Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám)

1923-01-31 / 24. szám

A nemzetköziségről mondott Giesswein Sándor a nemzetgyűlésen igen okos és igen figyelemre méltó dolgokat. Azok­ban, amiket mondott, nincsen semmi új, de ma e régi igazságok hallása is szokatlan és ép azért jól esik a fülnek,­­ vagy inkább a szívnek. Korunk számos nagy tévedése között talán a legnagyobb az, a mely a nemzetközi összekötteté­sek keresését és fentarását a nem­zeti eszméhez való hűséggel össze nem férőnek tünteti fel s egyese­ket és társadalmi szervezeteket pellengérre tűz azért, mert nem­zetközi kapcsolatokban állanak. Nem lehet kétség az iránt, — hogy minden, bármilyen becses nemzetközi összeköttetésnél előbb való a nemzeti érzés, a nemzethez való feltétlen és önfeláldozó hű­ség. Nem csupán azért, mert ma a haza jogi szervezete, az állam , rendszerint nemzeti tartalmú,­­az-­­ az nemzeti állam. Ha megszün­­­­nének az államokat elválasztó ha­tárok, ha egész Európa, vagy akár az egész föld egyetlen ál- s­zámmá olvadna össze, akkor is meg kellene maradni szívünkben a magunk nemzete mindenek fe­lett való szeretetének. Magyarnak a magyart akkor is legjobbn kel­lene szeretni, magyarnak a ma­gyarságért akkor is életet kellene adni,­­ épen úgy, mint ahogy a nemzeten belül is legjobban sze­retjük a magunk családját és erőnk legjavát annak bodogitá-­­­sára szenteljük. De nem lehet kétséges az sem, hogy mennél inkább halad és fej­lődik az emberiség, annál inkább szélesedni kell annak a körnek, amely közös célok, közös eszmé­nyek megvalósítását tűzi maga elé. Valaha Athén és Lakedaiímon — ugyanazon görögség két vá­rosa, — sem tudott egymással békében meglenni. A népvándor­lással uralomra jutó germánok számtalan apró törzsben házas­­kodtak egymással, míg végre, részben szinte a szemeink előtt, a múlt század második felében, egységes nagy nemzetekké alakul­tak. Ahogy a sok külön érdekű apró olasz vagy német államból unita Itália és nagy­ német biro­dalom, lett , úgy emelkedhetik ki a nemzetállamok felé is egy, köz­tük állandó békét és rendet biz­tosító új szervezet. A népek szö­vetsége, melybe belépésünket most tárgyalja a nemzetgyűlés, szintén egy lépcsőfok ebben a kívánatos fejlődésben. Aki a nemzetköziséget egynek veszi a nemzetellenességgel, nem-­­­csak téved, hanem veszedelmes is.­­ Az, aki így fogván fel a nem­­­­zetköziséget, vallja magát nemzet­­­közinek, bűnös és kíméletlen bün­­­­tetést érdemel. Az, aki így téved­­­ vén, kiátkoz minden nemzetközi­­ érzést, jóhiszemű, de nem keve­sebb kárt okoz, mint amaz. POimSCal MAP/lAP DEBRECZEN, 1923. V. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. SZERDA, JANUAR 81. Előfizetés j­ár helyben és vidéken: 8 EGYES SZÁM­ÁRA 10 KORONA. I Szerkesztoseg es kiadohiv­a.: Egy hónapra 250 korona. I Kapható az Összes dohánytőzsdékben 8 Kossuth-utcá Mk szám alatt. varos* Ennél hosszabb időre előfizetéseket el nem fogadhatunk.­­ ., és az utcai árusítóknál. .. 8 ” kára év miat­­ti A korona 0.001­4 Zürichi zárlat: Berlin 0.01 egy­negyed, Hollandia 211, Newyork 5.36 London 24.81, Páris 32.50, Milánó 25.40, Prága 15.40, Budapest 0.20 és egynegyed, Belgrád 4.60, Bukarest 2.10, Varsó 0.01 ötnyolcad, Bécs 0.0074, osztrák bélyegzett 0.0075, Szófia 3.30. A devizaközpont hivatalos árfo­lyamai : Dinár 2250—450, hollandi forint 1047—82, dán korona 506—31, norvég korona 490—515, angol font 12300—600, márka 7—9, francia fr. 162—72, szokol 75—80, belga frank 144—52. Többi változatlan. Budapesti részvénypiac zárlata : Magyar Hitel 19800. Osztrák Hitel 2475, Angol Magyar Bank 2300, Leszámítoló Bank 2000, Magyar-Olasz Bank 610, Jel. Hitelbank 410, Hazai Bank 6160, Salgó 75,250, Rima 11,450, Közúti vasút 1700, Városi vasút 1400, Déli vasút 8650, Államvasút 29750, Iparbank 1200 Hermes 1450 Ing­atlan bank 6150, Forgalmi Bank 100, Födhitelbank 19200, Keres. Hitel ——, Merkur 600, Bos­­nyák agrár 1800, Köz. Jelz.------Belvárosi tak. 1900, Nemzeti tak. —, Lipótvárosi tak. 425, Egy. Bpest tér. ——, Magy. Alt* | Takarék 4450, M. Örs. K. Tak. ------, Fon-­­ dere 12500. JégBorsod-miskolci 18.300,­­ Concordia 8300, Fissl Budapesti Gőzmalom­­ 36.230, Gizella 11700, Hung. Gőzm. 19.250, Viktória 45.500, Beocsin­ 105000, Lörinci 18000, Fszakmak­var —M.Szászvári 58000, Kohó 65.000, István 4300, Kőbányai Gőz­­tégla 16000 Dräsche 40000, Magnesi 206000, Magyar aszfalt 8500, M. Ált. Kőszénbánya 196000, Kerámia ------ Hilakl 12000, Urká­nyl 126000, Alt. Lécszesz 27500, Baróti szesz 2500, Boni 17600 Brassói 61.000, Chinolle 5''00, Dank­a 14100, Egy .fa -----­Izzó 96.00, Textil 1800, Papíripar 2 ’00, Spódium 9050, Felten 120.000, Flóra 50000, Viktóra bútor 1800, Zabolni 20500, Zentai 15400 ,Merkuria ------, Juta 17200, Kender ------, Gyapjúmosó 20250, Pálfalvai 3300, , Lichtig 1575, Óceán 7200, Orsz. Fa Ur ! —,—, Olajipar 9900, Phöbus 6350 Réz­­i­bányai 6550, Schwartzer 5400, Szikra 16700 ! Szlavónia 3800, Stummer 254000, Telefon 1­01.000, Török 1700, Unió színház 1700, Goldberger 16200, Gsehwindt 80.500, Gutt­­man 16800, Hazai faterra. 12200, Hungária mil­r 66500, Karton 41000, Királysör 5100, Klotild 9500,­­Körösbányai 1100, Kronberger 1900, Liget szanat. 2500, Cukoripar 750.000* Magyar Lloyd------, őstermelő -------, Rúg, gyanta 25900, Vas­­forgalmi Városi 7100, M­­Bank —, Malomsoky 3750, Marosi petr. 6400, Nemzeti fa 23.000 Nash­i —,— Kühne 6700, Mág. 12600, ólom 4700, Vegy­ipar 3600, Tarnsz. Danubia 11.200, Hofer 9400, 6*. fa Honi fa­H50, Borsodi ­ A kisentente utánozni akarja Franciaországot Magyarországgal szemben Budapest, jan. 30. Nem csupán Francziaország határozta el a ka­tonai rendszabályok alkalmazá­sát a Ruhr-vidéken, hanem a kis­­antant is lépéseket tesz London­ban, Rómában és Párisban, hogy rábírhassa a nagyhatalmakat arra, hogy a kisantant Magyaror­szággal szemben alkalmazhassa ugyanazokat a rendszabályokat és hogy rákényszerítsék Magyar­­országot a trianoni szerződés alap­ján a jóvátételi összeg megfizeté­sére. A francia kormány termé­szetesen kedvezően fogadta Benes­­nek ezt a javaslatát, az angol kor­mány viszont azt a választ adta, hogy ez a kérdés őt legkevésbbé érinti. Amennyiben a kisantant a katonai rendszabályok alkal­mazását helyesnek véli Magyar­­országgal szemben, cselekedjen a saját felelősségére és veszélyére. Ami az olasz kormányt illeti, az olasz kormány azt válaszolta, hogy sohasem enged meg egy szláv harcot Magyarország ellen. Benes ezek után még reméli, hogy a játszmát még nem vesztette el és a belgrádi, valamint a buka­resti javaslattal egyező értelem­ben újabb lépésre szánta el ma­gát. Ennek következtében kide­rült, hogy Antonievicz, Kibal és Lahovari jugoszláv, cseh és ro­mán követek a római követségen sűrűn futkosnak. Közbenjárásuk azonban teljesen eredménytelen. Valószínű, hogy ezek a követek kegyvesztettekké váltak, a­mint most értesülünk Antonieviczet már kormánya visszahívta Ró­mából, Budapest, jan. 30. Nagyobb emóciót keltettek mind a Ház fo­lyosóján mind politikai körökben azok a külpolitikai dolgok, ame­lyekről egyes beavatott politiku­sok révén információt kaptunk. Ezek szerint a közelebbi napok­ban olyan külpolitikai események várhatók, amelyek erősen próbára teszik a kormányt és a diplomá­ciánkat. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a kisan­tant Magyarország ellen készülő­dik és intrikái még mindig nem szűntek meg és egyelőre diplo­máciai úton keresi a beavatko­zást belügyeinkbe. A jóvátételi kérdésnek szeretnének elébe vágni Ezek a kérdések gondolkodóba ejtik a külpolitikával foglalkozó képviselőket és ma sokat beszél­tek a Ház folyosóján ezekről a dolgokról. A legaktívabb volt a kérdésben a pártonkívülek cso­portja, amelynek vezetői ma el­határozták, hogy minden körül­mények között szóvá fogják tenni ezeket a külpolitikai kérdéseket és új külpolitikai orientálódást fognak sürgetni. Belgrád, jan. 30. A Tribuna közli: Biztos forrásból értesü­lünk, hogy a kisantant kormá­nyai között megegyezés van arra, hogy a szövetséges nagyhatal­maktól az ellenőrzés átengedését fogják kérni a kisantant számára Bulgária és Magyarország felett. A kisantant államai ezt a lépést a legközelebb meg fogják tenni. Bukarest, jan. 30. Orient Radio Gróf Bethlen Istvánnak a magyar nemzetgyűlésben tett legutóbbi kijelentésével szemben, amely azt a látszatot kelti, mintha Romá­niának Magyarországgal szemben támadó szándéka volna és csa­patokat vont volna össze a hatá­ron, illetékes helyen megállapít­ják, hogy ezek a fejtegetések csu­pán kitaláláson alapszanak. — Romániának békés szándékai ké­zenfekvők, a­míg Magyarország minden alkalommal bemutatja bosszúálló szellemét. Ezért a leg­utóbbi határesemények kényszerí­tették Romániát arra, hogy a vé­­delem­hűtt feltétlenül szükséges rendszabályokat megtegye. 14,500, Keglevics 1500, Keleti 5000, Szalámi 5200, Georgia 13100", Pannónia 4200 Nagy­bátonyi 5200 Athenaeum 15900, Pallas 6800, Révai 3950, Globus — Atlantica 6850, Levante 105000, Bur 15­0, Miskolc 5800, Trust 17,500, Kóburg 6500, Csáky 4600, Gazd. Gépgyár 44500, Fegyver 220000 Ganz Danubius 2175,000, Ganz Villamos 118000 Györffy—Wolf 6200, Kaszab 13000, Láng 35,000, Lipták 3925, Magyar Acél 21000, Magyar-Belga 17750 Roesseman 6900 Schlick 12600, Teudloff-Ditre 8050, Wörner 3400, Schuller 5250, Motor 6000 Első Ma­gyar Eszt. 61,000, Hazai Faterm. ------. rVur---mr­irt Illisza István tudás társaság omos­­tennészettudományi szakosztán­yának első üllése. Magas nívójú, népes ülésen mu­tatkozott be kedden délután a Tisza István tudományos társaságnak or­vos-természettudományi szakosztá­lya. Első ülése volt a szakosztálynak s két kiváló orvos professzor mu­tatkozott be ez alkalommal a debre­ceni művest közönségnek és a tudós világnak. Az ülésen dr. Szontagh Félix egyetemi tanár elnökölt. Ma­gas nívójú elnöki megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy a tudományos társaságnak akadémiai színvonalra kell emelkednie. Megnyitójának a tárgya a constitutioról szóló tan je­lentősége a gyermekgyógyászatban volt. Nyitva hagyta azt a kérdést, vájjon a betegségek magyarázta te­rén a causalis vagy a conditionalis gondolkozás jogosult-e ? Kiemelte, hogy az életfolyamatok kóros viszo­nyok közt is rendszerint comp­­lexebb természetűek, mint amilye­­neknek látszanak, mert rendszerint úgynevezett vitális sorozatokban folynak le. A tudomány mai iránya az,­ hogy mindinkább újra előtérbe lép a constitutio tana. Utána dr. Verzál­ Frigyes egye­temi tanár tartotta meg előadását az idegműködés lényegéről. Ebben azt fejtette ki a kiváló tudós, hogy mi­lyen fizikai és chemiai változások mennek végbe az idegben és az ideg­sejtekben akkor, ha az ingerület ke­resztül halad rajta. Kimutatta, hogy az a titokzatosnak látszó folyamat, amely az idegen végighúz akkor, ha pl. érzünk, vagy mozogni akarunk, hozzáférhető a fizikális chémiai ana­­lysisnek. Lényegében egy colloid chémiai állapot változás, amely elektrolyd kicserélődésekhez vezet. Felülete egy elektromos áram, mely az idegben működéskor keletkezik. Az idegsejt működése az idegétől abban különbözik, hogy nagy anyag­cseréje van, amelynek az a jelentő­sége, hogy bizonyos ion concentra­­tiokat létesítsen. Az idegingerület­nek a lényegét tökéletesen ugyan még nem ismerjük, de a tudomány a legjobb uton van, hogy megoldja a nehéz kérdést, ami az idegbetegsé­gek megértésére is mérhetetlen je­lentőségű volna. — Dr. Millekker Rezső egyetemi tanár előadása el­maradt. A búza ára: Budapest, jan. 30. A termény­tőzsde zárlata a következő: A mai terménytőzsdén a forgalom igen kis keretek között mozgott,­­ az árfolyamok tartottak maradtak. Búzában, rozsban alig akadt üz­let. Tengeriben későbbi határ­időre forgalom élénk volt. Hivatalos árak változatlanok.

Next