Egyetértés, 1882. március (16. évfolyam, 60-89. szám)
1882-03-27 / 85. szám
tt mígkolozi kereskedelmi kamara elnöke, Dr. Scheffer Sándor a szabadkai ipartársulat küldötte, Mezey Péter és több rendező a fiumei városházban Ciott a polgármesternél tisztelegtek. Ráth beszédére Ciotta megragadó szavakban válaszolt, kiemelve, hogy nem mint kereskedőket, hanem mint magyarokat fogadja ; de mint kereskedőket s mint ilyeneket figyelmezteti egy hazafias kötelességre, mely a fiumei kérdés megoldásánál reájuk vár. Cusulich lovag a kereskedelmi kamara elnöke szintén szólott a vendégekkel. A nap délutánján tombolásától volt a Mária árvaház javára. Roppant nagy számú közönség lepte el az Adamich tért és a koraota folyton a leglelkesebb hangulat volt észlelhető ; a főnyeremény egy budapesti vendégnek jutott, a tombolajáték után a közönség zenekar kísérete mellett járt az utczákon; esti hat órakor a fiumei polgárok közül többen a Cittavechhiában vacsorát rendeztek a vendégek tiszteletére, hova Ráth Károly küldöttségileg meghivatott. A vacsorát tengeri halból készült halleves után nehány olasz eledel képezte. Fölszólaltak Ráth Károly, Sgardelli Iginio, Mécs Zsigmond, U Ihrik, kinek beszéde a legnagyobb lelkesedést idézte elő. A kaszinóban Dr. Gelletich Miklós rendezése folytán a legvigabb tánca van folyamatban; a bálon ott láttuk Ciottáékat, Cosulichókat, a Camera családot, Brelich titkárt, dr. Gellichet és Ráth Károlyt nejével, továbbá Eördögh titkárt, Scarpaékat és Robicseknét. A tánca a legjobb kedvvel folyik. Városszerte nagy a lelkesedés. Tüntetések a berlini „Schulverein“ ellen. A temesvári németajkú lakosság tiltakozásul a berlini Schulvereina pozáns népgyűlést tartott, izgatásai ellen ma immelyen a Strasser Albert szerkesztő által előterjeszt hazafias szellemű rezolucziót egyhangúlag elfogadták. A népgy ülésről következő tudósítást vettük: Temesvár, márcz. 26. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) A temesvári német ajkú polgárság mai népgyűlése az esős és viharos idő daczára néhány száz polgár jelenlétében folyt le. A népgyülést a rendező bizottság elnöke s az idevaló rékpénztár igazgatója , Bahusnig Ágost Jakanyitott meg, kit a jelenvoltak elnökké kiáltottak ki. Alelnökká Steiner Károlyt, jegyzőkké Róth Nándort és Strassszer Albertet választották meg. Elnök megnyitván az ülést, rövid szavakban közli a „Deutscher Schulverein“-nak a magyar nemzet becsülete és méltósága ellen irányult tendencziáit és czélját. Utána Klein Jakab, Baader Henrik, Habekosz Benjamin polgárok szólaltak fel és erélyes szavakban utasították vissza a Schulverein illetéktelen, alaptalan agitáczióit. Strasser Albert hoszasabb és többször zajos éjjenektől kísért beszédben hangsúlyozza meg nem engedhetőségét annak, hogy a Deutscher Schulverein belügyeinkbe avatkozzék, valamint minden becsületes honpolgárnak ama magasztos kötelességét, hogy ily beavatkozások és a nemzet ellen irányzott sértegetések ellenében a legerélyesebben lépjen fel; különösen nagy lelkesedést idézett elő Strasser beszédének azon része, melyben a „zum Schutze deutscher interesse im Auslande“ czim alatt Münchenben alakult egyletről tett említést és közli, hogy ezen egylet a magyar nemzet gazdas isti viszonyainak kiaknázását tűzte ki czéljául. Erre szónok lelkesült tetszésnyilatkozatok, sőt helyenkint ismétlődött dörgő éljenzések között olvasta fel a rezoluczió tervezetét, melyet a nagygyűlés minden változtatás nélkül elfogadott. Fölolvastattak továbbá a nagygyűlés folyama alatt az elnökséghez Budapestről a testvéregyetemek ifjúságának délmagyarországi társas köre elnökségétől és számos igei előkelő szász polgártól érkezett táviratok, melyekben a temesvári polgároknak eme hazafias erélyes föllépéséért köszönetet nyilvánitanak. Végül egyhangúlag elfogadtatott azon inditvány, hogy a rendező bizottság által aláirt rezoluczió eredetiben a berlini német Schulvereinnek elküldessék, a mai népgyülés jegyzőkönyve pedig a rezolucsióval együtt, mint a temesvári német származású polgárság hazafias érzelmének örök emléke, a városi törvényhatósági levéltárban leendő elhelyezés czéljából a városi polgármesternek átadassák; ezek után elnök a népgyülést berekesztvén, a közönség lelkes „Éljen a haza“kiáltások mellett szétoszlott. A rezoluczió következőképen hangzik: Határozat: Elfogadtatott a temesvári német származású polgároknak 1882. évi márczius 26 án a városház tanácstermében tartott polgári gyülekezetében. Tekintve, hogy a berlini általános Deutscher Schul verein közhírré tett felhívásában akként nyilatkozik, hogy a Magyarés Erdély országban láró németek azért szorulnak leginkább ezen egylet segélyére, mivel ezeket egy ellenséges nemzet erőszakoskodásától meg kell menteni, ezen ellenséges nemzet alatt azonban egyedül és csupán a magyar nemzet érthető, tekintve, hogy ezen egylet fölhívásában azon sértő állítás foglaltatik, hogy Magyarországban az uralkodó magyar kisebbség a német művelődésnek következetesen teljes tönkretételére működik, már évek során át annak daczára, hogy a nyelvnek egyenjogosultsága törvényileg biztosítva van; tekintve , hogy ezen egylet felhívásában kiváló kötelességének tartja és ismeri, hogy a Magyar és Erdélyországban lakó németeket a Magyarországban uralkodó tűrhetetlen állapotokkal szemben oltalmába vegye és kötelességszerű oltalom nyújtásra a német birodalom összes lakóit és a 40 milliónyi német nemzetet fölhívja, ezáltal pedig Magyarország ellen csupán gyűlöletet, bosszút és ellenséges indulatokat fejleszt, tekintve, hogy ezen egylet föladatául és czéljául tűzte ki mindenhol a németek segélyére védszövetségesként működni, hol a modern barbarizmus a német műveltséget lábbal tiporja, és ezen sértő kifejezést az előbbiekkel összehasonlítva , kizárólag a magyar nemzet ellen használja tekintve, hogy ezen egylet sértő és rágalmazó kifejezéseit annak daczára, hogy azok alaptalanságát a hazai összes német nyelvű sajtó, sőt az országgyűlésben a magyar kormány nemcsak teljes értelmükben fenntartotta, hanen« szokat későbbi újabb ennncsiacziókkal tetőzte, tekintve továbbá, hogy nem csak Temesvár sz. kir. város polgársága, illetve törvényhatósgi bizottsága,hanem a föloszlatott Bánság valamennyi német lakosú községének elöljárósága önkényt is kimutatta, sajátt kezdeményezéséből,szabadon akként intézkedett még mielőtt a törvényhozás kötelező erejüleg elrendelte volna, — hogy : Temesvár város községi elemi népiskoláiba a magyar nyelv nem csak a kötelezett tantárgyak sorába vétessék föl, hanem még azonfölül mint tannyelv is alkalmaztassák, főleg azon indokból, hogy midön a gyermek az elemi iskolából a községi iskolákba átlép, a magyar nyelvet már oly tökéletesen bírja, hogy a középtanodákban tanulmányait kizárólag magyar nyelven folytathassa és ez által is idővel a legszorosabb értelemben tett magyar honpolgárokká neveltessenek, t tekintve, hogy Temesvár német származású polgárai sohasem tekintettek idegen vagy elkülönített nemzetiségűeknek, hanem mindenkor s kizárólag a magyar nemzethez tartoznak, és belátták, hogy minden hazafinak kötelessége a hazai nyelv teljes művelése és tudása, miért is fájlalván és élénken érezvén önmaguknál annak hiányát és elkerülhetlen szükségességét, alkotmányos önkormányzati jogaik visszanyerése után a gyárvárosban azonnal magyar nyelvű elemi iskolát állítottak föl és tartottak fenn csupán azért, hogy gyermekeik a hazai magyar nyelvben művelődjenek , mely iskolát, alig néhány éve vette át az állam és jelenleg is fenntartja, tekintve ezekből folyólag, hogy sem Temesvár — és mivel itt Magyarországban mindenki részére egyenlő hatályú törvények vannak csupán, — tehát az egész országban német nyelvnek kiküszöböléséről sem törvény, a sem kormányrendeleteken alakuló intézkedések folytán "szó sem lehet, tekintve, végre, hogy hazánkban bárkinek joga van anyanyelvét szabadon, úgy a köz mint magánéletben, valamint templomban és községben használni, sőt törvényileg az sincsen megtiltva, hogy mivelődés szempontjából összeköttetését bármely nemzettel, amelytől származott fenn ne tarthassa; tekintve végül , hogy Magyarország összes nyilvános vagy magán középtanodáiban a német nyelv és irodalom épen oly rendes és kötelezett tantárgy, mint a magyar nyelv és így a német nyelv vagy művelődés elnyomása, vagy kiküszöböléséről egyáltalában még szó sem lehet, mind ezek folytán Temesvár sz. kir. város német származási polgársága ezennel ünnepélyesen kijelenti, hogy a berlini „ Allg. Deutscher Schulverein“ felhívásában foglalt teljesen alaptalan és indokolatlan és a magyarországi viszonyokkal határozott ellentétben levő állításokat és segélyajánlatokat hívatlan, a magyarországi német származású honpolgárok által soha nem kérelmezett tolakodó elbizakodottságnak tekinti, annál is inkább, mivel hogy Temesvár város német származású polgárai magukat kizárólag magyar honpolgároknak tekintik, és segély ajánlatot soha senki mástól, mint magyar testvérektől sem nem kérnek sem mástól el nem fogadnak. Ez okból minden a külföldről származó, minden néven nevezendő segélyt, vagy mentőajánlatot a leghatározottabban visszautasítanak és olyannak tekintenek, mely szabad önelhatározási jogukat a legérzékenyebben megsértett. A német származású magyar polgárok az egész országban és különösen Temesváron a magyar nemzet kiegészítő részének tekintik magukat. És valamint régibb időkben származásukra való tekintet nélkül a harcztéren, véres csatákban, szívesen küzdöttek Magyarország jogai és szabadságáért, úgy jövőben is, a jóllét é a kultúrfejlődés békés küzdelmeiben a haza többi polgáraihoz óhajtanak tartozni. És valamint a német származású magyar polgároknak sohasem volt aspirácziójuk az, hogy külön nemzetiséget képezzenek, erélyesen tiltakoznak az ellen hogy jövőben bárki által olyannak tekintessenek, miért is minden, bárhonnét származó, a magyar nemzet és törvényhozás ellen intézett támadást úgy tekintik mint a melyet ellenök is intéztek és azt mint gyűlöletes rágalmazást a legkomolyabban visszautasítják; ezek különben nem is származhatnak becsületes érzelmű német származású magyar honpolgároktól, hanem legfeljebb hazafius kötelességéről megfeledkező egyénektől, kikkel bármely néven nevezendő érzelem- vagy cselekményközösségbe hozatni, mint német származású magyar honpolgárok hazafias önérzetüket és szennyfolt nélküli becsületüket legmélyebben sértő tényt kellene tekinteni, miért is azt leghatározottabban, legerélyesebben ezennel visszautasítják. Kelt a temesvári német származású honpolgárok által Temesvárott 1882.márcz. 26 án tartott nagy gyüzsből. Babuschnig Ágoston takarékpénzt, igazgató, Steiner Károly malomtulajdonos, Klein Jakab háztulajdonos, Ziebenhaar Mátyás háztulajdonos, Schleifelder János háztulajdonos, Wiesner Ferencz kereskedelmi iskolaigazgató, Hinterseer Ulrich kesztyűgyáros, Steiner Ferencz gyógyszerész, Habekost Benjamin szücsmester, Hetzl Samu iskolaigazgató, Strasser Albert szerkesztő, Szuchan Antal háztulajdonos, Keiser Ulrich háztulajdonos, Dollfetd Dávid bőrgyáros, Blasch Imre kötélgyáros, Schor Károly üveges, Adler Ferencz háztáj, Novotny József kéményseprőmaster, Stender Adolf szerkesztő, Heim Ignátz bőrgyáros, Kerner Antal fűszerkereskedő, Kerecheg Gyula vaskereskedő, Leyritz Ignátz lakatosmester, Gotthilf Ede fa nagykereskedő, Peidl Ádám vaskereskedő, Beszért Kristóf korcsmáros, Seffer Károly iskolaigazgató, Siabanbaar Emil mérnök, Roth Nándor ügyvéd.* Tétény, márcz. 26. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) Városunk német polgárai szintén hozzá csatlakoztak ahhoz a hazafias mozgalomhoz, melyet Délmagyarország derék németjei megindítottak. A mai napon látogatott népgyülést tartottak s erélyes rezoluczióban utasították vissza a „Deutscher Schulverein“ beavatkozását, melyre mint Magyarország szabad polgárainak szükségük nincsen. * Az a hír, hogy a magyarországi németek a Schulverein agitácziói ellen tüntetni fognak, természetesen igen kellemetlenül érintette a német sajtót, s az ágostai „Allgemeine Zeitung ma érkezett száma kegyetlenül el is bánik az egész hazafias mozgalommal. A tüntetéseket a korm lánnyal hozza összeköttetésbe s az ügy élén állóknak ugyancsak a fejükre olvas. Több higgadtsággal s teljes elismerésre méltó tárgyilagossággal nyilatkozik e tárgyról a „Köln. Zig“. Szerinte az ellenmozgalmon nem lehet csodálkozni, mert a magyarországi németeknek nincs nemzetiségi törekvésük s a szászokkal nem akarnak tartani, mert ezekről úgy vannak meggyőződve, hogy a haza ellenségei. E németek számára— végzi e lap — németországi fajrokonaik támogatása „már nagyon későn érkezik.“ Zöigulund Budapestről, Egri Kálmán és neje Debreczenből. Simonyi Ernő végóráit élvén, nem beszélhetett a látogatókkal, csakis halk hangon, alig hallhatólig köszönte meg rokonszenvüket. Állapota folyvást a legaggasztóbb, már napok óta erős küzdelmek közt folynak élete megszámlált perczei. Orvosa csodálkozik a beteg szívós életereje fölött. A fiumeiek körében a legnagyobb érdeklődés nyilvánul a jeles hazafi iránt. Testvére János, a tegnapi vonattal érkezett Zsámbokrétról Abbáziába. — Az udvar vendégei. Mint bécsi tudósítónk sürgönyzi: Vladimir orosz nagyherczeg ma délután két órakor érkezett oda nejével az éjszaki vasút külön udvari vonatán. A beteg nagyherczegnére való tekintetből senkit sem bocsátottak a perronra, s a hivatalos fogadtatás is elmaradt. A nagyherczegi párt az orosz ezredesnek öltözött királyon kívül Mondel főhadsegéd, Dubri 1 orosz nagykövet, a nagykövetség személyzete, Berchen német követségi tanácsos, a vendégek mellé kirendelt tisztek s a rendőrség főnöke fogadta. A király kétszer is megcsókolta Vladimír nagyherczeget, ki magyar huszárnak volt, öltözve s mellén a Szent-István rend nagy keresztjét viselte. A nagyherczegnőnek udvariasan kezet csókolt az uralkodó s érdeklődéssel tudakozódott egészségi állapota felől. A főherczegnőt ezután gyaloghintóra ültették s kivitték a zárt kocsihoz. A király nyitott kocsin hajtatott a Burgba. A nagyherczeg jobbján ült. Mária Pavlovna nagyherczegné atyja, Mecklenburg Schwerin Frigyes nagyherczeg holnap reggel érkezik ide. Alighogy megérkeztek a vendégek, a Bécsben időző főherczegek látogatására aietíÉfe. Vladimir nagyherczegnek, ki négy óra körül séta kocsizást tett ő felségével a prateren, azután viszonozta a főherczegek látogatását. Hat órakor nagy családi ebéd volt a burgban. A királyi és a nagyherczegi páron kívül részt vettek benne az összes főherczegek nejeikkel, továbbá Modena herczegnő, a cumberlandi és a naaszaui herczeg nejével. A király, Lajos Viktor főherczeg és a nasszaui herczeg orosz egyenruhát viselt. A trónörökös pár és Nándor toszkánai herczeg ma tér vissza Reichstadtból. — Tűzvész. Gyuláról távirják lapunknak e hó 25 ikéről . Ma 19 41 órakor városunkban borzasztó szélvihar mellett tűz támadt. A veszély az első pillanatban óriási volt; azt hitte mindenki, hogy elpusztul a város. Csakis a szél megváltozott iránya mentette meg a végpusztulástól, így is leégett 67 ház. — Paksról távirják lapunknak e hó 26 ibáról: Iszonyú tűzvész pusztított városunkban, mely két év előtt is leégett. Tegnap este 7 órakor Gielmann földmives Kornis-utczai háza kigyulladt s a nagy szélben félelmesen szórta mindenfelé a lángokat. Csakhamar egész házsorok kezdtek égni. A megrémült lakosság alig tudta puszta életét megmenteni. Az állítólag vigyázatlanságból támadt tűz átcsapott a kápolna utczába a vásártérre. A házak egész az égtek. Ha a szél meg nem fordul, az alapig leegész város a tűz martaléka. A toronymagasságig nyúló láng borzasztó fénye egész Dunaföldvárig látszott. Innen és Szegazárdról tűzoltók mentek segítségre. Reggelig 120 ház égett le, a kár 200 ezer forint. Háziállat sok oda veszett, de emberélet nem eset áldozatul. — A csortanovcze hírneves téglagyár gépháza f. hó 19. éjjel leégett. A tüzet egy ittas munkás idézte elő, ki önkivüli állapotban lévén, alig menthették meg a tűzhaláltól. A rögtöni oltás folytán a nagy gépháznak csak fedele égett le, a kár pár ezer írtra rúg. Rövid hírek. Újpesten tegnap volt a bíróválasztás, mely nem minden zaj nélkül folyt le. Ubiarikot, kinek nagyobb pártja volt, nem kandidálták s így Paneket választották meg; a választók nagy része a megyére apellál a biró és a többi tisztviselők választása ellen. UJ DOMWK. — márcz. 26. — Személyi hírek. Gr. Andrássy Gyula ma reggel Budapestről Tisza-Luczra utazott — Levinszky holnapután tartja a magyar költőkből való felolvasását Budapesten; hatvan táblásszéknél többet a mágnás családok foglaltak le. — Ágai Adolf április 2 -án felolvasást tart NI.Kanizsán. — Csiky Gergely a nyarat Visegrádon, saját villájában fogja tölteni. — Simonyi Ernő állapotára vonatkozólag írják lapunknak e hó 26-áról Fiuméból: A beteg képviselő szívós természete sokáig bírja a küzdelmet. Tegnap a Fiuméba indult iparosok és kereskedők közül egy kis társaság a „Fiume“ szerkesztőjével Abbáziába indultak Simonyi látogatására. A társaság tagjai voltak: Madári Gábor, az asztalos ipartársulat elnöke, Bene Pál, Siposs Albert, Sverteczky István, Kovács Lantos mivészet. — „A milimári“, Almici Tihamér pályanyertes népszínműve e hét péntekén kerül először színre a népszínházban. Egyletek, társulatok, — Az írók és művészek társasága rendes évi közgyűlését ma d. u. 3 órakor tartotta meg ürváry Lajos elnöklete alatt. Dorinay Gyula titkár a társaság vagyoni állapotára vonatkozólag jelenti . Bevételek a lefolyt évben 797 frt 40 kr, kiadások: 5963 frt frt kr. Előirányzat az 1882 - iki évre. Bevételek 8871 frt 89 far. Kiadások 6424 frt. Indítvány tetetett a hátralevő tagdíjak behajtását illetőleg s hogy a be nem hajtható tagdíjak számadásból töröltessenek. Ez ügyek rendezése a folyó év feladatai közé vétetett fel. A jövő évi számvizsgáló bizottságba választottak: dr. Tnry Béla, P. Szathmáry Károly és Kabdebó Gyula. Ezután a tisztikar megköszönte a bizalmat és helyet adott az új választásra alakult szavazatszedő bizottságnak. Megválasztottak: Urvary Lajos elnök, Feleky Miklós alelnök, Siposs Antal alelnök, Udry Lehel igazgató, Dolinay Gyula titkár Választmányi tagok : irók : Frecskay János, dr Kaas Ivor, dr. Várady Antal, Visi Imre, György Aladár, dr. Fenyvessy Ferencz, Komócsy József, dr. Molnár Antal, Grfinwald Béla és Bartók Lajos Művészek : Jankó János, gr. Zichy Géza, Káldi Gyula, Evva Lajos, Együtt István, Halmi Ferencz, Kápolnai János, Pálik Béla, Simonfy Kálmán és Karikás József. A választás után több indítvány tétezett. Az ülés folyamán Evva Lajos indítványozza, hogy Jókai Mór örökös elnökségére vonatkozólag az alapszabályokban egy szakasz alkottassák. A közgyűlés ez indítványt a választmányhoz tette át azon meghagyással, hogy az újra átdolgozandó alapszabályok megbeszélése alkalmával ezt figyelembe vegye. Az ülés végén Székely József indítványozza, hogy Munkácsy Mihály mint tiszteletbeli tag választassák meg. A közgyűlés táviratilag értesíti Munkácsyt az egyhangúlag elfogadott indítványról, és megkérdi, hogy elfogadja-e Ezután a közgyűlés véget ért. — A budapesti ügyvédi kamara rendes évi közgyűlését Hódossy Imre megnyitván, felolvastatott a választmány évi jelentése. E szerint a kamara ügyforgalma volt a lefolyt évben 3121 ügydarab, melyek közül elintézetlenül maradt 33. A bejegyzett ügyvédek száma 776, az ügyvédjelölteké 987 volt. Fegyelmi panasz elintézésre várt 153, ebből elintéztetett 129. Vizsgálat folyamatban volt 25, befejeztetett 15. Végtárgyalás tartatott 18, felfüggesztve az 1881 év végén 12 ügyvéd volt. Az ügyvédi kar és az igazságszolgáltatás érdekében tett felterjesztések közül kiemeljük: az igazságügyminiszterhez a pestvidéki törvényszék telekkönyvi hivatalának alkalmas helyiségben való elhelyeztetése végett beadott kérvényét, az ügyvédeket megillető jogoknak a bíróságok részéről történő sérelmek orvoslását czélzó intézkedését,stb. A választmányi jelentés felolvasása után dr. Dell’Adami Rezső a következő határozati javaslatot terjesztette be: A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése az évi jelentés helyeslő tudomásul vétele mellett felhívja a kamarai választmányt, hogy a bűnvádi eljárás javaslatát annak idején az ügyvédi kar véleményezése tárgyává tegye. Ez a jelen volt tagok általános helyeslése közt elfogadtatott. Dr. Sámuel Lázár sajnálatát fejezi ki, hogy a választmány törekvései az igazságügyminisztériumnál visszhangra nem találtak. Minden alkalmat megragadandónak tart arra nézve, hogy a nagyközönségnek tudtára adassék, hogy az ügyvédi kar a törvénykezési eljárás terveit reformjánál egyhangúlag a szóbeliség és közvetlenség mellett emelte fel szavát a kormány által támogatott írábeli eljárás elenében. Állottó aláírázni kitűnő sérelmek és hiányokra, melyek utóbbi időben a budapesti bíróságoknál tühetlen módon érezhetőkké váltak. Kiemeli, hogy a megüresedett bírói állomások szándékosan hosszabb időn át betöltetlenül hagyattak, mi miatt a feleknek hónapokig kell várni egyszerű keresetek elintézésére. Felemlíti, hogy ez ügyben több felszólalás történt a sajtóban, sőt a napokban az ügyvédi kör is felterjesztést intézett az igazságügyi minisztériumhoz. Elnök felemlíti, hogy a választmánynak van tudomása e dolgokgokról s az ügyvédi kör átiratát is megkapta s minden tőle telhetőt el fog követni a baj orvoslására. Ezután a számvizsgáló bizottság jelentése vétetett tudomásul s a választmány a számadásokat illetőleg a felmentvény megadatott. Számvizsgálókká megválasztattak: Herczeg János, Lovészy György és Mérő János. Végül az 1882. évi költségelőirányzat terjesztetett elő s fogadtatott el. Ennél egy kis vitát ketett, hogy a tagok évdija 16 írtról 18-ra emeltetett, mely azonban előadó felvilágosító szavai után szintén elfogadtatott. — Állatvédő egyesület: Vasárnap tartott értekezlet által kiküldött bizottság a régi városháza tanácstermében összehívott értekezlet elé egy kidolgozott alapszabály tervezetet terjesztett. E javaslatot, mely a megalakulandó állatvédő egyesület czélját s tagjainak kötelességét s jogait szabja meg, a mai értekezlet csekély módosításokkal elfogadta. — A következőkben közöljük az alapszabályok főbb elveit. — Az egyesület czélja az állatokat mindennemű zaklatástól megóvni, hogy ezt tehesse, mindent megtesz arra nézve, hogy a jogi személy jellegével ruháztassék fel. Az eszközök közt felsoroltatnak : jóindulatú, felvilágosító közbelépés, esetleg a hatóság igénybe vétele, a jó példával előljárás, az állatvédelemnek irodalmi úton, előadások által terjesztése, érdemek elismerés és jutalmazása, az idevágó orsz. törvények és közs. szabályzatok fejlesztése. Az egyesületnek vannak díjas és díjtalan tagjai. A díjas tagok vagy alapítók, legalább is 20 forintnyi alapítvánnyal vagy rendes tagok, kik évenkint 1 frt tagdijat fizetnek. A díjtalan tagok : levelező és tiszteletbeliek. A tagok tagai: az alapító és rendes tagok a társulat kiadványait dij nélkül kapják, könyvtárát használhatják, előadásain megjelenhetnek, az egylet jelvényeit viselhetik s az ahhoz kötött jogokat élvezik. Kötelességük az egyesület feladatai érdekében közreműködni. Az egyesület pecsétje öt ágú csillagot tüntet fel, közepében kerek mezőben A. V. E. monogrammal és „Állatvédő egyesület Budapesten“ felirattal. A jelvény egy öt ágú arany csillag, közepén A. V. E. monogrammal. Az egyesület, mint már a múlt alkalommal felsoroltuk, 6 osztályból áll. A tagok tetszés szerint választják az osztályt,melyben működni akarnak. Az egyesületi tagoknak s nem tagoknak is dicsérő oklevelet állít ki az egyesület ha kiváló eredménnyel működnek. Cselédeket, az állatok nagyobb gondozásáért pénzbeli jutalomban részesít, szintegy alsóbb rendű rendőri közegeket, kiváló szolgálatkészségért s éberségért. Ezek az alapszabályok főbb intézkedései. Az aláírási íveket, addig is, míg az alapszabályok a jóváhagyó záradékkal a belügyminisztériumtól leérkeznek, ki fogják bocsátani, hogy a végleges alakuló gyűlésre az alapszabályok által megkívánt 100 tag mér meglegyen. Ez ívek Királyi Pál id. elnök aláírásával vannak ellátva. A főváros szeretetház egyesület tegnap délelőtt tartotta meg közgyűlését Andrássy Gyula grófnő elnöklete alatt. A jelentés, melyet az egyesület múlt évi működéséről előterjesztettek, két irányban ad arról számot: az egyesület anyag- és szellemi tőkéinek, a jótékonyság eszközeinek gyarapításáról és az egyesület intézetének a szeretetháznak , nevelésügyi és gazdasági felsőbb igazgatásáról. Az egyesület vagyona a múlt évben tekintélyes összeggel gyarapodott. Ez nagy részben az adakozásoknak köszönhető, bár a temetéseknél való perselyes gyűjtés, a főkapitányság azon intézkedése által hogy az egyesület kiküldött emberének nem szabad a temetéseknél körüljárni, — nagyon megapadt. Az egyesület intézetében ez idő szerint 34 növendék van elhelyezve. Az egyesület vagyona: 14,473 forintra megy. Végül még megemlítjük, hogy a közoktatásügyi miniszter 1501 forintot, az első hazai takarékpénztár 500 forintot, egy whisttársaság 30 forintot adományozott az egyesületnek. Végül a közgyűlés örömét fejezte ki az egyesület elnöknőjét, Andrássy Gyula grófnőt ért családi öröm felett. Fővárosi ügyek. vető — Adókivetés. A föv. VIII. ker. adókibizottság f. é. márcz. hó 27 én az 5903— 5988 terjedő uj helyrajzi számok alatt összeirt III. oszt. kér. adó alá tartozók adóját tárgyalandja. — A Rókus kórházban megürült állomásokra a polgármester a következőket nevezte ki: gondnoki segédül Vigadi Vilmost, I. oszt. segédül Schwerda Nándort s II. oszt. segédül Zadovánszky Gyulát. — Járványos bajok a fővárosban. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint f. évi márczius 19-től márczius 26-ig terjedő héten a főváros területén a következő hevenyfertőzési új betegségek fordultak elő: Himlő 34, vörheny 40, rorcoló toroklob 17, croup 4, hagymáz 48, kanyaró 168, hökhurut 2. Halálozások: himlőben 9, vörhenyben 4, roncsoló toroklobban 5, croupban 3, hagymázban 11, kanyaróban 8, hökhurutban 3. A 48 hagymás közül (17 küteges) előfordult a katonai kórházban 4, a közp. kapitánysági börtönben 1 (küt) a fortunában 1, tolonczházban 4, (3 kat.) laktalannal 1, a többi magán házakban. A himlő-esetekhez a katonai kórház egygyel, a rákosi téglagyár 3-mal s az u. n. bécsi téglagyár 2 vel járult. A fertőtlenítések, miket a törvény elrendel, mindenütt megtörténtek. Törvényszéki csarnok. — Borzasztó bűntett. Zágrábból távozják lapunknak e hó 26 ikáról : Rendkívül szén zászlót keltett városunkban lovag dr. Eberhartinger itteni katonai főparancsnoksági alezredes hadbíró letartóztatása. Az a vád emeltetett ellene, hogy erőszakos erkölcstelen kísérleteket követett el 7—12 éves gyermekek ellen. Eddig 21 gyermek ellen elkövetett ilyetén kísérletét konstatálták. A gyermekek jobbára előkelő családok tagjai ; némelyek nagyobb sérüléseket szenvedtek s a kórházba szállíttattak. A kerítőnő egy 12 éves Kohn nevű leányka volt. Eberhartinger 55 éves s általánosan tisztelt egyén volt. Már két év óta volt dolga a gyermekekkel, kiknek erkölcsét frivol képek mutogatásával mételyezte meg. Ilyen képeket leltek is nála. Hir szerint ez eset interpelláczió tárgyát is fogja képezni a tartománygyűlésen. — Felelősségi sorozat sajtóügyekben. A m. kir. kúria sajtótanácsában azon alkalomból, midőn Neugebauer Annának, a „Nyika-Títius üöx ZitUög“ sttfidó lUÁjífonősának büntetőügye Tóth Lőrincz kir. kúriai biró által előadatott, figyelemreméltó elvi jelentőségű határozat jött létre. Az említett lap nem lévén oly időszaki lap , melynek tartalma politikai tárgyak körül forog, hanem társadalmi s közgazdasági és helybeli érdekekkel fglalatoskodó hetilap, annak kiadó tulajdonosnője nem tette le a sajtótörvény IIIdik fejezetében előírt 5000 frtnyi óvadékot. Minthogy a törvény 31-dik §-a szerint az, a ki a törvény említett feltételének teljesítése nélkül politikai czikkeket tartalmazó lapot ad ki, egy évi fogságig s 500 forintig terjedhető büntetéssel sújtandó : a nyitrai kir. ügyészség, mely a nevezett lapban véleménye szerint politikai természetű czikkeket talált, bűnvádi feljelentést tett Neugebauer Anna, mint kiadótulajdonos élén. A megrémült asszony arra hivatkozva, hogy ő a lap tartalmát nem is ismeri s a felette, váljon az abba felvett czikkek politikai természetűek, véleménnyel nem is bírhat, a szerkesztőjére hivatkozott, ki a lapot több év óta ugyanazon szellemben vezeti. — A nyitrai törvényszék a királyi ügyészszel egy véleményben volt, s a lapban felvett némely czikkeket , például a zsidó-emanczipáczióról, a nemzeti egyenjogúságról, s a nyitravárosi közgyűlések határozatainak bírálással kisért ismertetését, természetű közleményeknek ítélte s a politikai biadótulajdonosnőt, bár a rendkívüli enyhítő körülmények tekintetbe vételével, csak igen csekély, úgymint 10 frt pénzbírságból álló büntetéssel sújtotta, a lapra nézve, mely időközben ó adók • tál elláttatott, politikai lappá változott, intézkedés szüksége fenn nem forogván. Neugebauer Anna valamint a büntetést csekélylő kir. ügyész is ezen ítélet ellen a kir. táblára felebbezett. — A kir. tábla a nyitrai törvényszék neheztelt ítéletét, valamint az annak alapjául szolgáló vád alá is vezéri határozatot megsemmisitette, s Neugebauer Anna ellen a további eljárást beszüntette, mert, nézete szerint, a sajtótörvény (1848: 18 tvezikk.) nemcsak a nyomtatvány utján elkövetett s a büntető törvény által tiltott tettek és vétségekre nézve, hanem az azon büntörvény 30 dik § ában körülírt sajtó, rendőri vétségekre nézve is — milyen a fennforgó — a fokozatos felelősség elvét állapította meg, ami kitetszik az idézett 30 ik § us 3 ik pontjából, valamint, annak 33 ik §-ából, összeköttetésben a 13-ik § sal, de követeli ezt a sajtótörvény által megállapított felelősségi rendszer is, mely szrint elsősorban a szerző, azután a szerkesztő csak azután a kiadó, és végre nyomtató felelős. E szerint tehát Neugebauer a Anna, mint kiadó, a felelősség szem előtt tartandó sorrendje szerint, csak akkor vonathassák felelősségre, ha előzője, a szerkesztő ellen ítélet nem volna hozható; miután azonban jelen esetben a lap felelős szerkesztője ismert személy, a felelősség azt terheli s Neugebauer Annát vizsgálat alá fogúi s elítélni nem lehet. — A. m. kir. kúria más véleményben volt s a kir. tábla végzését megsemmisítvén , a táblát arra utasította, hogy a perben, a közbetett felebbezés folytán, érdemleges ítéletet hozzon. Mert az ajtótörvény 31-ik §a határozottan a kiadót jeléli ki a törvényben elősorolt feltételek betöltése nélkül kiadott időszaki lap közzétételére kimért büntetés tekintetében felelősnek, s a törvény szerint a szerző vagy szerkesztő a kiadó mellett csak együtt jól állónak tekintetik, mely mellékkötelezettsége a szerzőnek vagy szerkesztőnek csak úgy képzelhető, ha e kötelezettség elsősorban a kiadót, vagy tulajdonost terhli; s minthogy a sajtótörvény 30—31. § aiban szabályozott sajtórendőri kihágások, s a sajtó útján elkövetett, ugyanazon törvény tett fejezetében foglalt, s a büntető törvény szerint elbírálandó sajtóvétségek nem egy természetűek, &?, nem rendőri kihágásokra vonatkozó felelősségi s , iratot a 13 ik s 33-ik usokban felállított sorosatugyan azonositni nem lehet. ■— Azon érdekes kérdés eldöntését, mely az említett ügynek érdemén képezi, hogy *• i- más érteleimben s kiterjedésben kell venni a lapokban , ,ikkek politikai jellegét s termeszek» V cj.uttü. elhalasztatott, mig e tekintetben a kir. ábli ítéletet hoz. Ha társadalmi s nemzetgazdasági helyi lapokban, a nyelv, nemzetiség, zsidóság stb. kérdéseiről szólani épen nem szabad, s ha, &?, a ki e társadalmi kérdéseket bármi oldalról s. ., Esteti, vagy a helybeli hatósági gyűlések és sas /mélyek eljárásait bírálva ismerteti, azonnaal a törvény szigorú büntetésének s a rendőri iratainak üldözésének teszi ki magát, úgy a sajtószabadság igen szűk korlátok közt fog mozogni, s ily szűkkeblű felfogás mellett alig volna nemzetgazdasági, vagy társas életi lap, mely a büntetést kikerülhetné, sőt a divatlapoknak is meggyűlne olykor a bajuk. — Az Abeles-pörben, a lapunkban már közölt esküdtszéki verdikt kimondása van a törvényszék következő ítéletét hirdette ki. Abelesz Lipót gyanús áruk megvétele által elkövetett kihágás vádja alól felmentetett, s ennélfogva nem tartozik a perköltséget megfizetni. Haberl-t hasonlóképen felmentették a lopásban való részesség vádja alól, ellenben Polák Ábrahámot a törvényszék lopásban bün önek mondja ki, s öt évi súlyos börtönre, mely negyedévenkint egy napi böjttel lesz siyosbitva — ítélte, hasonló büntetést szabott ki törvényszék Pichler Károlyra, akit a lopása bűntettében marasztaltak el. Mindkét vádlott ezenkívül tartozik a szolenaui és schönaui gyapotgyáraknak 47.089 frtot egyetemlegesen megfizetni, egyúttal a perköltségeket is megtéríteni kötelesek. A késedelmmi kamatokat illető követelésekkel a magánérdekelteket polgári perre utasították. Eszleuer Mihályt lopásban való részesség miatt négy havi súlyos börtönre ítélték. a Sajtóper visszavonása. A Finblich Antal kolozsvári lakos által Giergl Itván kártyagyártó és Gombos Gyula„Budapest“ ellen indított sajtópört visszavonta s igy a tárgyalás nem fog megtartatni. Gyászravat Longfellow Henry Wasworth, a hírneves amerikai költő meghalt New Yorkban. Ameika legkiválóbb s leghatározottabb költői egyénisége szállt vele sirba. A hol művelt ember van, hol a költő lángesze hódit, oda mindenüvé eljutott Longfellow híre. Magyarra is számos művét fordították le. Született 1807 ben, február 27-ikén Porislandban, Maine államban, tanult Bordoin Collegében Brunezwickban, hol 1825 ben promotéltatott. Már tanuló korában néhány költeményt irt az „United States Literary Gazette“-be, mely oly ismertté tette nevét és oly tekintélyt kölcsönzött, hogy 1826 ban ifjúsága daczára a Bowdoin Collegében tanári állást ajánltak neki. Mielőtt azonban ezt elfogadta volna, nagy utazásra indult Franczia, Olasz, Spanyol, Angol, Németországban és Dániában. 1829-ben tért vissza Amerikába, hol egész buzgalommal kezdett új hivatásához. Több költeményt fordított spanyolból, 1835 ben közzétette ».z „Ontre