Elektromos Híradó, 1981 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A Budapesti Elektromos Művek dolgozóinak üzemi lapja VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM , 1981. JANUÁR ÁRA: 2,50 Ft 4 FAM feszültség alatti munkavégzés Az erősáramú villamos berendezéseken, illetve ezek közelében végzett munka esetén a jelenleg érvényben lévő iparági előírások és szabványok általában a vil­lamos berendezések feszültségmentesítését írják elő. Feszültség alatt csak 1000 V-nál nem nagyobb fe­szültségű és kisfeszültségű berendezéseken szabad dol­gozni, de itt is csak a legegyszerűbb munkák, mint pl. biztosítócsere, mérőcsere, mérőberendezések és tar­tozékainak beszabályozása, védelmi berendezések be­szabályozása, közvilágítási fényforráscsere stb. végez­hetők el. Az üzemben lévő hálózatok és villamos berendezé­sek javításával, karbantartásával kapcsolatos egyéb munkák esetén a villamos hálózatot, illetve berende­zéseket feszültségmentesíteni kell. Ezek az előírások természetesen a jelenlegi hagyományos technológiával végzett munkára vonatkoznak. A feszültségmentesítés leggyakrabban a fogyasztók energiaellátásának megszakítását is jelenti, hiszen há­lózataink felépítése következtében a tartalékellátás csak korlátozott mértékben biztosítható. A kisfeszültségű hálózatainkon, közép/kisfeszültségű transzformátorállomásainkon, vagy a 20 kV-os szárny­vezetékeken végzett munka minden esetben — a fe­szültségmentesítés miatt — egyben az adott hálózatról táplált fogyasztók energiaellátásának szüneteltetését is jelenti. Ebből következik, hogy a villamos hálózatokon és berendezéseken a feszültségmentes állapotban végzett üzemzavar-megelőzési és karbantartási munkák a fo­gyasztókat csaknem olyan mértékben zavarják, mint az üzemzavarok. A különböző csoportba tartozó fogyasztók különbö­zőképpen válaszolnak az áramszünetre, de mindegyik fogyasztói csoportnak elfogadható érvei vannak az áramszünet időpontjának, illetve időtartamának elem­zéséhez. A tervszerű karbantartásokkal kapcsolatos áram­szünetről előre értesített ipari fogyasztók a termelés kiesése, a kereskedelem a forgalom kieséséből szár­mazó haszon elmaradása miatt, a kommunális fogyasz­tók és intézmények pedig egyéb konkrét problémá­jukra hivatkozva kérik az áramszünet elhalasztását vagy más időszakra való helyezését. Egyszóval a hálózat bármilyen előre meghatározott célból való kikapcsolása a fogyasztók érdekeivel ütkö­zik. A fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása cél­jából több fejlett ipari országban kísérleteket végez­tek olyan technológiák és módszerek kidolgozására, amelyekkel a hálózati munkák jelentős része feszült­ség alatt is megfelelő biztonsággal elvégezhető. A Magyar Villamos Művek Tröszt a külföldön ki­alakított és már sikerrel alkalmazott módszerek át­vételét és meghonosítását tűzte ki célul. Európában a középfeszültségű hálózatokon a legnagyobb előrehala­dást e téren a franciaországi villamos művek (Électri­­cité de France) érte el, amelynek hálózata jelentős részben a hazaival azonos felépítésű, így erre a célra kifejlesztett francia szerszámok felelnek meg legjob­ban a hazai középfeszültségű szabadvezetékhálózatok szereléséhez is. A különböző FAM-munkákhoz szük­séges szerszámok és technológiák egy részét az NDK- ból szerezte be az MVMT. Fentiek figyelembevételével a hazai oktatásra ki­választott személyzetet is Franciaországban és az NDK-ban képezték ki. Ezt követően került sor a do­kumentáció meghonosítására és a FÁM magyarországi szervezetének létrehozására. A kiképzéshez szükséges szerszámkészletek beszerzéséhez az OMFB is hathatós segítséget nyújtott a Magyar Villamos Művek Tröszt­nek. A Magyar Villamos Művek Tröszt döntése alapján a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat alakított ki egy FAM-kiképző központot és tanpályát, ezzel a ha­zai FAM-képzés beindításának feltételei létrejöttek. A kiképzés céljából néhány hónappal ezelőtt a TITÁSZ is létrehozott egy kiképzőbázist Hajdúszo­boszlón. Az elmúlt évben vállalatunk is bekapcsolódott a FAM bevezetésével kapcsolatos előkészületek (oktatás, eszközbeszerzés, FAM-szervezet kialakítása) végrehaj­tásába. 1980-ban 3 szerelőcsoportunk vett részt a DÉDÁSZ szigetvári oktatóközpontjában FAM-kiképzé­­sen. A tanfolyamon résztvevő munkatársaink mind­annyian elsajátították a feszültség alatti munkavégzés technológiáját, illetve módszerét és jogot kaptak ilyen munka végzésére. Folyó évben további 6 szerelőcsoport kiképzését tervezzük, erre vonatkozó részletes progra­mot az érdekeltek rövid időn belül kézhez kapják. Természetesen ennek az új módszernek a bevezeté­se és rendszeres alkalmazása nem csupán a szerelőink átképzését igényli, hanem az üzemvitel területén dol­gozó vezetők (osztályvezetők, kirendeltségvezetők, mű­vezetők, csoportvezetők) továbbképzését is szükségessé teszi. Ez a továbbképzési folyamat 1980-ban megkez­dődött és folyó évben is folytatódni fog. A feszültség alatti munkavégzéshez szükséges szer­számokat és eszközöket a Magyar Villamos Művek Tröszt folyamatosan biztosítja részünkre, ami gyakor­latilag úgy történik, hogy a FAM-tanfolyamra kijelölt szerelőink a tanfolyam megkezdésekor az oktatóköz­pontban használatra megkapják a komplett szerszám­­készletet és a tanfolyam befejezése után azt magukkal hozhatják. A kiképzés és a szerszámbeszerzés tehát a szigetvári FAM-kiképző központ által előirányzott program szerint folyik. A VI. ötéves terv folyamán vállalatunknál előrelát­hatólag a kisfeszültségű hálózati munkákhoz 38 kész­let, a mérő-, szabályozó-, vezérlő és védelmi berende­zésekhez 18 készlet, állomástakarításhoz 19 készlet FAM-szerszám beszerzésére lesz lehetősége. A 20 kV-os szabadvezetékhálózathoz szükséges eszközök beszerzése is megtörténik az ötéves terv folyamán. Az új módszer bevezetésétől és rendszeres alkal­mazásától elsősorban az energiaszolgáltatás folyama­tosságával szemben támasztott igények jobb kielégí­tését várjuk. Ez egyben elősegíti az ipari üzemek és a kereskedelem hatékonyságának fokozását és jobban ki­elégíti a lakosság és intézmények energiaszolgáltatás minőségével kapcsolatos elvárásait is. Muth Lajos

Next