Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)

1922-01-15 / 12. szám

2 jöjjön és ezért nem is hallgatott azokra, akik azt tanácsolták neki, hogy időveszteség nélkül azonnal jöjjön vissza. Mindhárman, t. i. a kormányzó, ő és a miniszterelnök mindenben megegyeztek a célra vontakozóan és az volt a gondolat, hogy az egységes pártot legitimista alapon építjük fel. Gaál Gaszton : A népre lövetni az is legitizmus ? Erre a balközépen óriási vihar tört ki. Bottlik József alelnök percekig nem tudja helyreállítani a rendet. Andrássy Gyula gróf: Mikor ezek az események tényleg bekövetkeztek, nekem nem maradt más hátra, minthogy a veszedelmet az országról elhárítsam, tehát a király mellé kellett állnom, ha a nemzet becsületét meg akartam védeni. Azt hiszem, egészen másként alakult volna a helyzet, ha idebent a nemzet egységes, de amikor ellenállást mutatott, a szomszédállamok is fegyverkezni kezdtek. A miniszterelnök azt is mondta, hogy ő nem lövetett a királyra, hanem csak a csapatára és a környezetére. Ez kedves megállapítás. Jól tudhatta, ahol a király tanácsadói vannak, ott van a király is. Hogy miért nem jöhetett be a király Budapestre, elég utalnom Pallaviczini interpellációjára. A mi harcunk az 1921. évi XLVII. t.-c. eltörlésére irányul, amelyet a nemzetre nézve veszedelmesnek találok, mert azzal a nemzet forradalmi alapra áll, — mert megszünteti a királyságot, a király hozzájárulása nélkül, — ami csak forradalmi úton lehetséges. Ha önök kimondják azt, hogy a Habsburg-ház elveszítette uralkodói jogát és mégis a királyság elvi alapján állanak, akkor ennek folyománya a királyválasztás. Ez pedig a legborzasztóbb korrupciónak forrása. Ez csak új forradalmat fog teremteni, amit igazol a történelem is. Természetes határaink nélkül ki meri most összes erőnket ilyen küzdelemnek kitenni és ki mer bennünket arról biztosítani, hogy a magyar fajnak egyensúlya helyre fog állani. Az indemnitást csak három hónapra szavazza meg. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter két régebbi interpellációra válaszol. A magyar kormány és az SHS. állam kormánya között megegyezés jött létre, amely szerint a határ mentén mindkét részen 10—10 km. sávon belül lakó gazdák útlevél nélkül mehetnek át a határon, s csak igazolványt kell szerezniük. A kormány lépéseket tett, hogy az egyezmény a munkásokra is kiterjesztessék. A külügyminiszter válaszát tudomásul vették. Több interpelláció közben, gróf Sigray Antal kérdi a minisztert, hajlandó-e Ostenburg ezredesnek, — aki Nyugatmagyarországon nagy érdemeket szerzett, — azonnal való szabadlábra helyezését elrendelni, még a bírói eljárás bevégzése előtti? Belitska Sándor honvédelmi miniszter , Gróf Sigray beszédének politikai részére nem tér ki. Örömmel állapítja meg azonban, hogy Ostenburg ezredesnek csakugyan nagy érdemei vannak, ezzel szemben azonban a szabadlábra helyezést miindaddig nem rendelheti el, amíg az ügy bíróiután befejezést nem nyert. Gróf Sigray a választ nem veszi tudomásul. Haller István kérdi a minisztert, van-e tudomása arról, hogy a párbajvétségek mindjobban elharapóznak, hajlandó-e ennek a megszüntetésére sürgősen intézkedünk Tomcsányi Vilmos igazságügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a párbajnak ő sem híve, amit az is bizonyít, hogy mindezideig lovagias ügye nem volt. Hogy Rassay javaslatánál az ismert álláspontot fogadta el, az csak azért történt, mert egyébanomáliák történtek volna. Sajnálattal kell tapasztalnia, hogy különösen egyes körökben, itt a képviselőházban a politikai párbaj esete többször ismétlődik. Arra vonatkozólag pedig, hogy én a párbajt állásommal összeegyeztethetőnek tartom-e, szolgáljon magyarázatul az, hogy szerdán d. u. kaptam az üzenetet, hogy máskép nem lehet a kérdést megoldani, csak fegyveres uton, az esetet telefonon azonnal jelentettem a kormányzó úrnak, ugyanakkor állásomról is lemondtam. Másnap azt írásban is megtettem. A miniszter válaszát úgy az interpelláló képviselő, mint a Ház tudomásul veszik. Azután még több kisebb jelentőségű interpellációra került a sor. EGYETÉRTÉS 1922 január 15. Kavarodás Rassay beszéde körül. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, január 14. Beavatott helyről félhivatalos nyilatkozat jelent meg, amely Rassay Károly pénteki nemzetgyűlési beszédére vonatkozik és pedig ama részére, amelyben azt mondta, hogy a választások alatt a külföld védelme alá helyezi magát és társait. A félhivatalos nyilatkozat azt mondja, hogy példátlanul álló dolog, hogy egy magyar képviselő a szuverén nemzet tekintélyét igy megsértse s ezzel előre denunciálni akarja a magyar nemzet alkotmányos megnyilatkozását. Rassay Károly a nyilatkozatra a következő nyilatkozatot adta ki : — Nagyon csodálom, hogy a félhivatalos nyilatkozat beszédem ama részére, amely az állampénzek ellenőrizetlen kezelésére s a kiviteli engedélyek körüli botrány eltussolására vonatkozik, nem tartotta szükségesnek reflektálni. Arra sem látta szükségesnek válaszolni, hogy a kormány tagjai idegen ország és idegen hatalmak képviselőinek védelme alá helyezték magukat. Úgy látszik, e tekintetben mindezt erkölcsösnek, helyesnek és a nemzet szuverenitásával összeegyeztethetőnek találta. Csak az ellen van kifogása, hogy én a nemzet akaratának szabad megnyilvánulását a külföld védelme alá helyeztem. Most is csak szembehelyezhetem a magam álláspontját az övékkel. Míg ők csak jelentéktelen kis személyüket igyekeztek megmenteni az ország számára, addig én az eddigi állapotokból teljesen joggal következtethető visszaélésekkel szemben a választások tisztaságát akartam biztosítani, nem idegen hatalmak segítségével, hanem kizárólag a külföldi közvélemény ellenőrzésével. " A legjobb és legkiadósabb KÉKÍTŐ JUNO illatoskékítő, mert kíméli a ruhát. Gyártja: BECK JENŐ vegyészeti gyára, BUDAPEST, V. Lehel u. 27. Minden ott kapható. › « mi«««» › ( Újabb kilépések a kisgazdapártból. Budapest, jan. 14. A kisgazdapártból újabban Nagy Pálon és Czeglédy Gyulán kivül kiléptek még Sziráky Pál és Borbulya Pál. ................................ HOTEL Continental SZÁLLODA Budapest, VI., Dohány-u 42 (Hungáriafürnő épület) VEGE LT. 100 SZOBA Legmodernebb berendezés I IGAZGATÓ: DÉNES MÁRTON. tt megfogadják a legöregebb számadót. A hortobágyi pásztorokat mindig az év első vasárnapján fogadják az egyes gazdaságok. Akik akkor nem „adnak kezet", azokhoz már nem sok a remény. A pásztor fogadást a következő vasárnapon, amelyik mindig „téli vásár“ vasárnapja, folytatják. Az öreg Fülöp János bátyánk is, a maga 74 évével felballag a Gazdakörbe. Haja glamb ősz, hatalmas alakja még mindig egyenes, mint a puszták tilalom fája, járása nehéz, szép piros magyar arca ráncosodik, hallása már tompul — ő is szolgálni akar. „Nem volt még elég?" — bátyja, — szólljuk meg. „Hát mán ék ebbe veszek el. Pedig minden hosszú imádságnak ámmen a vége“. Tisztelettel előadja a kérését. A gazdaság a 90 koronát és az 5 kg. búzát elfogadja ökrönként, de szalonnát nem akar adni. Ember cselédeket kell tartani az ökör mellett, nem fattyukat, sok eleség kell nekik , bizonyítgatja az öreg ökörcsordás. A gazdák nagy tisztelettel vannak az öreg hűséges cseléd iránt, de már a többi pásztorok, csikós, gulyás szalonna nélkül állottak be, ők sem adnak. Az öreg elmegy. Sajnálja, hogy egyszerre nem tud elszegődni. 1863 óta szolgálja a debreczeni gazdákat a Hortobágyon, még ilyen nehéz időket nem ért. Alszik egyet az egyezségre. Másnap, harmadnap, elmegy az első gazdához, csak a szalonnán erősködik. Mike János gazda sem ígérhet a gazdaság zsebére. Tavaly nehéz volt szalonnát szerezni, azért mentek bele a szalonna bérbe a gazdák. De most lehet venni bőven, hallani sem akarnak róla. Negyedik nap már lemond a szalonnáról, de a búza konvenciót akarja ökrönként egy kilóval emeltetni. Ez se sikerül. Egy heti utána járás után végre kezet ad. „Adjon Isten szerencsét a szógyálathoz“ — üdvözli a gazda. Ezzel 28-dik évre szegődött be az ökör mellé. Negyven éve számadó már. A gazdák hűségét jutalmazzák, de jutalmazni kellene az ilyen derék öreg cselédet az államnak és a városnak is. Legalább az elismerés gyenge fénye fáradságos élete alkonyán öreg napjait bearanyozná. Hiszen az öreg elkeseredésében sokszor mondja : „Az öreg kutyát agyon ütik, az öreg szagát elkergetik !“ Angliammamellen. London, január 14. A Daily Express kijelenti, hogy a fiaskó folytán egy nemzet sem veszít annyit, mint a francia. Franciaország a teljes elszigeteltség lehetőségével áll szemben, sőt bizonyos, hogy ez be fog következni. A West Gasette ezt írja : Ha Poincare lesz a miniszterelnök, nemsokára elérkezik az alkalom nyíltan kijelenteni, hogy Angolország nem vehet részt olyan politikában, amely a német-francia viszályt bizonytalan időre kitolja. HBBI ‘mmmammmm A DKASE nagy álarcos bálja. 91@@ Február 12-én lesz a DKASE nagy álarcos bálja az Aranyfiff Bika dísztermében, kitűnő szórakozásokkal egybekötve.