Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)
1922-01-14 / 11. szám
1922 január 14. EGYETÉRTÉS Tájékoztató: Január 15. Az ingatlan vagyonváltság kedvezményes lerovásának határnapja. Január 15.: d. e. 9 óra. Famunkások közgyűlése a Munkás Otthonban. Január 15.: d. e. 11 óra. Kertész István előadása az Iparos Körben. Január 15.: d. u. 4 óra. DTE teadélutánja a Royalban. Január 21.: d. u. 8 óra. Gazda bál a Bika dísztermében. Január 21.: A Casinó tánestélye. Január 22.: d. e. 11 óra. K. Nagy Zoltán dr. előadása Románia földbirtok politikájáról az Iparos Körben. Január 25. d. u. fél 7 órakor az Országos Orvosszövetség rendkívüli közgyűlése az Angol Királynő nagytermében. Január 27.: d. u. 8 óra. Füredy— Budanovits—Ocskay- előadás a Zenedében. Január 28.: este 9 órakor Csababál az Arany Bikában. Január 29.: d. e. 11 óra. Bereczky József előadása Az új magyar adótörvényekről az Iparos Körben. Február 1. Baross Szövetség műsoros estélye a Bika földszinti termében Február 2. Szállodai, vendéglői, kávéházi alkalmazottak táncestélye a Bika dísztermében. Február 5., d. .e 11 óra. Debreceni Székely Társaság matinéja a Vígszínházban. Február 5. Debreczeni Ipartestület táncestélye a Bika dísztermében. Február 11. Veres Kereszt bálja a Bika dísztermében. Február 12., d. u. 6 óra. A debreceni nyomdászok nagy álarcos bálja a Margit fürdő dísztermében. Február 12. DKASE álarcos bálja a Bika dísztermében. Február 18. Kékek Klubjának bálja a Bika dísztermében. Oláh Gábor betegsége látogatás a beteg költőnél. Nagy részvéttel értesültünk, a hogy Oláh Gábor, az illusztris iró nagybeteg. Elmentünk őt meglátogatni és megvigasztalni. A Kar utca 29. szám alatti ősi házában lakik az Oláh-család. A száraz bejárású kapu csikorogva nyílik ki csengetésünkre s pár perc alatt bent vagyunk a kis előszobában, onnan már csak egy lépés a betegszoba. A költőt az ágyon ülve találjuk. Édesanyja épen valami orvosságfélét adott be neki. Köszöntésünket alig hallható hangon fogadja s minduntalan erőt vesz rajta a köhögés. Látjuk, hogy terhére lenne hosszas kérdezkelődésünk, hát nem is faggatjuk. Még csak annyit mond, hogy attól fél, hogy ránk ragad a betegsége, így még kezet sem szoríthat velünk. — Hej, Gábor, pedig épen disznótorra akartunk invitálni. Erre kezével elutasító mozdulatot tesz. — Majd máskor! Jobb egészséget kívánva. Oláh néni kisér ki bennünket s ő mondja el a baj keletkezését. — Még a múlt héten pénteken színházban volt, — épen a darabját játszották, — de reggel már arról panaszkodott, hogy keveset aludt, láza volt, majd lefeküdt és orvosért küldött. Azóta, bizony, mindig rosszul van és nagyon nyűgös beteg. Most már, hála is-O»«»*?»»«»»» tennek, a láza szánt és talán csak meggyógyul már. Megnyugtatjuk az aggódó édes anyát s azzal búcsúzunk, hogy legénye lesz Gáborból mihamar, akkor aztán vigan leszünk és elakadalmazunk is, ha úgy fordul a sor. Mert mi is volna a szegény beteg poétával, ha az édesanya szerető keze nem nyújthatná neki a gyógyító orvosságot ? Amint halljuk, az állapota most is örvendetesen javul.! Vasárnapi istentiszteletek. Vasárnapi istentiszteletek sorrendje a református templomokban. Nagytemplomban délelőtt 10 órakor prédikál Varga Ferenc segédlelkész; délután 5 órakor kátét magyaráz dr. Révész Imre lelkész. Kistemplomban délelőtt 9 órakor prédikál — A halál-igazolvány.... — Az Egyetértés tudósítójától. Dr. Urbók Attila, a nagylétai kerület nemzetgyűlési képviselője, igazán szivén viseli a nép ügyeit. — Dr. Orbók Attila nem azok közül a képviselők közül való, akik közvetlenül a választások előtt sietnek „beszámolni“, hanem, mint azt Debreczenben is jól tudják, sűrűn megfordult kerületének községeiben, ott hoszszabb ideig tartózkodott, megismerte a nép keserves küzdelmét és legfőbb törekvése, hogy segíteni is tudjon azon. Dr. Orbók Attila, ■— aki, mint köztudomású, szót emelt még Debreczen érdekeiért is a parlamentben, — legutóbb nagy figyelmet keltő interpellációban az összkormánytól sürgette a határmenti lakosság sérelmeinek orvoslását. — Erről a nemzetgyűlés üléséről szóló tudósításában már megemlékezett az Egyetértés, most pedig beszédének egy igen érdekes részét az alábbiakban közölhetjük: „Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az új határok sok helyen levágták a nagybirtokokat, amelyek sok ezer zsellérmunkásnak adtak kenyeret. Ezek a zsellérmunkások ma nem mehetnek sehova, nincsen birtok, ahova elmehetnének dolgozni, hogy kenyerüket megkeressék. Azt hiszem, hogy ezeket a zselléreket nem lehet felelőssé tenni Magyarország összeomlásáért, — hiszen, ezek mindvégig harcoltak a háborúban, mindvégig hősiesen küzdöttek a hazáért s ezért ezeknek a zselléreknek minden körülmények közül földreform utján minél előbb femet, kell juttatni. Azután a földtelen népnek egy uj típusa is keletkezett a határmenti községekben, ezek a földtelen kisgazdák. Kisgazdák, akiknek volt 5—30 hold földjük, — amelyből boldogan éltek és kis családjukat nehéz, verejtékes munkával fel tudták nevelni és derék magyar embereket adhattak a hazának. A határ levágta ezeknek földjeit és ma a földtelenek, a zsellérek sorába jutottak. Amikor ezeket felhoztam egyes fórumok előtt, azt mondták, hogy hiszen határátlépési igazolvány útján elmehetnek földjeikre és megművelhetik. Ez a határátlépési igazolvány nagyon sok esetben a földi nyomorúságnak az átlépési igazolványa a halál útjára. Az én kerületemben már nem is egy áldozata volt annak, hogy határátlépési igazolvánnyal átmentek a fösmívesek román megszállott területre, többet agyonütöttek, véresre vertek, többeket ott fogtak a román hatóságok. Megtörtént az is az egyik községemben, Bagaméron, hogy hoszszas huzavona után, meglehetős nagy díjak lefizetése után, átlépési igazolványt adtak a román hatóságok és az igazolvány úgy szólt, hogy a gazdáknak a községből 14 kilométer kerülővel kellett átmenni a demarkációs vonalon, hogy földjeikre jussanak. Azzal az érvvel, hogy határátlépési igazolványa van a határmenti községek lakóinak, legalább is súlyos lelkiismeretlenség a földbirtokreformot elodázni. Ezen a téren az volna az én kívánságom, hogy a kormány mondja ki, hogy akiknek földjét levágták, tekintessenek földteleneknek, hiszen tényleg azok és a földbirtokreform útján kapjanak kielégítést. Ebben a községemben, amelynek lakossága határátlépési igazolványt kapott, Bagamérban, 700 holdat vágott le a demarkációs vonal és körülbelül 200 család kenyerét vette el az új határ. Ezzel szemben ott van egy 5000 holdas káptalan birtok, amelyiknek másik része a határon túl 4000 hold, szóval összesen 9000 holdasból áll egy tagban. Azt kérdezem, nem lenne-e a legméltányosabb eljárás, ha ennek a 200 —250 kisgazdának 700 holdját odaadnák a káptalani birtok ideeső részéből és a kisgazdák elvágott földjét csatolnák a káptalani birtok túlsó oldalra eső részéhez. Én bátor vagyok ezt az indítványát tenni és a nagyváradi nemes szivü káptalanhoz innen intézem az én népemnek azt a kívánságát, hogy csinálja meg velük ezt a cserét, hisz ezáltal 250 magyar kisgazda családot juttat kenyérhez, boldoguláshoz, míg a káptalani birtoktest egyáltalán nem fog csorbát szenvedni a csere által. Azt hiszem, a földbirtokrendező bíróságnak ilyen irányú munkásságot is kellene kifejtenie, mert valljuk be őszintén, a földbirtokreform, — amely bizonyos kompromisszumok eredménye, — meglehetős sok hibában leledzik és meglehetős sok esetre nézve nem volt eléggé előrelátó“. Dr. Orbók Attila behatóan foglalkozott ezután a rokkantak ügyeivel. Ezt a kérdést nem rég igén itt Debreczenben is tanulmányozta. Remélhetőleg dr. Orbók Attila felszólalásának nem is marad el az eredménye, aminthogy egyes kívánságai a kormány egyik jelenlevő tagjánál már ott a nemzetgyűlésben is honorálásra találtak. Baja Mihály lelkész; délelőtt 11 órakor prédikál Konrád Zoltán h. lelkész; délután 2 órakor prédikál Zitás István bh. Kossuth utcai templomban délelőtt 10 órakor prédikál dr. Révész Imre lelkész; délután 5 órakor prédikál Mezei Béla vallástanító lelkész. Árpádtéri templomban délelőtt 10 órakor prédikál dr. Bötykös Béla th.; délután 2 órakor prédikál Durkó Gábor segédlelkész. Ispotály-templomban prédikál Varga Jenő segédlelkész; délután 2 órakor prédikál Varga Jenő segédlelkész. Homokkertben délelőtt 10 órakor prédikál Kovács János vallástanitó lelkész. Pallagon délelőtt 10 órakor prédikál Uray Sándor lelkész. Nyilastelepen délelőtt 10 órakor prédikál Mezei Béla vallástanitó lelkész. — A Konfirmált Leányok Szövetségének összejövetele (Kollégium 1. kapu, 5. sz. ajtó) — vasárnap délután fél négy órakor. — Vasárnapi iskolák : Eötvös utcai iskolában délelőtt fél 9 órakor. A Dóczi intézetben délelőtt 9 órakor. Kossuthutca 75. sz. a. délelőtt 9 órakor. Nőegyleti Árvaházban délelőtt 9 órakor. Pacsirta utcai iskolában délelőtt 9 órakor. Leány-utcai iskolában délelőtt 9 órakor. Diakonissza Otthonban délelőtt 9 órakor. Kollégium I. kapu, 5. sz. ajtó délelőtt 11 órakor. Homokkerti imaházban délelőtt 11 órakor. Csap-utcai iskolában délután 2 órakor. Egy kiváló festő Debreczenben. Mánya András festőművész, a kiváló Benczur-tanítvány, Debreczenben van, hogy tárgyalásokat folytasson a közgyűlési terem részére megfestendő Tisza Istvánkép dolgában, Goga Octávián Ady Endre édesanyjánál. A Pesti Napló tegnapi száma egy Nagyváradról kapott igen érdekes tudósításban közli : Goga Octávián, az Avarescukormány volt szépművészeti minisztere Nagyváradon, tüntetően meglátogatta Ady Endre édesanyját , Ady Lőrincnét, aki Lajos fiával jelenleg Nagyváradon időzik. — Nagyasszonyom, — mondotta Goga, kezet csókolva Adynénak, — életem egyik legszebb pillanata az, hogy találkozhatom legkedvesebb költőm édesanyjával. Ismerem, szeretem a magyar irodalmat és Adyt, mint a legnagyobb magyart tisztelem. Adyék csúcsai birtokát és a kastélyt tudvalévően Goga Octávián vásárolta meg és most meghívta oda Ady édesanyját, hogy töltsön hosszabb időt a régi birtokon. — Én, mondotta beszélgetés közben Goga, — azon vagyok, hogy Erdélyben a román kultúra mellett a magyar is fejlődhessék (?), magamhoz hivattam a szinház-igazgatókat, megmondtam nekik, hogy osszák föl maguk között Erdélyt és mindenkinek azt a területet adtam, amelyet kért (?). Mindenkinek megengedem, írjon kedve szerint, a költők írhatnak alegóriákat is, de azok aztán legyenek olyan jók, mint Tompa Gólyája. Goga aztán visszaemlékezett arról, hogy amikor a Csillagbörtön rabja volt, egyedül Ady kereste fel levelével, még fajtestvérei is megfeledkeztek róla. Visszaemlékezett az Otthonban töltött szép órákra, amikor sokat érintkezett magyar írókkal. — Mindig kedvesen gondolok vissza — mondotta — Pestre, magyar barátaimra, rokon társaimra, a magyar költőkre. Január 27-én, Ady halálának harmadik évfordulóján, különben Nagyváradon emlékünnepet rendeznek. Felelevenítik Ady A műhelyben című egyfelvonásosát. A budapesti tiszti orvosi tanfolyam és vizsgálatok. A népjóléti miniszter a következő hirdetményt a tette közé : A tiszti orvosi képes!-