Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)

1841-05-16 / 20. szám

az ő Fölsége’ családi örökségében lévő kolostor-jó­szágok az alapítók intézete rendeltetésüktől elvonattak. Ez óvásban nincs ugyan világosan kimondva, de czélzás van rá, hogy a’ császárt ezen kolostorok’ ter­mészetes védje gyanánt kell tartani. Ezen értesitvényt, mint magányjogi természetűt, a’ főhely egyenesen Aar­­gauhoz utasitá, ’s a’ többi cantonokkal nem is tu­daté. A’ franczia kabinet a’ Schweizban lévő követé­nek meghagyta, hogy az ausztriai követnek a’ kolo­storok’ eltörlése’ ügyében tett óvásait szóval gyámo­­litsa, egyébként pedig minden hivatalos és formasze­rinti avatkozástól ez ügybe magát tartóztassa. Ellen­ben az orosz, porosz és sardiniai követek parancsot vettek udvaraiktól, hogy egészen Ausztria’ ’s a’ pápa’ követével egyetértőleg munkálódjanak. Schweizban valahányszor öt canton kívánja, rend­kívüli szövetséggyülés tartatik. Az aargaui ügyek miatt ez lévén most az eset, februarius’ 17kén költ kör­levél által martius hónap’ tökére a’ statusok rendkí­vüli országgyűlésre meghivattak. A’ kitűzött napon megjelentek Bernben mint fő­helyen a’ szükséges utasításokkal ellátott cantonbeli követek, ’s a’ schweizi rendkívüli országgyűlést Neu­­haus szövetségi elnök nyitá meg franczia nyelven. Az elnök kifejté e’ rendkívüli gyűlés’ okait — az aargaui kolostorok’ eltörlesztését ’s Ausztriának e’ miatt közbe­tett tiltakozását — ’s egyességre szólita föl a’ tagokat. — A’ tagok’ megesketése, főhelyi jelentések és val­lásszabadságért folyamodó kolostorok’ és kivándorlott aargaui lakosok’ több rendbeli kérelmeinek fölolvasása után az elnök’ indítványára mindenek előtt az ország­gyűlést sürgető hat canton úgymint: Uri, Schwyz, Unterwalden, Zug, Freiburg, Neuenburg, határoz­­taték kihallgattatni. A’ képviselők tehát rendben szól­tak. Úri canton’ követe kiemelé az aargaui kathol. népnek nyomatását, elöljáróinak tömlöczbe hurczol­­tatását ’s hazaárulásróli vádoltatását, olly nagytanács’ összehivatását, mellynek alig volt egy nyolczad része katholikus; kiemelé, miként e’ nagytanács, győzelme’ mámorában, valamennyi kolostor’ eltörlesztését hatá­rozta , előleges vizsgálat ’s kihallgatás nélkül; ez, úgymond, hallatlan bánásmód. Hogy az aargaui fő­hatóság’ elkövetett jogtalansága a’ valóság’ világánál láttassák ’s tetteinek törvényellenisége előtűnjék, az oklevelek előterjesztendők ’s megvizsgálandók. Min­denből az fog kitetszeni, hogy aargau fölötte gonosz, szövetség elleni borzasztó módon cselekedett. Azért, mivel egyes személyek tán valamit vétettek, hata­lomszóval egész testületeket, mellyek századok óta jó­tékonyoknak tapasztaltattak, eltörült. Egyébiránt Aar­gau önmaga fölött tőré a’ palozát, minthogy a’ szer­zeteseknek nyugpénzt határozott, a’ helyett hogy , ha vétkesek valának, őket törvény elébe állította volna. Minden törvénykezési forma megsértetett. A’ végzés olly időben hozatott, midőn a’ nagytanács csak ideiglenes, tehát nem illetüleges (competens) vala, ’s e’ végzésnek kétszer 24 óra alatti végrehaj­tása barbár eljárás’ bélyegét viseli. Háromféle vétség­gel terhelé magát egyszerre, t. i. a’ tulajdon’ meg­sértésével, az egyházi jószág’ elragadásával és hit­­szegéssel a’ szövetség ellen. E’ hatalmaskodás becs­­telen, kivált miután Margau a’ tulajdon’ védelmezését megígérte. A’ testületek a’ szövetség’ közvetlen utal­­ma alatt állanak. Úri canton reményű, hogy a’ szö­vetség nem fog nevetséges bábbá lealacsonyulni, ’s hogy a’ megbotlott hatóság visszatérend kötelességé­géhez a’ szövetségellenes végzés visszavétele által.— Schirtz kifejti a’ szövetségszerződésből azon köte­lességeket, mellyekkel Aargau a’kolostorok iránt tar­tozik. Aargau’ korábbi protestatioja a’ szövetség’ 121k czikkelye ellen nem bírhat erővel, minthogy a’ szö­vetséghez föltétlenül csatlakozott. A’ helyett, hogy a’ katholikus népesség’ igazságos kivonatának meg­feleltek volna, a’ kolostorokat törülték el, noha már 1836, 1837 és 1838. években minden világisitási (secularisatios) iránynak ellenmondatott. Valljon mióta igazságos az ítéletet, pedig halálitéletet, kimondani ’s végrehajtani ’s csak azután nyomozást tenni? — U­iterwalden\c\'d[: Valljon az 1815. aug. 17kén le­tett szövetségi eskü, melly minden szövetséggyülé­­sen meguyittatik, bir-e erővel, vagy talán csak szi­­­leges eskü? — Zug: Ha most a’ 12dik czikk egyik szövetségi tag által megsértethetik, ki kezeskedik az iránt, hogy azonnal más czikk nem fog kétségbe ho­zatni? A’ szövetség’ megvetése Schweizot nem erő­síti. Mi a’kolostorokat illeti, egyes személyek’vagy egész convent’ törvényellenes cselekvényei csak a’ vétkesekre vonhatnak büntetést, de nem jogositnak föl a’ kolostorok’ eltörlésére. — Freiburg az aar­­gauiakat nem akarja barbároknak, hanem talán meg­­boltlott testvéreknek tekintetni. Aargau igenis hatal­maskodást, szövetség-megsértést követett el rende­lete által. Ha ez tovább is úgy folytattatnék, a’szer­ződés nem maradhatna fön, ’s nem lenne szövetség

Next