Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-29 / 98. szám

Egyes szám ára 1QOO korona. DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. KEDD, ÁPRILIS 29. EGYETÉRTÉS POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár helyben és vidéken: I­I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 0O.OOO korona. I , I^MifarOlat I *•*“›»­‚■›« *• •**›" ***«■ -arortran­avar Egyes szám ára 1000 korona. A­yAV/ 1 könyvnyomda-vállalata. I épOM. Telafonszám: 4. Amiről egy évszázadnak majd háromnegyedén át, mint önálló nemzeti léte egyik nélkülözhetet­len atributumáról csak ábrán­dozott a magyar,­­ amit a nem­zeti hadsereggel egyenlő sorban, egyenlő hévvel sürgetett: a nem­zeti bank a megvalósulás küszö­béig jutott. Nem olyan viszo­nyok közt ugyan, amint azt el­gondoltuk, de bár nyomorúsá­gok közt mégis a miénk lesz, és pedig a szó teljes értelmében egyedül a miénk, ha lesz erőnk, bátorságunk és készségünk a szükséges tőke összeadását ma­gunkra vállalni. Hazafias köte­lesség volna ez akkor is, ha üz­leti szempontból nem volna jó vállalkozás a részvények jegyzé­sében részt venni. Nem lehet azonban kétséges, hogy a nem­zeti bank részvényei, amint a tőke aranyértékű lesz, mindig aranyban, tehát nem változó ér­tékkel jövedelmezvén, a legjobb papírok közé fognak tartozni az egész európai piacon. Kívánatos azért, hogy minden magyar ember, aki csak teheti, vegyen részt a jegyzésben s kü­lönösen óhajtandó, hogy a leg­jellegzetesebben magyar gazda­társadalom kivegye a részét a nemzeti bank alapításában. A m. kir. pénzügyminiszter a részvények jegyzésére a követ­kező felhívást bocsátotta ki: Központnál, az Országos Közpon­ti Hitelszövetkezetnél, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorá­ba tartozó fővárosi pénzintézetek­nél, Debreczenben pedig a m. kir. állami fegyintézet fiókintézetei­nél és az itt működő azon pénz­intézeteknél, amelyek a Pénzin­tézeti Központ tagjai. A részvényjegyzés 1924. évi áp­rilis hó 28.­ napján kezdődik és május hó 7-én, déli 12 órakor fe­jeződik be. A részvényjegyzés részletes fel­tételei és módozatai a községhá­zán, illetve a városházán és a felsorolt részvényjegyzőhelyeknél lévő alapítási tervből tudhatók meg. Külön felhívjuk a gazdaközön­ség figyelmét arra, hogy a mező­­gazdasági érdekképviseletek gon­doskodtak arról, hogy a gazdák­nak a részvényjegyzés céljaira arany­korona hitel álljon rendel­kezésére. Felhívás a magyar gazdatársa­dalomhoz a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére. A Magyar Nemzeti Bank rész­vényeinek jegyzésére és a jegy­zett részvények fél névértékének befizetésére csak nagyon rövid idő fog rendelkezésre állani, még­pe­dig az április hó 28-ika és május hó 7-ike közé eső időszak. Az alaptőkét kizárólag arany­érmékben vagy nemes valutában kell befizetni, papírkorona befi­zetést nem fogadnak el.­­ Az aranyértékben történő befizetést a törvényes érmeparitás szerint, a dollárokban történő befizetést a dollár és az aranykorona, egyéb nemes valutákban (angol font, svájci frank, hollandi forint, svéd korona) történő befizetést pedig ezeknek és az aranykoronának dolláralapon meghatározandó ár­folyama szerint fogják aranyko­ronára átszámítani. Tehát 100 aranykorona ( 20 dollárral és 26 és fél centtel, vagy e dollárösszeg­nek a fenti nemes valuták vala­melyikében a befizetéskor meg­felelő és hivatalosan megállapí­tott egyenértékével. A Magyar Nemzeti Bank évi mérlegét aranykoronában fogja megállapítani s a bank évi nyere­ségéből a nyugdíjalap és a tarta­lékalap javadalmazása után osz­talék fejében 8 (nyolc) százalék kamat arányban a részvényeseket illeti meg. Ez a 8 százalékos arany osztalék a jegybank kedvező jö­vedelmezősége esetén emelkedhe­­tik is. A részvénytulajdonos gaz­da tehát a jegybank-részvények jegyzésével teljes aranyértékű és igen kedvező aranykamatozású értékpapírokhoz, a legjobb és leg­biztosabb befektetéshez jut. Itt nemcsak nagyon kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegy­bankkal szemben oly gyakran hangoztatott jogos kívánságain­kat annál hathatósabban tudjuk majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdakö­zönség a részvényjegyzésben. A mezőgazdasági érdekképvise­letek hosszabb idő óta tárgyalá­sokat folytattak az illetékes té­nyezőkkel oly irányban, hogy a fenforgó nehézségek ellenére is lehetővé váljék a gazdatá­rsada­­lomra nézve a részvényjegyzés minél nagyobb arányban való részvétel. E tárgyalások alapján a követ­kező módon biztosíthatjuk a va­lutával nem rendelkező vagy ne­mes valutát maguknak a jegyzés idejéig egyébként szerezni nem tudó gazdák részére a részvény­­jegyzést. Az ilyen gazda a következő in­tézeteknél u. m. Magyar Földhitelintézet, Magyar Földhitelintézetek Or­szágos Szövetsége (Altruista Bank), Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete, az 1898. évi XXIII. t.-c. alap­ján alakult Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet, „Kéve“ Mezőgazdasági és­ Hi­telintézet R.-T., Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Ma­gyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja, Magyar Mezőgazdák Szövetke­zete, „Bulura“ a Magyar Szövetke­zeti Központok Áruforgalmi Rész­vénytársaság, „Avena“ Mezőgazdasági Ter­mény- és Állatértékesítő R.­T. közvetítésével az általa jegyezni kívánt jegybankrészvények név­értékének május hó 7-ig befize­tendő 50 százaléka, tehát az ál­tala jegyzett részvénytőkének első, (fele) részlete erejéig aranykoro­nában hitelt vehet igénybe.­­ Az igénybe vett aranykoronahitelről s annak alább felsorolt járulékai­ról a gazda a hitelt követítő fenti intézetek egyikének fedezeti vál­tót ad. A hitel 5 (öt) hónapon belül, vagyis a fentiek szerint leg­később folyó évi október hó 7-ig fizetendő vissza. A hitel után az azt igénybevevő gazda évi 12 szá­zalék, vagyis havi 1 százalék ka­matot s a hitelezés egész tarta­mára fél százalék váltóbélyegille­téket és fél százalékot összes költ­ség és jutalék címén tartozik fi­zetni. A fedezeti váltó a jegyzés cél­jaira igénybe vett kölcsöntőkéről s annak most említett járulékai­ról fog egy összegben kiállíttat­ni. Természetesen, ha a kölcsön­összeg egészben, vagy részben , annak lejárata előtt fizettetik vissza, a havi 1 százalékos kama­tot csakis a tényleges igénybevé­tel minden megkezdett hónapja után fogják a gazda terhére szá­mítani. Mindaddig, míg az igénybe vett valutahitel teljesen le nem tör­lesztetik, a részvényt jegyző gaz­da nevére szóló ideiglenes elis­mervény, illetve a részvény, kézi zálog gyanánt letétben marad s az intézetek részéről a jegyinté­­zetnél, illetve az új jegybanknál helyeztetik el. Azonban a gazda az általa jegyzett részvényeken alapuló és a közgyűlésen érvé­nyesíthető jogait maga gyakorol­hatja. A jegyzett részvénytőke első fe­lének május hó 7-ig való befize­tésére igénybevett aranykorona­hitel legkésőbb 1. évi október 7-ig aranyban vagy nemesvalutában visszafizetendő. A gazda egyes terményfeleslegeinek külfödre való eladása útján is törlesztheti e tartozását. E célból a jegybank­részvényeket jegyző gazdák folyó évi május hó 15-től kezdődőleg árpát, zabot, repcét, borsót, bort, gyapjút, lovat, hízott marhát, ju­hot és sertést, később megállapí­tandó időponttól kezdve pedig bú­zás és rozsot oly módon vihetnek ki vámkülföldre, hogy e kivitel után beszolgáltatandó kiviteli va­luta a gazdák által igénybe vett aranykoronahitel törlesztésére fog dolláralapon elszámoltatni. Az ily kivitelt általában a hi­telt követítő intézet bonyolítja le. Ha azonban a gazda a kivitelnek közvetlenül vagy más kereske­delmi szerv útján való lebonyolí­tását magára nézve megfelelőbb­nek tartaná, úgy jogában áll­­ az igénybevett hitelösszegnek előze­tesen, de legkésőbb folyó évi szeptember 15-ig részben vagy egészben való visszafizetése után a felsorolt terményeket, illetve élő állatokat közvetlenül vagy szaba­don választandó megbízottja út­ján kivinnie. Aki az általa jegyezni kívánt részvénytőke első részletét ó-búza vagy a-rozs azonnal (tehát a jegyzési határidő utolsó napja, május 7-ike előtti­ szállításával kívánja fedezni, annak felesleges a fentebb említett hitelt igénybe­­vennie, hanem az illető ajánlja fel azt a gabonakészletét akár közvetlenül, aká­r a fentebb felso­rolt intézetek egyike útján a ma­gyar királyi közélelmezési mi­nisztériumnak, mely azt az általa elérhető legmagasabb áron, kül­földi valuta ellenében megveszi és a vételárat az illető gazda rész­vényjegyzése céljára fizeti be. A gazda által jegyzett jegy­bankrészvények névértékének má­sodik 50 százalékos részletét a jegybank alakuló közgyűlésétől­­ számítandó két hónapon belül, te- A nemzeti bank. FELHÍVÁS a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére. A Magyar Nemzeti Bank létesí­téséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. t.-c. a mai napon hirdettetett ki az Országos Tör­vénytárban. E törvény értelmében egy hónapon belül meg kell ala­kulnia a magyar jegybanknak, amely hivatva lesz pénzünk ér­tékállandóságát biztosítani. A társaság alaptőkéje 30.000,000 (Harmincmillió) arany korona, amely 300,000 darab egyenként 100 arany korona névértékű rész­vényre oszlik. Az egész részvények 25 aranyi korona névértékű ne­gyed részvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névérté­kének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást kö­vető két hónapon belül kell arany érmékben, vagy nemes valutában a fent megjelölt jegyzési helye­ken befizetni. A részvénnyjegyzés Budapes­ten a m. kir. állami fegyintézet főintézeténél, a m. kir. Postataka­rékpénztárnál, a Pénzintézeti

Next