Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)

1921-07-22 / 163. szám

DEBRECZEN, 1921. III. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM. PÉNTEK, JULIUS 22. Előfizetési ár helyben és vidéken: I EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy Hónapra 50*—K Félévra. . 220*—K B Kapható az összes dohánytőzsdékban és­­ Feranc* József­ ut 26., I. em. (pasanga) NegyedÉvra 110*— K Egész évra 440*- Kg:; az utcai árusítóknál :: | ________ a városi bérházban. a Az olcsóság mint hullám, úgy látszik, nagyon hamar fejezte be rövid pályafu­tását. A nagy zajjal köszöntött olcsósági hullám már hetek óta mereven stagnál egy ponton és gazdaságilag megkínzott közönsé­günk hiába lesi további haladá­sát. Tulajdonképen valójában még nem is voltunk olyan nagyon bent a „olcsóságban“. Mert hogy egy pár j­óravaló cipő 2500 korona helyett 1500 koronába, a tojás 6 korona helyett 3—4 koronába ke­rül, az még nem olyan boldogító olcsóság. De hálásak voltunk ezért is, mert hiszen hosszú esztendő­kön át csak ahhoz voltunk szokva hogy az árak mindig felfelé men­nek és a drágaság mindig na­gyobbodik. És ezt a régen várt szerény örö­münket ismét veszély fenyegeti, mert a lejtőre került árak mintha megkötötték volna magukat, sőt néhol mintha emelkedő irányza­tot is mutatnának. Emellett a je­lenség mellett nem haladhatunk el közömbösen és nekünk, akik egyénenként és társadalmilag is annyit szenvedtünk a gazdasági életünket bénító drágaság miatt, nekünk érdemes e kérdéssel fog­lalkozni és azt felszínen tartani. Azok az okok, melyek az olcsó­­sági hullámot ellaposítják, kü­lönböző természetűek, de jórészt olyanok, hogy saját tehetetlensé­günkben, rövidlátásunkban és nemtörődömségünkben rejlenek. Az első ok a zürichi kurzus írná­data. Kereskedelmünk és belső forgalmunk szinte babonásan lesi a zürichi jegyzéseket és teljesen kiszolgáltatja magát a tőzsde bi­zonytalan játékának. Ma a keres­kedők és általában mindenki, nem az üzletek üzletszerű lebo­nyolításán keresi a hasznot, ha­nem a spekuláción. Hogy a va­luta romlása nem lehet komoly oka az üzleti forgalom bénulásá­nak, arra példa a lesajnált Ausz­tria, ahol szinte békebeli arányo­kat öltött a kereskedelmi forga­lom. Bécs városa szinte kereske­delmi központja lett az utódálla­moknak. A valutáris konjunktú­rák erőszakolt kihasználása fel­tétlenül rontja gazdasági helyze­tünket. Ezért addig nem is bol­dogulunk idehaza, amíg min­denki Zürich után táncol. A drágaság és olcsóság közötti harcban nem kevésbbé hátrányo­san érezteti hatását helytelen gazdasági politikánk. Ismételten rámutattunk már arra, hogy a pénzügyminiszter minden zsenia­litása mellett sem tudja nagy­szerű programmját megvalósítani kizárólag a fináncpolitika alapján Mert a horribilis adók és vagyon­ váltságok az államháztartás mér­legét esetleg helyrebillentik, de az adózó polgárság gazdasági, anyagi helyzetét egyáltalán nem javítja. Ehhez sok más kell még. A kormány talán érzi is ezt és talán készül is valamire, amint ez a költségvetési javaslat sorai között kitűnik, de ez a nekikészü­­lődés igen lassú és igen nehézkes és igen sok pártpolitikai motí­vum terheli. Már­pedig itt gyors segítségre van szükség, mert kü­lönben az olcsóság szerény hul­lámát, melyet az első ijedtség szült, el fogja nyelni a spekuláció. — Az Egyetértés tudósítójától. — Bécsből jelentik: Páris és Lon- I­don között kiélesedett a helyzet, s Franciaország továbbra is az erő­­­­szak útján akar haladni. Lon- I­donban nagy visszatetszést keltett­­ a francia kormány jegyzéke. —­­ Egyes politikai körökben nyíltan hangoztatják, hogy Franciaor­szág felkelést provokál Felsőszilé­ziában, hogy ürügyet találjon a Ruhr-vidék megszállására. Ereky kritikája. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, július 21. A nemzetgyű­lés ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után Temesváry Im­re beterjeszti a közigazgatási és földmivelésügyi bizottság jelentését, a gazdasági felügyelőkről szóló törvényjavaslatról.­­ A javaslatot sürgős napirendre tűzik. Az indemnitás vitájának első szó­noka Czeglédy Endre, aki röviden foglalkozik a javaslattal. Az inten­zív gazdálkodás alapfeltételeit kell megteremteni. Gazdasági munka­­programm nékül nem lehet Magyar­­országot újjá­építeni. Kéri a kor­mányt, hogy a megszavazott anyag­ból többet fordítsanak a termelés céljaira. A földbirtok reform kér­désében eddig még semmiféle ter­melési javaslatot nem látott. Sze­rinte az intenzív gazdaságot kellett volna megteremteni. Nagyon helye­sen cselekedett volna a kormány, ha idejében megtette volna a földbirtok reformra vonatkozó intézkedéseket. Ezután Windischgractt Lajos her­ceg szólalt fel Beniczky Ödönnek tegnapi beszédében tett azon megál­lapítására, hogy őt magánlakásán hallgatta ki az ügyészség. Megálla­pítani kívánja, hogy itt tévedés fo­rog fenn. Ezután Ereky Károly szólalt fel és újra hangsúlyozza, hogy a pénz­ügyminiszter pénzügyi politikájában nincs megvalósítva a pénzügyminis­­zer által hangoztatott takarékossági elv. Ezután felemlíti a diplomáciát, amellyel a pénzügyminiszer nagyon nagyon gavallérosan bánik. A pénz­ügyminiszter a csempészektől el­vett pénzeket önhatalmúlag, törvény ellenére ,visszaadta a nagybankok­nak és nagyvállalatoknak. Ennek bi­zonyítására hivatalos aktákkal is kész szolgálni. Határozati javas­latot nyújt be, amely szerint uta­sítsa a nemzetgyűlés a pénzügymi­nisztert, hogy fizettesse vissza a vállalatokkal a visszaadott pénze­ket. Utasítsa a nemzetgyűlés a pénz­ügyminisztert, hogy 30 napon belül terjessze a nemzetgyűlés elé az Ar­gon R.­T. részére adott kiviteli en­gedélyeket, valamint a behozatali engedélyeket, melyeket 1920 óta ad­tak ki. (Helyeslés az ellenzéken.) Az Ergon R.-T. visszaéléseit mindeddig még nem lehetett a nyilvánosságra hozni. Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a kivételes hatalom alapján kiadott engedélyek közül azokat, amelyeket érvényben akar tartani, október 1-ig terjessze a Ház elé. Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy a folyó év november 1-ig terjessze a nemzetgyűlés elé a külállamokkal való kereskedelmi szerződésekre vonatkozó javaslatait Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy ezentúl minden két hó­napban tegyen jelentést a kiviteli il­letékekről és a behozatali vámtéte­lekben történt változásokról. Gaál Gaszton a pénzügyi előadó­nak a köztisztviselők helyzetére tett álláspontjára tesz kritikát. A köz­­tisztviselők egy nagy tömege az úgy­nevezett bürokraták ténykedéseivel nincs megelégedve. Amíg a bürok­rata fejedelmek tartják kezükben a hatalmat, addig a nemzet élete van veszélyeztetve. A kivételes intéz­kedéseket minden körülmények kö­zött el kell törölni, mert amíg bü­rokrata hatalmasságok tartják ke­zükben az irányítást, addig csak az országnak okoznak kárt. Adatokat sorol fel. Itt van pld. a benzin kér­dés, amelyet 42 koronáért kell vásá­rolni a vidéknek, amelyet a nagy­­kereskedőknél 12 koronáért is meg­kaphatnának. Ugyanez áll az egyéb közgazdasági szükségletekre is. — Kéri a kormányt, hogy ebben a kérdésben határozott intézkedések­kel javítsa a nemzet sorsát, mert a benzin és hasonló közgazdasági cikkek, amíg ilyen drágák lesznek, ez állandóan újabb és újabb adót jelent a nemzet számára. Abban a reményben, hogy a kormány a hely­zeten segíteni fog, a javaslatot el­fogadja. Ezután Kenéz Béla alelnök napi­rendi indítványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés holnap 10 óra­kor lesz, amelynek napirendjén sze­repel az indemi­­tás folytatólagos tárgyalása és a gazdasági felügye­ lőkről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Szünet után a pénzügymisszter válaszolt Koszó István, Cserty Jó­zsef, Pálffy Dániel és Szabó József interpellációjára. A vagyonváltság. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, július 21. A nemzet­gyűlés pénzügyi és földmivelés­ügyi bizottsága ma délután Kle­­belsberg Kunó gróf és később Hu­szár Károly elnöklése alatt tartott ülésen folytatólag tárgyalták a szőlő, erdőbirtokok és a házak vagyonváltságát. Valamennyi sza­kasznál, különösen a házak va­­gyonváltságánál nagy vita­ fejlő­­dött ki, amelynek eredményeké­­pen a vagyonváltsági kulcs mind-­z egyik kategóriánál változást fog­­ szenvedni. Az együttes bizottság folytatólag tárgyalja az ingatlan vagyonváltság törvényjavaslatá­nak részleteit. Szabad a cukortermlés.­ ­ Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, július 21. A hiva­talos lap holnapi száma közli a kormány rendeletét, amely sze­rint a cukor termelése, belföldi forgalma szeptember hó 1-től kezdve szabad. Ehhez képest mindazok a rendeletek, ame­lyek a cukor termelésére, árá­nak megállapítására, belföldi forgalmára és szállítására vo­natkoznak, szeptember 1-től ha­tályukat veszítik és ezentúl csu­pán a hatályuk alatt keletkezett jogviszonyokra és elkövetett ki­hágásokra irányadók. A cukor­bizottság augusztus 1-ével fel­számol. A rendelet a cukor be­hozatalára és kivitelére vonat­kozó korlátozó rendelkezéseket nem érinti. Il­l­is-Szilfsi Ér. Budapest, július 21. A Gömbös Gyula és Szilágyi Lajos között felmerült lovagias affért békésen intézték el. Szilágyi segédjei ugyanis felük nevében kijelen­tették, hogy a Friedrich-párt gyű­lésén mondott beszéd nem Göm­bösre vonatkozik. A görögök győzelme: Athén, július 21. A görög ve­zérkar jelenti, hogy a görög csa­patok Eski-Schirnél nagy győ­­­­­elmet arattak. Eski-Schirt el­­f­foglalták, az előnyomulást foly­­­­tatják.

Next