Elektromos Híradó, 1958 (7. évfolyam, 2-12. szám)

1958-02-01 / 2. szám

':&■ pÁrné# ímiMfiú итжш Al/'MHTIKMOS Mli/lXHfl A Párt állandó feladatai közé tartozik a dolgozó tömegekkel való kap­csolatának szélesítése, erősítése. A dolgozók egyik rétegét képezi az értelmiség, akiknek megnyerése szocialista jövőnk építése szem­pontjából nélkülözhetetlen. Fontos ezzel a kérdéssel foglalkoznunk nekünk is, mert üzemünkön beül az értelmiség nagyobb jelentőségű, mint számaránya, mivel a vállalat műszaki intézkedéseinek sok esetben országos kihatásai vannak. Az ellenforradalom a mi értelmiségi dolgozóink körében is mély nyomo­kat hagyott. Az eddig lappangó nacionalista, soviniszta és antiszemi­ta nézetek, valamint a kapitalizmus áldemokrata jelszavai 1956.ok­tóberében felszínre kerültek és az érzelmek ilyen túlfeszítésével sikerült ellenségeinknek szembeállítani értelmiségünk nagy részét Pártunk marxista politikájával. Ebben kereshetjük annak okát is,hogy nehezen és kevesen jelentkeztek közülük párttagnak is. Ehhez hozzájárult, néhány kezdeti hiba is, ami nem hogy segítette vol­na közeledésüket, hanem inkább eltávolította a Párttól értelmiségün­ket. Itt gondolok azokra az intézkedésekre, hogy leváltottunk néhány gazdasági vezetőt azért, mert nem lépett be a Pártba. Publikáltuk az üzem széltében-hosszában, hogy aki nem lép be a Pártba, nem lehet gazdasági vezető. Nem választottuk külön az ellenforradalom alatt a hőbörgő­ vezetőket, a belséjletes, jóindulatú, munkáját jó szakértelem­mel ellátó vezetőktől. Ezen a téren az utóbbi időben igyekeztünk vál­­toztatni és előbbi hibáinkat helyrehozni. Jelenl­eg sem ámíthatjuk magunkat azzal, hogy az egész értelmiségünk szívvel-lélekkel a szocializmus építése mellett van, de mindent meg kell tennünk azért, hogy az értelmiségi dolgozók is megtalálják a helyes utat, melyen Pártunk vezeti munkásosztályunkat és dolgozó népünket. Sokan elítélik az egész értelmiséget, kivétel nélkül és úgy vélik, hogy kárbaveszett munka velük foglalkozni, hiszen megmutatták ok­tóberben, hogy kiknek az oldalán állnak. Ezek a szektáns násetik bű­nös könnyelműségre vezethetnek. Persze, az ellenkező magatartás a liberalizmus is káros ügyünkre nézve. Látnunk kell, hogy nem az embe­rek, hanem hibás nézeteik ellen kell harcolni és a revizí©alamus el­len­ kell agitációval és propagandán keresztül törekednünk arra, hogy értelmiségi dolgozóinkat megnyerjük. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy közöttük mélyebbre hatolt a két világháború elötti Horthy rezsim ideológiája. Ez nagyobb türelmet, szívósabb agitációs nevelést, vita­képesen agitátorokat kiván párttagságunktól. Közelebb kerülhetünk úgy is az értelmiséghez, hogy­­bizalommal meg­hallgatjuk véleményüket és ha az, helyes, előítélet nélkül figyelembe­vesszük intézkedéseinknél. Nélkülük nem tudjuk m©gvalősitani"célki­­tűzéseinket, viszont utunkat könnyebbé tehetjük, ha ők is minden te­hetségükkel mellénk állnak és segítenek egy békés, boldogabb jövőt felépíteni. Kakas Feren­cné

Next