Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)
1924-03-29 / 74. szám
DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM. SZOMBAT, MÁRCIUS 29. EGYETÉRTÉS POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár helyben és vidéken: egy hónapra 12.000 korona. Egyes szám ára 800 K, vasárnap 1000 K. Kiadja: Debreczen sz. kir. város és a tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth utca 2. szám alatt, városházaépület. Telefonszám: 4. Jövendő terheink tekintetéből igen érdekes tanulságokat vonhatunk le abból a táblázatos kimutatásból, amely az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvényjavaslat melléklete s azt tünteti fel, hogy az 1924 július elsejétől 1926. év végéig terjedő öt félévre összeállított költségvetések eredménye félévenként hogyan viszonylik a most folyó félévnek, tehát az 1924. év első felének költségvetési adataihoz. Mindenekelőtt az tűnhetik szembe, hogy a költségvetés fokozatos javulást mutat az államháztartásban. Míg a most folyó félévben 175 millió aranykorona a költségvetési hiány, az 1926. év első felében már nem egészen 40 millió lesz, ugyanazon év második felében pedig 13 millió aranykorona felesleg is mutatkozik. Ennek a kedvező eredménynek a magyarázata azonban nem abban van, mintha a szükségleteket teljesen lefokoznák. Ellenkezőleg, a belgyyminisztérium kiadásai 22 millióról 36 millióra, a pénzügyi tárcáé 22-ről 32- re, a kultusztárcáé 19 millióról 39 millióra, egyéb közigazgatási ágaké 40 millióról 53 millióra, a nyugdíjak terhe 34 millióról 63-ra, az autonómiához hozzájárulások 15-ről 20-ra emelkednek, míg csökkenés van a beruházásoknál 16 millióról 12-re, a hadseregnél 134 millióról 69 és fél millióra, valamint a természetbeni ellátásoknál, amelyeknek 41 milliónyi összege egészen megszűnik. Az összes állami kiadások az 1924. év első felében felvett 278 millió aranykoronáról 397 millióra emelkedik. A hiány megszüntetése és a felesleg elérése tehát a vasúti bevételek fokozásán kívül egyéb állami bevételeknek is jelentékeny emeléséből áll elő. Míg a most folyó félévben 165 millió aranykorona bevétel van előirányozva, az 1926. év második felében 400 millió bevételnek kell lenni. Különösen szembetűnő az emelkedés a földadónál, ahol a mostani 6 millió helyett 31 millió, lázadónál 0.7 millió helyett 20 millió, kincstári részesedésben 1.3 millió helyett 35 millió, jövedelem és vagyonadóban 24 millió helyett 60 millió, illetékekben 8 millió helyett 48 millió, fogyasztási adókban 23 millió helyett 47 millió korona lesz az 1926. év második felében a bevétel. Ezek közt az emelkedések közt a legtermészetesebb a kincstári részesedés növekedése, mert az 1926. év végén már a békebeli házbérnek 50 százaléka lesz a házbér és így a háztulajdonosok ebben a részben a mostaninál nagyobb terhet — bár az állambevétel nagyon sokszorosan több lesz —, nem fognak viselni. A többi bevételek nagyértékű emelkedése azonban azt mutatja, hogy az elkövetkező esztendőkben az eddigi közterheknél nagyon sokkal többet kell mindenkinek viselnie. Ám ha ennek a nagy megterheltetésnek eredménye államháztartásunk megszilárdulása s ezzel együtt állami létünk biztosítása, másrészt közgazdasági életünk talpraállítása lesz, a bár megdöbbentően magas terheket hazafias készséggel fogja teljesíteni minden jó magyar. A középiskolai reform vitája Budapest, márc. 28. A nemzetgyűlés ma folytatta a középiskolai reform vitáját.östör József: Elfogadja a javaslatot. Fontosnak tartja a tanárképzést és a tanítók és tanárok helyzetének javítását, mert a mai helyzet tarthatatlan. Az előléptetés sem méltányos. A középiskola neveli az értelmiséget. E kívánságokra vonatkozóan határozati javaslatot tesz. Rothenstein Mór: A numerus clausus eltörlését, az ingyen oktatás kiterjesztését, a választójogi törvény megalkotását, a fegyelmi ügyek revízióját követeli. A javaslatot nem fogadja el. Petrovácz Gyula: A szocialisták ellen intézett támadás után helyesli a reálgimnáziumok létesítését. Kívánja a kulturközpontok decentralizációját kisebb vidéki városokba. A tanárok anyagi helyzetével is foglalkozik. Az elnök bejelenti Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterré kinevezését. Hegymegi Kiss Pál beszél a javaslat ellen, amikor Korányi Frigyes báró belép. A kormánypárt tapssal és éljenzéssel fogadja, míg a fajvédők különböző megjegyzéseket kiáltanak feléje. Farkas Tibor után, aki egy szlláv nyelv tanítását kívánja, Zsirkay János a javaslat ellen beszél. Követeli a kötelező énektanítást. Az elnöki napirendi indítvány körül, amely szerint a visszaküldött földbirtokreform novella 2. §. 6. bekezdésének tárgyalását javasolta napirendre tűzni s ez időre a sürgősségi intézkedések fentartását javasolta, hosszabb vita indult meg. A nemzetgyűlés azonban elfogadta az elnök napirendi indítványát, mire az ülés egynegyed háromkor véget ért. Elkészült a városi költségvetés. Négy és fél milliárd a fedezetlen szükséglet. Arany korona kötvényeket bocsát ki a város. Több heti megfeszített munka után végre elkészült Debreczen város 1924. évi költségvetése, amely olyan hatalmas számösszegeket tüntet fel, amilyen a régi jó békevilágban egy nagyobb állam költségvetésében sem fordult elő. Hatalmas vagyont kezel Debreczen városa, de még praktikusabb vagyonkezeléssel, a városi vállalatok fejlesztésével nagyobb jövedelmet is érhetne el és így elkerülhető volna a deficit és a pótadó, amelynek réme Demokles kardként állandóan ott lóg a város polgárságának feje fölött. A költségvetés végösszege összesen 29 milliárd és 389 millió korona szükségletet tüntet fel, de ezzel szemben az előirányzott bevételek összege csupán 24 milliárd, 937 millió és 301,000 korona, így, hogy a két végösszeg között mutatkozó különbség, a deficit 4 milliárd, 451 millió, 699 ezer koronát tesz ki a kiadások. A költségvetés kiadási tételei az egyes ágazatok szerint a következőkép oszlanak meg : földbirtokokra 4.232,692 ezer, állattenyésztésre 1.284,209 ezer, fogattartásra 247,969 ezer, erdőgazdaság 3.690,937 ezer, a városi épületekre 503,135 ezer, a közigazgatás költségei 6.702,361 ezer, tűzrendészetre 567,113 ezer, közlekedés és közművek 2.419,514 ezer, közegészségügy 1.655,693 ezer, javadalmak és törvényhatósági jövedékek 761,110 ezer, tőkék és kamatok 63,520 ezer, egyházak és iskolák, a közművelődési és népjóléti intézményekre 1.839,977 ezer, rendkívüli kiadásokra 5.421,029 ezer kor. irányoztatott elő. A bevételek. Ezzel szemben a fedezeti rész a következőkép oszlik meg az egyes ágazatok szerint. Földbirtokokból: 8.477,623 ezer, állattenyésztésből 312 millió, fogattartásból 237,500 ezer, erdőgazdaságból 4.278,743 ezer, városi épületekből 806,503 ezer, közigazgatásból 79,170 ezer, tűzrendészetből 26 millió, közlekedés és közművekből 315,164 ezer, közegészségügyből 1.433,651 ezer, javadalmak és törvényhatósági jövedékekből 8.174 115 ezer, tőkék és kamatokból 131,455 ezer, egyházak, iskolák és népjóléti intézményektől 340,641 ezer, rendkívüli bevételekből pedig 325 millió korona bevétel folyna be a város kasszájába. A nyereséget produkáló ágazatok tiszta bevétele a következőkép oszlik meg : A földbirtokok tiszta bevétele 4.244,925 ezer, az erdőgazdaság tiszta hozama 587,805 ezer, a városi épületek tiszta hozama 303,368 ezer, a javadalmak és törvényhatósági jövedékek tiszta hozama 7,413 millió, tőkék és kamatok tiszta hozama 67,934 ezer korona fölös bevételt produkálnak. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a Hortobágy 700 millió korona tiszta hasznot hajt a városnak. A többi ágazatok mind deficittel drogoznak és így áll elő a négy és fél milliárd korona deficit. A deficit eltüntetésére legelsősorban a helyhatósági jövedékeket és különféle adókat akarja a város olyan nívóra emelni, hogy az a viszonyokkal arányban álló legyen ; ugyancsak felemelnék a telekértékadót, az ebadót és azokat a kisebb bevételi tételeket, amelyek mélyen alatta vannak a megfelelő paritásnak. Ha ezeket a bevételi forrásokat aranyparitásra emelik, a város háztartása ugyan aktív lesz, de még mindig nem fog megfelelő összeg rendelkezésre állni, hogy a városi vállalatokat reorganizálják, hogy ezáltal jövedelmezőségüket fokozzák. Hiszen például ha a gáz és villanygyár kazánházát olcsóbb szenekkel való tüzelésre átalakítanák, a szénfogyasztást a felére lehetne redukálni, ami hatalmas megtakarítást jelentene. Ehhez az átalakításhoz azonban hatalmas összegre volna szükség, ami jelenleg nem áll a város rendelkezésére. Aranykorona kötvényeket bocsát ki a város. Ezeknek a beruházásra fordítandó tőkéknek előteremtésére az a terv merült fel a városházán, hogy kormányhatósági jóváhagyással aranykoronára szóló kötvényeket bocsátana ki a város, melyeknek a kamatozása is aranykoronában történne. Az aranykorona kötvényekből befolyó összegekkel segítené át magát a város a mostani válságos időkön, amíg a város jövedelmei elérnék az arany paritást és a ma még kevesebb jövedelmet hozó tételek olyan jövedelmet hoznának, hogy már nemcsak a költségvetés deficitjét fedezné, de megfelelő forgótőke is állana a város rendelkezésére. Tekintve, hogy Debreczen városának óriási értékű vagyona van, az aranykorona kötvény elsőrendű befektetés lenne a biztos és jó jövedelmezőséget kereső tőkék számára. Az aranykorona kötvények kétféle típusúak lennének, olyanok, amelyek hosszabb időre kötnék le a befizetett összegeket és bemutatóra szóló kötvények, amelyek fizető eszközül is szolgálhatnának a várossal szemben. Takarékosság a cél. Amíg a város háztartása át nem megy a válságos éveken, amíg tehát a költségvetés stabil alapra helyezhető nem lesz, addig a város a legnagyobb fokú takarékosságot tartja szem előtt és tartózkodik minden nagyobb létesítménytől, amely esetleg megrázkódtathatná a város háztartásának amúgy is labilis egyensúlyát. Egyébként a népszövetség által kilátásba helyezett szanálási program mi is érzékenyen érinti a város háztartását, mert a szanálási programmal kapcsolatban megszüntetik az állami hozzájárulásokat, ami például április hónapban is 280 trillió koronát tesz ki. Az aranyparitás alatt Ary Lajos főszámvevő aranykoronára is átszámította a költségvetés fontosabb tételeit az összehasonlítás kedvéért, így például községi