Egyetértés - esti kiadás, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 1-85. szám)

1920-10-20 / 41. szám

) Háztulajdonosok a miniszterelnöknél. Amit Salamon bölcsessége se oldhat meg. A napokban a háztulajdonosok küldöttsége kereste fel Teleky Pál miniszterelnököt és előterjesztették a háztulajdonosok kívánságát. Legelsősorban azt kérték, hogy a lakások lekötöttsége szűnjön meg és a háztulajdonosok nyerjék vissza rendelkezési jogukat teljes mértékben a házuk felett. A mai idők „legjogósabb“, legnehezebb kérdése a lakáskérdés. Salamon bölcsessége is csődöt mondana, ha ezt a kérdést kellene megoldania. Mert bárhogy nézzük is a dolgot, a háztulajdonosok kívánsága — bár jogosságához kétség sem fér, hiszen társadalmunk a magántulajdon alapján áll, amelynek tehát tisztelnie kell a magántulajdonból eredő kötelességek mellett az ezekből folyó jogokat is — de mindezek dacára ez a kívánság a jelen helyzetben nemcsak teljesíthetetlen, hanem egyben végzetes következményű is volna. Hogy miért? Nem szükséges magyaráznunk. Az a pár év, amely a lakót akarva nem akarva a háztulajdonoshoz fűzte — annyi elkeseredést és gyűlöletet csiholt ki mindkét félből, hogy a társadalmi béke veszélyeztetése nélkül a szenvedélyek zsilipjeit most felnyitni halálosan könnyelmű volna. Hol van az a háziúr, aki lakóitól ne akarna szabadulni, ha másért nem, hát csak azért, mert azt vagy a lakáshivatal varrta a nyakába, vagy mert eddig sehogysem tudott tőle megszabadulni. Hol van viszont az a lakó, aki nem remegne az áthurcolkodás nagy költségeitől s aki a helyzet magaslatára emelkedve , egy bölcsész fennköltségével mérlegelné és megértené háziura lelkiállapotát? Ki felelne ezért a lavináért, mely anélkül is széttagolt társadalmunkra még egy gyűlölethullámot zúdítana? Igaz ugyan, hogy ezen előbb-utóbb úgyis túl kell esnünk, hiszen a lakó és a háziúr soha sem tettek egymásnak örök hűséget. El is fog jönni és el is kell jönnie az időnek, amikor ez a jelenleg összeláncolt két ellenfél: a lakó és a háziúr örök istenhozzádot mondanak egymásnak. De ezt meg kell előznie a kormány intézkedő beavatkozásának, a szükséges építkezésnek és a lakásközvetítésnek, hogy a válás ne a bizonytalanságot, a szabad eget jelentse a lakóra, hanem ennek egy jobb, egy békésebb otthont — a pereskedés, a torzsalkodás végét pedig a háziúrnak. Addig, míg erre kilátás nincs, csak tűrjük egymást, akármilyen nehezen, akármilyen keservesen is. És vigasztalódjunk. A lakók vigasztalódjanak, hogy minden résznak vége lesz egykor s hogy azzal, hogy nem születtek a háziúrnak — a háziurak pedig vigasztalják meg magukat azzal, hogy minden ürömnek megvan a maga öröme s hogy minden, még bosszúságuk mellett is jobb dolguk van, mint a lakóknak. Mert ők, ha bele unnak, elmehetnek lakóknak, de a lakók már nem igen mehetnek el háziúrnak. Zs. BOYB TÉR TÉS 1920 október 20 A balmazújvárosi földosztók a bíróság előtt — AzEgyetértés“ tudósítójától. — Ismét monstre kommunista bűnper tárgyalásába kezdett a debreczeni törvényszék ötös tanácsa. A balmazújvárosi népboldogító földosztók kerültek a vádlottak padjára. A fővádlott Csige István, aki mint tettes tizenegy rendbeli, mint felbujtó tizennégy rendbeli zsarolás bűntettével, hét rendbeli hatóság elleni erőszak bűntettének vétségével, számos rablás és orgazdasággal van vádolva. Legnagyobb segítőtársa Csigének Pokrócz Ferenc volt, a direktórium elnöke, ki már a Károlyi-forradalom idején szocializálta a Fried és Lichtschein-féle bérleteket. Tevékeny részt vettek mégLukács Imre, Kerekes Miklós és Veres Péter direktóriumi tagok és Eszenyi Péter gazdasági ellenőr. Rajtuk kívül még húsz vádlottja van a bűnpernek. Egyébként a már szokásos téma szerint dolgoztak. Leltározták a birtokokat, pénzt utaltak ki a bankból fizetésekre, fizetést vettek fel. A vádat Baróthy Zoltán kir. ügyész képviseli, míg a védelmet dr. Karsay Sándor, dr. Jóna Kálmán, dr. Nagy János és dr. Nagy Árpád ügyvédek látják el. A tárgyalásra negyvenkilenc tanú van beidézve és így előreláthatólag több napot fog igénybe venni. Il postások postástelepe akarnak létesüli A debreczeni 2. számú postahivatal tisztviselőcsoportja azt kérte, hogy a Vilmos-laktanyával szemben lévő Juhászféle öt és fél hold területet négyszögölenként 10 koronáért, tehát holdankét 16,000 koronáért engedje át nekik tisztviselőtelep létesítése céljából. A tanács, tekintettel arra, hogy a telek sokkal nagyobb értékű, de még nem is kívánatos apró telkek és telepek létesítése, a kért területet nem engedi át. urin“ kézimunkaüzlet, fe- ilÍÍSI bérnemű javítóval és KOLOSNÉ nyakkendő - terme Simonffy u. 5. sz. Társadalmi akció a gyermekvédelemért. — Az Egyetértés tudósítójától. — Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter most, tekintettel az állam nehéz pénzügyi helyzetére és ezzel szemben különösen a gyermekvédelem terén fennálló nagy kötelezettségeire, arra határozta magát, hogy a gyermekvédelem terén a társadalom erejét veszi igénybe. Leírt Debreczen város tanácsához s leiratában a következőket mondja : A bekövetkezett nehéz idők szükségessé teszik, hogy a társadalmi erők a gyermekvédelem nagy munkájában minél nagyobb mértékben részt vegyenek. Ezért elhatározta, hogy Debreczenben, ahol a gyermekmenhely van gyemekvédőtelep bizottságot kell alakítani, amelynek hivatása a társadalmi jótékonyság igénybevételével gondoskodni és segítségére lenni a gyermekmenhely igazgatóságának abban, hogy az államilag védett gyermekek a lakosság körében jól elhelyezhetők legyenek. Az előmunkálatok megkezdődtek s a miniszter kérte a polgármester támogatását az akcióhoz. A bizottságnak hivatalból tagjai a polgármester, az árvaszéki elnök, a gyermekvédelmi ügyek előadója, a közjóléti és a közellátási tanácsnok, a közgyám, a város lelkészei, a rendőrség képviselője, a tiszti főorvos, a menhely orvosai, a népiskolai igazgatók, óvónők, csecsemő- és anyavédőnők, a menhelyfelügyelőnök és 6 férfi, 6 nő tag, akiket a közgyűlés választ meg 6 évre. Ugyancsak 6 évre választják meg az elnököt is. — Az Egyetértés tudósítójától. — A siketnémákat gyámpütő egyesület igazgatótanácsa legutóbb tartott gyűlésén határozatilag kimondta, hogy a siketnéma intézetben varróiskolát létesít. Az iskola szervezésével az igazgatótanács az intézetet végzett leánynövendékek kereső képességét fokozni, jövőjüket, megélhetésüket biztosítani kívánja. A varróiskola létesítésének tervezetét a vallás- és közoktatásügyi miniszter örömmel vette tudomásul s az iskola megnyitását engedélyezte. A leérkezett rendelet alapján a szervezés munkája folyamatban van s a varroda Debreczeni Róza gazdasági tanítónő vezetése mellett pár nap múlva megnyílik. A varróiskolában a képzés ideje három évfolyamra terjed, mely idő alatt a növendékek elméleti ismereteik kibővítésén kívül a legkényesebb ízlést kielégítő női felsőruha s fehérnemű szabásvarrásban fognak a lehetőségig begyakoroltatni. Az iskola — az előtte álló emberbaráti feladatri való tekintettel — kéri a közönség hathatós támogatását, legszerényebb díjazás mellett vállal női felsőruhás fehérnemai varrást. Gazdák figyelmébe! Akik a Gazdasági Egyesülettől mezőhegyesi búzára utalványt kaptak, szerdán és csütörtökön okvetlen szállítsák el a búzát az István-malomból beszállítván a megfelelő mennyiségű árpát. Visszaélések a hadifoglyok nevével A honvédelmi miniszter rendeletet küldött le a polgármesterhez, amelyben értesítette, hogy tudomására jutott, hogy egyesek a hadifoglyok hozzátartozóit azzal keresik fel, hogy a hadifoglyoknak üzenetet visznek, vagy róluk felvilágosítást adnak és e címen különböző dijakat szednek. Ilyen megbízása senkinek sincs és azért az ilyen embereket figyelemmel kell kísérni s ellenük hatóságikig el kell járni.