Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)

1922-06-23 / 140. szám

Egyes szám ára 3 korona. DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM. Előfizetési ár helyben és vidéken. Egy hónapra 70* — K Negyedévre 170* — K Félévre. Egészévr■ EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA. Kapható az összes dohánytőzsdékben és az utcai árusítóknál. .. I Szerkesztőség és Kiadóhivatal Kossuth-utca 7-ik szám alatt, város- I .: háza épület. .: i 340 - K 660' - Ki a PÉNTEK, JUNIUS 23. Megmozdul Debrecen és bizonyságot akar tenni arról, hogy a képviselő választások teljesen egyszínű eredménye egyáltalán nem tekinthető az egész lakosság egyértelmű állásfoglalásának. Amit egyébiránt bizonyítgatni sem kell, hiszen ha mindegyik választókerületben a szélső irányzat jelöltjei kapták is a többséget, a kisebbség számbelileg is olyan tekintélyes volt, hogy ha nálunk lajstromos választás lett volna, mint Budapesten, egy megválasztott mindenesetre a kormányt támogató pártok jelöltje lett volna. Ha meg a szavazatokat régi magyar jog szerint — nem számlálnák, hanem mérlegelnék, még inkább másnak lehetne az eredményt mondani. Távolról sem a vagyon, vagy a társadalmi állás előkelősége szerint való mérlegelésre gondolok, ami hiszen kétségtelenné tenné a polgári elemek túlsúlyát, hanem pusztán a megértésre, való képesség alapján mérlegelésre. Mert azt senki sem tagadhatja, hogy a szélsőség diadalát itt Debrecenben — valamint valószínűleg máshol is — nem az öntudatos szavazók többsége okozta. — A szervezett munkásság, bármily tekintélyes erőt tud is kifejteni, magában nem lett volna elég erre a teljes győzelemre. Ők, a szervezett munkások, nagyon jól tudták, hogy mit akarnak, de diadalra segítőik nagy része egyáltalán nem volt képes megítélni a helyzetet, sőt egy jórész egyáltalán azt sem tudta, hogy kire szavaz, hiszen közbeszéd tárgya például, hogy egyik jelölt itt ismeretlen nevét sokan egy helybeli tekintélyes és kedvelt kereskedőének gondolták. Márpedig azt senki sem állíthatja, hogy az ilyen módon szavazó választónak a szavazata annyit ér, mint a megfontolt és politikai ügyekben kellő jártassággal bíró jogosulté. Megmozdult Debreczen és szinte úgy látszik, mintha szégyelné magát a kedvetlen eredményért. Pedig ez az eredmény, akármilyen kellemetlen is a polgárságra, ilyen módon nem ítélhető meg. Hiszen a most már mindenfelől ismeretes választási eredményekből kétségtelen, hogy mindenütt, ahol a szervezett munkásság nagyobb számmal él együtt és a maga bámulatos agilitását a hódítható szavazók meghódításában érvényesíthette, nagyjában ilyenféle lett az eredmény. A szociáldemokrata munkásság nagy szervezettségének és tökéletességig vitt agitációjának, nem pedig a titkos szavazásnak tulajdonítható a törvényhatósági városokban általában mutatkozó ilyen eredmény. A titkos szavazás ugyanis nem a választók őszinte akaratának érvényesítésére szolgáló biztosíték, hanem sokkal inkább az ötletszerű szavazások s ezek utján a meglepetések lehetősége. Legjobb bizonyság erre a fővárosi választások példája. A lajstromos szavazásnál ugyanis egy-egy pártliszta ajánlásához legalább ötezer választó aláírása szükséges és ime, a fővárosban több olyan liszta volt, amelyre megközelítően sem esett ötezer szavazat. Pedig nem lehet azt mondani, hogy az aláírók presszió folytán írták alá az Ajánlási íveket s azután szavaztak őszintén másfelé. Hiszen köztudomású, hogy a fővárosban a Wolf-féle keresztény tábor vall — Az Egyetértés Budapest, junius 22. A nemzetgyűlés mai ülését Apponyi Albert gróf korelnök negyed 11 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Nagy Ernő, aki kijelenti, hogy a keddi ülésen olyan kijelentésre ragadtatta el magát, amely nem volt parlamentáris, ezért a házat megköveti. Bejelenti, hogy a szombati interpellációs ülésen előterjeszti azokat a dolgokat, amelyeket Gulácsy István alispán ellene a választási harcok alatt elkövetett. Az elnök megállapítja, hogy a keddi ülésen Nagy Ernő által mondottakat a nagy zajban maga sem hallotta, de a jegyzőkönyvet olvasva kötelességének tartotta volna megállapítani, hogy Nagy Ernő képviselő in parlamentáris kifejezésre ragadtatta el magát. Miután azonban Nagy Ernő ezt a mai felszólalásában jóvátette, további eljárásra nincs szükség. Jelenti továbbá, hogy Teleky Pál gróf és Szentpály István tegnap ugyancsak beadták megbízó leveleiket. Ezután felkéri az I. számú igazoló osztály előadóját a jelentéstételre. Dr. Szabó Sándor előadó bejelenti, az osztály megalakulását. Elnökké, Nagy Emil, jegyzővé Szabó Sándor képviselőt választották meg. Megvizsgáltak 57 mandátumot, kifogástalannak találtak 56-ot, ezeket az A) osztályba sorozták, míg a kifogás alá esett Mokcsay Zoltán mandátumát a B) osztályba utalták uralmon, a kormánypárt pedig egyáltalán nem is állított jelölteket, az ilyen módon lemaradt liszták aláíratása mellett tehát nem volt semmiféle, sem kormánytól, sem városi hatalmasságoktól jövő nyomás érvényesíthető. Egyszerűen az történt, hogy a választók meggondolatlanul írták alá az ajánlási íveket és — ugyancsak meggondolatlanul — máshova szavaztak. Itt minálunk is nyilvánvalóan sokan voltak olyanok, akik másra szavaztak, mint akit írásban ajánlottak. Valamint az sem lepne meg, ha aláírogatnák sokan a petíciót valamelyik, képviselő mandátuma ellen olyanok, akik pedig ráadták a szavazatukat. S nem is azért, hogy kétszínűsködve mást akarnának nyíltan cselekedni, mint amit titokban tettek, hanem egyszerűen azért, mert azóta megint — meggondolták magukat, tudósítójától. — Az állandó igazoló bizottságba beválasztották rendes ingókul Herczegh Béla és Kaas Albert báró képviselőket, póttagokul Meskó Zoltánt és Muszty István képviselőket. Rácz János képviselő beterjeszti a II. osztály jelentését, amely szerint elnökké Graefl Jenő, előadóvá pedig Rácz János képviselőt választották meg. A megbízó leveleket kifogástalannak találták. Valamennyit az A) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba beválasztották rendes tagokul Czettler Jenőt és Szily Tamást. Póttagokul Bartos János s Cziráky György képviselőket. A III. osztály jelentését báró Prónay György terjeszti be. Elnökké Fáy Gyulát, jegyzővé Petrovich Györgyöt választották meg. Az öszszes képviselők mandátumát kifogástalanoknak találták és az A) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba megválasztották rendes tagokul Almássy Lászlót és Örffy Imrét, póttagokul Mikovényi Jenőt és Saly Endrét. , A IV. osztály jelentését Mózer Ernő előadó terjeszti be, amely szerint elnökké Plathy Györgyöt, jegyzővé Ory Szabó Dezső képviselőt választották meg. A megvizsgált mandátumok közül kifogás alá esőnek találták Wild József, Szilágyi József, Siriusz István, Paupera Ferenc és Szentpály István mandátumait, amelyeket a B) osztályba soroztak. Az állandó igazoló bizottság rendes tagjaivá megválasztották Pesty Pál és Hegymegi Kiss Pál képviselőket, póttagokul Egri Nagy János és Csilléry András képviselőket. Az elnök bejelenti, hogy a tegnapi nap folyamán bemutatott 243 mandátum közül kifogás alá esett 15, igazoltnak találtak 237-et. Ezután a Ház áttér az elnökválasztásra. A korelnök újból megnyitja az ülést. Elrendeli az elnök a választásra való szavazást és a leadatott szavazatok megszámolását. Majd bejelenti, hogy 185 szavazatot adtak be, ebből 145 Gaál Gasztonra esett. Eszerint Gaál Gaszton a nemzetgyűlés elnökévé megválasztatott. Mielőtt az alelnökök választására térnének át, a korelnök az ülést felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után Apponyi Albert gróf korelnök elrendeli a szavazást az alelnökökre A szavazás megtörténte és a szavazatok összeszámlálása után az elnök bejelenti, hogy leadtak összesen 260 szavazó cédulát, Szcitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra 108, 21 cédula üres volt és 4 megoszlott. Ennek folytán Szcitovszky Bél és Huszár Károly a nemzetgyűlés alelnökeivé választottak. Ezek után a Ház a jegyzők választására fog áttérni. A korelnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Apponyi Albert gróf korelnök bejelenti, hogy a hat jegyzői állásra 161 szavazatot adtak be. Jegyzőkké választották Bartos Jánost, Bodó Jánost, Forgách Miklóst, Héj Imrét, Perlaky Györgyöt és Petrovich Györgyöt. A háznagyi állásra 130 szavazattal Karafiáth Jenőt választották meg, 20 szavazat Kállay Tamásra esett, a többi szavazat megoszlott. Ezután az elnök köszönetet mondott a körjegyzőknek, a Ház buzgó tisztviselőkarának, továbbá a Ház összes képviselőjének azért az előzékenységért, amelylyel őt a Ház megalakulásában támogatták Mielőtt a megválasztott tisztviselők helyüke elfoglalták volna, az ülést 5 percre felfüggesztették. Gaál Gaszton zugó éljenzés s taps között elfoglalja az elnöki széket és az ülést újból megnyitja, a következő szavakat intézvén a nemzetgyűléshez : — Tisztelt nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy amikor az elnöki széket elfoglalom, köszönetet mondjak azért a bizalomért, amellyel most már harmadizben tisztelnek meg. Nem kívánom a tisztelt nemzetgyűlés tagjait továbbra is fárasztani, azonban ki kell jelentenem, hogy a tanácskozást az 1908. évi házszabály alkalmazásával fogjuk vezetni, mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásában a legk az új elnök a házszabályok alkalmazásáról.