Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)

1921-04-23 / 91. szám

DEBRECZEN, 1921 III. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. SZOMBAT, ÁPRILIS 23 Előfizetési ár helyben 9* vidéken: I EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal, ■fly hónapra 50*~ K Félévre. . .20'-K I Kapható az összes dohánytőzsdékben és I Ferencz József-ut 16., I. em. (passage) A korona 2­16 — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, április 22. A valutapiac zárlata pénteken a következő volt: Na­poleon 840—845, angol font sterling 1040—1040, dollár 264—266, francia frank 9­95—20­00, márka 4­00—4­08, lira 12­0—12‘85, osztrák korona 0­42— 0’42a/4, Romanov rubel k*041/a— 1­00, lei 3‘95—405, szokol 3*62—3’66 svájci frank 46-00—45-50, korona és frank dinár 6-95-7-10, lengyel márka 0-35-0-34»/a. Bécs, április 22. A papír korona árfolyama 2’32 volt. Zürich, április 22. Zárlatkor Buda­pest 2-16 volt. ­SEGYHÁZ ÉS ISKOLAM Baltazár püspök egyház­látogatása. Dr. Baltazár Dezső püspök tegnap délelőtt Török­­szentmiklósra utazott, ahol szom­­baton és vasárnap generális vizi­­tációt tart. A püspök kíséretében vannak : Márk Endre udvari tan., dr. Szentpéteri Kun Béla egyetemi tanár, Rózsa Sándor kollégiumi pénz­tárnok és Futó András püs­pöki titkár. Szikim Gyö­rgy és Pile­llilis kiléptek a keresztény egyesit­és parn­éi. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, április 22. A nemzet­gyűlés ülésére szenzációul várták Szmrecsányi György fölszólalását, aki Beniczky Ödönhöz hasonlóan mentelmi jogának sérelmét készült bejelenteni. Ez azonban nem tör­tént meg. Szmrecsányi György a fölszó­­­lalás elmaradásáról a következő­ket mondta : — A nemzetgyűlés mai ülésén mentelmi jogom sérelmét nem jelentettem be, mert az egész anyag még nem áll rendelkezésre. Hogy a keresztény nemzeti egyesü­lés pártjával szemben feszélyezve legyek, bejelentettem kilépésemet. A keresztény nemzeti egyesülés pártjából tegnap Pröhe Vilmos dr. is kilépett. Budapest, április 22. A képvi­­selőház folyosójántélénken tár­gyalták Károlyi Imre gróf levelét Beniczkyhez. A keresztény nem­zeti egyesülés pártja részéről azt hangoztatták, hogy ezt az ügyet párbajjal elintézni nem lehet. A régi hadseregben diszkvalifikálták volna az ilyen embert. Beniczky Ödön kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy nyilatkozzék. Az ügynek szenzációs folytatá­sát várják a nemzetgyűlésen. Tárgyalják a vagyonválságot. Budapest, Április 22. A nemzet­gyűlés ülését 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Drózdy Győző személyes kérdésben szólal fel s előadja, hogy a Magyar Táv­irati Iroda ügyében­ előterjesztett inter­pellációjára nem a miniszterelnök — akihez intézte , hanem Eckhardt Ti­bor válaszolt a „Szózat” c. lap ma reg­geli számában. Eckhardt egyenesen azt írja, hogy hazug­ emberrel nem áll szóba. Elnök: Figyelmezteti, hogy az inter­pellációra csak a miniszterelnök vála­szolhat. Újságban megjelent nyilatkoza­tokat nem lehet válasznak tekinteni. Drózdy Győző kijelenti, hogy szám­beli adatokra nézve tévedhetett, de ténybeli állításaiért vállalja a felelőssé­get. Egyébként hogy kettőjük közül ki hazudott, azt nem Eckhardt úr van hi­vatva eldönteni, hanem illetékes egyén. Elnök : Megállapítja, hogy a felszóla­lásnak személyes kérdés címén nem volt helye, hanem a sajtóban ért tá­madásokat a sajtó útján kell megvála­szolni. Ezután Iklódy Szabó János előadó előterjeszti a vagyonváltságról szóló javaslatot. Tamnpaváry Imre megállapítja, hogy a javaslat súlyos teher a polgárokra. Bár a miniszter a nagyobb vagyont akarja sújtani, sok kis egzisztenciát is súlyosan érint. Helyesli a progresszivi­tást, azonban aggályosnak tartja, hogy a vagyonváltság a régi, a háború előtti konzervatív vagyonokra is kiterjed. A háború előtt ilyen vagyonok kamataiból meg lehetett élni. Kéri, hogy az ilyen konzervatív­ vagyonokat ötezer koronáig mentesítsék. Felhozza a hadikölcsönök ügyét. A háború alatt a katona csak úgy kaphatott szabadságot, ha hadi­­köl­csönt jegyzett. Meskó Zoltán : Ez a legerkölcstele­­nebb dolog volt! Mátéfi Viktor kifejti, hogy miután a javaslat célja az, hogy a koronát stabilizálja, elfogadja. Kéri a minisztert, legyen tekintettel a vidéki kis pénzinté­zetekre és a szövetkezetekre. Szterényi József örömmel üdvözli az első szerves gazdasági javaslatot, amely­­lyel részletesebben is foglalkozik. Ruppert Rezső dr.: Apró hitvány érdekeket félre kell tenni. Első dolog az ország gazdasági érdeke s ezt semmi lármás nagyhangusággal nem szabad megzavarni. A mai állapotunk hason­lít a francia forradalom után való álla­pothoz. Akkor is keresztény jezsuita jelszavak kerültek fölszínre, igazi ke­resztény tartalom nélkül. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter reflektált a fölszólalásokra. A vagyon­­váltság célja a korona megjavulása. Az olcsóságot nem ő, nem a körülmények csinálták, hanem a nemzet ereje. Ha ő álmodozó, aki egy boldog, erős ország- ;­ról álmodik, a nemzetgyűlés tagjai is azok. Ha a Piavénál annyian meghal­tak, nekünk is meg kell tudni tennünk kötelességünket. A nemzetgyűlés ezután általánosság­ban elfogadta a javaslatot, mire az ülés 2 órakor véget ért. K-ért kapható. Sok importált hollandi és jávai kristálycukor is van a piacon. Kockacukor aránylag kevés van. Árverés városi haszon­bérekre. Pénteken tartották meg a város tanácstermében több ki­­sebb-nagyobb területű városi földre a haszonbérleti árverést Tatay Zoltán dr. tb. tanácsnok, Magosi György dr. főügyész és Kondor Kálmán főszámvevő rész­vételével. Az árverés iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. Az Erdei-féle 6 hold területű fan­­csikai kaszáló 1921., 1922., 1923. évekre szóló haszonbérletéért Ács Géza erdőőr évi 3650 korona haszonbért ígért. A Vilmos-lak­­tanya mellett fekvő Bikfalvy-féle 2 hold föld három éves haszon­­bérletéért, amelynek kikiáltási ára 2000 korona volt, legtöbbet ígért Fekete Sándor 2125 koronával. A Szotyori­ utcai 5 hold terület haszonbérletéért, amelynek ki­kiáltási ára 500 korona volt, leg­többet ígért évi 7100 koronával Doda Imre. A gépjavító műhely mellett fekvő 400 négyszögöl te­rületre 20 koronával legtöbbet ígért Pálfy József. A Kincseshegy nevű 24 hold haszonbérletére, amelynek kikiáltási ára évi 100 korona volt, legtöbbet ígérő lett évi 6040 koronával Hitter Milán. Az Ispotály-lapos mellett fekvő 600 négyszögöl területű föld ha­szonbérlete, amelynek kikiáltási ára 500 korona, évi 230 koroná­val legtöbbet igérő lett Dési Ist­ván. A tiszai füzes nevű 39 hold területű földért, amelynek kikiál­tási ára 400 korona, legtöbbet igérő lett 3830 koronával Sánta István. A Fried-féle parlagszéli 76 hold területű föld haszonbérletére, amelynek kikiáltási ára 11,400 korona volt, Szegi József 20,000 koronával lett a legtöbbet igérő. Szabad császárzsemlét és kiflit sütni. Budapesti tudósi­­sítónk jelenti: A közélelmezési miniszter tegnap rendeletet adott ki, amelyben megengedi a császár­zsemlének, kiflinek és mindenféle péksüteménynek készítését és áru­sítását. A rendelet sem a súly, sem az ár tekintetében kötelező rendelkezéseket nem ír elő. A Tisza-ügy. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, április 22. A Tisza­­ügy mai tárgyalásán a védelem nagy megmozdulását várták. Arra számítottak, hogy a védelem most kezdi meg a nagy offenziváját Hüttner ellen s ezért a főtárgya­lás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Negyed tíz órakor nyitotta meg az elnök a főtárgyalást. — Vezessék elő Hüttnert! — adta ki a parancsot. Hüttner az elnöki emelvény előtti széken foglal helyet. Moz­dulatlanul válaszol a bíró kér­déseire. Az elnök elébe tárja korábbi vallomásait, amelyekben ellent­mondás van. Az 1919 november 20-ikán fölvett detektív jelentésre azt mondja, hogy nem látta, nem írta alá s annak tartalmáért nem vállalja a felelősséget. Majd az elnök ismerteti az 1919 novem­ber 26-ikán felvett vizsgálóbirói jegyzőkönyvet: hűvös és borús volt az időjárás. Bőséges eső esett, amely a nö­vények gyökeréig megáztatta a földet. A szálas takarmánynak és legelőnek még szüksége van esőre. A gazdák meg vannak elégedve az időjárással. A budapesti sertéspiac. Budapesti tudósítónk jelenti : A sertéspiacon az irányzat lanyha volt a nagyobb felhajtás miatt. Felhajtottak 1059, eladtak 901 darab sertést, eladatlan maradt 158 sertés. Árak a következők : I. rendű fiatal sertés 69—73 kor., II. rendű fiatal sertés 65—68 korona, I. rendű öreg sertés 66—69 korona, II. rendű öreg sertés 58—62 kor., könnyű sertés 54—56 korona, Lanyha AruÜzlet. A Magyar Pénz­ügy szerint a múlt héten az áruüzlet lanyha volt. Gabonaneműekből csak tengeri iránt volt némi kereslet. Az utolsó, többnyire egy-két vagyonra szóló kötéseknél 8­50—8­70-es árat értek el az állomás. Valami kevés üzlet volt még Borárpában 12 K körüli árakon. A zab szintén üzlettelen volt. Névleges ára 8 70—9 b­ab állomás. Hüvelyesekből a fehér babot 6—6’50 K-ért nagytéte­lekben ajánlották a mák iránt még volt némi kereslet, a paprika irányzata vala­melyest megszilárdult. Fűszerárukban a vidéki kiske®sksdök a legszükségesebb beszerzésekre szorítkoznak Cukorban élénk a forgalom A gyárak száraz nyers­­cukorért 75 K-t kérnek a­ gyár és egyelőre a hivatalosan megállapított fogyasztói ára 88 K ; a kereskedelmi forgalomban a nyertcukor nagytételek­­ben 64—68 K-ért, kisebb vételnél 70—72 Bőséges eső volt az or­szágban. Budapesti tudósítónk jelenti: Az utolsó 24 óra alatt 931—1921. az. Árverési hirdetmény. Néhai Major István hagyatékához tar­tozó ruhanemű, csizmadia szerszám, edények stb­. Debreczenben, Péczeli­ utca 8. szám alatt az 1921 április 30. napján délelőtt 9 órakor kezdődő nyilvános ár­verésen készpénzért s a vételi illeték fizetése ellenében a debreczeni kir. já­rásbíróság Pk. 1. 5281—1921. az. vég­zése folytán eladatnak. Debreczen, 1921 április 22. Leltárbiztosi hivatal

Next