Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)

1922-07-04 / 148. szám

Egyes szám árat 3 Korona. DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM. KEDD, JULIUS 4. Előfizetési ár helyben és vidéken: I EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA.| Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra 70*— K Félévre. .340K 8 Kapható az összes dohánytőzsdékben I Kossuth-utca SMK szám «lett, v*ro». Mygyedévre 170*­,K Egész évre 060* K­g­y és az utcai árusitóknál. g :: _______ háza épülét. :• Az egyik azt mondja, hogy a trirradalm­at a Tisza-féle par­labszolutizm­us okozta, meg hogy a proletártla­lom annak a keserűségnek kitörése volt, amely a háború előtti idők kormányzata ellen a liberalizmus teljes hiánya miatt felhalmozódott. A másik meg azt mondja, hogy a magyar­ság dekadenciája már a múlt század derekán, talán épen 1848- cal megkezdődött és a sírásónk a liberális uralom volt. Ha mind a kettőt meghallgat­tam, annyit minden bizonnyal megértek, hogy liberalizmus alatt mást ért ez, mint amaz. Hiszen az egyik szerint kevés vagy sem­mi sem volt belőle, a másik meg épen túl soknak találja. Ám azt is meg kell értenem, hogy mind a kettő bűnösnek vallja a háború előtti idők kormányzatát s a forra­dalommal beállott szörnyű nem­zetrontást annak tulajdonítja. Liberális volt-e igazán a ki­egyezés utáni korszak, s ha az volt, nem ment-e túlzásba, vagy viszont nem szabta-e nagyon is szűkre a szabadelvűség korlá­tait , arról itt most ne beszéljünk. Ne is vitatkozzunk se az egyik­kel, se a másikkal arról, hogy váljon a forradalom szörnyű destrukciója valóban a háború előtti idők kormányzatának mi­­nőségére vezethető-e vissza. Még azt se állítjuk, hogy Magyaror­szág nemzeti fejlődése nem me­­­hetett volna jobban, mint ahogy valósággal ment. Csak vegyük magunk elé Magyarország népes­ségi, nemzetiségi, műveltségi, gazdasági statisztikáját és hason­lítsuk össze az 1848-iki, vagy ha úgy tetszik, az 1867-iki, meg az 1910-iki adatokat. Aztán gondol­kozzunk el egy kicsit a látottakon. Azaz: még gondolkoznunk sem szükséges. A számok olyan han­gosan beszélnek, hogy a süket és tontpaelméjű is megérti. A nemzet száma szaporodott, a magyarság arányszáma nőtt, vá­rosok, falvak lettek nemzetiségi­ből csaknem egészen magyarrá, a közműveltség hihetetlennek látszó mértékben gyarapodott, kulturális intézményeink számban és jelen­tőségben többet erősödtek, mint századok alatt, a nemzeti vagyon megsokszorozódott, a munkásosz­tály állapotában még az összeha­sonlítás lehetőségét is kizáró ha­­talmas átalakulás ment végbe, a vállalkozási kedv megnőtt, a lőké megerősödött, a föld értéke meg- 1 Budapest, július 3. Szcitovszky­­ Béla alelnök a nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyi­totta meg. Javasolja, hogy id. Des­­sewffij Arisztid halála felett érzett részvétének a nemzetgyűlés a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kife­jezést, amihez a Ház hozzá is já­rul. Az elnök bejelenti, hogy újab­ban Jánosi Zoltán és Benczés An­tal megbízó levelei ellen érkezett panasz. Ezeket a megbízó levele­ket a C) osztályba helyezik. Napirend előtt a drágaságról. Rákovszky István napirend előtti felszólalásában előterjeszti, hogy a drágaság rohamosan emel­kedik az utóbbi napokban. Fel­hívja a kormány figyelmét sür­gős intézkedések megtételére. Bethlen István gróf miniszterel­nök kijelenti, hogy a magyar kor­mány tudja kötelességét és tuda­tában van annak, hogy milyen rettenetes mérveket öltött a drá­gaság. A baj oka azonban a va­luta leromlásában keresendő, — amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. Az egyes esetekben, — amikor az élelmiszerek árát ok nélkül drágítják, a kormány köz­belépve, a közélelmezésügyi mi­niszter és a közélelmezésügyi ta­nács bírálja el az ilyen eseteket. Az árvizsgáló bizottságnak is ez a kötelessége, amelynek meg is felel minden egyes esetben. A kormány nem hajlandó megkötni az árvizs­­gáló­ bizottság kezét. Az indemnitás vitája. Nagy Emil: Röviden vázolja Csonkamagyarország mai gazda­sági helyzetét. Magyarország nyers terményeit nem tudja feldolgozni, kénytelen őket külföldi, különö­sen cseh piacra venni és feldolgo­zott állapotban drágán visszavá­sárolni. Magunk dolgozzuk fel nyers terményeinket. A viziuta­­kat, a le nem csapolt területeket mind használhatóvá lehetne tenni Minél magasabbra száll a valu­tánk, annál bátrabban lehet be­fektetést eszközölni. Sokan azt mondják, hogy a bankóprés meg­indítása esetén Ausztria sorsára jutunk. Mindenki elhiheti, hogy Ausztria sorsát nem ez idézte elő, hanem a szociális kormányzás,­­ ami igen sok pénzbe kerül. (Nagy zaj, az elnök állandóan csönget. A nagy zajban az elnök Haller Ist­vánt egy közbeszólása miatt rend­­reutasítja.) Meg kell ragadni az alkalmat arra, hogy különböző befektetésekre használjuk fel a bankómennyiség egy bizonyos százalékát. A választásokkal kapcsolatban azt mondja, hogy a nemzet nagy kérdéseinek tömkelegében nem szabad folytonosan a kis kérdé­seket vizsgálni. Az indemnitást elfogadja. Az elnök szünetet rendel el. Szünet után Peyer Károly szól hozzá az indemnitási javaslathoz. A kormány politikáját hibásnak tartja, mert a fogyasztási adón épül fel. Sem ezt, sem a forgalmi adót nem tartja demokratikus in­tézkedésnek. Demokratikus adó­rendszerre kell áttérnie a kor­mánynak. — Mindenkit meg kell adóztatni jövedelme szerint. Senki sem vallja be őszintén jövedelmét. Az internálási táborok a kommu­nizmus melegágyai. Megállapítja, hogy 200-nál többen vannak in­ternálva. Egy hang a jobboldalról: Még ez is kevés. Hiányzanak önök is onnan. Péyer Károly: Miután nem ren­des , bíróság és rendes bűnvádi perrendtartás alapján intézkedtek, hanem gyorsított eljárás útján,­­ kétségbe vonja a bírói ítéletek igazságosságát. Huszár Károly alelnök ezért a kifejezésért rendreutasítja. Peyer Károly : Pártja nevében kijelenti, hogy a jóvátétel ellen mindenkor ellenállást fog kifej­teni és ebben a kérdésben minden pártnak össze kell tartani és szem­be kell szállani ezzel a modern rablással. A szociáldemokrata párt harcolni akar minden erejével a nemzet felépítéséért. Nincsen szük­ség kétkamarás rendszere.­­ A kormány iránt bizalommal nem viseltetik és a javaslatot nem fo­gadja el. Az elnök napirendi indítványa után, az ülés 3 óra 10 perckor be­fejeződött. Folyik az indemnitás vitája. hatványozódott, a munkabér fel­­emelkedett, rossz bankó helyett arannyal fizettünk . .. Mindez bi­zonyára azt mutatja, hogy ez az ötven esztendő a liberalizmus híj­ján, vagy a túlzott liberalizmussal sodorta b­ejebb-bejebb a magyar nemzetet a forradalom és prole­tárdiktatúra poklába. Hiszitek, ugy­e, atyámfiai ? Véres Irak német dollárok és francia katonák közt. — Az Egyetértés tudósítójától — Frris, július 3. A Havas-ügy­nökség a következő Oppelnből eredő jelentést közli a legutóbbi hindenburgi eseményekről: Egy francia őrség közbelépett, hogy a németeket megakadályoz­za abban, hogy az elköltözött len­gyelek bútorait az utcára dobják. A németek erre visszavonultak a Donnesmark grubei parkba, ahol a francia őrséget honfitársainak megsegítésére érkező németek puska és géppuska tűzzel fogad­ták. Az őrség az egyik közeli épü­letbe menekült. Az őrség támogatására siető francia osztagot is tűz alá fogták a németek úgy, hogy az osztag egy halottat és egy sebesültet vesztett. A francia katonai parancsnokság, amelyet azonnal értesítettek az eseményről, sürgősen gyalogsági és géppuskás osztagokat küldött ki, hogy kiszabadítsák a franciá­kat veszedelmes helyzetükből. Német részről 11 halottnak sze­mélyazonosságai állapították meg és több sebesültet találtak. Több halott kezében meg­levői vért is találtak. Gleiwitz, július 3. A tegnapi gleiwitzi eseményekről még a kö­vetkezőket jelentik : A halottak száma legfeljebb 7, s ezek között 1 francia tiszt is van. A sebesültek száma körülbe­lül 15-re tehető. Ma, vasárnapon a városban a nyugalom némileg helyreállt. A franciák még mindig tankokkal és automobilra szerelt lőfegyverekkel járják be a várost és lövésre kész fegyverrel igazol­tatják a járókelőket. Oppeln, július 2. (Woll T.) Glei­­witzban vasárnapra virradó éjje­lig folytatódott a lövöldözés. Va­sárnap reggel nyugalom állott be, de délután megint megújult a harc. A németek vesztesége 1 ha­lott és 3 sebesült. Ausztriában felemelik a vasúti tarifát. Bécs, július 3. Beavatott helyről jelentik, hogy az osztrák állam­vasutak igazgatósága a 201 mil­­liárdot meghaladó deficit meg­szüntetése céljából a személyi és áruszállítási tarifát felemelni szándékozik annak alapos módo­sításával. Az új árudíjszabás aug. 1-én, az új személyi díjszabás augusztus 15-én lép életbe. (MTI.)

Next