Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)
1841-05-16 / 20. szám
az ő Fölsége’ családi örökségében lévő kolostor-jószágok az alapítók intézete rendeltetésüktől elvonattak. Ez óvásban nincs ugyan világosan kimondva, de czélzás van rá, hogy a’ császárt ezen kolostorok’ természetes védje gyanánt kell tartani. Ezen értesitvényt, mint magányjogi természetűt, a’ főhely egyenesen Aargauhoz utasitá, ’s a’ többi cantonokkal nem is tudaté. A’ franczia kabinet a’ Schweizban lévő követének meghagyta, hogy az ausztriai követnek a’ kolostorok’ eltörlése’ ügyében tett óvásait szóval gyámolitsa, egyébként pedig minden hivatalos és formaszerinti avatkozástól ez ügybe magát tartóztassa. Ellenben az orosz, porosz és sardiniai követek parancsot vettek udvaraiktól, hogy egészen Ausztria’ ’s a’ pápa’ követével egyetértőleg munkálódjanak. Schweizban valahányszor öt canton kívánja, rendkívüli szövetséggyülés tartatik. Az aargaui ügyek miatt ez lévén most az eset, februarius’ 17kén költ körlevél által martius hónap’ tökére a’ statusok rendkívüli országgyűlésre meghivattak. A’ kitűzött napon megjelentek Bernben mint főhelyen a’ szükséges utasításokkal ellátott cantonbeli követek, ’s a’ schweizi rendkívüli országgyűlést Neuhaus szövetségi elnök nyitá meg franczia nyelven. Az elnök kifejté e’ rendkívüli gyűlés’ okait — az aargaui kolostorok’ eltörlesztését ’s Ausztriának e’ miatt közbetett tiltakozását — ’s egyességre szólita föl a’ tagokat. — A’ tagok’ megesketése, főhelyi jelentések és vallásszabadságért folyamodó kolostorok’ és kivándorlott aargaui lakosok’ több rendbeli kérelmeinek fölolvasása után az elnök’ indítványára mindenek előtt az országgyűlést sürgető hat canton úgymint: Uri, Schwyz, Unterwalden, Zug, Freiburg, Neuenburg, határoztaték kihallgattatni. A’ képviselők tehát rendben szóltak. Úri canton’ követe kiemelé az aargaui kathol. népnek nyomatását, elöljáróinak tömlöczbe hurczoltatását ’s hazaárulásróli vádoltatását, olly nagytanács’ összehivatását, mellynek alig volt egy nyolczad része katholikus; kiemelé, miként e’ nagytanács, győzelme’ mámorában, valamennyi kolostor’ eltörlesztését határozta , előleges vizsgálat ’s kihallgatás nélkül; ez, úgymond, hallatlan bánásmód. Hogy az aargaui főhatóság’ elkövetett jogtalansága a’ valóság’ világánál láttassák ’s tetteinek törvényellenisége előtűnjék, az oklevelek előterjesztendők ’s megvizsgálandók. Mindenből az fog kitetszeni, hogy aargau fölötte gonosz, szövetség elleni borzasztó módon cselekedett. Azért, mivel egyes személyek tán valamit vétettek, hatalomszóval egész testületeket, mellyek századok óta jótékonyoknak tapasztaltattak, eltörült. Egyébiránt Aargau önmaga fölött tőré a’ palozát, minthogy a’ szerzeteseknek nyugpénzt határozott, a’ helyett hogy , ha vétkesek valának, őket törvény elébe állította volna. Minden törvénykezési forma megsértetett. A’ végzés olly időben hozatott, midőn a’ nagytanács csak ideiglenes, tehát nem illetüleges (competens) vala, ’s e’ végzésnek kétszer 24 óra alatti végrehajtása barbár eljárás’ bélyegét viseli. Háromféle vétséggel terhelé magát egyszerre, t. i. a’ tulajdon’ megsértésével, az egyházi jószág’ elragadásával és hitszegéssel a’ szövetség ellen. E’ hatalmaskodás becstelen, kivált miután Margau a’ tulajdon’ védelmezését megígérte. A’ testületek a’ szövetség’ közvetlen utalma alatt állanak. Úri canton reményű, hogy a’ szövetség nem fog nevetséges bábbá lealacsonyulni, ’s hogy a’ megbotlott hatóság visszatérend kötelességégéhez a’ szövetségellenes végzés visszavétele által.— Schirtz kifejti a’ szövetségszerződésből azon kötelességeket, mellyekkel Aargau a’kolostorok iránt tartozik. Aargau’ korábbi protestatioja a’ szövetség’ 121k czikkelye ellen nem bírhat erővel, minthogy a’ szövetséghez föltétlenül csatlakozott. A’ helyett, hogy a’ katholikus népesség’ igazságos kivonatának megfeleltek volna, a’ kolostorokat törülték el, noha már 1836, 1837 és 1838. években minden világisitási (secularisatios) iránynak ellenmondatott. Valljon mióta igazságos az ítéletet, pedig halálitéletet, kimondani ’s végrehajtani ’s csak azután nyomozást tenni? — Uiterwalden\c\'d[: Valljon az 1815. aug. 17kén letett szövetségi eskü, melly minden szövetséggyülésen meguyittatik, bir-e erővel, vagy talán csak szileges eskü? — Zug: Ha most a’ 12dik czikk egyik szövetségi tag által megsértethetik, ki kezeskedik az iránt, hogy azonnal más czikk nem fog kétségbe hozatni? A’ szövetség’ megvetése Schweizot nem erősíti. Mi a’kolostorokat illeti, egyes személyek’vagy egész convent’ törvényellenes cselekvényei csak a’ vétkesekre vonhatnak büntetést, de nem jogositnak föl a’ kolostorok’ eltörlésére. — Freiburg az aargauiakat nem akarja barbároknak, hanem talán megboltlott testvéreknek tekintetni. Aargau igenis hatalmaskodást, szövetség-megsértést követett el rendelete által. Ha ez tovább is úgy folytattatnék, a’szerződés nem maradhatna fön, ’s nem lenne szövetség