadja, hogy a szelvényhamisitás eszméje nála folyamzott volna meg, azt beismeri, hogy ő volt a közvetető. Az átvett szelvényekért Popénak 13 ezer forintot adott át, s ezen vallomása mellett megmarad. Pope tagadja ezt s csak 8500 frtot ismer el. A Nik, Immer Károly mérnök kárára elkövetett bűntényre nézve Bottlik megjegyzi, hogy Immer K. mérnök a 107 frt 9 krt a pénztárnoknak tartozott volna kifizetni, ez azonban távol levét, az összeget Pope vette át. —A III-ik Hoaite-féle sikkasztásra Bettiik azt mondja, hogy Pope a kötvényeket kivette s azokat 20. évig elzálogitotta. — Következett Deutsch Adolf tanú kihallgattatása. Ez Pjui 18 éves, pesti szül. 4 gymn. osztályt s két reáliskolát végzett, most bécsi lakos e perben bünrészeséggel vásoltatott, de ott felmentrtett. Azt vallja, hogy Waizot 1872-től ismeri s ezóta folytonos öszeköttetésben állt vele. — Bátyja Becsbe jővén itt emerkedett meg Waiszszal. A második összejövetelnél a szelvények elkészítése iránt megállapodtak. — Ezután felolvastatnak Dutsch Adolf bá yjához Mórhoz intézett levelei, az első levélben, mely sok helyi titkos jegyekkel van írva, írja, hogy Waisszal le fog jönni Pestre, egy igen kényes ügylet megkötése végett, melyből Deutsch Mór 2—3000 frt hasznot húzhat; többet — úgy írja végül — a papirosra nem bízhat. Másodrendű vádlott ifjabb Deutsch Mór 34 éves izr. pesti születésű, jelenleg csőd alatt áll, különben feddhetlen előéletű. Ez vallja, hogy öcse által ismerkedett meg Waisszal. Egyszer öcsé irt neki, hogy Waizszal bizonyos szelvényekkel jó üzletet lehetne cinálni, ha feljönne. Ő felment 1873. okt. 18-án és másodszor értekezett Waisszal. Ekkor kötötték meg maguk közt a szerződést a hamisított szelvények előállítása iránt, a 2000 iv szelvény elkészítéséért Waisz K. József 4.500 frtos váltót állított ki. Elnök: Nem tűnt fel önnek ez a nagy összeg? — Deutsch Mór: Igen, kérdeztem is Weiszet ez iránt, de ő azt mondá nekem, hogy báró Beke a franko bank részére rendelte meg általa a szelvényeket, s oly bőven azért fizetnek, mert a bank állítólag titokban akarja az ügyet tartani. — Elnök: Mit mond azon kifejezésekhez, megék öcsé leveleiben vannak, pl. hogy „a pap na nem bízhatja a kényes ügyet“. Deutsch Mór: Öcsém azt úgy érlelte, hogy a technikai dolgokat nem képe 8 a papíron előadni, azt szóval fogja elmondani. (A tárgyalás további lefolyását jövő számunkban adjuk.) 1 keleti vasut szelvény hamisitása. — Jun. 9. A tárgyalás d. e. 10 órakor vette kezdetét. A troszéki tanács elnöke Mvrtb, előabó dr. Emmer Kornél, szavazó biró Párvy. A kir. főügyészséget Sztrokay Boldizsár alügyész képviseli. A vádlottak padján ifj. Deutsch Mór, Popé Lajos és Watsz Károly József ül. — Elnök megnyitja a gyűlést s az idézett, tanuk neveit felolvassa. — Erre dr. Emmer felolvassa a vádlott levelet. A bécs cs. rendőrségtől 1874. decz. ]8 án főkapitányságunkhoz érkezett távirati jelentés folytán a Deutsch testvérek bálvány- mezei helyiségeiben motozás tartat ott, s ez alkalommal ott feltaláltattak a magyar keleti vasút elsőbbségi részletkötvényeivel kibocsátott szelvényeknek hamisítványai a szükséges készülékek és a nyomtatványokra vonatkozó Deutsch Act. bécsi lakos megrendelési adatai. E tekintetben a vizsgálat következő tényeket derített ki: Ifj. Deutsch Mór rendeletes vezetése mellett készültek a szelvények ; azokat öcse Deutsch Adolf és Waisz K. József bécsi lakosok számára készítette; Deutsch Mór ezekből Waisznak 210 darab teljesen kész s 237 számozatlan szelvényű hamisitványivet küldött, ami 67 ezer darab ezüstr 7 írt 50 ktjával számitódó szelvényt tesz. Waisz K. J. e mennyiségből a bécsi Werktorsbanknak 16 darab ily hamistványt eladott. Ezen szelvény hamiszási üggyel együtt egy mási vizsgálat is van folytatva, melynek tényállása ez: A magyar keleti vasút szelvényei kibocsátásának kezelésével megbízott franco ész raki auktól 1873- ban oly szelvények is szolgáltattak be a magyar kel. vasúttársasághoz, melyeken a kifizetésük jeléül szolgáló attyukzás nem volt eszközölve. Pope Lajos vasúti főkönyvvivő ezen alkalmat felhasználván, nevezett banktól 1873. aug. 14. levél mellett a keleti vasúthoz beküldő 11L4 810 db beváltott szelvényből 1969 dbot, mely átlyukasztva nem volt,s mely 14,767 írt 50 kr ezüst érteket képviselt, Watsz K. J.-nek újbóli eladás végett fe^küdött, s ezért Waisz, Popénak állítása szerint, 600 tartot küldött neki. Waisz ellenben a Bécsben megtartott végtárgyaláson azt erősité, hogy a szelvényekből 11 ezer titot kapott be összesen s ennyit is küldött Popénak. Különben Pope Lajosra nézve a vizsgálat még a következőket derítette ki: Pope K. matt év november 9-én Immer K. mérnöktől 107 trt 09 krt vett fel a társaság részére, s ez öszszeget saját czéljaira használta fel. — Haucz kolozsvári keményspró a ker. vasúttársasággal szerződési viszonyba lépvén, ennek biztositekkép 6 db 5ufitos, 1 do lortos erdélyi föld tehermentesítési kötvényt tett le, s ezen papírok szintén Pope kezébe kiülvén, általa a kereskedelmi banknál 20 pártig elzálogosítattak. Következett a tanuk kihallgatása. Botlik Lajos a keleti vasútigazgatója a feljelentés alkalmával arról értesült, hogy Pope L. társulati fokonyhivő s felügyelő Wa.sz K. Józseffel összeköttetésben áll, ez benne gyanút ébresztett, azért a titkárt, és Popét fölszólító, hogy a liquidatu.a. eszközöljék s őt erről értesitsék. Pakkor meggyőődött arról, hogy 1600— 1900 drb átüttetlen szelvény sikkasztatottal. Pope csak nagy faggatások után vallá be neki, hogy azokat igen is csikkaszta el. — Elnök: Kapott e Pope absolutoriumot ? Bolsik: Nem, sőt maga a társaság sem kapott ilyet. Kihallgattatik Pope Lajos brünni születésű 45 éves vasúti főkönyvvivő. Ez azt vallja, hogy WaWot 1867—68-tól ismeri. Waisz többször jött hozzá, s egyszer nála meglátván az átüetetlen szelvényeket megjegyzé neki, hogy azokat be lehetne váltani.— Nemi ellenvetés után megegyeztek s elhatálták a szelvényekkel való szédelgést. Pope először 900 dbot, másodszor szintén annyit szállított Waisznak.Ezután felolvastatott Koren és Pfeiffer szakértők terjedelmes véleményes nyilatkozata. E szerint a sikkasztás által a társulati könyvek meg nem hamisíthattak, de az év végén törtenendó számadásnál a szelvények kétszeri beváltása mindenesetre kiderülendet. Schulhoff védő ügyvéd: azt kérdezi a szakértőktől, hogy a könyvek időnkénti átvizsgálása szokásban van-e? Szakértők: Igen. Védő: vélik-e azt, hogy a könyvizsgálatkor a sikkasztásra rág önnek ? Szakén: Nem igen, mert Pest megye évnegyedes közgyűlése. (Második nap) i junius 9. A gyűlés második napja választásal kezdődött. Az alsó-pilisi szolgabírói állomásra a kandidáló bizottság Bódis László, Szunyogh János és Zlinszky Elek urakat jelölte ki. A jelöltekre a szavazás megtörténtén megválasztatott Zlinszky Elek 48 szavazattal. Bódis 45, Szunyogh 6 szavazatot nyert. Zlimzky azonnal feleskettetett. Felolvastatik ezután a tiszti főügyész véleményes jelentése néhai gr. Buttler Jánosnak a Ludovica-akadémiára tett alapítványa tárgyában. Az ügy tiztába hozatala végett egy 3 tagú bizottság hüldetik ki, hogy ez a tárgy felett a honvédelmi minisztérium és a királyi közalapok igazgatóságának küldötteiVől értekezzék. A provisonum alatt 1861-ben több megyei tisztviselőtől fizetése elvonatott, később egy kiáliri leirat eziknek a fizetésüket kiadatni rendelte, s azok ezt fel is vették Az uj kormány 1867 ben illetéktelennek nyilvánította e fizetések fölvétetétt elrendelte, hogy azokat a megye szedje vissza. A volt tisztviselők közül többen visszafizették a felvett összeget, de a legnagyobb résztől nem lehetett azt behajtani. A belügyminisztérium azóta újból sürgette a pénzek beszedetését. A tiszti főügyész vélménye szerint a hosszas és kétséges per útjára (más után a pénzek nem szedhetők be) nem érdeme, terelni, mivel a megye követelésének jogáig is kevés alapja van. Hala z Bokizs ir ennélfogva indítványoz-a, hogy a belügyminiszter kéressék föl, hogy e már alig 300 tartra rugó követeléstől álljon el. A közgyűlés ezt elfogadja Bossányi azon módosítványával, h gy a főispán a kérvény felterjesztésekor szepteljesen tegyen e tárgyról előterjesztést a belügyminiszternek. Holnap a gyűlés folytattatik. Külföld. A nemzetgyűlés 30-as bizottsága a végrehajtó hatalom és a nemzetgyűlés jogkörét megszabó törvényre vonatkozó jelentésst már beterjesztette, s a felsőházról szól törvény tárgyalása legközelebb napirendre kerül. A bizotság ez utóbbi is csak lényegtelen módosító okat tett és daczára a monarchisták tiltakozásának az e nö a tisztet a választó irod giumban a polgári törvényszék elnökére, és a községi delegáltak választásánál a kinevezett mairere ruhizta. A franczia uj sajtótörvény tárgyában kidolgozott javaslatot múlt szombaton mutatta be Du'aure igazságügyminiszter a minisztertanácsna. E törvényjavaslat halomás szerint meg fogja szüntetni az ostromállapotot (Páris, Ly m és Marseille kivételével) az egész országban és elvonja a préfetektől azon jogot, hogy a lapokat az utczai eladás elvonaltával láthassák. A franczia ultra montánok czélt értek, amennyiben a nemzetgyűlés f. hó 7-én tartott ülésében az ug ynnvezett tanszabadság tárgyában k dlogozati törvény 339 szavazattal 300 ellenében elfogadatott. E szerint, az egyházmegyék főnökeinek meg lesz engedve, hogy felsőbb tanintézeteket ajánassanak. E nézetet védte Dupanloup orleánsi püspök Laboulayevel szemben. A két álláspont közötti különbség lényegileg abban áll, hogy Laboulaye a tanszabadságot az egyszerű magánegyénekre is kiterjeszteni kívánta és visszautalította azon elvet, mely cak az egyleteknek enged részt a közoktatási állam-monopóliumban, a magánosoktól azonban megvonja a közoktatás szabad gyakorlásának korlátlan jogát. Az olasz közbiztonsági törvényjavaslat, melyről mai lapunk külföldi rovatában említést tevénk, s melyet Minghetti kormányelnök e hó 3-án terjesztett a képviselőház elé, így hangzik „A f. év végig azon tartományokban és községekben, ahol gyilkosságok, rablások, emberrablás s a személy és vagyon elleni más bűntények komolyan fenyegetik a közbiztonságot a minisztertanács határozatára királyi rendelettel következő intézkedések tehetők: a) a praefect felhatalmazható, hogy írásbeli rendelettel olyan egyének elődleges elfogatását eszközölje, kik sürgős ganuban vannak, hogy rablóbandákhoz tartoznak, vagy segítőik és orgazdáik, s átalában mindazok, kik az