Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)
1921-04-22 / 90. szám
Előfizetési év Helyben és vidéken: ■gy hónapra 60*— K Félévre. . ito*— K Negyedévre 110*- K Egész évre 440* - K EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. Kapható az Összes dohánytőzsdékben és Szerkesztőség és kiadóhivatal. Ferencz József-ut te., I. em. (passage) a városi bérházban. .. az utcai árusítóknálI % DEBRECZEN, 1921. évfolyam, 90. szám. PÉNTEK, ÁPRILIS 22 Újabb felszólalások a királylátogatás ügyéről. Budapest, április 21. a nemzetgyűlés ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után folytatták a kormányprogramm felett megindított vitát. Rassay Károly dr.: A királykérdés elintézésénél csak egy cél lehet: megvalósítani a reménységet, hogy visszanyerjük az ország egykori határait. Világos, hogy a királyi család csak azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a monarchiát visszaszerezze és helyreállítsa. Itt csak nemzeti dinasztiáról lehet szó, amellyel nagyobb reménység van a régi határok visszaállítására, mint a régi dinasztia visszahívásával. A magyarországgal szomszédos államoknál is sokkal nagyobb ellenállásra találna a monarchia visszaállítása, mint a régi határok visszaszerzése. Több kérdést akar intézni a királylátogatás kapcsán az igazságügyminiszterhez. Mi történt amaz egyénekkel, akik intézték a puccs előkészítését, arról tudtak és abban részt vettek ? Mi a felfogása ezek felelősségre vonásáról ? Van-e a büntető törvénykönyvben arról intézkedés, hogy ezek büntetőjogi úton felelősségre vonassanak ? Ő úgy érzi, hogy van. Mert az 1920. évi I. törvénycikk módot ad arra, hogy a puccs résztvevői felelősségre vonathassanak. Hajlandó-e kormányelnök nyilatkozni arra vonatkozóan: vállalt-e az előző kormány olyan anyagi és jogi kötelezettségeket a királlyal folytatott tárgyalás folyamán, amelyek az országra megkötöttséget jelentenek? Külföldi lapok híradása hozza nyilvánosságra, hogy megegyezés jött létre a királylyal, hogy tovább is megkapja teljes évjáradékát, 11 millió koronát s biztosították, hogy teljes igénye az uralkodásra érvényben marad, csak a konstellációk miatt szünetel. Mi igaz e megkötöttségből ? Van-e megállapodás, amely a király ittlétéről folyóan érvényben van? A király manifesztumáról a lelépett kormánynak nem volt alkalma nyilatkozni. — Milyen álláspontot foglal el a kormány IV. Károly e manifesztumával szemben? Van-e az ellenjegyzésnek közjogi jelentősége vagy nincs? Az ellenzék örömmel üdvözli a választás gondolatát. A kormányt nem támogatja. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, Beniczky Ödön bejelentette mentelmi jogának megsértését. Panaszával a mentelmi bizottság foglalkozni fog. Nem is kíván arra most kiterjeszkedni. Foglalkoznia kell azonban a dologgal, mert Beniczky Ödön előadása nem felel meg mindenben a valóságnak s miután a mentelmi bizottság jelentésének a nemzetgyűlésen való tárgyalásáig hosszabb idő múlik el, nem engedhető meg, hogy a közvélemény bizonytalanságban legyen ez ügyben, amelybe a kormányzó személye is bevonatott. A kormányzó semmi intézkedést nem tett és csak utólag értesült a dolgokról. Hogy Hajmáskéren téves impreszsziókat keltett az ő intézkedése, annak az a magyarázata, hogy súlyt kellett helyezni arra, hogy egységes intézkedések történjenek, a kormány tagjai mind a kormányzóságon tartózkodtak s onnan adta ki intézkedéseit a két képviselő feltartóztatására. Hornyánszky Ernő : Ez a jogrend, hogy letartóztatják a képviselőket. Tusnádi Kovács József (a kisgazdák felé): Kár maguknak mentelmi jogot adni. Tomcsányi Vilmos Pál igazágügyminiszter: Kizárólag én tettem az intézkedéseket. Szilágyi Lajos: Az igazságügyminiszter a hadsereggel intézkedik. Tusnádi Kovács József: Az igazságügyminiszter a mentelmi jog ellen. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Az 1920. I. törvénycikk értelmében a hadsereg feladata a rendet fentartani s erre az igazságügyminiszter által is felhasználható. Délután én beszéltem a hajmáskéri ezredessel, mert a képviselő urakkal legálisan akartam eljárni, óriási lárma tör ki erre s többen kiáltják: — Szép lovalitás! Az igazságügyminiszter percekig nem tudja folytatni beszédét. Majd ezt mondja: — Azt szentem, hogy ha becsületszavukat adják, hogy feljönnek Budapestre . . . Itt újra kitört a vihar, amelyben egy szót sem lehet érteni: Az igazságügyminiszter: ...ha nálam jelentkeznek . . . A tombolás, a lárma ujul erővel tör ki s percekig tart, míg a miniszter szóhoz jut. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter : Nem akartam szigorú rendszabályokat alkalmazni, de követelem, hogy becsületszavukat adják, hogy Budapestre jönnek s hogy nálam jelentkeznek. (Nagy zaj.) Felkiáltások : Milyen címen ? Ereky Károly : Kun Bélától tanulta. Nála volt államtitkár. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter : Azt hittem, a képviselő urak érdekében járok el. Szilágyi Lajos : Kisdedóvó intézetnek néz bennünket ? Az elnök: A képviselő urat rendre utasítom. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Felkerestem a lakásukon a képviselő urakat hazatértük után s megmagyaráztam nekik, miért intézkedtem igy s , hogy további erélyes intézkedéseket nem akartam tenni. A kormányzó urnak semmii nemű ingerendija nem volt az intézkedésekben, amiket tettem s mindenért vállalom a felelősséget. Az elnök . Nagy zaj közben az ülést tiz percre felfüggeszti. Andrássy Gyula gróf: Kötelességének tartja elmondani a király úgynevezett szökésének történetét. Akkor arról volt szó, hogy a király visszatérjen-e a királyi gyermekekhez Gödöllőre. Akkor nem tehette meg, mert nem vihette az országot polgárháborúba. Magyarország ezeréves alkotmánya és vitális érdeke követeli, hogy a király kérdésben a nemzetgyűlés a törvényes megoldáshoz ragaszkodjék. A kormány iránt bizalommal van és azt teljes erővel támogatja. Helyesli a miniszterelnök álláspontját, amely szerint elitéli az agresszív antimitizmust. Ő is elitéli, mert az nem dicsősége, hanem szégyene az országnak. Jogrend alatt azt érti, hogy minden hatóság töltse be hivatását és ne lépje túl hatáskörét. Nagy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avatkozzék be a polgári közigazgatásba. Beniczky Ödön az igazságügyminiszterrel szemben fölolvas két táviratot, amely szerint Magosházy százados, a kormányzó szárnysegéde, a kormányzóság nevében adott ki távirati rendeletet a letartóztatásukra. Crieger Miklós dr.: Ez diktatúra. Kerekes Mihály: A miniszterelnök félrevezette a nemzetgyűlést. Tomsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter azt feleli, lehet, hogy több helyről jött intézkedés és ez okozta a zavart. Bethlen István gróf miniszterelnök javaslatára kimondja a nemzetgyűlés, hogy a sürgősségre tekintettel a kormányprogram vitájának megszakításával a pénzügyi javaslatokat tárgyalják s a programvitához feliratkozott szónokok a költségvetésnél szólaljanak föl. A napirendet már igy állapították meg. Drózdy Győző sürgős interpellációjában elmondta, hogy gróf Teleky Pál embere Ekhardt miliarizálni és lovasítani akarta a Magyar Távirat Irodát. Kozma századost bízta meg vezetésével. Szilágyi Lajos : A Magyar Távirai Iroda, mint vitézi telek. Drózdy Győző rámutatott az iroda anyagi és erkölcsi deficitjére s arra, hogy most versenytárgyalás nélkül a Hangya és ennek vállalatába akarja Ekhardt átjátszani. Követeli, adják ,szakember kezébe. A tőzsde, Budapest, április 21. A csütörtöki tőzsdén a valutapiac zárlata a következő volt : Napóleon 840—800, dollár 260—260.50, francia frank 20.10— 19.50, márka 4.05—1.00, lira 12.60—12.50, oszrák korona 0.43— 0.41, Romanov rubel 1.14—1.07, lei 4.10— 3.98, sokol 3.60—3.58, svájci frank 44.00—45.00, korona és frank dinár 6.90—7.05, lengyel márka 0.35- 0.34 és fél. Bécs, április 21. A csütörtöki tőzsdén a magyar papírpénzt 2.36-al jegyezték. Zürich, április 21. Zárlatkor Budapest 2121/1 volt. Nagy Jakab meghalt. Nagy Jakab, Debreczen város törvényhatósági bizottsági tagja, tegnap délután elhunyt Sokat tevénykedett Debreczen közéletében, különösen ipari téren. A haláláról mélyen sújtott családja az alábbi gyászjelentést adta ki: Mélyen szomorodott szívvel tudatjuk, hogy a szeretett jó férj, apa és nagyapa , Nagy Jakab városi törvény hatósági bizottsági tag, iparkamarai beltag, munkás életének 67. évében hoszszas betegség után, folyó hó 21-én délután 4 órakor csendesen elhunyt. Kedves halottunk földi részeit folyó hó 22-én, délután 3 órakor fogjuk a József királyi herceg utca 31. sz. gyászháztól az izr. egyház szertartása szerint tartandó ima után örök nyugalomra helyezni. Végtisztességtételére rokonainkat, barátainkat és ismerőseinket bánatos szivvel meghívjuk. Debreczen, 1021 április 21. Adás és béke poraira ! Bánatos felesége: Nagy Jakabné szül. Guttmann Berta. Egyetlen fia: Nagy a József. Unokái: Lili, Tibor, Kató. Testvérei és sógornői: Nagy Albert és neje, Nagy Ferenc és neje, özv. Csettel Adolfné, özv Frenkel Lajosné. Számos közeli és távoli rokonai nevében is