Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-29 / 98. szám
Egyes szám ára 1QOO korona. DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. KEDD, ÁPRILIS 29. EGYETÉRTÉS POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár helyben és vidéken: II Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 0O.OOO korona. I , I^MifarOlat I *•*“›»‚■›« *• •**›" ***«■ -arortranavar Egyes szám ára 1000 korona. AyAV/ 1 könyvnyomda-vállalata. I épOM. Telafonszám: 4. Amiről egy évszázadnak majd háromnegyedén át, mint önálló nemzeti léte egyik nélkülözhetetlen atributumáról csak ábrándozott a magyar, amit a nemzeti hadsereggel egyenlő sorban, egyenlő hévvel sürgetett: a nemzeti bank a megvalósulás küszöbéig jutott. Nem olyan viszonyok közt ugyan, amint azt elgondoltuk, de bár nyomorúságok közt mégis a miénk lesz, és pedig a szó teljes értelmében egyedül a miénk, ha lesz erőnk, bátorságunk és készségünk a szükséges tőke összeadását magunkra vállalni. Hazafias kötelesség volna ez akkor is, ha üzleti szempontból nem volna jó vállalkozás a részvények jegyzésében részt venni. Nem lehet azonban kétséges, hogy a nemzeti bank részvényei, amint a tőke aranyértékű lesz, mindig aranyban, tehát nem változó értékkel jövedelmezvén, a legjobb papírok közé fognak tartozni az egész európai piacon. Kívánatos azért, hogy minden magyar ember, aki csak teheti, vegyen részt a jegyzésben s különösen óhajtandó, hogy a legjellegzetesebben magyar gazdatársadalom kivegye a részét a nemzeti bank alapításában. A m. kir. pénzügyminiszter a részvények jegyzésére a következő felhívást bocsátotta ki: Központnál, az Országos Központi Hitelszövetkezetnél, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó fővárosi pénzintézeteknél, Debreczenben pedig a m. kir. állami fegyintézet fiókintézeteinél és az itt működő azon pénzintézeteknél, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A részvényjegyzés 1924. évi április hó 28. napján kezdődik és május hó 7-én, déli 12 órakor fejeződik be. A részvényjegyzés részletes feltételei és módozatai a községházán, illetve a városházán és a felsorolt részvényjegyzőhelyeknél lévő alapítási tervből tudhatók meg. Külön felhívjuk a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek gondoskodtak arról, hogy a gazdáknak a részvényjegyzés céljaira aranykorona hitel álljon rendelkezésére. Felhívás a magyar gazdatársadalomhoz a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére. A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére és a jegyzett részvények fél névértékének befizetésére csak nagyon rövid idő fog rendelkezésre állani, mégpedig az április hó 28-ika és május hó 7-ike közé eső időszak. Az alaptőkét kizárólag aranyérmékben vagy nemes valutában kell befizetni, papírkorona befizetést nem fogadnak el. Az aranyértékben történő befizetést a törvényes érmeparitás szerint, a dollárokban történő befizetést a dollár és az aranykorona, egyéb nemes valutákban (angol font, svájci frank, hollandi forint, svéd korona) történő befizetést pedig ezeknek és az aranykoronának dolláralapon meghatározandó árfolyama szerint fogják aranykoronára átszámítani. Tehát 100 aranykorona ( 20 dollárral és 26 és fél centtel, vagy e dollárösszegnek a fenti nemes valuták valamelyikében a befizetéskor megfelelő és hivatalosan megállapított egyenértékével. A Magyar Nemzeti Bank évi mérlegét aranykoronában fogja megállapítani s a bank évi nyereségéből a nyugdíjalap és a tartalékalap javadalmazása után osztalék fejében 8 (nyolc) százalék kamat arányban a részvényeseket illeti meg. Ez a 8 százalékos arany osztalék a jegybank kedvező jövedelmezősége esetén emelkedhetik is. A részvénytulajdonos gazda tehát a jegybank-részvények jegyzésével teljes aranyértékű és igen kedvező aranykamatozású értékpapírokhoz, a legjobb és legbiztosabb befektetéshez jut. Itt nemcsak nagyon kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyakran hangoztatott jogos kívánságainkat annál hathatósabban tudjuk majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdaközönség a részvényjegyzésben. A mezőgazdasági érdekképviseletek hosszabb idő óta tárgyalásokat folytattak az illetékes tényezőkkel oly irányban, hogy a fenforgó nehézségek ellenére is lehetővé váljék a gazdatársadalomra nézve a részvényjegyzés minél nagyobb arányban való részvétel. E tárgyalások alapján a következő módon biztosíthatjuk a valutával nem rendelkező vagy nemes valutát maguknak a jegyzés idejéig egyébként szerezni nem tudó gazdák részére a részvényjegyzést. Az ilyen gazda a következő intézeteknél u. m. Magyar Földhitelintézet, Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank), Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet, „Kéve“ Mezőgazdasági és Hitelintézet R.-T., Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, „Bulura“ a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság, „Avena“ Mezőgazdasági Termény- és Állatértékesítő R.T. közvetítésével az általa jegyezni kívánt jegybankrészvények névértékének május hó 7-ig befizetendő 50 százaléka, tehát az általa jegyzett részvénytőkének első, (fele) részlete erejéig aranykoronában hitelt vehet igénybe. Az igénybe vett aranykoronahitelről s annak alább felsorolt járulékairól a gazda a hitelt követítő fenti intézetek egyikének fedezeti váltót ad. A hitel 5 (öt) hónapon belül, vagyis a fentiek szerint legkésőbb folyó évi október hó 7-ig fizetendő vissza. A hitel után az azt igénybevevő gazda évi 12 százalék, vagyis havi 1 százalék kamatot s a hitelezés egész tartamára fél százalék váltóbélyegilletéket és fél százalékot összes költség és jutalék címén tartozik fizetni. A fedezeti váltó a jegyzés céljaira igénybe vett kölcsöntőkéről s annak most említett járulékairól fog egy összegben kiállíttatni. Természetesen, ha a kölcsönösszeg egészben, vagy részben , annak lejárata előtt fizettetik vissza, a havi 1 százalékos kamatot csakis a tényleges igénybevétel minden megkezdett hónapja után fogják a gazda terhére számítani. Mindaddig, míg az igénybe vett valutahitel teljesen le nem törlesztetik, a részvényt jegyző gazda nevére szóló ideiglenes elismervény, illetve a részvény, kézi zálog gyanánt letétben marad s az intézetek részéről a jegyintézetnél, illetve az új jegybanknál helyeztetik el. Azonban a gazda az általa jegyzett részvényeken alapuló és a közgyűlésen érvényesíthető jogait maga gyakorolhatja. A jegyzett részvénytőke első felének május hó 7-ig való befizetésére igénybevett aranykoronahitel legkésőbb 1. évi október 7-ig aranyban vagy nemesvalutában visszafizetendő. A gazda egyes terményfeleslegeinek külfödre való eladása útján is törlesztheti e tartozását. E célból a jegybankrészvényeket jegyző gazdák folyó évi május hó 15-től kezdődőleg árpát, zabot, repcét, borsót, bort, gyapjút, lovat, hízott marhát, juhot és sertést, később megállapítandó időponttól kezdve pedig búzás és rozsot oly módon vihetnek ki vámkülföldre, hogy e kivitel után beszolgáltatandó kiviteli valuta a gazdák által igénybe vett aranykoronahitel törlesztésére fog dolláralapon elszámoltatni. Az ily kivitelt általában a hitelt követítő intézet bonyolítja le. Ha azonban a gazda a kivitelnek közvetlenül vagy más kereskedelmi szerv útján való lebonyolítását magára nézve megfelelőbbnek tartaná, úgy jogában áll az igénybevett hitelösszegnek előzetesen, de legkésőbb folyó évi szeptember 15-ig részben vagy egészben való visszafizetése után a felsorolt terményeket, illetve élő állatokat közvetlenül vagy szabadon választandó megbízottja útján kivinnie. Aki az általa jegyezni kívánt részvénytőke első részletét ó-búza vagy a-rozs azonnal (tehát a jegyzési határidő utolsó napja, május 7-ike előtti szállításával kívánja fedezni, annak felesleges a fentebb említett hitelt igénybevennie, hanem az illető ajánlja fel azt a gabonakészletét akár közvetlenül, akár a fentebb felsorolt intézetek egyike útján a magyar királyi közélelmezési minisztériumnak, mely azt az általa elérhető legmagasabb áron, külföldi valuta ellenében megveszi és a vételárat az illető gazda részvényjegyzése céljára fizeti be. A gazda által jegyzett jegybankrészvények névértékének második 50 százalékos részletét a jegybank alakuló közgyűlésétől számítandó két hónapon belül, te- A nemzeti bank. FELHÍVÁS a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. t.-c. a mai napon hirdettetett ki az Országos Törvénytárban. E törvény értelmében egy hónapon belül meg kell alakulnia a magyar jegybanknak, amely hivatva lesz pénzünk értékállandóságát biztosítani. A társaság alaptőkéje 30.000,000 (Harmincmillió) arany korona, amely 300,000 darab egyenként 100 arany korona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvények 25 aranyi korona névértékű negyed részvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást követő két hónapon belül kell arany érmékben, vagy nemes valutában a fent megjelölt jegyzési helyeken befizetni. A részvénnyjegyzés Budapesten a m. kir. állami fegyintézet főintézeténél, a m. kir. Postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti