Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)

1921-04-22 / 90. szám

Előfizetési év Helyben és vidéken: ■gy hónapra 60*— K Félévre. . ito*— K Negyedévre 110*- K Egész évre 440* - K EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. Kapható az Összes dohánytőzsdékben és Szerkesztőség és kiadóhivatal. Ferencz József-ut te., I. em. (passage) a városi bérházban. .. az utcai árusítóknálI % DEBRECZEN, 1921­­. évfolyam, 90. szám. PÉNTEK, ÁPRILIS 22 Újabb felszólalások a királylátogatás ügyéről. Budapest, április 21. a nemzet­gyűlés ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után foly­tatták a kormánypr­ogramm felett megindított vitát. Rassay Károly dr.: A király­kérdés elintézésénél csak egy cél lehet: megvalósítani a reménysé­get, hogy visszanyerjük az ország egykori határait. Világos, hogy a királyi család csak azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy a mo­narchiát visszaszerezze és helyre­állítsa. Itt csak nemzeti dinasz­tiáról lehet szó, amellyel nagyobb reménység van a régi határok visszaállítására, mint a régi di­nasztia visszahívásával. A magyar­­országgal szomszédos államoknál is sokkal nagyobb ellenállásra találna a monarchia visszaállítása, mint a régi határok visszaszerzése. Több kérdést akar intézni a király­látogatás kapcsán az igazságügy­miniszterhez. Mi történt amaz egyénekkel, akik intézték a puccs előkészí­tését, arról tudtak és abban részt vettek ? Mi a felfogása ezek felelősségre vonásáról ? Van-e a büntető törvénykönyv­ben arról intézkedés, hogy ezek büntetőjogi úton felelős­ségre vonassanak ? Ő úgy érzi, hogy van. Mert az 1920. évi I. törvénycikk módot ad arra, hogy a puccs résztvevői felelősségre vonathassanak. Haj­landó-e kormányelnök nyilatkozni arra vonatkozóan: vállalt-e az előző kormány olyan anyagi és jogi kötelezettségeket a királlyal folytatott tárgyalás folyamán, a­melyek az országra megkötött­séget jelentenek? Külföldi lapok híradása hozza nyilvánosságra, hogy megegye­zés jött létre a királylyal, hogy tovább is megkapja teljes év­járadékát, 11 millió koronát s biztosították, hogy teljes igénye az uralkodásra érvényben ma­rad, csak a konstellációk miatt szünetel. Mi igaz e megkötött­ségből ? Van-e megállapodás, amely a király ittlétéről folyóan érvény­ben van? A király manifesztu­­máról a lelépett kormánynak nem volt alkalma nyilatkozni. — Milyen álláspontot foglal el a kormány IV. Károly e manifesz­­tumával szemben? Van-e az el­lenjegyzésnek közjogi jelentősége vagy nincs? Az ellenzék öröm­mel üdvözli a választás gondo­latát. A kormányt nem támo­gatja. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter, Beniczky Ödön bejelentette mentelmi jogának megsértését. Panaszával a men­telmi bizottság foglalkozni fog. Nem is kíván arra most kiter­jeszkedni. Foglalkoznia kell azon­ban a dologgal, mert Beniczky Ödön előadása nem felel meg mindenben a valóságnak s miután a mentelmi bizottság jelentésének a nemzetgyűlésen való tárgyalá­sáig hosszabb idő múlik el, nem engedhető meg, hogy a közvéle­mény bizonytalanságban legyen ez ügyben, amelybe a kormányzó személye is bevonatott. A kormányzó semmi intézke­dést nem tett és csak utólag értesült a dolgokról. Hogy Hajmáskéren téves impresz­­sziókat keltett az ő intézkedése, annak az a magyarázata, hogy súlyt kellett helyezni arra, hogy egységes intézkedések történje­nek, a kormány tagjai mind a kormányzóságon tartózkodtak s onnan adta ki intézkedéseit a két képviselő feltartóztatására. Hornyánszky Ernő : Ez a jog­rend, hogy letartóztatják a kép­viselőket. Tusnádi Kovács József (a kis­gazdák felé): Kár maguknak men­telmi jogot adni. Tomcsányi Vilmos Pál igaz­ág­­ügyminiszter: Kizárólag én tet­tem az intézkedéseket. Szilágyi Lajos: Az igazságügy­miniszter a hadsereggel intéz­kedik. Tusnádi Kovács József: Az igazságügyminiszter a mentelmi jog ellen. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter: Az 1920. I. tör­vénycikk értelmében a hadsereg feladata a rendet fentartani s erre az igazságügyminiszter által is felhasználható. Délután én beszél­tem a hajmáskéri ezredessel, mert a képviselő urakkal legálisan akar­tam eljárni, óriási lárma tör ki erre s töb­ben kiáltják: — Szép lovalitás! Az igazságügyminiszter percekig nem tudja folytatni beszédét. Majd ezt mondja: — Azt szentem, hogy ha becsü­letszavukat adják, hogy feljönnek Budapestre . . . Itt újra kitört a vihar, amely­ben egy szót sem lehet érteni: Az igazságügyminiszter: ...ha nálam jelentkeznek . . . A tombolás, a lárma ujul erő­­­­vel tör ki s percekig tart, míg a­­ miniszter szóhoz jut. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­­ügym­iniszter : Nem akartam szi­gorú rendszabályokat alkalmazni, de követelem, hogy becsületsza­vukat adják, hogy Budapestre jönnek s hogy nálam jelentkez­nek. (Nagy zaj.) Felkiáltások : Milyen címen ? Ereky Károly : Kun Bélától tanulta. Nála volt államtitkár. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter : Azt hittem, a kép­viselő urak érdekében járok el. Szilágyi Lajos : Kisdedóvó in­tézetnek néz bennünket ? Az elnök: A képviselő urat rendre utasítom. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­­ügyminiszter: Felkerestem a la­kásukon a képviselő urakat ha­zatértük után s megmagyaráztam nekik, miért intézkedtem igy s , hogy további erélyes intézkedése­ket nem akartam tenni. A kormányzó urnak semmi­­i nemű­ ingerendi­ja nem volt az intézkedésekben, amiket tettem s mindenért vállalom a felelősséget. Az elnök . Nagy zaj közben az ülést tiz percre felfüggeszti. Andrássy Gyula gróf: Köteles­ségének tartja elmondani a király úgynevezett szökésének történetét. Akkor arról volt szó, hogy a ki­rály visszatérjen-e a királyi gyer­mekekhez Gödöllőre. Akkor nem tehette meg, mert nem vihette az országot polgárháborúba. Magyarország ezeréves alkot­­mánya és vitális érdeke köve­teli, hogy a király kérdésben a nemzetgyűlés a törvényes megoldáshoz ragaszkodjék. A kormány iránt bizalommal van és azt teljes erővel támogatja. Helyesli a miniszterelnök állás­pontját, amely szerint elitéli az agresszív antimitizmust. Ő is el­itéli, mert az nem dicsősége, ha­nem szégyene az országnak. Jog­rend alatt azt érti, hogy minden hatóság töltse be hivatását és ne lépje túl hatáskörét. Nagy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avatkozzék be a polgári közigazgatásba. Beniczky Ödön az igazságügy­miniszterrel szemben fölolvas két táviratot, amely szerint Magosházy százados, a kormányzó szárny­segéde, a kormányzóság nevében adott ki távirati rendeletet a le­tartóztatásukra. Crieger Miklós dr.: Ez dik­tatúra. Kerekes Mihály: A miniszter­­elnök félrevezette a nemzet­­gyűlést. Tom­sányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter azt feleli, lehet, hogy több helyről jött intézkedés és ez okozta a zavart. Bethlen István gróf miniszter­­elnök javaslatára kimondja a nemzetgyűlés, hogy a sürgősségre tekintettel a kormányprogram vi­tájának megszakításával a pénz­ügyi javaslatokat tárgyalják s a programvitához feliratkozott szó­nokok a költségvetésnél szólal­janak föl. A napirendet már igy állap­ították meg. Drózdy Győző sürgős inter­pellációjában elmondta, hogy gróf Teleky Pál embere Ekhardt mil­­iarizálni és lovasítani akarta a Magyar Távira­t Irodát. Kozma századost bízta meg vezetésével. Szilágyi Lajos : A Magyar Tá­vira­i Iroda, mint vitézi telek. Drózdy Győző rámutatott az iroda anyagi és erkölcsi deficit­jére s arra, hogy most verseny­­tárgyalás nélkül a Hangya és ennek vállalatába akarja Ekhardt átjátszani. Követeli, adják ,szak­ember kezébe. A tőzsde, Budapest, április 21. A csütörtöki tőzsdén a valutapiac zárlata a kö­vetkező volt : Napóleon 840—800, dollár 260—260.50, francia frank 20.10— 19.50, márka 4.05—1.00, lira 12.60—12.50, oszrák korona 0.43— 0.41, Romanov rubel 1.14—1.07, lei 4.10— 3.98, sokol 3.60—3.58, svájci frank 44.00—45.00, korona és frank dinár 6.90—7.05, lengyel márka 0.35- 0.34 és fél. Bécs, április 21. A csütörtöki tőzs­dén a magyar papírpénzt 2.36-al jegyezték. Zürich, április 21. Zárlatkor Buda­pest 2­121/1 volt. Nagy Jakab meghalt. Nagy Jakab, Debreczen város törvény­hatósági bizottsági tagja, tegnap délután elhunyt Sokat tevénykedett Debreczen köz­életében, különösen ipari téren. A ha­láláról mélyen sújtott családja az alábbi gyászjelentést adta ki: Mélyen szomorodott szívvel tudatjuk, hogy a szeretett jó férj, apa és nagy­apa , Nagy Jakab városi törvény hatósági bizottsági tag, iparkamarai bel­tag, munkás életének 67. évében hosz­­szas betegség után, folyó hó 21-én délután 4 órakor csendesen elhunyt. Kedves halottunk földi részeit folyó hó 22-én,­ délután 3 órakor fogjuk a József királyi herceg­ utca 31. sz. gyászháztól az izr. egyház szertartása szerint tar­tandó ima után örök nyugalomra helyezni. Végtisztességtételére rokonain­kat, barátainkat és ismerőseinket bána­tos szivvel meghívjuk. Debreczen, 1021 április 21. A­dás és béke poraira ! Bánatos felesége: Nagy Jakabné szül. Guttmann Berta. Egyetlen fia: Nagy a József. Unokái: Lili, Tibor, Kató. Test­vérei és sógornői: Nagy Albert és neje, Nagy Ferenc és neje, özv. Csettel Adolfné, özv Frenkel Lajosné. Számos közeli és távoli rokonai nevében is

Next