Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-11-21 / 169. szám

­­ a n­­ ! Megindul az ipari élet Debreczenben. Huszonegy uj iparengedély. — 15,800 korona illeték a városnak. — Az Egyetértés Mióta a város tanácsa elhatá­rozta, hogy jövedelmeinek foko­zása céljából az iparengedélyek kiadása után is városi adót vet ki, azóta az uj iparengedélyek mind a tanács elébe kerülnek, mert az adóösszeg megállapí­ását a tanács magának tartott­a fenn.­­ Dacára, hogy az iparengedélye­kért most már városi adóilletéket is kell fizetni, mégis egyre-másra kérnek új iparengedélyeket, ami különben csak örvendetes jelenség, mert a háború alatt leromlott ipari- és üzleti élet feléledését jelenti. A csütörtöki tanácsülésen nem kevesebb, mint huszonegy új iparengedély került a tanács elébe a városi illeték kirovása céljából. Dr. Tóth Emil tanácsnok refe­rálta ezeket az ügyeket, amelyek­ben a tanács következőleg hatá­rozott : Zichermann Sámuelnek bazári, por­celán- és rövidáru üzlet folytatására a szd­őrség által kiadott iparengedély man 2000 koron­a illetéket, Hamza György és Zákány Józsefnek fuvarozási vállalatra kiadott iparengedélye után 500 korona illetéket, Fischer és társá­nak szabóipar folytatására kiadott ipar­­engedély után 2000 korona illetéket, Fischer Dezső cipésznek kiadott ipar­­engedély után 1000 korona illetéket, Nagy Jánosnak, aki a háborúban meg­rokkant, hentes és mészáros ipar foly­tatására kiadott iparengedélye után 200 korona illetéket, Balogh Sándornak ci­pésziparra kiadott engedély után 200 korona illetéket, dr. Dénes Lajos fog­­technikusnak kiadott ipar­engedély után 2000 korona illetéket, Gelberger Ignác férfi szabónak kiadott iparengedély után 1ön­0 korona illetéket, Kurcsák János férfiszabónak kiadott iparengedély után tudósítójától. 1­500 korona illetéket, Friedlender Lajos­nak fűszerkereskedésre kiadott iparen­gedélye után 1500 korona illetéket, Erdélyi Józsefnek csizmadia ipari en­gedélye után 2­­0 korona illetéket, Léh­­mann Lászlónak és Heimon Józsefnek gyógyszerészeti laboratórium felállításá­hoz kiadott iparengedély után 2000.ko­rona illetéket, Boros Istvánnak lakatos­ipar folytatására kiadott iparengedély után 100 korona illetéket, Varga Jó­zsefnek fényképészipar folytatására ki­adott iparengedély után 600 korona il­letéket, Katona Lajosnak zöldség-, főze­lék- és gyümölcskereskedés folytatására kiadott iparengedély után 100 korona illetéket, Tolvaj József férfiszabónak kiadott iparengedély után 500 korona illetéket, Jakab Máriának fűszerkeres­kedésre kiadott iparengedély után 100 korona illetéket, Benczák Lajosnak rő­­fös, rövidáru és ingatlan adásvételi üz­let folytatására kiadott engedély után 1000 korona illetéket, Szabó György és Szabó Irmának fűszer- és vegyes keres­kedésre kiadott engedély után 500 ko­rona illetéket szabott ki a tanács. Az illetékek kiszabásánál mindig az illető iparág jövedelmezőségét veszik figyelembe, valamint a ké­relmező családi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körül­ményeire is tekintettel vannak, így például Veres József talyigás­­nak, aki a háború miatt volt kény-­­ telen abbahagyni iparát és másfél­­ évig fogságban volt, illeték nél- l kül adta ki a tanács az iparen-­­­gedélyt. Az iparengedélyek után meg­állapított illeték ilyen tömeges kérelmek mellett számottevő be­vételt biztosít a város házipénz­tárának. Csak a mai ülésen ösz­­szesen 15.800 korona ilyen illeté­ s­két szabott ki a városi tanács. 21,372-1919. Szabályrendelet a szállítási engedélyekről 1. §• Debreczen sz. kir. város terüle­téről sem vasúton, sem tengelyen, sem kézi podgyászként semmiféle közszükségleti cikket, gyártmányt, vagy nyers­anyagot a városi ható­ság engedélye nélkül elszállítani nem szabad. 2. §. A szállítási engedélyeket, figye­lemmel az elszállítani kívánt áru­ban a város területén levő kész­letekre s az abban mutatkozó szükségletre, a városi tanács köz­­élelmezési ügyosztálya adja ki. Az elszállítás engedélyezésének meg­tagadásáról szabályszerű véghatá­rozatot kell kiadni, mely ellen 15 napon belül a városi tanácshoz lehet felebbezni. A városi tanács véghatározata ellen további jog­orvoslatnak helye nincs. 3. §: A tanácsi közélelmezési ügy­osztály az engedély alkalmával a felektől az engedély kiadása címén díjat szed. E díjakból befolyó jö­vedelem fele a házipénztár, másik fele a kövezetvám-alap rendes bevételeként számolandó el. 4. §. A­z állítási engedély után fize­­tendő díja szállítandó cikk maxi­­­mális árának, ilyen nem létében napi árának egy százalékában ál­lapítandó meg. A tanácsi közélel­mezési ügyosztálynak a díj összege tekintetében hozott határozata e­len 15 napon belül birtokon kí­vül a városi tanácshoz lehet fe­­lebbezni. A városi tanács véghatá­rozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 5. §. E szabályrendelet rendelkezé­seinek megszegése, vagy kijátszása 20.000 koronáig terjedhető bír­sággal büntetendő. A bírságot a tanácsi közélel­mezési ügyosztály szabja ki, mely­nek ide vonatkozó határozata el­len 15 napon belül a városi ta­nácshoz lehet felebbezni. A városi tanács határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A bir­ság kiszabásakor a be nem fize­tett engedély-dij beszedéséről is gondoskodni kell. A birság s a be nem fizetett engedély-dij köz­adók módjára közigazgatási uton hajtandó be. 6. §. E szabályrendelet 1919 novem­ber hó 20-ikán lép életbe. Debreczen, 1919 nov. 20-án. A városi tanács: Milyen lesz a tél ? Az idő­járásról fennmaradt régi feljegy­zésekben kutatva az 1739-ik esz­tendő temperaturája mutat le.­ EGYETÉRTÉS 1919 november 21 több hasonlóságot az ideihez. Ak­koriban is szokatlanul enyhe volt a nyár és október, novemberben folyton esett. Decemberben szi­gorú tél volt, januárban és feb­ruárban valóságos orosz hideg dühöngött, téli hónap volt a már­cius is és az április sem volt sok­kal enyhébb. Nem lehetetlen, hogy az idei év ehhez hasonló időjá­rást hoz, de ezt a feltevést, sze­rencsére, semmi megbízható ok nem támogatja. Arra már több kilátás van, hogy olyan zimankós lesz a telünk, aminél minden szá­zadban tíz-tizenkettőt is találunk. Egy népgyűlés epilógusa. Ez év március havában az ak­kori debreczeni köztársasági­ párt a Bika dísztermében gyűlést hí­vott össze. A gyűlésre Nagy Lajos és Vojth György vezetésével fel­vonult vagy ötszáz vasúti munkás és széjjel verték a gyűlést, annak egyik szónokát, Rostkovicz Arthur hirlapírot lerángatták az elnöki emelvényről és kivitték az utcára, ahol fegyveres emberek vigyáztak egy ideig rá, nehogy visszamenjen a terembe. Már akkor úton-útfélen érezhető volt a szélsőséges gondolkodású munkások terrorja. A gyűlést ép­pen azért zavarták meg, mert annak egyik szónoka, Rostkovicz Arthur megelőzőleg szóban és írásban tiltakozott a terror ellen. A bántalmazott Rostkovicz a munkások vezetői, Nagy Lajos és Vojth­­György ellen személyes sza­badság megsértése és könnyű testi sértés miatt feljelentést tett. Tegnapra volt kitűzve ebben az ügyben a tárgyalás a járásbírósá­gon Bay Ádám járásí­ró előtt. Ferenczy Gyula egyetemi tanár és más tanul, a sértett megjelen- t­tek, de nem voltak megidézhetők a vádlottak. Nagy Lajos és Voith György, kik mint kommunisták, a megszállás előtt elmenekültek Deb­­reczenből és tartózkodási helyük ismeretlen. Ilyen körülmények között a bíró nem tartotta meg a tárgyalást, hanem miután Nagy Lajos és Voith György ellen amúgy is az ügyészségen folyik eljárás, az ira­tokat áttette az ügyészséghez. teli a választás­t. Mint Budapestről jelentik, a Friedrich-kormány kedden kiírta a választásokat. n Hali b­ajuszt 1 9 fii Nyolc éves fiú kalandos útja Budapestről Debreczenbe. — Az Egyetértés tudósítójától. — Kozma A. Lajos asztalossegéd Hajduvármegye direktóriumának a tagja volt a bolseviki uralom alatt. A lehető legvéresebb szájú bol­seviki vezér volt, ki nyilvános gyűléseken sokszor hangoztatta, hogy burzsuj-vért akar fogyasz­tani és hogy reszkessen a polgár­ság, mert a proletárság a vérével fogja pirosra festeni a vörös zász­lókat. A debreczeni direktórium tag­jainak nagy részét a fővárosi rendőrség letartóztatta, de Kozma A. Lajosnak sikerült elmenekülnie, illetve valahol elrejtőzni. Hiába keresték-kutatták, nem tudtak nyomára jönni. Az elmúlt napokban egyszerre csak hazaérkezett Debreczenbe Kozma A. Lajosnak 8 éves kis­fia, egy kékszemű, igen értelmes apróság. Rejtélyes körülmények között jött haza. A nagyanyja házának a kapuját egy este va­laki benyitotta, beeresztette a kis­fiút és nyomban eltűnt. Az öreg asszony nagy meglepetéssel látta, hogy egyszerre csak, mintha az égből pottyant volna le, előtte áll a kis Kozma Bandi, kit pedig az apja menekülésekor elvitt Deb­­reczenből Budapestre. A rendőrség is érdeklődni kez­dett a kis Kozma Bandi haza­érkezésének körülményei iránt, mert az nem látszott kizártnak, hogy a kis fiút maga az apja hozta haza és hogy a bolseviki vezér itt bujdos valahol a város­ban. A kis fiú afelől, hogy miként jutott el Budapestről, csak ennyit tudott mondani: — A Rózsi néni vitt el hazul­ról, átadott egy másik néninek, aki felültetett a vonatra Buda­pestre és én hazajöttem. — Egyedül jöttél? — kérdez­ték tőle. — Egyedül, csak egy vasutas bácsi vigyázott rám. Az kitért haza is. A kis­fiú az édes­apja felől nem akar tudni semmit, úgy lát­szik kioktatták, hogy ne beszéljen ha kérdezik. Csak egyszer szólta el magát, mikor ezt mondta: — Nagy úr volt az én édes­apám Budapesten. — Mégis mit csinált, kérdez­ték tőle. — Nem csinált semmit, úgy látszik az apróság gondol­kozásában ott kezdődik a nagy uraság, mikor nem kell csiná­ni semmit. A kis­fiúnak most a nagy­anyja viseli gondját. Szegényke valami veszedelmes bőrbetegséget hozott magával a pesti bolseviki világból. Az édes­apját, Kozma A. La­jost különben most országosan körözteti a debreczeni rendőrség. Kozma Debreczenből való elme­nekülése után a kommunista kor­­mányzótanácstól fényes állást ka­pott. Az Országházban rezideált és a menekültek országos bizott­ságának elnöke volt. Most ő maga is menekül valahol. Saját készítményű RÓZSA- crémek és jar­nn Juzsar szappanok üdévé teszik az arcbőrt Debreczen, Piacz-Kecskeméti PETHES LÁSZLÓ BÉLA „ ARANY- ANGYAL" gyógyszertárában kapható, és Szent-Anna-utca sarok.

Next