Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)
1841-01-31 / 5. szám
JS elsö félév. PESTEM. mádik szám. 5. VASAHMP. .Itmnuárium' 31. Magyarország és Erdély. ( Vegyesházassági ügy?) — T. Pestmegyének a’ múlt évben tett azon határozatára, hogy mindazon kath. lelkész, ki a’ vegyes házasságokat minden különbség nélkül meg nem áldaná, 600 p. ft pénzbírságra büntethessék, ’s ezen határozatnak ő Herczegségéhez Kopácsy József esztergomi érsek ’s magyarországi Prímáshoz tett megküldetésére a’ főméltóságu Herczegprimás az említett nemes megyéhez következő levelet intézett: Tekintetes Nemes Vármegye! Tisztelettel vettem a’ Tekéns vármegyének folyó esztendei augustus hónak 27 dik napjáról hozzám intézett levelét, azon hozzá csatolt határozattal együtt, melly az 1647. 14dik törvényre hivatkozva a’ katholikus lelkipásztorokat, ha minden vegyes házasságokat különbség nélkül meg nem áldanák, és az egyházi szent szertartásokat azokra ki nem szolgáltatják, annyiszor mennyiszer 600 ftra büntettetni rendeli, kívánja egyszerismind a’ T. ns vármegye, hogy általam a’ lelkipásztorok e’ szerint utasittassanak. Nem titkolhatom el, hogy a’ T. ns vármegyének ezen határzata keserű fájdalmat okozott bennem. Látom , hogy a’ lelkipásztorok, szemfényeim gyanánt tekintett és becsült munkás társaim, azért, hogy a’ katholika anyaszentegyháznak szabályaihoz és elveihez ragaszkodnak, törvényszegőknek tartatnak, annyiszor mennyiszer 600 ft büntetésre kerestetnek, és a’ mi reájok nézve még lealacsonyitóbb, olly vélekedéssel terheltetnek, mintha az illy büntetés őket szent hivataluknak ösvényéről eltántoríthatná. Látom, hogy a' katholikusoknak egyházi és lelki dolgaik ’s az azokkal foglalatoskodó fölszentelt szolgáik szent hivataloskodásuknak köréből világi bírák elébe idéztetnek, ’s a’ rendes fölebbvitelnek, melly még a’ fölségsértőktől sem tagadtatik meg, szigorú elzárásával, rögtöni executioval fenyegettetnek. Ennek a’ katholikus lelkipásztorok ellen támasztott zivatarnak pedig nem az a’ tárgya, hogy a’ mit tőlök a’ polgári törvény kívánhat és kíván, t. i. hogy elüttök ollyankor is, midőn a’ gyermekeknek katholika neveltetésük nem biztosittatik, teljes erejű vegyes házasságok köttethessenek, általuk ne elleneztessék, mert ezt úgy sem ellenzik, hanem az a’ tárgya, hogy olly házasságokra is, mellyekben a’ katholika fél gyermekeit más vallásnak általadván ezekben hitét megtagadja, magzatinak üdvösségét veszélyezteti, anyaszentegyházának törvényeit és szándékát megveti, ’s ekkép a’ szentséghez készületlenségét nyilványságossá teszi, a’ katholikus fölszentelt pap az áldást és szent szertartásokat kiszolgáltatni, ’s ekkép azokat az anyaszentegyháznak nevében és hatalmával, akármit tartson aziránt lelkiismérete, jóvá hagyni és megerősiteni kényszerittessék. Azonban a’ házassági áldás Istenhez fölemelt és benne helyeztetett erős bizodalommal végzett ájtatos imádságban és ezt kisérő szent szertartásokban állván, ehhez képest egészen lelki dolog ’s az üdvösségnek eszközeihez tartozó lévén, minden kétség kívül azoknak körébe és elrendelkezéséhez tartozik, kik által, a’mint a’ Hármastörvény’ iső része’ 2dik czikkében mondatik, urunk és üdvözítőnk az emberek’ üdvösségét elláttatni rendelte, vagyis a’ fölszentelt papokhoz ’s azokhoz tartozik, kikről sz. István királyfik könyve’ kik törvényczikkében írva hagyta: legyen hatalmuk az egyházi dolgokat elintézni, igazgatni, kormányozni és kiszolgáltatni az egyházi törvényeknek rendelése szerint ’sat. az az a’ püspökökhöz. Ámde a’ püspökök egyesülve a’ katholika egyességnek látható fejével és középpontjával nem csak Franczia, Német, Lengyelországban, Belgiumban, Hollandiában, de Amerikában ’s a’ napkeleti részekben is világszerte mind a’ tanítással, mind a’ gyakorlattal oda nyilatkoznak, hogy a’ fölhozott esetben, ha csak a’ fölszentelt pap magával ’s anyaszentegyházával ellenkezni nem akar, az áldást ki nem szolgáltathatja. Azt akarni tehát, hogy a’ magyar katholika egyháznak püspökei ’s lelkipásztorai eljárásukban más szabályt és más elveket kövessenek, annyi, mint őket arra szolgálni, hogy szent hivatalkodásukat nem a’ katholikus szellemben, nem a’ katholika tanítással és elvekkel összehangzólag, hanem azoknak ellenszegülve 's e’ pontban a’ katholika egyességtől elszakaszkodva