Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)
1919-11-21 / 169. szám
a n ! Megindul az ipari élet Debreczenben. Huszonegy uj iparengedély. — 15,800 korona illeték a városnak. — Az Egyetértés Mióta a város tanácsa elhatározta, hogy jövedelmeinek fokozása céljából az iparengedélyek kiadása után is városi adót vet ki, azóta az uj iparengedélyek mind a tanács elébe kerülnek, mert az adóösszeg megállapíását a tanács magának tartotta fenn. Dacára, hogy az iparengedélyekért most már városi adóilletéket is kell fizetni, mégis egyre-másra kérnek új iparengedélyeket, ami különben csak örvendetes jelenség, mert a háború alatt leromlott ipari- és üzleti élet feléledését jelenti. A csütörtöki tanácsülésen nem kevesebb, mint huszonegy új iparengedély került a tanács elébe a városi illeték kirovása céljából. Dr. Tóth Emil tanácsnok referálta ezeket az ügyeket, amelyekben a tanács következőleg határozott : Zichermann Sámuelnek bazári, porcelán- és rövidáru üzlet folytatására a szdőrség által kiadott iparengedély man 2000 korona illetéket, Hamza György és Zákány Józsefnek fuvarozási vállalatra kiadott iparengedélye után 500 korona illetéket, Fischer és társának szabóipar folytatására kiadott iparengedély után 2000 korona illetéket, Fischer Dezső cipésznek kiadott iparengedély után 1000 korona illetéket, Nagy Jánosnak, aki a háborúban megrokkant, hentes és mészáros ipar folytatására kiadott iparengedélye után 200 korona illetéket, Balogh Sándornak cipésziparra kiadott engedély után 200 korona illetéket, dr. Dénes Lajos fogtechnikusnak kiadott iparengedély után 2000 korona illetéket, Gelberger Ignác férfi szabónak kiadott iparengedély után 1ön0 korona illetéket, Kurcsák János férfiszabónak kiadott iparengedély után tudósítójától. 1500 korona illetéket, Friedlender Lajosnak fűszerkereskedésre kiadott iparengedélye után 1500 korona illetéket, Erdélyi Józsefnek csizmadia ipari engedélye után 20 korona illetéket, Léhmann Lászlónak és Heimon Józsefnek gyógyszerészeti laboratórium felállításához kiadott iparengedély után 2000.korona illetéket, Boros Istvánnak lakatosipar folytatására kiadott iparengedély után 100 korona illetéket, Varga Józsefnek fényképészipar folytatására kiadott iparengedély után 600 korona illetéket, Katona Lajosnak zöldség-, főzelék- és gyümölcskereskedés folytatására kiadott iparengedély után 100 korona illetéket, Tolvaj József férfiszabónak kiadott iparengedély után 500 korona illetéket, Jakab Máriának fűszerkereskedésre kiadott iparengedély után 100 korona illetéket, Benczák Lajosnak rőfös, rövidáru és ingatlan adásvételi üzlet folytatására kiadott engedély után 1000 korona illetéket, Szabó György és Szabó Irmának fűszer- és vegyes kereskedésre kiadott engedély után 500 korona illetéket szabott ki a tanács. Az illetékek kiszabásánál mindig az illető iparág jövedelmezőségét veszik figyelembe, valamint a kérelmező családi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire is tekintettel vannak, így például Veres József talyigásnak, aki a háború miatt volt kény- telen abbahagyni iparát és másfél évig fogságban volt, illeték nél- l kül adta ki a tanács az iparen-gedélyt. Az iparengedélyek után megállapított illeték ilyen tömeges kérelmek mellett számottevő bevételt biztosít a város házipénztárának. Csak a mai ülésen öszszesen 15.800 korona ilyen illeté skét szabott ki a városi tanács. 21,372-1919. Szabályrendelet a szállítási engedélyekről 1. §• Debreczen sz. kir. város területéről sem vasúton, sem tengelyen, sem kézi podgyászként semmiféle közszükségleti cikket, gyártmányt, vagy nyersanyagot a városi hatóság engedélye nélkül elszállítani nem szabad. 2. §. A szállítási engedélyeket, figyelemmel az elszállítani kívánt áruban a város területén levő készletekre s az abban mutatkozó szükségletre, a városi tanács közélelmezési ügyosztálya adja ki. Az elszállítás engedélyezésének megtagadásáról szabályszerű véghatározatot kell kiadni, mely ellen 15 napon belül a városi tanácshoz lehet felebbezni. A városi tanács véghatározata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 3. §: A tanácsi közélelmezési ügyosztály az engedély alkalmával a felektől az engedély kiadása címén díjat szed. E díjakból befolyó jövedelem fele a házipénztár, másik fele a kövezetvám-alap rendes bevételeként számolandó el. 4. §. Az állítási engedély után fizetendő díja szállítandó cikk maximális árának, ilyen nem létében napi árának egy százalékában állapítandó meg. A tanácsi közélelmezési ügyosztálynak a díj összege tekintetében hozott határozata elen 15 napon belül birtokon kívül a városi tanácshoz lehet felebbezni. A városi tanács véghatározata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 5. §. E szabályrendelet rendelkezéseinek megszegése, vagy kijátszása 20.000 koronáig terjedhető bírsággal büntetendő. A bírságot a tanácsi közélelmezési ügyosztály szabja ki, melynek ide vonatkozó határozata ellen 15 napon belül a városi tanácshoz lehet felebbezni. A városi tanács határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A birság kiszabásakor a be nem fizetett engedély-dij beszedéséről is gondoskodni kell. A birság s a be nem fizetett engedély-dij közadók módjára közigazgatási uton hajtandó be. 6. §. E szabályrendelet 1919 november hó 20-ikán lép életbe. Debreczen, 1919 nov. 20-án. A városi tanács: Milyen lesz a tél ? Az időjárásról fennmaradt régi feljegyzésekben kutatva az 1739-ik esztendő temperaturája mutat le. EGYETÉRTÉS 1919 november 21 több hasonlóságot az ideihez. Akkoriban is szokatlanul enyhe volt a nyár és október, novemberben folyton esett. Decemberben szigorú tél volt, januárban és februárban valóságos orosz hideg dühöngött, téli hónap volt a március is és az április sem volt sokkal enyhébb. Nem lehetetlen, hogy az idei év ehhez hasonló időjárást hoz, de ezt a feltevést, szerencsére, semmi megbízható ok nem támogatja. Arra már több kilátás van, hogy olyan zimankós lesz a telünk, aminél minden században tíz-tizenkettőt is találunk. Egy népgyűlés epilógusa. Ez év március havában az akkori debreczeni köztársasági párt a Bika dísztermében gyűlést hívott össze. A gyűlésre Nagy Lajos és Vojth György vezetésével felvonult vagy ötszáz vasúti munkás és széjjel verték a gyűlést, annak egyik szónokát, Rostkovicz Arthur hirlapírot lerángatták az elnöki emelvényről és kivitték az utcára, ahol fegyveres emberek vigyáztak egy ideig rá, nehogy visszamenjen a terembe. Már akkor úton-útfélen érezhető volt a szélsőséges gondolkodású munkások terrorja. A gyűlést éppen azért zavarták meg, mert annak egyik szónoka, Rostkovicz Arthur megelőzőleg szóban és írásban tiltakozott a terror ellen. A bántalmazott Rostkovicz a munkások vezetői, Nagy Lajos és VojthGyörgy ellen személyes szabadság megsértése és könnyű testi sértés miatt feljelentést tett. Tegnapra volt kitűzve ebben az ügyben a tárgyalás a járásbíróságon Bay Ádám járásíró előtt. Ferenczy Gyula egyetemi tanár és más tanul, a sértett megjelen- ttek, de nem voltak megidézhetők a vádlottak. Nagy Lajos és Voith György, kik mint kommunisták, a megszállás előtt elmenekültek Debreczenből és tartózkodási helyük ismeretlen. Ilyen körülmények között a bíró nem tartotta meg a tárgyalást, hanem miután Nagy Lajos és Voith György ellen amúgy is az ügyészségen folyik eljárás, az iratokat áttette az ügyészséghez. teli a választást. Mint Budapestről jelentik, a Friedrich-kormány kedden kiírta a választásokat. n Hali bajuszt 1 9 fii Nyolc éves fiú kalandos útja Budapestről Debreczenbe. — Az Egyetértés tudósítójától. — Kozma A. Lajos asztalossegéd Hajduvármegye direktóriumának a tagja volt a bolseviki uralom alatt. A lehető legvéresebb szájú bolseviki vezér volt, ki nyilvános gyűléseken sokszor hangoztatta, hogy burzsuj-vért akar fogyasztani és hogy reszkessen a polgárság, mert a proletárság a vérével fogja pirosra festeni a vörös zászlókat. A debreczeni direktórium tagjainak nagy részét a fővárosi rendőrség letartóztatta, de Kozma A. Lajosnak sikerült elmenekülnie, illetve valahol elrejtőzni. Hiába keresték-kutatták, nem tudtak nyomára jönni. Az elmúlt napokban egyszerre csak hazaérkezett Debreczenbe Kozma A. Lajosnak 8 éves kisfia, egy kékszemű, igen értelmes apróság. Rejtélyes körülmények között jött haza. A nagyanyja házának a kapuját egy este valaki benyitotta, beeresztette a kisfiút és nyomban eltűnt. Az öreg asszony nagy meglepetéssel látta, hogy egyszerre csak, mintha az égből pottyant volna le, előtte áll a kis Kozma Bandi, kit pedig az apja menekülésekor elvitt Debreczenből Budapestre. A rendőrség is érdeklődni kezdett a kis Kozma Bandi hazaérkezésének körülményei iránt, mert az nem látszott kizártnak, hogy a kis fiút maga az apja hozta haza és hogy a bolseviki vezér itt bujdos valahol a városban. A kis fiú afelől, hogy miként jutott el Budapestről, csak ennyit tudott mondani: — A Rózsi néni vitt el hazulról, átadott egy másik néninek, aki felültetett a vonatra Budapestre és én hazajöttem. — Egyedül jöttél? — kérdezték tőle. — Egyedül, csak egy vasutas bácsi vigyázott rám. Az kitért haza is. A kisfiú az édesapja felől nem akar tudni semmit, úgy látszik kioktatták, hogy ne beszéljen ha kérdezik. Csak egyszer szólta el magát, mikor ezt mondta: — Nagy úr volt az én édesapám Budapesten. — Mégis mit csinált, kérdezték tőle. — Nem csinált semmit, úgy látszik az apróság gondolkozásában ott kezdődik a nagy uraság, mikor nem kell csináni semmit. A kisfiúnak most a nagyanyja viseli gondját. Szegényke valami veszedelmes bőrbetegséget hozott magával a pesti bolseviki világból. Az édesapját, Kozma A. Lajost különben most országosan körözteti a debreczeni rendőrség. Kozma Debreczenből való elmenekülése után a kommunista kormányzótanácstól fényes állást kapott. Az Országházban rezideált és a menekültek országos bizottságának elnöke volt. Most ő maga is menekül valahol. Saját készítményű RÓZSA- crémek és jarnn Juzsar szappanok üdévé teszik az arcbőrt Debreczen, Piacz-Kecskeméti PETHES LÁSZLÓ BÉLA „ ARANY- ANGYAL" gyógyszertárában kapható, és Szent-Anna-utca sarok.