Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 2. félév (1-26. szám)
1841-10-24 / 17. szám
PESTEN Octo!)cr’ 43. VASÁRNAP Witsodits Jelén. ISSZ* lö dik szám. Magyarország és Erdély. rr (Kinevezések:10 cs. és apost. kir. Fölsége Tauber Ferenczet Sopron városa’ választott plébánosát mint a’ sopronyi székes káptalan’ kanonokját kegyelmesen megerősíteni, — továbbá a’ nagyprépostságra Hammerschmidt Mátyás éneklőkanonokot, az olvasókanonokságra Dresmitzer György örkanonokot, az éneklőkanonokságra pedig Barabás László ugyanottani kanonokot mozdítván fokozatosan elő, ugyanazon Tauber Ferenczet a’ káptalan’ őrkanonokjává kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. rr .0 cs. ’s apost. kir. Fölsége a’ rozsnyói káptalanban Hegyessy Pál olvasókanonokot nagypréposttá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Szombathelyről. Oc. Ioén. Főtiszt. Komáromi Edmund, vasmegyei kőszegi fi, hol atyja most is él, a cziszterczi rendnek sz. kereszti apátságában theologiai tanító, a’ folyó évi sept.ljén 46 választó közül 26 szavazattal sz. kereszti és sz. gothárdi apáttá választatott életének 35 évében. Mindjárt kineveztetése’ havában mint sz. gothárdi apát kinevezések által gyakorló jogát ’s éreztető kegyelmét. A’szombathelyi lyceumban, hol ő is 17 év előtt végzé a’ philosophiát, a’ történetek’ ’s hittudomány’ tanítóját ’s hitszónokát n. t. Ágoston Józsefet gyarmati plébánossá, helyébe n. t. Déghy Istvánt, eddig a’ papnövendék’ tanulmányi igazgatóját ’s a’ ts ns káptalan’ káplánját történetek’ tanítójává méltóztatott kinevezni. A' szombathelyi lyceumban megürült hitszónoki ’s tanítói hivatalra pedig ts ns Vasmegye’ KK. és RR. a’ sept.20 án tartott közgyűlésben n. t. és tudós Boros Károlyt theol. dr. és tanítót egyszersmind az említett hivatalra is fölkiáltás’ utján kegyeskedtek kinevezni. (Megyei közléseit.) Székes-Fejérvári egyházi megye’ ugyanazon nevű alsó kerülete sept. 20 án tartá évnegyedes gyűlését. A’ szőnyegre került tárgyak’ füzéréből, mellyek többnyire az oltár’ és haza' követeléseit, ’s ezek iránti szives hódolatot tűzték ki vezércsillagul, közfigyelmet érdemlett az aggodalom, melly a’ hivatalosan egybegyült lelkipásztorok’ ajkain komoly panasszá alakulva, a’ köznépnek ama’ visszaélését érdeklé, miszerint az vasár-és ünnepnapjait nem csak voltaképen meg nem üli, de a’ tilalmazó törvények’ daczára mezei munkával, ’s termesztményinek zajos vontatásával is szentségteleniti. A’ botrányos gyakorlat’ följelentése annál súlyosabban hatott az elcsüggedt kedélyekre, minél nagyobb alkalom nyithatik általa erkölcsi veszélyre, ’s minél nagyobb leendhez az akadály, melly általa a’ népnevelésnek, ’s vallási oktatásnak különben is tövises pályájára gördülhet. Ír És valóban; mert ha megyei vagy helyhatósági felfigyelés’ szűkében az e’ tárgybani törvények’ írott malasztja tovább is csak papiroson maradand: a’ religio irántihidegülés mellett megszűnik a’ népnek vasárnap délutáni keresztény oktatása is; és a’ vallási elvek, és a’ józan polgárokat képező nevelési nézetek, és ama’ sok üdvös teendők, mellyeket számos honfiak— a’ népnevelésre vonatkozólag — vasárnapokon szeretnének lelkipásztoraikkal végeztetni, ez utóbbiaknak bármi szilárd törekvései mellett is, csak pangó állapotban fognak elhamvadni. — Midőn az érintett gyülekezete’ fölötti fájdalmát magos megyés püspöke elébe akarta terjeszteni, tanácskozásait ama’ kecsegtető reménynyel végezte, mikép hiszi, hogy a’ világi hatóság, melly az emberi tettek’ rugóját vallás’ és nevelés’ elveire helyezi, osztozni fog az igazságos aggodalomban,s a’ kártékony kihágásnak addig is ellenszegülend, míg a’ népnevelés’ rendszerével foglalkozó törvényhozók e’ tárgyban is — egyéb műveit nemzetek’példájaként üdvösebben intézkedhetnek. F. A. K. — Méltóságos püspökünk báró Barkóczy László ur apostoli útját folytatólag sept. 29 én és ezt követő napokban, Zsámbékot, Etyeket, Csákvárt és Ráczkevét látogató meg, melly alkalommal a’szeretett főpásztort mindenütt kitűnő tisztelettel fogadó hívek közül, összesen 3693 an vették föl a’bérmálás’ szentségét. 17