Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)
1921-06-10 / 129. szám
DEBRECZEN, 1921. III. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. PÉNTEK, JUNIUS 10. Előfizetési ár helyben és vidéken:EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. § Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 50*—K Félévre. . 220'—K§ Kapható az összes dohánytőzsdékben és Ferenci József ut 26., I. em. (passage) Negyedévre 110*— K Egész évre 440'—K h :: az utcai árusítóknál :: 1 :: a városi bérházban. a « A maximális árak a háborús esztendők kényszerszüleménye, most a háború után majd három évre, csendesen haldoklik. Nehezen haldoklik és a fogyasztó közönség, bár az ő kedvéért hívták életre, nem nagyon bánatosan bucsúzkodik tőle. Egy keservesen kellemetlen emlék marad majd utána és az a többszörösen beigazolt tanúság, hogy a konjuktúra kíméletlenül aknázta ki a maga részére a legjobb intenciókkal létesített intézkedéseket és intézményeket. — Így voltunk a maximális árakkal. — Az lett volna a céljuk, hogy megvédjék a fogyasztókat az áruuzsora ellen és ehelyett melegágya lett a szemérmetlenül szipolyozó láncosoknak. Amit egyszer „lemaximáltak“, az egyszerűen eltűnt, amint a kámfor s a megszorult fogyasztó csak suba alatt juthatott a feltétlenül szükséges áruhoz, jóval a maximális áron felül. Bizonyos, hogy ezt a viszszás állapotot nemcsak a konjuktúra teremtette meg, hanem a kereskedelmi forgalom teljes megbénítása a háború alatt és a kereskedelemellenes irányzata a háború után. A táncosoktól háttérbe szorított tisztességes kereskedelem, melyet a politikai érdekből monopolizált és államilag segélyezett és kedvezményezett alkalmi alakulatok is versenyképtelenné tettek, tehetetlenül vergődött és az ország gazdasági újjáépítéséből mindezideig nem vehette ki az őket megillető részt. Mert nemcsak a fogyasztóközönség érdekéről van szó, mikor a kereskedelem szabadságáról és tisztességes munkájának megbecsüléséről beszélünk, hanem magának az ugyancsak kiuzsorázott, leromlott és tönkrenyomorodott ország gazdasági helyzetének, — tehát jómódjának helyreállításáról is. A maximális árak eltörlése, — amit Máyer János közélelmezési miniszter tegnap a nemzetgyűlésben jelzett, mindenesetre a kereskedelem szabadsága felé vezető lépés, de ennek üdvösségét a közönség és vele az ország csak akkor fogja megérezni, ha a kereskedelmi forgalom teljes felszabadítása nyomon követi. És ez el nem maradhat, hogy a gazdasági vérkeringés megint egészséges legyen Budapest, június 9. A nemzetgyűlést féltizenegykor nyitotta meg Rakovszky elnök. A vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárca költségvetésének vitáját folytatják. Gerencsér István arról beszél hogy a magyar politikának a magyar kultúra iránt nem volt meg a kellő érzéke. Ezért népoktatásunkat át kell alakítanunk. Indítványt nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a közoktatásügyi minisztert, hogy a világháború lefolyását és a trianoni békeszerződés lényeges pontjait az ifjúsággal az iskolákban ismertesse. A költségvetést elfogadja. Utánna Giesswein Sándor szólal fel. A régi oktatási rendszer nem felel meg a követelményeknek. — Erkölcsi öntudatra kell nevelni az ifjúságot. A nevelésnek nemzetinek és szociálisnak kell lenni. A sport igen fontos. Bele kell nevelni a tanulóba a nemzeti szolidaritás mellett az emberiség szolidaritását is. — A többi népekkel szükséges az érintkezés, ezért kell az idegen nyelveket elsajátítani. Ennek megfelel az eszperantó nyelv. Úgy tudom, hogy egy olyan ember akadályozza a katolikus autonómiát, ki ma a kereszténypárt elnöke, Andrássy Gyula gróf. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslatot minél előbb terjessze a nemzetgyűlés elé. Azután Egri Nagy János szólal fel: Erdély és a Felvidék elszakításával a magyar erkölcs és kultúra forrásainak nagy részét is elveszítettük. A megmaradt magyar Alföldet állandó magyar kultúrforrássá kell tenni és a cél elérésére semmi áldozattal sem szabad visszariadni. Javasolja, hogy a tanítók ne négy középiskolából, hanem érettségivel menjenek a tanítóképezdére. A költségvetést elfogadja. Egri Nagy János után Andaházi Kasnya Béla beszél. A miniszterelnök azt mondotta, hogy jogrend van. Azt kérdezem, hogy lehet jogrend jogegyenlőség nélkül ? Elismerni, hogy a közbiztonság egyes helyeken javult. A jogrendre feltétlenül szükség van. Elnök : Kérem a képviselő urat, hogy térjen a tárgyra. Andaházi Kasnya: A numerus clausus máskép volt valóságban, mint papíron. Csodálkozom hogy egyik képviselőtársam a karhatalom támogatásáról beszél. A kormánynak nem szabad a különítményeket támogatni. Támogassuk az egyetemi hallgatókat, mint diákokat, de nem mint különítményeket. Úgy látszik, ezekre a kurzus fenntartása miatt van szükség. Felkiáltások a keresztény párton : Igen. A kurzus az ország érdeke. Andaházi Kasnya : Olyan dolgok történtek a numerus clausus alatt, hogy több száz olyan zsidó hallgatót nem vettek fel, akiket a tiszti igazoló bizottságok igazoltak és a kommün alatt is orosz hadifogságban szenvedtek, de ennek dacára sem vették fel őket. A karhatalom legutóbb is átírt a kultuszminiszterhez, hogy ha a zsidó vallásúaknak megengedi a vizsgázást, akkor ezeket ők újra felül fogják vizsgálni. Minden állampolgárnak ebben az országban egyenlő joggal kell bírnia. Nem lehet kívánni, hogy az a zsidó, aki most külföldön kénytelen tanulmányait folytatni, hazafias érzését gyarapítsa. A keresztény kurzusnak keresztény szereteten kell alapulnia. Ezután hosszasan foglalkozik a képzőművészeti intézményekkel. Budaváry László két határozatai javaslatot nyújt be. A nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy az állami tanítók, az állami tisztviselők, a községi és hitfelekezeti tanítók pedig köztisztviselői fizetési osztályba soroztassanak be, ha ugyanazokkal a kvalitásokkal bírnak, amelyeket az állami, illetőleg a köztisztviselőkre nézve a törvény előír. A második határozati javaslat pedig így szól: A nemzetgyűlés utasítja a kultuszminisztert, hogy a tanítók, tanárok, óvónők rendbentartásáról szóló törvényjavaslatot az érdekelt tanár- és tanítótestületek közreműködésével dolgozza ki és azt három hónapon belül terjessze a nemzetgyűlés elé. Schlachta Margit: Három aktuális kérdéssel foglalkozik : Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét a kisdedóvónők rendkívül súlyos helyzetére. Az óvónők kevés fizetést kapnak és kénytelenek nehéz fizikai munkát végezni és így nem tudnak a gyermekek nevelésére elegendő gondot fordítani. Ezután az elnök az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A nemzetgyűlés délutáni ülését négy óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Első felszólaló Usetty Ferenc. A tanári kérdést teszi szóvá. — Olyan tanárokra van szükség, akik tényleg tanítani tudnak. A gyakorló tanárjelöltek intézményét reformálni kell, úgy, hogy a jövő tanév elején a reform már életbe lépjen. A megüresedő állásokat pályázatok útján kell betölteni. Ezelőtt a tanári karnak meg volt az a joga, hogy a pályázók felett ítélkezzen. Ez a joga a tanári karnak valamilyen oknál fogva konfiskáltatott. Az állásokra pályázókat az iskola tanári kara bírálta felül és döntése eredményeképen felterjesztette a kultuszminiszterhez. Kéri a kultuszminisztert, hogy a tanári karnak azt a régi jogát adja vissza. Ha neki nem tetszik a tanári kar előterjesztése, akkor még mindig jogában áll neki a megüresedett állásokat a saját intenciója szerint betölteni. A hadviselt tanárok harctéren töltött idejét be kell számítani a szolgálat idejébe. Azután a hittanárok kérdésével foglalkozik. A hittanárok helyzete kulturszégyen. Kéri a kultuszminisztert, hogy könnyítsen a hittanárok helyzetén. A kultuszminiszter a IX., illetve a X. fizetési osztályba óhajtja őket sorozni. Azért nevükben köszönetet mond, de kéri a kultuszminisztert, hogy ne álljon meg ennél, hanem menjen tovább és a hitoktatók részére külön státust állapítson meg. Utána dr. Szilágyi Lajos szólal fel és két határozati javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. Elsősorban kéri, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a katonaság és csendőrség által lefoglalt iskolákat a lehető legrövidebb időn belül ürítessé ki hogy az oktatás megkezdődhessék. Indítványozza továbbá, hogy a tanítónők és óvónők egyenlő elbánásban részesedjenek az állami tisztviselőkkel. Zákány Gyula határozati javaslatot nyújt be az alsópapság fizetésének rendezése ügyében. — Ernst Sándor az autonómia kérdésében szólal fel. Sokorópátkai Szabó István: A falusi tanítás nehézségeivel foglalkozik. A falusi iskolának azért nincsen tanítása, mert nincs . A numerus klauzus a valóságban. Jövő tanévben nem lesz szénszünet az iskolákban.