Elektromos Híradó, 1964 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
Bevezető helyett — úgy gondolom — nem haszontalan tisztázni az agitáció fogalmát. Az agitáció: A napi politika (egyes gazdasági célkitűzések, tervek, stb.) megértetését elősegítő, annak támogatására mozgósító szóbeli és írásbeli tevékenység. A szóbeli agitáció lehet egyéni és csoportos. Az egyéni agitáció fogalmában az egyszeméllyel, a csoportos agitáció fogalmában a több személlyel történő együttes beszélgetést, vagy előadást értjük. Ilyen pl.: a pártcsoport értekezlet, taggyűlés, pártnap, termelési tanácskozás, ismeretterjesztő előadás, stb. Az írásbeli agitáció fogalmába soroljuk a faliújságot, röplapot, sajtót, a különböző kiadványokat, stb. Az agitációs munkában a fő súlyt az egyéni agitációra kell helyezni, mint az agitáció legjobb formájára. Témáját tekintve az agitáció 3 fő területét említem meg. Ezek: a gazdasági, politikai és kulturális területen végzett agitációs tevékenység. Felvetődik a kérdés, hogy az agitáció melyik területét kell előtérbe helyezni? Az lenne az ideális, ha mind a három témával párhuzamosan tudnánk foglalkozni. Ez azonban jelenlegi helyzetünket figyelembe véve gyakorlatilag nehezen oldható meg, másrészt az agitációnak mindig a fő feladatok megoldásának elősegítésére kell irányulnia. Mi a jelenlegi időszak fő feladata? Világos választ ad erre a kérdésre az MSZMP Vik. kongresszusának határozata, amely kimondja: "A munka, termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik." 1963-64. DECEMBER-JANUÁR Mindjárt meg szeretném jegyezni, semmit sem ér az a termelési agitáció, amely nem párosul kellő politikai tartalommal. Miért? A termelékenység fokozására, a gazdaságos termelésre, a korszerű technológiai eljárások alkalmazására csak azok képesek, akik megfelelő politikai és szakmai műveltséggel rendelkeznek, nem félnek az ajtól, bátrak és kezdeményezőek. Világos tehát, hogy a termelési agitáció csak akkor vezet kimagasló eredményekre, ha követi, illetve vele együtt jár a politikai és kulturális téren folyó agitációs tevékenység is. Ugyanis a szocialista tudat formálása a szakmai műveltség fokozása nélkül az egyre növekvő termelési feladatok megoldása, a korszerű technika alkalmazása nem lehetséges. Vagyis fejlett szocialista társadalmat kapitalista gondolkodásmóddal építeni nem lehet. A vizsgálat - amely a párt V.B. ülését megelőzte - megállapította,hogy a pártszervezetben folyó agitációs tevékenységben lényeges előrehaladás mutatkozik, de korántsem felel meg az agitációval szemben támasztott követelményeknek. Egy rövid cikk keretében nem áll módomban, hogy teljességre törekedjek e tevékenység bírálatában.Ennek ellenére szükségesnek tartom, hogy a párt V.B. ülés néhány megállapítását felvessem. Mindenekelőtt azt, hogy még ma sem valósult meg az a helyes elv pártszervezetünkben, amelyet a Politikai Bizottság 1960-ban az üzemi agitációról szóló határozata előír a pártszervezetek számára,hogy minden párttag agitáljon. Továbbá nem sikerült megvalósítani eléggé az agitáció differenciáltságát az úgynevezett rétegagitációt, amely alapvető követelmény az agitációs tevékenységben. 3.