Egyetértés, 1877. május (11. évfolyam, 103-129. szám)

1877-05-01 / 103. szám

XI. évfolyam, Budapest. Előfizetési díj: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva: 1&y. évre.........................................20.— félévre..............................................]<>.— Negyedévre........................... Egy hóra................................... . í.’gO Efly szám 7 fcrajczár. Hirdetési dij : 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr., többször 10 kr. y e 8 díj minden hirdetésért külön 30 kr. Nyüttér: öt hasábos sor 30 fcrajczár. Olvasóinkhoz! Az orosz-török háború immár ténnyé vált. E háború, mely óriási átalakulásokat vonhat maga után egész Európában, különösen hazánk állami életére lehet roppant befolyással. Olvasóink érdeke iránti kötelességünknek tartottuk tehát megtenni minden szükséges intézkedést arra, hogy saját harcztéri tudósítóink és eredeti távirataink által a háború eseményeiről mindig gyors és hiteles tudósításokat adhassunk. Az utóbbi időben — ifjaink konstantinápolyi utazásakor úgy, mint a Corvinák elküldésénél — tapasztalhatta az olvasó, hogy arról, ami Keleten történik, a leggyorsabb és legbiztosabb tudósításokat mindig az „Egyetértés“ hozta. Egyenest a konstantinápolyi kormánykörökkel lévén összeköttetéseink, ez lehetővé tette nekünk, miszerint tudósítóink egyike a főhadiszálláson, közvetlen a török hadak főparancsnokának Abdul Kerimnek oldala mellett lesz s onnan küldi tudósításait, míg a másik Konstantinápolyban marad s a kormánykörökből veszi az értesítéseket. Hogy a nagy fontosságú hírek gyorsan jussanak olvasóink tudomására, a háború tartama alatt a szükséghez képest hétfőn is megjelentetjük lapunkat, sőt ha a háború esélyei úgy hozzák magukkal, külön rendkívüli lapokat is adunk. Egyébb tekintetben is elkövetünk mindent, hogy lapunk a harcztéri tudósítások mellett a közgazdászat, ipar és kereskedelem terén is teljesen megfelelhessen folyton az igényeknek. Új előfizetőink Pétery Károly gyönyörű regényének az „Utolsó Bebek“-nek eddig megjelent részét ingyen kapják, mihelyt értesítenek, hogy megküldését óhajtják. Előfizetési feltételek: Három hóra (május-juk) — 5 frt — kr. Hat hóra (május—okt.) — 10 frt — kr. Nyolcz hóra (az év végéig) — 13 frt — kr. Egy hóra — — — — 1 frt 80 kr. Az előfizetés a hónap bármely napján megkezdhető. Az előfizető nevének, czimének, lakhelyének s az utolsó postának tisztán s olvasható kiírását kérjük, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék. Régi előfizetőink legczélszerübben cselekszenek, ha czimszalagjukat a postautalvány szélére ragasztva beküldik a kiadóhivatalnak. Ü1O0 Az előfizetési pénzek és postai utalványok Budapestre az ,,Egyetértés*" kiadóhivatalába (hímző utcza 1 szám alá) küldendők. A „Egyetértés" kiadóhivatala, 103. szám. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, Kedd, 1877. május 1. Szerkesztői iroda: Budapest, IV. hímző-utcza 1. sz. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény küldendő. A küldemények csak bérmentesen fogadtatnak el. Kéziratok csak rendkívüli esetben küldetnek vissza. Kiadó-hivatal: Budapest, IV. himző-utca 1. sehová az előfizetési pénzek küldendők. Budapest, april 30. (K—y.) A háborúnak még csak az elején vagyunk, de a diplomáczia furfangos játékának fonala máris úgy összegomolyodott, hogy napról-napra közelebb jutunk a veszélyhez, amikor nemcsak Orosz és Törökország, hanem egész Európa a fegyver hatalmára fogja bízni az egyrészről szánalmasan meggyalázott humanismus, másrészről roszul felfogott önérdek ügyének eldöntését. A diplomácziai jegyzékek szavai szolgálhatnak ugyan a gondolatok elpalástolására, de egészben véve bizonyossá teszik, hogy az orosz aktussal szemben immár körvonalazottabb állást készülnek foglalni a kontinens államai. Fájdalom, úgy látszik, az emberi jogot és becsületérzet fogalmát arczon verő muszka invázióval szemben a méltatlanul megtámadott török nemzetnek egyelőre, amíg tudniillik a koncz fölött össze nem verekednek az emberi vért szomjazó politikai hiénák, csupán csak a hatalmas Allah és a dobrudzsai mocsarak közé igyekvő muszkák járványa lesz a szövetségese. Az önálló szabad nemzetek, amelyek érdekei közvetlenül kisebb mértékben vannak a török leveretése által veszélyeztetve, nem hajlandók könnyü vérrel rohanni a vértenger hullámaiba, míg azon nemzet, a mely ösztöne és esze szerint jól érzi, hogy e birodalom fennmaradásához a saját élete van fűzve, maga is a katonai hatalom jármát nyögi,és sorsának intézését reá nézve vészes aspirácziók pharizeusai vezetik. . Ausztria, és elsősorban Magyarország szemét elvakította az orosz és török ágyúgolyók által fölzavart homokpor, amelynek talajára a diplomatia bölcsesége a békés semlegesség várát építette ; magát Andrássy külügyminisztert sodorja az örvény, nem is gyanítja, mikor akad fönn valamely sziklaszövevény csúcsán. És ha hinni lehet, aminek a valószínűség egyátalán nem mond ellent s ma a „P. L1.“ igen jól értesült levelezője tud túlad, akkor a monarchia külügyminiszterének keze úgy meg van kötve a keleti kérdéssel szemben, hogy állapotunk egyelőre tökéletesen párhuzamosítható az oly amputálás alá vett beteg helyzetével, kinek kezét-lábát megkötözve, vagdossák valamelyik testrészét anélkül, hogy számára egyéb it a jajkiáltáson kívül fenntartottak volna. Orosz körökben minden hivatalos tagadgatások daczára makacsul ragaszkodnak azon meggyőződéshez, hogy az orosz és az osztrák-magyar monarchia közt a német diplomatia közbenjárása folytán sikerült egyességet létrehozni a Balkánon való katonai együttes működésre nézve. Az ugyan természetes, hogy elhallgatják, hogy Andrássy gróf minő feltételekhez kötötte működését, és mely időt választotta a keresztülvitelre. De orosz részről állítják, hogy az osztrák-magyar birodalom magatartása tekinteben Oroszország teljesen megnyugodva fog a harczhoz. Mindent összevetve, a berlini és orosz diplomácziai körökben azt hiszik, hogy azon osztrák-magyar politikusok számítása, kik szintén akcziót helyeznek kilátásba keleten, hanem Oroszország ellen, — ez esetben sem lesz szerencsésebb, mint a königrätzi napok alatt. Ebben a hitelt érdemlő hírben újra is tökéletesen ki van mondva a sokszor hangoztatott osztrák-orosz barátság szentsége. És e funkczionált barátságban meg van határozva az égő vulkánon tánczoló monarchia, s benne Magyarország sorsa. Annyi optimizmussal viseltetünk hangzatos diplomátiai tekintetek iránt, a amelyekből olykor-olykor milliónyi pénzt füstölnek el a puskaporban, és százezernyi életet pusztítnak el a vérben, csak azért, hogy a humanizmus magasztos elveinek a brutális embergyilkolás és országfosztogatás árán is érvényt szerezzenek azok, akik az uraság és hatalom gyeplőit markolják, hogy a legkevésbé sincs okunk abban kételkedni, hogy a világtörténet azon legocsmányabb szégyenfoltját, melyet a jövendő kor a most folyó orosz-török háború czime alatt fog megörökíteni, az európai diplomatia le ne törölje. Ha azonban az osztrák-magyar diplomáczia, mely e háborúban a lét és nem-lét kérdésével játszik, szövetséget köt azzal, aki a Balkánon keresztül az ő meghódítására indul, azt is bizonyosnak tartjuk, hogy az a hatalom, amelynek csupán Konstantinápoly birtoklása van közvetlen érdekében, csak akkor fog cselekvőleges részt venni a háborúban, mikor a pénz és véráldozat réérségéről a legutolsó ■angol vándorló gyufa-árus is meggyőződik. És azt hisszük, ilyen auspiciumok mellett dördülnek az előcsaták ágyúi. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Gór öve elnök megnyitván, első sorban Földváry Mihály és társainak határozati javaslata vétetett föl, melyben mint tudva van a török szultánnak a Corvinák ideajándékozásáért a parlament köszönetnyilvánítását indítványozza. Tisza Kálmán miniszterelnök indítványára az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a határozati javaslat — nem tekintve a szerkezet incorrect voltát — minden vita nélkül fogadtassák el. Ugyancsak a miniszterelnök felszólalására elhatározza az értekezlet, hogy a quota-bizottság tagjainak kijelölése végett, holnap május 1-én esti 7 és fél órakor értekezlet tartassák. Elhatározta továbbá, hogy a miniszterelnök által a bank és vámügyi javaslatok előzetes tárgyalása végett kiküldendő 15 — 15 tagú bizottságokra vonatkozólag benyújtott határozati javaslatok változtatás nélkül elfogadtassanak. Ezután megkezdőtvén a gyámügyi javaslat részletes tárgyalásának folytatása. A 175. §. Házmann Ferencz és Várady Gábor felszólalására oda módosítatott, hogy a családtanács ellenőrzésére a közigazgatási bizottságban egy közbeeső fórum állítassák fel. A közbeeső §§-ok változatlanul elfogadtatván, a 300. §-hoz Tanárky Gedeon indítványára, melyet Hosztinszky melegen pártolt, új kikezdésül felvétetett, hogy az árvapénztárakból egy évnél továbbra terjedő kölcsönök a talajérték egy Vs-ad részéig szőllő és erdő birtokokra is adassanak. A többi §§. változatlanul elfogadtatván, a javaslat tárgyalásának befejezésével az értekezlet véget ért. Az országgyűlési szabadelvű párt május 1-én, esti 7/2 órakor értekezletet tart. A háború. Németországi lapok táviratai szerint már az európai harcztéren is eldörrentek az első lövések. E táviratok Bukarestből kelteztek, s azt állítják, hogy három török monitor megjelent Braila előtt s az oroszokkal néhány lövést váltott. Ez eseten kívül, ha ugyan újabb hírek megerősítik valóságát, semmi nevezetesebb nem adta elő magát. Az európai harcztéren még sem az oroszok, sem a törökök nem mentek át a Dunán; az ázsiai harcztéren az oroszok ismét előrenyomulnak. Triesztben azon hír van elterjedve, hogy az oroszok három — állítólag hadiszereket szállító — Lloyd hajót letartóztattak volna, s hogy ez ügyben már reklamált az osztrák-magyar külügyi kormány. Legutóbb több oldalról megcáfolták azon hírt, mintha Anglia semlegességi nyilatkozatot tenni szándékoznék, most azonban tegnapi kelettel azt távírják Londonból, hogy a semlegesség kihirdetése ma reggelre volt kitűzve. Úfjabban azon hír merült föl, mintha a porta vonakodnék elismerni a törökországi orosz alattvalóknak a német képviselő általi védelmét, mi ellen a német kormány tiltakozást akarna emelni. E hír azonban megerősítésre vár. Zichy gróf, Ausztria-Magyarország képviselője, mint Bécsből jelentik, pénteken utazik vissza Konstantinápolyba. Romániából azon kilátással kecsegtetnek, hogy ott alapos kilátás van a tavai Szerbiában színrehozott pünkösdi királyság komédiájának második előadására. Milán fejedelem, mint a „Novoje Vremjá“-nak Belgrádból távírják, jegyzékileg kijelentette a portának, hogy Szerbia tökéletes semlegességben fog maradni. Nikita fejedelem egy a hatalmakhoz intézett körjegyzékben fogadkozik, mennyire lelkén fekszik a béke, s hogy ő Konstantinápolyba küldött képviselőit azzal bízta volt meg, hogy a kocsi iránti követelésen kívül mondjanak le mindenről. A román senatus az Oroszországgal kötött egyezményt 41 szóval 10 ellen elfogadta. Gogolnicseanu kijelentette, hogy a párisi szerződés szét van tépve, minthogy Európa eltűrte az oroszok benyomulását Törökországba. — Csakhogy ehhez még másutt is hozzászólnak. Románia — mint Csernovicsból az uj „Pressednek jelentik — hadat üzent Törökországnak. * Az angol középtengeri hajóhad, mely öt pánczélos hajóból áll, f. hó 29-én Korfuba indult.* Egy orosz hadcsapat Ardahán ellen indul, az ezt jelentő távirat hozzáteszi, hogy az oroszok a lovasságban igen erősek, s hatalmas ostromágyútelepet visznek magukkal. Az orosz hadügyminiszter egy millió katona haladéktalan felszerelését rendelte el. A katonai kerületek főnökei titkos parancsokat vettek, hogy az összes véderőt hadilábra kész állapotba helyezzék. Brailából távírják, hogy az ottani kerületi főnök múlt pénteken elrendelte az ingóvagyon beljebbszállítását, amire Romanenko, orosz konzul három napi határidőt adott, a kikötőt azonban már szombaton este elzárták, s torpedókat sülyesztettek a Dunába. A város alatt 15.000 orosz van s várja a törökök támadását. Az oroszok továbbá elrendelték, hogy valamennyi idegen hajó távozzék el az Al-Dunáról. Ugyanitt az oroszok hídveréshez fogtak. Bécsbe érkezett hiteles hírek szerint öt török önkénytes ezred, melyeket a török hajóhad támogatott, megtámadta Sefketilt. A bevétel bizonyosnak tekinthető. Yiddinből tegnapi kelettel a következőket távirják: A szultán manifestumát ma (29-én) hirdették ki a viddini várőrségnek. Nagy a lelkesedés s öröm. A törökök nem szállották meg Kalafátot. A keletre való csapatszállítás tovább tart. Viddin megerősítésére tegnap hat Kruppféle várágyu érkezett. Negyven zászlóalj jött meg Sofiából. 40.000 cserkesz van útközben a dunai hadsereghez. Nis mellől a határról jelentik, hogy tíz tábor nizam és több hasi bozuk hadtest Mramor irányába indult. A porta hir szerint semleges hajókra vonatkozólag az utolsó szerződésekre támaszkodik s azon hajókat át akarja kutatni, melyek a fekete tengerre mennek. Ezen felül a Dardanellákon és Bosporuson sem gőzösnek sem vitorlásnak nem szabad éjjel átmenni; a két szoros összes fénytornyai kioltvák, kivéve a Bosporusnak a Fekete tengerre nyíló torka két oldalán és a Sedál-Bár és Khum-Kaló mellett levőket ; a ködös időben szokásos ágyúlövési jelzés Tilos. A Batum mellett folyt csatáról azt sürgönyzik Porából, hogy az szerdán reggeli 6 órától esti 6-ig tartott. Az oroszok megverettek. Éjjel újra támadtak s ismét megverettek. Egy más, az ázsiai harcztérről érkezett hir szerint az oroszok több előőrsi csatározás után Mesko-tól Saglifoglu ellen indultak. Az orosz előcsapat 20 verstnyire van Karstól. A románok ismét megszállták Kalafátot. * A szultán a következő proclamatiót intézte a dunai, a batuni és az erzerumi hadseregek főparancsnokaihoz: Minthogy az orosz kormány velünk a diplomatiai viszonyokat megszakította s háborút üzent, ama kényszerűségbe látjuk magunkat helyezve, hogy a fegyverhez folyamodjunk. Bízunk e mellett azt isteni kegyelemben, fenséges prófétánk szellemi támogatásában, aki minden üdvnek forrása a muzulmán nép számára. Önök tudják, hogy eddig semmit sem tettünk a béke zavarására. Noha fegyverben álltunk, mégis mindenkor a legbékésebb érzelmekkel voltunk eltelve, amint a barátságos és irántunk jó akaró hatalmak tanácsait figyelembe is vettük s velők egyetértésben dolgoztunk a béke fenntartásán. hogy De ellenségünk most azt bizonytja be nekünk, a czél, amelyet követett, nem volt más, mint jogaink, függetlenségünk, magának országunknak teljes megsemmisítése, s hogy mindaddig kielégitve nem érezhette magát, mig ezt el nem éri. Az ellenség ma minden jog ellenére és törvényes ok nélkül támad meg bennünket. A mindenható védeni fogja a jogot s az igazságot, s reméljük, hogy diadalt és sikert fog nekünk kölcsönözni. Meg vagyunk győződve — csapataink házasságáról és nemes buzgalmáról, valamint hű alattvalóink teljes egyetértéséről, erkölcsi és anyagi támogatásáról, s ezekkel sikert fogunk aratni. Hiszem, hogy az isten igazsága a mi jogainkat fogja megvédeni, s hogy méltán büszke lehetek csapatainkra, melyek az ottomán névnek becsületét és kiérdemlett hitét fenn fogják tudni tartani, s a dicső ősök nyomdokaiban fognak haladni.Üdvözletet küldök az ön parancsnoksága alatt álló katonáknak, kiket gyermekeimnek tekintek. Az állam őket e fontos alkalomra nevelte s azért egész hazaszeretetüket és vitézségüket ki kell fejteniük. Ezt várja tőlük mindenki. Védjék meg hősen várainkat és minden talpalatnyi földet , melyet hőseink vérükkel áztattak, midőn vagy mint győzők, vagy mint vértanuk véreztek. Űzzék össza az ellenséget, s védjék meg a birodalom becsületét, jogait és függetlenségét, mely az ottománok előtt drágább Mig szent kötelességeiket teljesitik, az életöknél is. isteni kegyelem és a próféta segélye lesz csapatainkkal. Az összes ottomán nép katonáink családjainak őreként és szolgájának tekinti magát. Uralkodótok mindig védetek lesz, s ha szükség Lsz rá, segélytekre siet, ki fogja bontani a kalifátus és sultanatus szent zászlaját s feláldozza életét is a haza becsülete, jogai és függetlenségéért. „Segítsen az Isten győzelmére!" A „N. Fr. Presse“ továbbá jelenti, hogy az oroszok hajóhidat vernek Brailánál, s hogy Románia hadat üzenet a portának. * Ruscsukból távsürgönyzik a P. L.-nak april 27-ről: Galacz előtt tizenkétezer orosz áll, harminczhat ágyúval és két kozák csapattal. — A távírdát azonnal hatalmukba kerítették. — Itt Ruscsukban a szultán manifestuma mind a csapatok, mind a népség körében nagy lelkesedést keltett. — Gyurgyevoból menekülő több zsidó családot a ki „EGYETÉRTÉS“ TÁRCZÁJA. A török nőkről. “** után. Sokat írtak, sokat beszéltek és énekeltek már kelet bájairól és szépségéről, és többször megkisérlették a keleti viszonyokkal kissé ismerős írók, a hárem élet titkaiba hatolva, az a felett lebegő titokzatos fátyolt — fellebbenteni. Azonban, bármily érdekesek is a hárem és annak lakónőiről irt vázlatok, a valótól azok távol esnek, mert azokról — bár évekig tartózkodott is keleten, — egyetlen európai sem írhatott, nemcsak tapasztalat, hanem még beszéd után sem, miután a török sohasem beszél családjáról, nem említ soha nőt, és illetlennek tartja, hogy társaságban egy nőnevet felhozzon is. Szigorúan zárva vannak a hárem ajtós, minden idegen férfi előtt. És bár több bátor kalandvágyó tüzes ifjú megkísértette, hogy kelet szép nőit az Őket fedő sürü fátyol nélkül is láthassa, de a vesztes felek mindég ők valónak. Élénk emlékezetben van Konstantinápolyban egy hárembe lopódzott fiatal orvosnak borzasztó esete, aki másnap összetört tagokkal a hárem ajtaja előtt találtatott. Családja belátva a meggondolatlan ifjúnak a török családi élet szentsége elleni merényletét, a boszuló tettesnek megbüntetését nem merte követelni. Sőt a fiatal orvos korában lakó szép menyasszonya annyira indokolva találta ezen eljárást és bűnhődést, hogy a fájdalmaiban kínlódó ifjúnak jegygyűrűjét is rögtön visszaküldte. Csak igen kevés, Peruban élő és a diplomatiai körhöz tartozó kitűnőségek nejei részesültek még eddig azon nagy kegyben, hogy előkelő háremhölgyekkel ismeretséget kötve, azokat lakásukban is meglátogathatták. Az elhalt Fuád pasa miniszter, aki nagy barátja volt az európai szokásoknak és reformoknak, sokszor adott háremjében híressé vált estélyeket, amelyekre Peru előkelő és tekintélyes hölgyei is hivatalosak valónak. Ezáltal az európai és török nők között, a rideg komor háremfalak között, több oly igaz barátság jött létre, ami évekig tartott, sőt egynémely még máig is tart. Ezen sorok írónője szintén azon kitüntetett kevesek közé tartozott, kinek több barátnője volt a háremekben. És miután meg van győződve, hogy sem visszaélést nem követ el azáltal, ha néhány tollvonással ecseteli az ott dívó szokásokat, sem pedig meg nem sérti barátnői szívét, ha egyetmást elmond életükből, miután ők épen azt szeretik elmondani családi életökből, amit mi európai nők elhallgatunk, ami által nem egyszer ejtenek zavarba. De e mellett sok nemes lélek, kecses nőies jellem találkozik a török nők között. A török nők kimondhatatlan udvariasan és igen szívélyesen fogadják az európai nőket. A kelet virágos és képes kifejezéseivel halmozzák el őket. Sorbettel és kávéval kínálják meg vendégüket, s nagy örömmel mutogatják szép ékszereiket és díszruháikat, ép oly kiváncsak az európai divatczikkekről beszélgetni és kérdezősködni, mint mi kiváncsiak vagyunk az övéikről valamit hallani. Ámbár ők törökül, arabul szépen beszélnek, sőt sokszor francziául és angolul is, mégis azon nevelés, miben részesülnek, általában véve hiányosnak mondható, és főképen a Korán mondatainak ismeretéből áll, úgy, hogy azokat nagy gyakorlottsággal és helyesen alkalmazzák. — Ha jösz, áldással fogad. Ha gyermekeit kérdezed, azzal felel, hogy Alláh tartsa meg őket és oltalmazza. Vagy pedig udvariasan jegyzi meg: hozzád legyenek hasonlók. De csak beszédben van ily gyakorlatuk, mert írni, olvasni vagy semmit, vagy igen roszul tudnak. Egy török nő sem megy szabad akaratából férjhez, mert az ismerkedés csakis az egyesítő szertartási jelenet után történik. Anyák és nénék képviselik Törökországban a már nálunk is divatba jövő házasító intézetet. Csak miután ezek megegyeztek maguk között, tudósítják a férfit és a fiatal leányt a szülők vagy rokonok kivánságáról. Amire a házasság könnyen s minden további habozás és gondolkodás nélkül létrejön. De az ebből származható bajt, nem is tartják valami nagynak. Mert ha a feleség nem tetszik, úgy jogában áll a férjnek nejét szülői házához visszaküldeni, és úgy szabadságában van a nőnek is oda visszatérni, ha a házas élet iránt ellenszenve van. És ezen szabadalmat a török nők gyakran fel is használják. Sok szép női kecseset biró virág hervad el a forrón szeretett férj oldala mellett, tört szivvel adva át helyét azon rabszolganőnek, kit a férj kitüntet. Sok szerető szív esik martalékul a féltékenység ördögének, melynek sugallatára nem ritkán mosolygó ajakkal nyújtja az úrnő a méreggel teli poharat a szerencsés vetélytársnőnek. De térjünk most át az én török barátnőimhez és látogassuk meg legelébb is a konstantinápolyi kedves Hapoum Aidát, ki neje egy a török kormány szolgálatában álló renegát politikai menekültnek. Ő maga vezeti kis, de rendes háztartását néhány rabszolga cselédnővel, szorgalmas és házias nő, csak ritkán megy néhány más nő kíséretében a skutári mulatóligetbe, de akkor is török szokás szerint sűrűn lefátyolozva. Soha el nem megy Aida anélkül, hogy férjétől a távozásra engedelmet ne kérjen. A legérdekesebb beszéd közepette egyszerre elhallgat és mélyen meghajol ha észreveszi, hogy férje közeledik. Bár szabadon mehet, jöhet amikor akar, mert az európai szokásokban nevekedett jó férje mindent elkövet, hogy a szabadabb mozgást és európai viseletét elsajátítsa, mégis Aida egy perezre sem feledi a török szokás parancsolta tiszteletet a ház ura iránt. — Aida kitűnő, jó, gondos anya, és gyermekei elhalnak mégis, mert az okos, gondos anyai nevelésről a török nőknek fogalmuk sincs, és töméntelen áldozatot követel, főkép gyermekek közül, a vén török nők gyógykuruzslása. A bosporusi palotájában lakik a másik barátnőm, egy török főúr neje. A Fatma fő teendője, hogy gyönyörű kerevetén maga alá szedett lábakkal czigaretteket szív, és az arra haladó hajóknak lobogóit szemléli, melyeknek színét oly jól ismeri, hogy az bármely tengeri matróznak is dicséretére válnék. Ezen, ezer egy éjbe illő életében csakis akkor van kis változatosság, amidőn elegáns fogatában kikocsizva sorba járja Pera divatcsarnokait, amely európailag berendezett helyiségekbe török szokás szerint belépnie ugyan nem szabad, de a drága keleti szöveteket és csipkéket kihozatva hintájához, ott választja gazdag öltözékeihez. Azonban a válogatások alatt meg nem állja, hogy az arra menő uracsokra kaczér szemeket ne vessen, amely pillantásokat azok hamarosan vissza is fizetnek a szép termetű, de sűrűn fátyolozott török delnőnek. Egy európai nő férje karján kellemetlen egy jelenség Fátma előtt, mert mint maga is mondja, kimondhatatlan irigységet idéz elő szívében hasonló boldogság elérése iránt. Unokaöccse elbeszélése után tudja, hogy a külországi követek estélyein a franczia nők ékszereiket és ízletes öltözékeiket a férfiak szemei előtt nyilvánosan mutogatják, és szépségüket mindenkép kiemelni iparkodnak, mígő a szép, kecses Fátma a kiállhatatlan keleti szokások rabja, szépségét, gyönyörű öltözékeit csak is a sötét hárem falak között rabszolganői előtt fejtheti ki, vagy legfelebb e falak despotájának, férjének közönyös és őt megszokott szemei előtt. Ha véletlenül menyegzőre hívják, úgy ezen ritka nagy eseményre szépen kifesteti magát, körmeit és ujja hagyóit világos barnára, drága nagy értékű ékszereit felrakva, — gyönyörű keleti öltözékét felvéve, — előre örül, hogy mikép fogják csodálni, de, fájdalom csak hozzá hasonló nők, és egyetlen epedő, leskelődő idegen férfi sem. — Ő is majd mind a többi nő, csak kereveten ül, édességeket eszik, czigaretteket szív, a mellett kávét iszik és a rabszolganők tánczát végig nézve, ismét azalatt háreme falai közé kell visszatérnie mig a nőktől tökéletesen elkülönzött férfiak magok között jól mulatnak. Még nálunk ily ünnepélyes alkalmakkor az oly irigylésre méltó európai nők ép a fő szerepet viszik és a férfi társaság gyupontjai, kitüntető figyelmüknek fő tárgyai. De kövessük a szép Fatmát háremje falai közé, hogy fogalmunk legyen ezen háremen egyforma ridegségéről. Itt még európai bútorok nem találtatnak, és a földre terített szőnyegen esznek, mert nincs ott sem asztal, sem szekrény, sem ágy, csakis a szoba fala mellett körül rakott alacsonyivánon, vánkosokat és térítőket használva, alusznak. A szoba közepén egy mangal áll, ami egy szénnel töltött alacsony lábakon álló és a kályhát pótoló vas medencze, mi ugyan téli időben használva, épen nem valami nagy meleget terjeszt ezen mangal okozója azon sok tűzvésznek, mi Stambult már oly sokszor elpusztította. Ezen puszta nagy helyiségek telvék renyhe, unatkozó és édességet csemegéző női alakokkal, kik a divánokon heverve, édes semmittevésben élik el éveik hosszú sorát ; mi, reánk európai szokásokhoz szokott nőkre, ezen alakok szemlélése épen nem tesz jó benyomást. Fátma háremjében is találkozunk ily női alakokkal, mert Fátma rabszolganői sem munkálkodnak, mi különben is lehetetlenség lenne, — mert minden rabszolganőnek ismét két rabszolganője van, és azoknak ismét , úgy hogy egész dologtalan, renyhe, lusta, unott női hadnak, uralkodó s parancsoló úrnője, sőt királynője, az előkelő török nők netovábbja a kaczér Fátma, akit ha dicséretükkel, hízelgésükkel elhalmoznak, kötelességüknek a rabszolganők már eleget tettek. Már inkább az európai szokások szerint vannak bútorozva termei az érdekes török nők egyik legérdekessebb s legneveltebbének a kedves Nasire herczegnőnek, Mustafa Fadie pasa az egyiptomi alkirály bátyja idősbb leányának. Atyja ép úgy, mint az alkirály igen nagy kedvelője az európai szokásoknak és azért leányait is angol és franczia nevelőnők által neveltette, azoknak európai szabadalmakat is engedett, — úgy, hogy sokszor lehetett a szép herczegnőket nevelőnőik kíséretében a Tschamlidja magaslatain tüzes lovakon lovagolva látni, a mikor Nassie herczegnő keleti öltözéket viselt módosítva európai divattal és csak értékes fejékéről lenyúló arany szálak tüntették ki rajta a keleti nők régi szokott fejdíszét. Körülbelől 4 év előtt lett Nassie herczegnő az akkor Bécs követségéből hazatért és ismeretes Chalil Scherif pasának a későbbi ministernek eljegyezve. A herczegnő tökéletesen beszéli a franczia és angol nyelvet, igen szereti a zenét és pártolja a szépirodalmat s szeretetreméltó kedves házi asszony. Zöld selyemmel díszített termében úgy érzi magát a látogató, mintha a franczia világváros közepében egy salonban volna, — és csak is ha a rabszolganők az ő rendetlen ruhájokkal és lelógó hajaikkal megjelennek s térdeikre ereszkedve sorbotot és kávét kínálnak, — ábrándul ki a vendég párisi ábrándjaiból. (Vége következik.)