Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám)

1923-03-22 / 66. szám

Unites ssaeätm ara 20 korona. j n-TtuiJji-u4M8epeaeBa J-i. / 41 mami.ii, M,MS.,..,mlJi.iimisss3cssfss^assssss^^^^ssssssasi‘Tnsnaamaar,iLvsut,4ass DEBRECZEN, 1923. V. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 22. Előfizetési ár helyben és vidéken:­­ EGYES SZÁM ÁRA 20 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 400 korona. | Kap­tató az összes dohánytőzsdékbss* | Kossuth­ utca 8-ik szám alatti város-Ennél hosszabb időre előfizetéseket el nam fogadhatunk. § és az utcai árusítóknál. .. H 55 háza épülnt.____________51 Keserves ellentéttel találkozott össze a főispáni beik­tatás napján két esemény. A fő­ispán eskütétele ünnepélyes han­gulatában, múltjához és egyénisé­géhez illően kijelentette, hogy a jog, törvény, igazság, rend lesz ez­után is közéleti működésének cél­ja is, eszköze is. Kijelentésének komolyságában nincs kételkedni joga senkinek. Míg ezek a kijelen­tések történtek a reakció csúf li­­dérnyomásától felszabadult gyű­lés­termek közönségének helyes­lése mellett, az alatt a reformá­tusok ősi kollégiumának kapuit idegen elemek szállották meg és felelőtlen hatalmuk erőszakával békés polgárokat tartóztattak fel becsületes útjukban; tanulni vá­gyó ifjakat zavartak vissza a kol­légium kapuiból, amelyek száza­dokon át kitárva integettek vilá­gossággal, szabadsággal, szeretet­tel minden tudomány­ szomjas lé­lek felé. Olyan lelkek felé, akik a tudás szent forrásai után vágya­koztak. Olyan források után,­­ amelyeket szentelt kezű és sokszor vértanuságos életű emberek fa­kasztottak fel a tiszta evangélium, tiszta nemzeti érzés és tiszta tudo­mány ősi mélységeiből. Jog, törvény, igazság és rend ott vannak összetörve a kollégium küszöbe előtt és haldoklásukban mentő kezekért kiáltanak az ősi Debreczenhez. És az ősi Debre­­czen nem tud segíteni. Idegen erők összekötözték a kezeit. Az ősi Debreczen tűrt vendég a maga portáján belül. Nem tudjuk, kik azok, akik reá vetették kezüket a kollégium jó­­hírnevére. Azt mondják egyetemi hallgatók. Nem hisszük. Az egye­temi hallgatók mindenesetre bírá t­nak a műveltségnek és szerény­­ségnek olyan elemi mértékével, a­­­mely felvilágosítaná őket a felől,­­ hogy nem épen illik hatalmaskod­ni egy olyan portán, ahol ők csak vendégek, mint ahogy vendég az egész egyetem a kollégium épü­letében. És így tehát míg ebben az épületben vannak, addig talán a gazda törvényéhez tarthatnák magukat. Addig legalább külső­leg ne vágják arcul a debreczen­i református kollégium tisztes ha­gyományait és ne veszélyeztessék a jó hírnevét. Mert, fájdalom, a külső világ a kollégium és egye­tem között nem tud még egészen különböztetni. Azt is mondják, hogy a kollé­gium rendjének felforgatása és szabadságának megsértése az egye­tem rektorának beleegyezésével történt. Nem hisszük. De, ha így volna, akkor még többszörösen volna igazsága annak a főrend­őrtisztviselőnek, aki méltó felhá­borodással mutatott reá arra a képtelenségre, amiben a egyetem fegyelmi rendje elmerült. Hat órán át interpellál­tak a nemzetgyűlésen. Budapest, március 21. A nemzet­gyűlés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg Szol­ovszky Béla elnök. Bemutatja az összeférhetetlenségi ítélőbizottság ítéletét Mayer János összeférhetetlenségi ügyében. Esze­rint a bizottság 11 szavazattal 1 sza­vazat ellen kimondotta, hogy össze­férhetetlenség esete nem forog fenn. Az interpellációs köyv felolvasása után a Ház kimondja, hogy az inter­pellációkra egy órakor térnek át. A statisztikai hivatal munkatervé­ről, az átvizsgáló bizottság újabb szabályozásáról, a kéményseprő iparról, a budapesti villamos vas-­­­utak jogviszonyáról, a közutakról, vámokról szóló jelentést, a gazda­sági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában kelt s a mentelmi bizottság jelentését ki­adják a bizottságoknak. A mezőgazdasági munkás házak. Ezután a mezőgazdasági munkás­házak állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban elfogadják. Áttérnek a gazdasági munkásvi­szonyokból felmerülő ügyeknek a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárását szabályozó törvény­javaslat tárgyalására. Temesváry Imre elítéli azoknak a nézetét, akik mindenben radikális megoldást követelnek. Kéri annak a felvételét, hogy sem a munkaadó, sem a munkás ne hagyhassa abba önkényesen a munkát. Csik József : A kormánynak első­rendű feladata, hogy szociális javas­latok domináljanak a Házban. Min­denkinek arra kellene törekednie, hogy a tőke és a munka közti áldat­lan harc megszűnjék. A törvényja­vaslatnak sok hibája van még. Lé­nyeges kérdés, hogy lesz-e kellő be­folyása a munkás delegáltaknak a bizottságokban. Szívesen látta volna, ha a járásbíróág hatáskörébe utal­ták volna ezekben az ügyekben a bíráskodást. Perlaky György : Az a kifogás, hogy a bizottságokban közigazgatá­si tisztviselő lesz az elnök, nem állja meg helyét, mert ez inkább csak hasznára válik az ügynek, mert min­dig a helyszínen lehet majd megtar­tani a tárgyalást. Drózdy Győző : Nézete szerint a nemzetgyűlésnek alkotmányjogi kér­déseket kellene megoldani ahelyett, hogy ilyen törvényjavaslatokkal fog­­lalkozzék. Ezek a javaslatok nem vi­­­­szik előbbre a munkáskérdést. Ez- s­zel kapcsolatosan a következő indít­ványt nyújtja be . Utasítja a nemzet­gyűlés a földművelésügyi minisztert, hogy a gazdasági­ munkásviszonyo­kat szabályozó törvényjavaslatot vonja vissza és dolgoztassa át nyel­vezetét és a bizottság mellőzésével terjessze a nemzetgyűlés elé. Kifo­gásolja, hogy a tanács élén főszolga­biró áll. Nézete szerint helyesebb volna, ha birót választanának. Végső fórum helyét a közigazgatási bíró­ság töltse be. Csontos Imre és Szakács Andor felszólalása után a Ház elfogadja az elnök napirendi indítványát. Az interpellációk: Reisinger Ferenc : Az internáló tábor feloszlatáa ügyében interpellál A belügyminiszter nem tett semmit. Cáfolja Éhn Kálmánnak az élelme­zés kérdésében elfoglalt álláspont­ját. Vázolja a zalaegerszegi tábor állapotait. Az Éhn Kálmán által fel­hozott adatok nem helytállóak. — Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e az internáló tábort feloszlatni.­­Éhn Kálmán személyes kérdésben szólal fel. Fábián Béla terjeszti be interpel­lációját a volt hadifoglyoknak a ha­difogságban eltöltött éveknek be­számítása tárgyában és pedig úgy a tisztekre, mint az állami tisztvise­lőkre vonatkozóan. Beli­ska Sándor honvédelmi mi­niszter : Általánosságban nem lehe­tett a kérdést elbírálni, csupán egyé­nileg. Ha hatósági előterjesztéssel fordulnak hozá, hajlandó az igazság és méltányosság szempontjából ren­dezni a kérdést. Rupert Rezső : Lehetetlen állapot­nak tartja, hogy egyes embereket megfosztanak diplomájuktól, ami­kor még törvényes uton is legfel­jebb 10 éve tartó hatállyal lehetett ezt megtenni. _ Csupán az esetben tarta jogosnak­ a diplomától való megfosztást, ha valaki diffamáló dol­got követ el. Kiss Menyhért az iparművészeti főiskola és a lakáshivatal tárgyában intéz interpellációt. Kéthly Anna a napról-napra foko­zódó drágaságot teszi szóvá. Kérdi : hajlandó-e a­ miniszter a kenyér, zsír és cukordrágutók ellen hatályos in­tézkedéseket tenni,­­hajlandó-e a ki­vitelt mindaddig megtiltani, amíg az élelmiszerek ára megfizethetőség szerint ki nem alakul. Kiss Menyhért a munkáskizárások ügyében interpellál. Hébert Ede a kivételes hatalom megszüntetése tárgyában interpellál. Lakó Imre interpellációt intéz a pénzügyminiszterhez . Van-e tudo­mása arról, hogy a kosztpénz a pro­duktív célok szolgálatából elvonja a tőkét ? Hajlandó-e a kormány a szük­séges intézkedéseket megtenni ezek­nek a túltengésekn­ek megszüntetése végett. Lukács György: Rámutat arra, hogy egyes főbérlők meg nem enge­dett hasznot húznak az albérletből befolyó összegből, olyant, amely az egész lakásbér sokszorosát teszi ki. Vass József népjóléti miniszter : Az albérletek kérdése egyike a leg­nehezebb kérdéseknek. Ha kimond­ják, hogy a főbérlő albérlőjétől sem­mi körülmények között nem szaba­dulhat meg, akkor ilyen rendelke­zés következtében mindenki óva­kodni fog albérlőt venni lakásába. Kőry-Szabó Dezső sérelmesnek tartja, hogy a vagyonváltság földe­ket adminisztrációs nehézségek miatt lassú ütemben osztják szét az igénylők között. Farkas István a szociáldemokra­­ta párt által március 18-án­ tervezett Petőfi-ünn­ep betiltása tárgyában in­terpellál. Bejelenti, hogy hasonló indokok alapján Vácott, Debrecen­ben, Bonyhádon és Nagykanizsán szintén betiltották a szociáldemok­raták által bejelentett ünnepségeket. Várnai Dániel a lakáskérdésnek rendeleti úton való szabályozása tárgyában interpellál. Szabó József kérdi a belügymi­nisztertől, mivel indokolja, hogy a keresztényszocialista munkásság az e hó 18-ra kitűzött Petőfi-ünnepélyét betiltotta. Homonnay Tivadar a székesfővá­rosi tisztviselők rendkívüli segélyé­nek ki nem utalása tárgyában inter­pellálja a belügyminisztert. A mai ülés 8 órakor ért véget. Német zeneakadémiai hallgatói­ Debreczenben. Pén­teken hangversenyt adnak. A charlottenburgi világhírű zene­akadémia hét művésznövendéke a német diákszövetség külügyi hivata­la közreműködésével lejött Buda­pestre, hogy azt a rokonszenvet, a­melynek a két nemzet a közelmúlt­ban olyan szép­ tanúbizonysága­ ad­ta, még jobban erősítse azáltal is, hogy művészetükkel igyekeznek egy pár kedves percet szerezni az ér­deklődőknek. Budapesti nagysikerű szerepléseik után elhatározták, hogy Debrecent is meglátogatják. Az itt tartandó hangverseny megrendezésére a Deb­receni Egyetemi Kört kérték fel.­­ Jövetelükkel a legnemesebb célt akarják szolgálni. Két lelipori nem­zet akarja a barátság kötelékeit mi­nél szorosabbá venni azzal a szent meggyőződéssel, hogy a szomorú állapotból csak egymás megértésé­vel, egymás segítésével történhetik a mielőbbi szabadulás. A legszentebb hazafias kötelessé­günk tehát úgy fogadni őket, mint ahogy a jóbarát szokta jóbarátját. Ezt pedig azáltal eszközölhetjük, ha egy kevés időre levetkőzzük a min­ket annyira jellemző közönyt, örök szégyenfoltja lenne Debrecen város társadalmának, ha a hangverseny­­terem ásítozna az ürességtől. Ne­künk, magyaroknak ilyen esetek al­kalmával kell megmutatni, hogy szí­vünkön viseljük a magunk ügyét. A komoly, őszinte barátság legszebb megnyilatkozása az, hogy hangver­senyeik anyagi eredményének 50 szá­zalékát a német, 50 százalékát a magyar szegény egyetemi hallgatók segélyezésére kívánják fordtani. Tisztelettel felhívjuk tehát Debre­cen város közönségét, hogy minél nagyobb számban képviseltesse ma­gát,­ ha érezné, hogy egy keveset tud áldozni a magyar jövőért. A zeneakadémia művésznövendé­­kei 22-én este érkeznek. Az egyete­mi ifjúság nevében egy küldöttség fogja őket fogadni, melynek élén Gyülvészy István segédlelkész, tem­­plomegyesületi titkár intéz hozzájuk üdvözlő beszédet.­ A hangverseny 23-án, pénteken este fél 8 órai kez­dettel a városi zenede hangverseny­­termében fog megtartatni,­­reprék előre válthatók Springer József könyvkereskedésében és este fél 7 órakor a pénztárnál. Felülfizetése­­ket a jótékony célra köszönettel fo­gadunk. A Debreceni Egye­tem­i Kör elnöksége.

Next