Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)

1922-01-14 / 11. szám

DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM. SZOMBAT, JANUÁR 14. Előfizetési ár helyben és vidékéről EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA. Egy hónapra 60'— K Félévre. . 340*— K | Kapható az összes dohánytőzsdékben Negyedévre 170*—K Egész évre 660­— K | és az utcai árusítóknál. ..I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth­ utca 2-ik szám alatt, város­­:: háza épütet. .. A korona 00821­2 Budapest, január 13. A valutapiac­­ zárlata ez volt : Napóleon 2400— 2­30, angol font 2375—95, dollár 030 —40, fr. frank 5175—225, márka 340—50, líra 725—50, osztrák kor. 9—10, rubel 56—7, lei 495—505, szokol 992-1002, sv. frank 12225- 75, korona dinár 835—45, lengyel márka 21 és fél—22. Utótőzsde: A dollár néhány pont­tal emelkedett, a többi valuták nagyjában változatlanok. Dollár 636—338, osztrák ezres 9 és három­negyed, 10 ezres 9 és egynegyed, lei 496—98, szokol 998—99, márka 344—46, dinár 838—40, angol font 2690, francia frank 5225, svájci fr. 222-23; lira 735. A nemes pénzek piacán igen szi­lárd az irányzat. Ezüst korona 36 és háromnegyed—37; 2 koronás 73 és fél—77; 5 koronás 183—85; fo­rint 96—97; Napoleon 2430; ma­gyar 20 koronás névleg 2450—470; 10 koronás névleg 1225—35.­­ Zürichi zárlat: Berlin 265, He­land 189,75, Newyork 516, Londt 2175, Páris 4155, Milánó 2230, Prát 930, Budapest 0.82 és fél, Zágh­ 160, Varsó 18, Bécs 17, osztrt bélyegzett 9. Esik a búza ára. A terménytőzsdén az üzletme­net csendes. A hangulat nyomott. Árak lanyhultak. A piac különö­sen kenyérmagvakban üzlettelen. Búza 70—75 ponttal esett, a zab és tengeri lanyha. Az áresés 25— 30 pont. Árpa iránt volt érdeklő­dés, állítólag sörgyárosok részé­ről, a malmok tartózkodóak. Hivatalos árak : Búza, tiszavi­déki 2170—200, egyéb 2165—190, rozs 1380—400, takarmáyárpa 1700—750, sörárpa 1750—825, kö­les 1500—1600, zab 1450—515, tengeri 1970—2020, repce 26—28, korpa 1090—100. Budavári kilépett a keresztény pártból Budapest, január 13. A Keresz­tény Nemzeti Egyesülés Pártjának ma este Budaváry László levél út­ján bejelentette a pártból való ki­lépését. A levélben hangsúlyozta­, hogy a pártnak többsége legiti­mista, a legitimisták pedig köztár­saságiak. Ezzel szemben ő a ma­gyar királyság álláspontjának tör­hetetlen hive. Németország fizetési halasztást kap. Cannes január 13. A jóvátételi bizottság elhatározta, hogy Német­országnak ideiglenes fizetési ha­lasztást ad. (MTI.) La Puccs, vagy műpuccs készül-e Budapesten ? Károly-brigádra toboroznak embereket. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, január 13. A nemzet­­gyűlés­ ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Az elnöki bejelenések után Ke­rekes Mihály a tanácskozóképes­ség megállapítását kéri. Minthogy a tanácskozóképtelenség nyilván­való, elnök az ülést 5 percre fel­függeszti. Rassay Károly : A nemzetgyű­lésnek első feladata lett volna a nemzetet visszaadni önmagának. Nemzetgyűlések mindig csak for­radalmak után keletkeznek, még­pedig azért, mert az állami élet vezetői elkéstek a megváltozott vi­szonyok követelte reformokkal és így a reformok megvalósítása erő­szakos uton, forradalommal tör­ténik meg. Az igazi alkotmányozó gyűlések nemcsak alkotmányjogi törvényekkel foglalkoztak. Huszár Károly 1920-ban hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés első feladata a földreform megoldása. Kérdi, hogy végre van-e ez hajtva. — Olyan hírek keringenek, hogy a földreform megvalósítását pénz­ügyi akadályok miatt nem lehetett keresztülvinni. Ha ez így van, ak­kor a nemzetgyűlés feladata az akadályok elhárítása. Felfogása az, hogy a kormány a költségvetés­től azért tartózkodott, mert félt a kritikától.­­ Utal arra, hogy a kormány nem valósította meg a közigazgatási reformot, nem írta ki a törvényhatósági választásokat és még mindig van megye, amely csak három faluból áll, de azért meg van az alispánja, fő­levéltárnoka s a többi hivatalnoka Kifogásolja, hogy ebben a nem­zetgyűlés az államfővel szemben túlságos lejálisnak mutatkozott, sőt szolgalelkűnek. Az elnök a szónokot rendreuta­­sítja és figyelmezteti, hogy a ház­szabályok tiltják az ilyen kitételek használatát. Rassay Károly : Amennyiben az államfő jogait szaporították. — Emellet, aki az eckartsaui levelet be akarta cikkelyezni az 1920. évi I. t.-cikkbe, az Habsburgellenes. Akkor is az volt az álláspontja és most is az. Mindkét álláspontnak igyekeznie kell a tömegeket meg­nyerni a maga számára. Mindkét­­ álláspontot egyformán jogosult- s­­iak tarja. Úgy érzi, hogy a Habs­­burg restauráció fogja meghozni a nyugalmat és a békét az ország­nak, így fogunk majd tudni érint­kezést felvenni a szomszéd álla­mokkal. — A kormánynak ama ténykedésével foglalkozik, hogy a trón betöltése kérdésében lehetővé tette idegen hatalmak beavatko­zását. Erre vonatkozólag határo­zati javaslatot nyújt be, amely­ben kimondja a nemzetgyűlés, hogy a trón betöltésének kérdését kizárólag belügynek tekinti és tiltakozik minden idegen be­avatkozás ellen. Óvást emel és hatálytalannak nyil­­­vánít minden olyan megállapo­dást, amely a nemzetnek a trón betöltésére vonatkozó jogát ide­gen hatalmaktól teszi függővé.­­ Utal ezután arra, hogy még min­dig fenn vannak tartva azok a külső közjogi jogosítványok, a­melyek a Habsburg-ház tagjait megilletik, így a főudvarnagyi bí­­róság. E tekintetben szintén hatá­rozati javaslatot nyúj be, hogy a nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy a trónvesztettnek nyilvání­tott Habsburg-Lothringeni-ház tagjainak, valamint trónváromá­nyosainak kizárása iránt hala­déktalanul törvényjavaslatot ter­jesszen elő. Egyúttal intézkedjék, hogy a volt királyi házat megil­lető közjogi jogosítvány, neveze­tesen a főudvarnagyi bíróság, megszüntethessék. Az államfő kérdését mindenesetre rendezni kell. A nemzetgyűlésnek hatá­rozni kell, hogy az államfői hata­lom jogainak gyakorlása határo­zott időhöz legyen kötve. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé, amelyben a jövőben is választandó államfő hatal­mi jogainak gyakorlása meg­határozott időhöz legyen kötve, valamint rendelkezzék az iránt is, hogy az esetleg bármilyen okból megüresedő államfőiség milyen módon töltessék be. A kormánynak a munkássággal való kibéküléséről és az amnesztia rendelet alkalmazásáról szól. A kormány nem igyekezett munká­val táplálni a nemzetgyűlést.­­ Minthogy a nemzetgyűlés élete tudvalevőleg már csak négy hétre van szabva, ebben a négy hétben meg kell teremteni azokat a jogi és erkölcsi feltételeket, amelyekkel a nemzetgyűlés lehetővé teszi az új törvényhozó testület létrehozását, a kormányzó hatalmának időhöz kötöttsége megszavazását, a vá­lasztójogi törvény megalkotását és a főrendiház megteremtését.­­ Határozati javaslatot nyújt be, a­melyben kéri, hogy a nemzetgyűlést ne oszlassák fel hamarább, amíg akár a nemzetgyűlési, akár a képvi­selőházi választójogot nem hozták meg. Kívánja továbbá, hogy az új or­szággyűlés csakis az új választó­jog alapján legyen összehívható, végül, hogy a nemzetgyűlés min­den ezzel a törvényjavaslattal el­lenkező kormányintézkedést már eleve törvényellenesnek nyilvánít­son. (Taps az ellenzéken.) Az ál­talános, titkos és községenkénti választás mellett foglal állást. — Hive a lajszomos szavazásnak. — Aggodalommal tölt el mindenkit, hogy amikor nincs biztosítva a közszabad­ságok gyakorlása, akkor vá­lasztat a kormány. Előbb be kell dugni a kivételes hatalom forrásait. A kormány m­ai összetételében nincs garancia a választások tisztaságára. Vagy hozzon ide a kormány javaslatot a kivételes hatalom megszünteté­séről, vagy távozzék helyéről s azt adja át a társadalom minden ré­tegéből alakult kormánynak. Ki­jelenti, nem riad vissza attól, hogy a műveit külföld védelme alá he­lyezze magát és társait a válasz­tások idején az atrocitásokkal szemben és minden esetet az ide­gen hatalmak képviselői elé visz. Grieger Miklós: Helyes. Ezt fog­juk tenni. Rassay Károly: A kormány tagjai is a kritikus időben bőrüket az idegen hatalmak védelme alá helyezték. Friedrich István : Ki volt az ? Rassay Károly: A miniszterel­nök úr, aki Hohler angol megbí­zott védelme alá helyezte magát. Vass József dr. kultuszminisz­ter : Nem igaz. Friedrich István : És mit csi­nált nagyatádi Szabó István ? Rakovszky István: Bethlen azt mondta, hogy öngyilkos lett. Vass József dr.: Tévedés. Rassay Károly : A miniszterel­nök akkor azt mondta nagyatádi­nak, hogy gondoskodjék a védel­méről, mert ő már gondoskodott magáról, angol védelem alá he­lyezte magát és kimegy a sorom­pókhoz s azt fogja mondani, hogy angol védelem alatti áll.

Next