Egyetértés, 1884. december (18. évfolyam, 331-359. szám)
1884-12-21 / 350. szám
»külső váczi-uti telepet a gyár-utczai irodával összekötő telefonvezetésre, az összekötő vasúti híd világítása czéljából lerakott légszeszcsövek átfektetésére és a VIII. ker. Csokonai u. légszezvitágitására, a kőbányai gőztéglagyár, X. ker. óhegyi agyagbányájának vizmentesitésére, a m. kir. államvasut kőbánya úti főműhelytelkének csatornázására és az I. ker. Karthausi völgyben vízvezetéki csefektetésre vonatkozó tervek ellen észrevétel fenn nem forog. Elintézést nyert Deutsch Bernát, Bauer Ferencz, Csonka Simon és Kéler Napoleon felfedve módja is. Kéler Napóleonnak VI Vörösmarty u. 3312— 13/c és 3312—13—/d sz. telkén kétemeletes lakház építésére az engedély meg nem adatik, mivel az utczai szárny alatt pilozelikusok terveztetnek s mivel ezek érdekében az udvar oly mélyen hagyatik, hogy árvíz, felhőszakadás vagy záporeső alkalmával az elöntés veszélyétől lehet tartani. Ellenben megadatik az építési engedély Gróf Fer néznék 111. ker. kisczelli ut 8. a. háztető helyreállításra. A magyar királyi államvasutak üzletvezetősége IX. kerület egy külön álló iroda ép tő ére. Basel Salamon Vill. kerület Mária Teréia tér 6211—II. sz. a. fekvő telkén egy földszintes toldalékra Deutsch Bernátnak r. k. váczi-ut 58/48. sz. a. egy földszinti toldalék, épitésére. — Egyházi Ágostonnak Vll. ker. csömöri ut 4353/18. sz. a. egy físfdsz. műhely építésére. — Fried Józsefnek X. ker. bánya-téri 8452/3. sz. a. egyemeletes bérhazra. — Haggenmacher Henriknek Vill. ker. ősz-uteza 13/5399. sz. a. jégverem-átalakításra. — Hauberl Jánosnak a II. ker. kapá*-ut 59. és ország-ut 4. sz. a. némi átalakításokra. — Konta és Haszmann, V. ker. váczi ut 1390. sz. n. munkásház kibővítésére. — Nicholson W. Fülöp VI. ker. váczi ut 2930/34. sz. a. ideiglenes szírt építésére. — Orova Jónás ill. ker. Lajosutcza 162—164. sz. a. némi átalakításokra. — Fóliák Mórnak Vill. ker. József-utcza 6158—6159. sz. a. földszintes ház építésére. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A csángó magyar egyesület igazgató-választmánya ma d. u. 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak : Apponyi Albert gróf, Prónay Dezső báró, Kerkápoly Károly, Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly, Rácosi Jenő, Királyi Fál, László Mihály. Somssich Pál elnök bejelenti, hogy a pénztárnoki állás rendezése most már elodáhatlanul szükséges. Addig is, míg erre alkalmas embert találnak, ő fogja átvenni az iratokat. A számvizsgáló-bizottságot pedig föl kell hívni, hogy az irományokat vizsgálják át. Jelenti továbbá Somssich, hogy ő és Kerkápoly a nemzethez intézendő felhívás ügyében ott voltak Jókai Mórnál, aki arra készséggel vállalkozótt, s a felhívás elkészültét az ünnepek utánra helyezte kilátásba. Felhatalmazást kapott még az elnök arra, hogy a Bukovinában levő magyar telepek javára megszavazott 900 frtot az erdélyi ref. misszió felügyelő bizottságának felhasználás végett már most utalványozhassa. Apponyi Albert gróf, ki a bizottság utóbbi ülésein egyéb elfoglaltságai miatt nem vehetett részt, kérdést intézett az iránt, hogy a gyoroki csángó teleprész helyzetéről volt-e szó a bizottságban. Somssich Pál válaszolt a kérdésre, kijelentvén, hogy a bizottság nem foglalkozott ez üggyel, mert a kormány, a megye, a püspök és a közönség azonnal segítettek a gyoroki csángókon, úgy hogy a pillanatnyi szükségen segítve van. Ő elnöki jogánál fogva már küldeni akart 200 frtot, de a nagy szükséget az említett adományok akkorra már megszüntették. Apponyi gróf a felvilágosítást köszönettel fogadván, az elnök boldog újévet kívánt a tagoknak s berekesztette az ülést. — cisztornázás. A nemzeti csarnok helyiségében ma esti hét órakor nagy és előkelő közönségnek nyújtott érdekes látnivalót a disztornázás, melyet a nemzeti tornaegylet tagjai a tornatanítói nyugdíjalap javára rendeztek. A nézők között láttuk József főherczeg két fiát László és József főherczegeket, kik br. Nyáry és Holdházy apát kíséretében jelentek meg. Ott volt Jókai Mór is, ki sokat, beszélgetett az ifjú főherczegekkel A disztornázás programmja úgy volt összeállítva, hogy teljes bemutatóul szolgált a tornászok ügyességének és edzettségének. Mintegy százház tornász vonult fel katonai pontossággal végezve a fordulatokat és menet gyakorlatokat. Ezután a szergyakorlatokhoz láttak hat csoportban s a korláton, lovon, gyűműhintán, bakon és mászó póznán az érdekes és nehéz gyakorlatokat mutatták be Cherolly János, Szarka Manó, Maurer János, Karapós Lajos, Porzsolt Lajos és Keresztessy Sándor előtornászok vezetése alatt. Az osztálytornázásban huszonnégy középiskolai tanuló ügyessége tűnt fel. A verseny magasugrásban az első díjat Kallinger Mihály, a másodikat pedig Földváry Tibor nyerte meg, a versenybirkózásban kemény tusa után Weiszenstein N. lett győztes. A közönség sűrű éljenzéssel tüntette ki az ügyes tornászokat. Végül Hegedűs Sándor az egylet elnöke oszta ki a versenydíjakat. A m. tiul. akadémia e hó 22-én hétfőn délután 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Than Károly r. t. emlékbeszéde Saint-Claire Deville kültag fölött. 2. Az osztályok és bizottságok 1885. évi költségvetései. — Az összes ülést zárt ülés követi. — Karácsonyfa-ünnepek. Az óvsz. kisdedóvó egyesület kedden, decz. 23-án d. u. 4 órakor, képezdéj’e helyiségében (VII. ker. szegényház-tér 7. sz.) tartja szokott karácsonyfa-ünnepélyét. — A magyar gazdasszonyok orsz. egylete Damjanich utczai leányárvaházában deczember hó 24-én d. u. 3-kor a szülőktől megfosztott szegény árvák megörvendeztetésére karácsonyfaünnepélyt rendez. — A budapesti könyvnyomdászok és betűöntők dalköre e hó 25-én a vízivárosi Fáczán helyiségeiben karácsonyi ünnepélyt rendez. — A rákosfalvi kath. templom építési alapra gyűjtő bizottság az általa megindított gyűjtés eredményéről számadását elkészíteni óhajtván , kéri a még künn levő gyüjtöiveknek — bár üresen is — a bizottsághoz (külső dob uteza 7. sz.) ez évi decz. 31-ig leendő visszaküldését. "ÉRTÉS. VASARNAP, DECZEMBER Csak aziln "és^tSHMR midőn további lázongás czéljára adtt újabb jelnek vádkövetkezményeié nem lettek. A lázadás büntette pedg nem csak azokat terheli, akik az alsóbb bírói ítéletekben sújtottak, hanem terheli mindazokat, akik a csoportosulásban részt vettek, s a hatóságnak, a szétoszlásra irányzott felhívása után is a csoportján,maradtak, mert 8 btk, IV-ik fejezete a «csoportra»:%átok!papitotta meg a lázadás büntetését s i*y a csopürtfi^r fpvát’egyének mind* nyáján, mint a lázadás ténydőT va)ÍW.itfk%ővetkezményeiért felelősek, már pedig az alsóbb vaiMságok által a lázadás alól felmentett Dömötör, Buzsáki és Turbékire nézve bizonyítva van, hogy a Rózsa-korcsmából kimenve, a csoportban részt vettek. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül vétetett Kálmánczyra nézve, hogy kiválóbb szeptért vitt, Liszkovárira nézve már rovott előélete, Turbéki és Bucsákira nézve az elkövetett lopás és így fentorgó bűnhalmazat; ez utóbbiakra nézve enyhítő körülményül tételeit ifjú koruk, valamennyi vádlottra nézve pedig az, hogy egy nyilvánosan folytatott s tásadalmunk egyik nemzetiségét s hitfelekezetét súlyos vádakkal terhelő mozgalom izgatólag hatott a műveletlenebb tömegek szenvedélyeire s igy a vádlottak is egy nagyobb rétegekben felzavart közhangulat befolyása alatt követték el rendzavaró féktelenkedéseiket. — Mme Clovis Hugues ellen a párisi vádhatóság előre megfontolt szándékkal véghezvitt emberölés, vagyis a mi büntető törvénykönyvünk szerint gyilkosság miatt emel vádat. A per a januáriusi első szesszió alatt kerül az esküdtszék elé. — Orosz eikkasztók. Moszkvából távirják mai kelettel. A skopini községi banknál előfordult szabálytalanságok miatt indított perben az esküdtszék vétkesnek nyilvánított 21 vádlottat, köztük Bykow bankigazgatót. A vádlottak közül ötöt felmentettek. Az ügyész Bykow bankigazgatóra nézve azt az indítványt tette, hogy Szibéria valamely kevésbbé távol eső vidékére száműzessék. A többi vádlottra ré zint száműzetést, részint pedig fegyházbüntetést kért. Az ítélet kihirdetését deczember 24 ikére halasztotta a törvényszék. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Fegyelmi ügy. A kir. kúria kisebb fegyelmi tanácsa ma délelőtt tárgyalta Majtényi Sándor szeniczi kir. járásbiró ügyét, kit hét rendbeli fegyelmi réteg, bélyegek és letéti összegek helytelen kezelése miatt 500 frt pénzbírságra ítélt. — A szigetvári ssifidhejsza a kúria előtt. A m. kir. kúria IV. büntető tanácsa Tóth Lőrincz elnöklete és Dózsa Dániel bíró előadása mellett e hó 16-án ítélt a szigetvári ismeretes zsidóhajszának lázadással vádolt részesei ügyében. A fővádlottak, kiket az alsóbb bíróságok lázadás bűntettében mondtak ki bűnösöknek, Kálmánczi Albert , szigetvári borbélylegény, a mozgalom fővezetője, s Liszkovári János, üganottani csizmadia, továbbá Dömötör György molnár, Fehér József henteslegény voltak; a többi vádlottakat az alsóbb biróságok a lázadás bűne alól felmentenék, s csak még Turbók István, Duzsáki Imre s Komdanesz Ji^zef csizmadialegényeket, kik a boltok feltörése alkalmával némely apróbb tárgyakat eltulajdonítottak, marasztalták el lopás vétségében. Az egy pár száz főre menő lázongó tömeg többi vádolt tagjaira nézve a kellő bizonyíték hiányozván, ezek teljesen felmentettek, a legnagyobb résznek neve sem lévén tisztába hozható, vád alá sem voltak helyezhetők. A m. kir. kúria az alsóbb bíróságok által kiszabott büntetéseket részint szigorította, s a csak lopás vétségében marasztalt Turbékit és Buzsákit is lázadás bűntettében mondta ki bűnösöknek, s Kálmánczi Albert első r. vádlottat, az alsóbb bíróságok ítéletével egyezőleg, 3 évi fegyházra ítélte; Liszkovári János büntetését két évről két és félévi fegyházra emelte, s mindegyikre nézve a büntetésből 10 hónapot a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetni rendelte; Dömötör Györgyöt, valamint Turbékit és Buzsákit, a mégmegállapított lopási vétségen felül a lázadás bűntettében is bűnösöknek mondván Id. Dömötört és Buzsákit egy évi, Turbékit nyolcz havi börtönre ítélte, az utóbbiakra a 92. §-t (rendkívüli enyhítő körülményeket) alkalmazván, Fehér Józsefre nézve az ítélethozást függőben tartotta. A minősítésre nézve érdekes vita volt a felett, váljon a lázadás büntette, melyet csak fegyverrel lehet elkövetni, alkalmazandó-e a jelen esetben, midőn a tömeg felfegyverkezve nem volt s az egész mozgalom, mely közben ajtók, ablakok betörettek, bútorok szétromboltattak, boltiáruk szétszórattak ugyan, de sem emberek megtámadása és sértése, sem rablás nem történt, inkább csak demonstráczió színét viselte? A m. k. kúria helybenhagyta az alsóbb bíróságok eziránti véleményét, mert a btk. IV-ik fejezetében foglalt lázadás büntettét az a cselekmény képezi, mely egyes társadalmi osztályok, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen irányzott támadás által, a társadalmi rend megzavarására irányul, s e czélból a csoportosuló tömeg fegyvert ragad. A vádlottak botok, dorongok s egyéb romboló eszközökkel ellátva, megrohanták az izraeliták lakásait Szigetváron, s huzamos időn át folytatott rendzavarással, ablakokat, ajtókat összerongásik, egyes üzleti helyiségekbe behatolva elkövetett rombolásokkal jelentékeny kárt okoztak, sőt a közrend megzavarására irányzott szándékukkal még akkor sem hagytak fel, midőn a hatóság által szétoszlásra felhivattak, de sőt a lázadó tömeg még akkor is vakmerően ellenszegülve együtt maradt, midőn vak lövéssel a fenyegető jel két ízben megadatott, s csak akkor kezdett oszolni, midőn az éles lövésre egy ember elesett s többen megsebesültek és ekkor sem békésen oszlott el, de még nagyobb izgalom előidézése s a lázadás általánositása czéljábol. félre kezdték verni a harangokat és Szterényi Bertalan sajtópöre. Az antiszemita Újpest szerkesztőjének, Szterényi Bertalan czipésznek sajtópörét, mely dr. Sárkány József IV—X. kerületi aljárásbíró följelentésére indíttatott meg, ma délelőtt tárgyalták a budapesti esküdtszék előtt, belépti jegyek kiosztása mellett. A vádlott, kit hatóság elleni erőszak miatt a vizsgálati fogsága kissé megviselt, védő nélkül jelent meg. A vádat Sárkány József ma ánpanaszos és Bal os János kir. alügyész képviselte. A sajtóbiróság elnöke Kriszt; szavazóbirák Thold és Brinkmann; jegyző Krenedics. Az esküdtszék következőleg alakult meg: Bernscski Antal, Pécsy Ferencz, Jungfer Gyula, Kovács Ödön, Kleinlein Károly, dr. Vaskovics János, dr Romy Béla, ifj. Biszkura Endre, Kauser Gyula, Rauscher János, Lukovics József, dr. Melichár Kálmán. Póttagok: Lindtner Imre és Komlóssy László. A vádlott által visszavetett esküdtek : Dr. Dalnoki Béla, dr. Kelemen Gyula, Heinrich Ferencz, Püspöki Emil, Wilke Gottfrid, Eisele József, Weiszenfeld Jakab, Gold József, Reinisch Henrik, dr. Csengery Loránd, Eberling Antal, Dezsényi József. Az ügyész nem gyakorolta visszavetési jogát. Szterényi Bertalan az általános kérdésekre előadja, hogy 29 éves éves, r. kath., somogyi születésű, lapszerkesztő. Mindenekelőtt felolvassák a lapunk tegnapi számában közölt vádlevelet, mely Szterényi ellenében rágalmazást és becsületsértést állapított meg. Az Újpest ez évi 7. számában megjelent inkriminált czikkben Szterényi erős támadást intéz Sárkány albíró ellen, azt állítva róla, hogy egy keritet pénzért fölmentett. Szterényi, ki a szerzőséget elvállalja, kéri felolvasni Sárkány bírónak egy becsületsértési pörben hozott ítéletét, melyet «hat akasztófára való gonosz zsidó» eszközölt ki ellene «Polonyi zsidó fiskális» közbejöttével. Kéri továbbá az ez ügyben benyújtott fellebbezésének felolvasását. Bakos ügyész: Semmi ellen nincs kifogásom, csak az esküdteket sajnálom, hogy szorosan ide sem tartozó dolgokat kell végighallgatniuk. Ezután meghireltetik a vádlott kérelmére beidézett 8 tanú. Horváth Mihály újpesti kovácstól azt kérdezi Szterényi, hallotta-e az említett becsületsértési per tárgyalása alkalmával Sárkány bíró amaz állítását, hogy ez ügybe belejátszik Szterényi keze, de ő az újpesti antiszemita zavargások felét, az Újpest szerkesztőjét el fogja hallgattatni. A tanú egyáltalában semmit sem tud erről. Bakos ügyész : Tud ön valamit arról, hogy Sárkány biró pénzért szolgáltatott igazságot. A tanú: Nem tudok. Következik Friedmann József, r. kath. vendéglős, Szterényi keresztapjának kihallgatása. Bakos ügyész: Én az igazságot keresem, hogy lehet ön keresztapja a vádlottnak, holott egykorúak ? A tanú: Augusztus havában kereszteltem még, mikor kilépett az izraelita vallásból. Bakos: Az már más. Szterényi: Hallotta a tanú, hogy Sárkány bíró engem többször rendreutasított és megbírságolással fenyegetett. A tanú: A biró azt mondta a vádlottnak, hogy ha még oly nyilatkozatokat tesz, levezetteti őt, Polonyit ellenben nem intette meg. Sárkány biró: Egyszer megintettem. Szterényi: Nem igaz. Bakos ügyész: Tud arról valamit a tanú, hogy Sárkány biró megvesztegethető és csak pénzért szolgáltat igazságot. A tanú: Nem. Medveczky János földmives jelen volt ama tárgyalásnál, mikor Sárkány biró elitélte Szterényit. A rendreutasításokra nem igen ügyelt, mert «csak azon bámészkodott, mint hultak-pirultak az ott levő urak.» Az elnök: Tud arról, hogy Sárkány bíró pénzzel megvesztegethető. A tanú : Erről, uram, semmit sem tudok. Papp Dezső joghallgató szintén jelen volt a tárgyaláson, mint hallgató. Szterényi illetlenül viselte magát, mire a bíró rendreutasitotta. Pulonyi kissé személyeskedett. Arról nincs tudomása a tanúnak, hogy Sárkány biró megvesztegethető. Schiffer Sánd. izr. táncztanitótól kérdi Szterényi: Azt a péklegényt, aki késsel be akart törni lakásomra, megidéztette-e Sárkány biró az én kívánságomra ? A tanú: Nem láttam ott. Szterényi: Mit mondott önnek a biró, mikor tanuzási költségeit kérte felszámítani. A tanú: A biró ur, tetszik tudni kérem tek. törvényszék, azt mondta, hogy kérjem a dijat attól, a kinek részére tanúságot tettem. — A biró megvesztegethetőségéről a tanúnak nincs tudomása. Keies Istvánnénak tudomása van arról, hogy Szterényi a péklegényt, Morgenstern sakter fiát megidéztetni kérte. A következő tanú : Deutsch Ignácz könyvelő. Szterényi : Hallotta a tanú, hogy Stern Móricz engem az utczán megsértett ? Az elnök : Talán nem is tartozik ez ide. Szterényi : De nagyon is ide tartozik. Az elnök: Megjegyzem, tartsa magát a vádlevél kitételeihez. Szterényi tovább polemizál az elnökkel, a tárgyalás körébe nem tartozó dolgokat hozza föl és azt követelte, hogy a tanút kérdezzék meg az iránt, váljon Stern csak becsületsértéssel, vagy rágalmazással is illette őt. Bakos ügyész : A vádlott nagyon ragaszkodik előterjesztéséhez és ha ily csekélységgel boldoggá lehet őt tenni, ne fosszuk meg tőle, különben holnap még azt találná kiírni az Újpestbe, hogy a sajtóbíróság és az ügyészség is meg van vesztegetve. Szterényi (izgatottan): Sajnos, hogy én itt a törvényszék börtönében egy hó óta ártatlanul le vagyok tartóztatva és az ügyész ur kegyelméből még talán tovább is itt kell maradnom. Fájdalom, ennélfogva most nem irhatok, de él még a magyarok istene és eljő az idő, mikor újra tollat ragadhatok. Engem az ügyész úr ne tegyen boldoggá, szerencsétlenné tett már úgyis, amint azt védőbeszédemben igazolni fogom. A bíróság elrendelte a tanú kihallgatását, ki előadja, hogy Szterényit Stern tényleg rágalmazta, fenyegette «du getaufter jud, csavargó» stb. kifejezésekkel illette és Sárkány biró ezt nem akarta jegyzőkönyvbe venni! A biró megvesztegethetőségéről nincs tudomása. Pritsch Jozefa hallotta, hogy Stern azt mondta Szterényinek «t . . vés.» Ezzel a tanúkihallgatás véget ért. . . Tíz pereznyi szünet után Bakos ügyész előterjeszti a vádat. «Nehéz probelema előtt állok — úgymond — ha kutatom az indokot, mely a vádlottat e czikk megírására vezethette. Hivatkozik a nemzet nagy költőjének Bolond Istók czimü művére, melyben a jó módú Istók gazda tolvajlása van kimagyarázva, hogy rászületett a zsiványságra. A vádlott is született rágalmazó, máskép támadásai nem volnának megérthetők Az esküdtek lesznek hivatva arra, hogy a vádlottat a rágalmazás útjáról létérítsék, hogy tisztes foglalkozáshoz a czipészethez lásson, mint akkor télié, n felött zsurnalisztává vált. Rettentő dolog valakire hirlapilag oly tényt ráfogni, mely 5—10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Voltak esetek midőn a rágalmazó ahhoz hasonló büntetésben részesült, mint a minőt a rágamazott kapott. Itt is megérdemelné a vádlott a hasonló büntetést alaptalan, agyafúrt támadásáért. A tanuk vallomására kiterjeszkedni majdnem időrablás volna. Már puszta rendreutasításból aztaarja a vádlott kihozni, hogy Sárkány bíró megvesztegnye lelt. Ez a megtestesült képtelenség. A vádlott két tanút állított minek bebizonyítására, hogy a bíró csak becsületértésért ítélte el Sternt, holott az őt rágalmazta is Hogy valakit csavargónak, vagy t. ..... snek neveznek, ez csak becsületsértést képezhet, minélfogva a bíró teljesen korrekte járt el. Vagy ágalmazás az, ha valakinek azt mondják : «kikeresztelkedett zsidó ?• Hivatkozik az ügyész a Moskovitz-Bajkov ügyre és kéri az esküdteket, hogy a megtámadott hevületet állítsák helyre. Szterényi Bertalan: Gyöngének érzem magamat a védekezésre a közvádló által hangoztatott rettenetes váddal szemben. Az ügyész kerüli, mint macska a forró ását, ama körülményeket, melyek az inkriminált közlemény igazolására szolgálnak. Szememre hányják, hogy etettem azt a vallást, mely magában foglal minden jelemtelenséget és bűnt . . . Az elnök: Nem engedhetek egy törvényesen bevett vallást ócsárolni. A vádlott: A közvádló Bolond Istókkal hoz engem kapcsolatba és született rágalmazónak nevez. Ha én született rágalmazó vagyok, a közvádló az igazságnak ízületett elnyomója. Én a rágalmazást a legaljasabb cselekedetnek tekintem. Ha nem sikerül kimutatnom, tiszait esküdt uraim, az ellenem szórt vádak alaptalanságát, akkor ítéljenek el könyörtelenül. Mikor engem a «tehetséges és erélyes» bíró pénzbírságra ítélt, nem rágalmaztam őt, csak fölebbeztem Ítélete ellen, mely emberi tévedés eredménye lehetett. Midőn azonban a hat zsidó, kiktől Újpest rózsás kertjét meg akarom menteni, jött a tárgyalásra, tőlük nem kérdezősködött előéletük után, míg reám, mint felperesre, rásütötte a rovott előélet bélyegét. A zsidók ... Az elnök: Ismételve figyelmeztetem, ne tüntessen felekezetek ellen. A vádlott: Nem akarom magamat asszimilálni velük (Derültség). Mellőzte a közvádló a tanuk ama vallomását, hogy Sárkány bíró nem idézte be kérelmem daczára azt az egyént, ki veszélyes fenyegetést követett el velem szemben. Nem készültem védelemre, mert nem tudtam, hogy Bakos lesz a közvádló, hanem egy oly lelkiismeretes ember, ki belátva a fenforgó tévedést, ezt fogja mondani az esküdteknek : Mentsétek föl a vádlottat (Derültség.) Hiába pisszegnek a hallgatóságban levő zsurnaliszták, én az igazságszolgáltatás szerencsétlen áldozata vagyok. Mivel egy zsidó kufárok kezébe esett 14 éves lányt ki akartam szabadítani, már egy hónapja itt fetrengek Fortuna falai közt. Többet akarok mondani. Engem meg akartak gyilkolni és gyilkosaim egyike itt van a hallgatóságban. (Derültség.) Az elnök ismét rendreutasítja Szterényit. A vádlott: Született rágalmazónak neveztek, mert több százezerre menő sikkasztást fedeztem föl Újpesten, melyet zsidó polgártársaim .... Az eii : Ez nem függ össze a járásbiró ur ügyével. A vádlott : Majd össze fogom kötni. Beszél ezután a magyar igazságszolgáltatásról és felhozza, hogy a kisbirtokosok földhitelintézetének ügyét el akarják tusolni. (Derültség.) Az elnök: De lássa, mit avatkozik ön megint bele ebbe a dologba ? A vádlott: Jogom van magamat védeni, hiába szakít mind a félbe és mosolyog a nagyságos elnök úr. Áttér ezután a rendőrségi botrányokra. Az ügyészség Meranba küldi Thaisz Eleket, mert így kívánja ezt az igazságszolgáltatás. Fölemlíti a «Függetlenség» csángópörét, melyet egy «kölyök» feljelentésére indítottak meg. Mindezekből — úgymond — kiderül, mint teljesíti kötelességét az az ügyészség, mely azt mondja, hogy az igazság szolgálatában áll. Támadást intéz ezután a törvényszék ellen, mely letartóztatási végzését azzal indokolta, hogy a vádlott, ha szabadon bocsáttatnék, még nagyobb bűnt követhetne el.Ez arra a theoriára vezetne — úgymond, — hogy az egyszer becsukott tolvajt nem volna többé szabad kibocsátani, mert azután még nagyobb lopásokat követne el. Bakos ügyész visz mválaszában Don Quichotte szélmalomharczának nevezi Szterényi védekezését. Egy szerencsétlen, elvakult ember, ki azt képzeli, hogy az emberiség üdve tőle függ. Beszédével Csak megerősítette azt a véleményt, hogy született rágalmazó. Különben is az Újpest czimü lapban nemcsak Sárkány aljárásbiró van megtámadva, az van ott mondva a szolgabíróról, alispánról stb., hogy gazemberek ... A vádi.: (közbeszól.) Az is, be fogom bizonyítani. Az ügyész : A vádlott ama vádjára, hogy egyik vallásról a máskra való áttérését kigúnyolta, kijelenti, hogy a zsidó és keresztény vallás napelvei ugyanazok, ami a többit illeti, az csak sallang. Különben is itt nem a felekezetről, hanem a magánpanaszos ellen elkövetett becsületsértésről van szó. Kéri az egyhangú elitélést. Még néhány válasz és viszonválasz után az esküdtek visszavonultak határozathozatal végett. Nemsokára, dr. Vaskovics kihirdeti az esküdtszék határozat, mely szerint a vádlott 10 szóval 2 ellenében a rágalmazásban és becsületsértésben vétkesnek nyilváníttatott. Bakos ügyész a büntetés kimérésére nem akar befolyni, megelégszik azzal, hogy Sárkány albíró becsülete helyreállíttatott. Kívánja azonban, hogy az ítélet az Újpest legközelebbi számában nyomassák ki. Szterényi Bertalan megköszöni az ügyész jóindulatát és arra kéri a törvényszéket, hogy a pénzbírság mellőzésével Csupán fogságra ítéljék, mert ő szegény, «mint a templom egere.» A törvényszék Szterényi Bertalant 11 havi fogházra és 150 frt pénzbírságra ítélte, tekintettel arra, hogy elítélendő cselekvényében saját érzületét követte és támadásai csak jelentéktelen lapban láttak napvilágot. Az ítélet az Újpest legközelebbi számában közzéteendő. Az ítéletbe mindkét fél belenyugodott. A tárgyalásért, mely 3 óra után ért véget, elejétől fogva nagy számú közönség volt jelen. Felemlíthetjük még e helyütt, hogy az egész tárgyalás alatt az ügyészség épületében Bornemissza felügyelő vezetése alatt 10 lovasrendőr volt felállítva, mert híre járt, hogy az újpesti munkások tüntetést szándékoznak rendezni földijük mellett. A demonstráczióból azonban semmi sem lett. Ily óvatossági szempontokból követelték mindenkitől a beléptijegy felmutatását is, nehogy valamikép divergens elemek jussanak be a tárgyalóterembe. Beszélték azt is, hogy Újpesten az esetleges felmentés hírét mozsárlövésekkel készültek megünnepelni. A budapesti szobrász egyesület február 9-én, a polgári lövölde termeiben segélyalapja javára bohoczestélyt rendez. — Mulatság. Az alakulóban levő budapesti munkáscsaládház épitő egylet tagjainak ezeret elért létszáma alkalmából január 3-án (szombaton) a réti polgári lovéház helyiségeiben dal- és szavalati előadásokkal, tovább tánczvigalommal egybekötött ünnepélyt rendez. — A maros tordamegyei fiatalság január 17-én vármegye-bált rendez a M.-Vásárhelyen építendő színház javára, melyre eddig huszonkét ezer frt gyűlt össze. — A lévai kaszinó e hó 18-án tartotta a közönég részéről már a múltból oly előnyösen ismert felolvasási estélyeinek elsejét. Nagyszámú és igen szép társaság tölte meg a kazilló dittermét, hogy a beállott t < h sárion küszöbén már megjelenésével biztosítsa az estélyrendező bizottságot, mily előszeretettel ad találkát egymásnak a város és vidék intelligencziája a kaszinóban, hogy a szellemi élvezetet és kedves szórakozást nyújtó társas összejövetelekben részt vegyen. A fokozott várakozásnak teljes élvezetet nyújtott az estély műsora, melyben első helyen említendő Szulyovszky Kornélia kisasszony teljesen átérzett és igen szépen előadott szavalata, azután Koroda Mariska kisasszonynak művészi zongorajátéka úgy, hogy a társaság szűnni nem akaró tapssal fejezte ki köszönetét a szép előadásokért; a műsor befejező részlete volt Travnik Zsigmond ur felolvasása «a nőkről», érdekesen és élénken előadva. — Társas vacsora követte az előadást; a társaság derült hangulatban egész éjfélig maradt együtt. — A pécsi jogakadémia polgársága január 10-én a Hattyu-termek szín segélyző-egylete javára ur. Koharits Károlyné szül. Gzvetkovits Beatrix úrnő védnöksége alatt tartandó jogászbált rendez. A bizottság : Jobst Bem elnök, Koszits Ákos pénztáros, Kriegl Imre ellenőr, Vrulyák János jegyző, Borsitzky Imre, Goócs Antal, Huksch Lajos, Horváth Kálmán, Kietzar Lajos, Lösch Antal, Princz Jenő, Szabó Kálmán, Tukacs Fábián, Troli Ferencz, Závodnik Elek tagok. Az újvidéki polgári kaszinó, mely a magyar társasélet fejlesztésében valóságos misszót teljesít, derék elnöke Táki Tóth István buzgósága folytán szombaton fényesen sikerült piknikkel nyitotta meg ez idei mulatságainak sorozatát. — Jelen volt a magyar intelligenczia szine-java, nagyszámú hölgyközönséggel, kik jó zene mellett fesztelen jó kedvvel egész hajnalig mulattak. A négyeseket 30—40 pár tánczoltak még éjfél után is, a jelenlevők száma pedig meghaladta a százat. Őt láttuk — írja a tudósítónk — a város kedvelt főispánját Parcsetich Félixet nejével, Lobmayer törvényszéki elnököt szintén nejével, Bigsicsevics honvéd és Albrecht közös hadseregbeli őrnagyokat, Hoch József honvéd ezredorvost s a katonai és polgári tisztikar öreget illat. A hölgyek közül ott voltak: Arnold Sándorné, dr. Badics Ferenczné, Dimitrievitsné, dr. Höck Józsefné, Grossingerné, Kovácsicsné, Horváth Józsefné, Hallerné, Kuglerné, Papné, Belohorszkyné, Tóth Istvánná, Winklené, Weissenhalm Edéné stb. továbbá: Belohorszkyária, Dobruczky Gizella és Emilia, Hick Leona, _ Horváth Juliska (Budapestről), Herger Elvira, Hoffmann Olga, Grossinger Julcsa, Esztergomi Ilma, Josipovits Aranka, Szabó Ilka, Tóth Róza, Wenzel Jócsa, Winkle Mariska és Paula kisasszonyok. MULATSÁGOK. — A fővárosi iparoskörben ma este a szabadságszobor-alap javára tánczczal, hangversennyel egybekötött műkedvelői szinielőadás volt. A szinielőadást megelőzőleg a Czigányné nyitányát Lucsány Gyula tetszéssel játszotta zongorán. Ezt követte Tündérlac Magyarhonban népszínmű, melyben különösen kitűnt Ging Anna k. a. (Marosa), ki úgy játék, mint ének dolgában kiváló tehetséget árult el. A nőszereplők közt kitűntek még Nagy Róza és Péczeli Róza kisasszonyok, kik otthonosan érezték magukat a színpadon. Tetszettek Molnár József, ki hatással énekelt, továbbá Bereczky Imre, Megyery Ferencz, Dezső József, Pápai P. János és Bereczky Ferencz. Az előadás általában összevágó volt, ami jó részben Dezső József rendező érdeme. A népszínmű előadása után Elbert Imre szép zongorajátéka és Péczeli Róza csinos népdalai következtek. Az utolsó számot Grig Anna népdalai képezték. A közönség élénk tapsokkal tüntette ki. Ezután táncz következett. Az első négyest 40 pár tánczolta. Jelen voltak : Streck Kalicza, Roth Kornél, Deutsch Jeanette, Müller Anna, Keller Hermin, Kovács Mariska, Finaly Róza, Streck Jolán, Borbélyi Karolin és Katalin, Schubers Frigyesné Posch Karolina, Ging Anna, Péczeli Róza, Nagy Róza, Kovács Mariska, Rivischis Sarolta, Neumann Celma stb. A mulatság igen vidám hangulat mellett folyt le. Az athletabál tisztikara következőleg alakult meg : elnök Teleky József gróf, alelnökök Abonyi Emil, Banily György báró, pénztáros Aichnar Albert, elenőr Streumann Gyula, jegyzők Rath Albert, Szokulay Kornél. A bizottság 70 tagból alakult meg. A bálbizottság irodája már megnyílt a Budapest fogadóban (bécsi utcza és Kristóf tér sarkán) I. emelet 3., holnaponkint d. u. 4—6-ig vannak hivatalos órák. — A vasúti bál febr. 11-én lesz meg a vigadó termeiben. Pártolok: Hieronymi Károly, Tainay Lajos, Ivánka Imre, De Maistre vicomte, Fackh Károly vezérigazgatók. A rendezőbizottság elnöke : dr. Kiss János, (magyar államvasut), alelnökök: Seidl Ambrus, (kassaoderbergi vasut), Daxner Andor, (osztr. magy. államvasút), báró Stockinger János, (magy. államvasut). A bál háziassszonya a legmagasabb köröshöz tartozó úrnő lesz. A pesti izr. nőegylet bálját január 10-én tartja meg a vigadó nagytermében. A jótékonyczélu estély a farsang egyik legfényesebb mulatsága lesz. A lady patronesse tisztjét Bischitz Dávidné vállalta el, a rendes bizottság pedig következőleg alakult meg: Dr. Bamberger Béláné, Deutsch Lajosné, Hirsch Jakabné, Hohtscher B. Lipótné, megyeri Kiadsz Izidorné, dr. Neumann Antalné, Schwarz Sándorné, Strasser Izidorné, Weiszhut Alajosné. — Dr. Bullai Lajos, ifj. Bischutz Artúr, dr. Dalnoky Béla, dr. Darvai Eulöp, Egger Gyula, Fiscus Béla, dr. Gráner Ernő, Herzfeld Frigyes, Keszler József, dr. Rosenberg Gyula, Schwarz József, dr. Schwarz Kálmán, Strasser Rezső, dr. Visontai Soma, Weisz*manni Lajos. — A Budapest I. ker. tabáni népiskolai könyvtár j vára jan. lOen (szombaton) az I. keület-krisztinavárosi sörcsarnok termében zártkörű tánczestély lesz. — A szepesi bál bizottsága a bál háziasszonyául Juhos Gyuláné szül. Gassenheimer Eveline úrnőt nyerte meg, mig a védnökséget dr. Andalnizy László országgy. képviselő vállalta el. HÁZASSÁG. — Tornay Sándor korponai járásbirósági hivatalnok a napokban nőül vette Tito Miklós szentendrei kereskedő leányát. GYÁSZROVAT: Adorjánházi Molnár Gábor a koronás érdemkereszt tulajdonosa, okleve és mérnök, a cs. kir. dunagőzhajózási társaság nyugalmazott felügyelője e hó 19-én, életének 67-ik és boldog házassága 34-ik évében hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Temetése holnap deczember 21-én, délután fél 3 órakor fog történni a IX. ker. pipa-utcza 6. sz. házból. A gyászjelentést a boldogult özvegye szül. Arkauer Mária asszony fia Adorjánházi Molnár Elemér szegedi kir. aljárásbiró és ennek neje Kocsi Horváth Amália, valamint Adorjánházi Molnár János szabad-battyáni esperes-plébános, mint az elhunyt bátyja adták ki a számos rokonság nevében. Barla Józsefné Osztián Veronika úrasszony e hó 17-én elhunyt. A boldogult az olvasó-nőegyletnek 1844. évi alakulásától kezdedig folytonosan részvényes tagja és az 1868. év óta buzgó és hiséges pénztárnoka volt. Az egyesület külön gyászlapon jelenté halálát . Rosmayer Ferencs, Tolna megyének egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb polgára szélütés következtében hirtelen meghalt. Az elhunyt 71 éves volt. Polgár Mihály török-szent-miklósi földbirtokos és hites ügyvéd e hónap 17-dikén elhunyt. Halála köztiszteletben álló nagy családot bontott gyászba, de egyúttal igaz részvétet keltett az egész környéken, melynek szegényei jótevőjüket tisztelték a boldogultban. Emlékét több nemes czélu alapítványa s egy nevét viselő iskola őrzi. Timetés 18-kán ment végbe a felekezeti különbség nélkül egybesereglett nagyszámú közönség részvéte mellett. A gyászdalokat a debreczeni főiskola énekkara adta elő. A Hivatalos lap decs. 20-iki számából. Kinevezés. Ő felsége a kassai székes káptalanban: Vandrácsek Károly székesegyházi főesperes és Szent- Miklósról czimzik mislyei prépostnak az őrkanonokságra, és Répaszky József ifjabb mesterkanonok és sóóvári czimzetes apátnak a székesegyházi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván; ugyanoda Dessewffy Sándor sárospataki plébánost s . szentkeresztről nevezett vértes-kereszturi czimzetes apátot idősb — s Pagács Ferencz hittudort, tiszt, kanonokot s lyczeumi hi tanárt ifjabb mesterkanonokká, Liszkay Ferencz forrói plébánost és aleperest, valamint Hattinger János töltszéki plébánost és alesperest pedig czimzetes kanonokká. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök, a. m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg, az aldunai VI. és Vll. öblözetben levő ármentesitett állami birtokuk betelepítésére kormánybiztosul Bornemissza Ádám országgyűlési képviselő. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter, Teszák Gyula postatisztet a temesvári postaigazgatósághoz fogalmazóvá. A m. kir. pénzügyminiszter, Gammel Alajos irodatisztet és Ferenczy István számgyakornokot végleges, Byely Aurél díjnokot ellenben ideiglenes III. oszt. illeték-kezelői számtisztekké. A budapesti kir. törvényszék elnöke, Fekete Gyula díjtalan joggyakornokot díjas joggyakornokká nevezte ki, iskolalátogatóit. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Baky István ügyvédet Csanakfalu, Ménfő és Kis-Barátffu községek; Szőcs Árpád ügyvédet Váralja, Szent-Marton, Écsfalu, Káptalan-Nyul és Nagy-Barátfalu községek; Nagy Lajos birtokost Asszonyfa, Ravazd, Táp és Táp-Szent-Miklós községek és Turján puszta.; Zsoldos Sándor mezőőrei, belv. hitv. evang. .lelkészt Pér község s Rétalap és Örkény puszták; Tóth István gönyöi esperes-plebánost Böny és Mező-Örs; Púder Rezső gyor-szab dhegyi plébánost Gönyő és Szent-Iván községek; Fridrich Károly számtartói Gyarmat, Tényő és Pátka községek; Matisz Károly kis-peczi ág. hitv. evang. lelkészt Gyumure és Szerecsen községek; Mocsári Jenő birtokost Tét, Szent- Kut, Kis- és Nagy-Móriczhida és Szemere községek s Szent-Pál puszta; Bors Pál gyarmati plébánost Csikvánd község Ö- és Uj-Majomsok és Ponyvád puszták; Pigmond Ferencz szinerei plebános Kuronczó, Gyirmot, Kis-Bubut és Mérges községek; Kovács Lajos gyomorés plébánost Fel-Pécz, Kis-P cu és Kajád községek ; Inász László kis-babuti ág. hitv. evang. lelkészt Rába-Szent-Mihály, Raba-Szt.-Miklós, Csécseny, Rába- Patona és Ikrény községek.; Nagy György konyi plébánost Kapi, Enese,Bizi és Rév községek; Takács Férncz réti ág. hitv. ev. lelészt Kóny, Bödöge, Sövényház és Fehértó községek ; Jérffy Ferencz birtokost Abda és Barcs községek; Koffer József abdai plébánost Öttevény és Ötevény-Siget községek; Cserhalmy Lajos z.molyi plébánost Bácsa, Kis-Bajcs, Nagy,Bajcs, Dunaszeg, Duna-Szt.-Pál, Segye, Vámos, Szabadi és Vének községek; Boüaniczky Ignácz révfalui esperesplébánost Z.moly, Ladomér, Ugor-Ujalu, Héuervár, Raró és Ásvány községek; Závory Elek fiatali helv. hitv. evang. lelkészt Medve, Bakony és Nyárad községek, és Zsemlye Péter birtokost Patas, Kulcsod, Gsihz- Radvány és Szap községek számára ideigl. iskola-látogatókká nevezte ki. Bévváltoztatás: Guttmann Márk kassai illetőségű ugyanottani lakos saj.át, valamint Klára és Sándor kiskorú gyermekei vezetéknevének «Gál»-ra, Pollak János kis-zombori illetúségü zsombolyai lakos vezetéknevének «Pata«vi»-ra, Veitman Lajos deési illetőségű Ugyanottani lakos vezetéknevének «Torok»-re, Pick Lipót budapesti illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Mór és Vilmos kiskorú gyermekei vezetéknevének «Peto»-re, Brudermann Samuel budapesti illetőségű ugyanottani lakos saját, «amint Rei, Biri, Katalin és Anna kiskoru gyermekei vezetéknevének «Bánti» ra kért átváltoztatása belügyminiszterium renüe,eitel megengedtetett. 1884 SAVIRATOK. Kolozsvár,decz. 20. (0. E.) Dr. Haller Károly polgármester magyar közművelődési egylet alakítása czéljábol deczember 27-kére értekezletet hivott egybe. Az eszmét annak idején Bartha Miklós országgyűlési képviselő pende tette meg, és Haller polmester most azt meg akarja valósítani. Z gráb, decz. 20. (0. É.) Zágráb város községtanácsa Vranyezán bárót a város díszpolgárává választotta ama érdemei elismeréséül, melyeket a város szépítése és a Strossmayer püspök tiszteletére remleett ünnepélyek körül szerzett. A városnak 1885 évi költségvetése a következő: összes szükséglet 525.553 frt, fedezete 492 532 frt, a hiány tehát 32.981 frt, mely 10 Vo-nyi községi pótadóval fog fedeztetni. A községtanács 3 tagú bizottságot küldött ki oly czélból, hogy a rugviczai hajózási csatorna ügyében javaslatokat terjesszen elő. A községtanács elhatározta, hogy a pénzügyminiszterhez kérvényt fog intézni az iránt, hogy az új építkezésekre nézve 16 évi adómentességet engedélyezzen. Kumicsics írónak, ki Varasdon tartománygyülési képviselővé választatott, de a kinek választását a tartománygyülés kifogásolta, mert Kuicsics nem birt honossági joggal, tegnap a sokáa03 dijak lefizetése mellett megadatott a zágrábi polgárjog. ■ Berlin, decz. 20. a nyugat-afrikai ügyben összehívott értekezlet hétfőn ülést tart. Berlin, decz. 20. Ma délután a császári palotában udvari ebéd volt, melyre az itt időző nagykövetek és nejeik, a katonai meghatalmazottak, Bismarck herczeg birodalmi kanczellár, Moltke tábornagy és Schleinitz a porosz királyi ház miniszterei voltak hivatalosak. Berlin, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Azt beszélik, hogy a birodalmi gyűlés feloszlatásának kérdésével az utolsó napokban mérvadó helyen komolyan foglalkoztak, de a kanczellár határozottan ellene nyilatkozott, mert a partviszonyok lényeges változását e rendszabálytól úgysem lehetne várni. H órm, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr.: Itteni mérvadó körökben határozottan állítják, hogy a nemzetközi afrikai társaságot legközelebb Oroszország, Ausztria-Magyarország és Olaszország is el fogja ismerni. Róma, decz. 20. A Stefáni ügynökség valótlannak nyilvánítja azon hírt, mintha a külügyminisztériumhoz megerősítése érkezett volna ama jelentésnek, hogy Bianchi tudományos utazó és társai meggyilkoltattak. Róma, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr.: Az egészségügyi konferenczia, melyet tudvalevőleg Mancini külügyminiszter kezdeményezett, két, legfölebb három hónap múlva ül össze Rómában. A másik nemzetközi konferenczia, melynek eszméje szintén Mancinitől eredt s,melynek czélja az, hogy a jogérvényes ítéleteket az államok kölcsönösen végrehajtsák, valamivel később, de szintén jövő tavasszal ül össze ugyanott. Róma, decz. 20. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) Oberdank emlékezetére irridentista egyetemi hallgatók emléktáblát falasztak be a szabadságharczban elesett hősök emléktáblái alá. A befalazás megtörténte után a rektorhoz mentek s értesítették őt a történtekről. Maurizi tanár kijelenti, hogy ez oly fait accomplie, amelyet ő önkényüleg meg nem változtathat, de a további teendők végett egybe fogja hívni az egyetemi tanácsot s annak határozatát fogja végrehajtani. A tanulók ezután Oberdank házát akarták megkoszorúzni. Az egyetem kapujában azonban rendőrbiztos állta utjukat s a szalag nélküli koszorúk vitelét is megtiltotta. A tüntető ifjak erre széttépték a koszorút s annak babérleveleit maguk között kiosztották. Amint a tüntetők szétoszolni vonakodtak, sőt inkább tüntető kiáltásokat hallattak, a szétoszlásra felhívó háromszori kürtjei után a rendőrség karhatalommal oszlatta szét a tömeget, mindamellett elfogatások nem történtek. A tüntetők bizottsága fekete szegélyű könyvecskét osztott szét, mely Oberdank s Carducci halálának leírását tartalmazza s felhívást intéz az ifjúsághoz az Oberdank emlék felállítására. Az egyetemi tanács az Oberdank emléktáblát el fogja távolítani. (N. Fi. Presse.) Paris, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Waddington ma Párisba érkezik. Faria, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Michel Lujza idegbajban szenved. Azt mondják, hogy állapota aggályos. Páris, decz. 20. A kamara mai ülésén a rendkívüli költségvetés kivételével az egész költségvetést megszavazta. A jobboldal nem szavazott. Mackay kijelenti, hogy a jobb párt semmi felelősséget nem vállal el a költségvetésért s azt nem szavazza meg, mert rendszeres hiányt tartalmaz. A kamara f. hó 26-ikáig elnapolta üléseit. Páris, decz. 20. Mint a Havas-ügynökség Shanghaiból jelenti, a khinai kormány Patenetre franczia követnél ismét megkísérelte békülékeny lépések tételét, Ferry miniszterelnök azonban megbízta Patenetret, hogy utasítsa vissza Khina ajánlatait, mert a fönforgó viszály most már csak fegyveres úton intézhető el. Páris, decz. 20. Kairóból érkezett távirat szerint, ott határozottan állítják, hogy a khedive beleegyezett Németország és Oroszország ama kivonatának teljesítésébe, hogy az egyiptomi államadóssági pénztár ellenőrző bizottságában a nevezett két állam is képviseltve legyen. Páris, decz. 20. A Kambodsával kötött szerződés tárgyalására kiküldött bizottság mai ülésén Terry kormányelnök kijelenté, hogy teljesen helyesli Thomsson kormányzó eljárását a kambodsai királlyal szemben, ki nem tartja meg az 1863-diki egyezmény határozatait. Páris, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr.: Itteni körökben újabb egyiptomi konferencziát kezdenek emlegetni. Úgy látszik, hogy az összes kabinetek az angol javaslatokat illetőleg azt a nézetet vallják, hogy az egyiptomi kérdésben a politikai momentumot a pénzügyitől nem lehet elválasztani s e két kérdést csakis együttesen és pedig nemzetközileg lehet megoldani. London, decz. 20. A,«Times» még egyszer rátérvén a német birodalmi gyűlés decz. 15-ki határozatára, azt határozottan elitéli, mint meggondolatlan kicsinylését a birodalmi kanczellárnak. London, decz. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A Tims az Új-Gunea annektálásáról szól hirt lényegében helyesnek tartja. Különben— úgymond a citty-lap — Angliának annyi a szigete, hogy más nemzetek szerzeményeit nem kell irigyelnie. A németek kitűnő gyarmatosok lesznek. Egyidejűleg azonban ócsárolja a Times az angol gyarmatügyi hivatal tehetetlenségét, mivel megy végbe ut meg uj annexió, tétlenül nézi, mint mely az angol ke.