Elektromos Híradó, 1981 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
A Budapesti Elektromos Művek dolgozóinak üzemi lapja VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM , 1981. JANUÁR ÁRA: 2,50 Ft 4 FAM feszültség alatti munkavégzés Az erősáramú villamos berendezéseken, illetve ezek közelében végzett munka esetén a jelenleg érvényben lévő iparági előírások és szabványok általában a villamos berendezések feszültségmentesítését írják elő. Feszültség alatt csak 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű és kisfeszültségű berendezéseken szabad dolgozni, de itt is csak a legegyszerűbb munkák, mint pl. biztosítócsere, mérőcsere, mérőberendezések és tartozékainak beszabályozása, védelmi berendezések beszabályozása, közvilágítási fényforráscsere stb. végezhetők el. Az üzemben lévő hálózatok és villamos berendezések javításával, karbantartásával kapcsolatos egyéb munkák esetén a villamos hálózatot, illetve berendezéseket feszültségmentesíteni kell. Ezek az előírások természetesen a jelenlegi hagyományos technológiával végzett munkára vonatkoznak. A feszültségmentesítés leggyakrabban a fogyasztók energiaellátásának megszakítását is jelenti, hiszen hálózataink felépítése következtében a tartalékellátás csak korlátozott mértékben biztosítható. A kisfeszültségű hálózatainkon, közép/kisfeszültségű transzformátorállomásainkon, vagy a 20 kV-os szárnyvezetékeken végzett munka minden esetben — a feszültségmentesítés miatt — egyben az adott hálózatról táplált fogyasztók energiaellátásának szüneteltetését is jelenti. Ebből következik, hogy a villamos hálózatokon és berendezéseken a feszültségmentes állapotban végzett üzemzavar-megelőzési és karbantartási munkák a fogyasztókat csaknem olyan mértékben zavarják, mint az üzemzavarok. A különböző csoportba tartozó fogyasztók különbözőképpen válaszolnak az áramszünetre, de mindegyik fogyasztói csoportnak elfogadható érvei vannak az áramszünet időpontjának, illetve időtartamának elemzéséhez. A tervszerű karbantartásokkal kapcsolatos áramszünetről előre értesített ipari fogyasztók a termelés kiesése, a kereskedelem a forgalom kieséséből származó haszon elmaradása miatt, a kommunális fogyasztók és intézmények pedig egyéb konkrét problémájukra hivatkozva kérik az áramszünet elhalasztását vagy más időszakra való helyezését. Egyszóval a hálózat bármilyen előre meghatározott célból való kikapcsolása a fogyasztók érdekeivel ütközik. A fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása céljából több fejlett ipari országban kísérleteket végeztek olyan technológiák és módszerek kidolgozására, amelyekkel a hálózati munkák jelentős része feszültség alatt is megfelelő biztonsággal elvégezhető. A Magyar Villamos Művek Tröszt a külföldön kialakított és már sikerrel alkalmazott módszerek átvételét és meghonosítását tűzte ki célul. Európában a középfeszültségű hálózatokon a legnagyobb előrehaladást e téren a franciaországi villamos művek (Électricité de France) érte el, amelynek hálózata jelentős részben a hazaival azonos felépítésű, így erre a célra kifejlesztett francia szerszámok felelnek meg legjobban a hazai középfeszültségű szabadvezetékhálózatok szereléséhez is. A különböző FAM-munkákhoz szükséges szerszámok és technológiák egy részét az NDK- ból szerezte be az MVMT. Fentiek figyelembevételével a hazai oktatásra kiválasztott személyzetet is Franciaországban és az NDK-ban képezték ki. Ezt követően került sor a dokumentáció meghonosítására és a FÁM magyarországi szervezetének létrehozására. A kiképzéshez szükséges szerszámkészletek beszerzéséhez az OMFB is hathatós segítséget nyújtott a Magyar Villamos Művek Trösztnek. A Magyar Villamos Művek Tröszt döntése alapján a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat alakított ki egy FAM-kiképző központot és tanpályát, ezzel a hazai FAM-képzés beindításának feltételei létrejöttek. A kiképzés céljából néhány hónappal ezelőtt a TITÁSZ is létrehozott egy kiképzőbázist Hajdúszoboszlón. Az elmúlt évben vállalatunk is bekapcsolódott a FAM bevezetésével kapcsolatos előkészületek (oktatás, eszközbeszerzés, FAM-szervezet kialakítása) végrehajtásába. 1980-ban 3 szerelőcsoportunk vett részt a DÉDÁSZ szigetvári oktatóközpontjában FAM-kiképzésen. A tanfolyamon résztvevő munkatársaink mindannyian elsajátították a feszültség alatti munkavégzés technológiáját, illetve módszerét és jogot kaptak ilyen munka végzésére. Folyó évben további 6 szerelőcsoport kiképzését tervezzük, erre vonatkozó részletes programot az érdekeltek rövid időn belül kézhez kapják. Természetesen ennek az új módszernek a bevezetése és rendszeres alkalmazása nem csupán a szerelőink átképzését igényli, hanem az üzemvitel területén dolgozó vezetők (osztályvezetők, kirendeltségvezetők, művezetők, csoportvezetők) továbbképzését is szükségessé teszi. Ez a továbbképzési folyamat 1980-ban megkezdődött és folyó évben is folytatódni fog. A feszültség alatti munkavégzéshez szükséges szerszámokat és eszközöket a Magyar Villamos Művek Tröszt folyamatosan biztosítja részünkre, ami gyakorlatilag úgy történik, hogy a FAM-tanfolyamra kijelölt szerelőink a tanfolyam megkezdésekor az oktatóközpontban használatra megkapják a komplett szerszámkészletet és a tanfolyam befejezése után azt magukkal hozhatják. A kiképzés és a szerszámbeszerzés tehát a szigetvári FAM-kiképző központ által előirányzott program szerint folyik. A VI. ötéves terv folyamán vállalatunknál előreláthatólag a kisfeszültségű hálózati munkákhoz 38 készlet, a mérő-, szabályozó-, vezérlő és védelmi berendezésekhez 18 készlet, állomástakarításhoz 19 készlet FAM-szerszám beszerzésére lesz lehetősége. A 20 kV-os szabadvezetékhálózathoz szükséges eszközök beszerzése is megtörténik az ötéves terv folyamán. Az új módszer bevezetésétől és rendszeres alkalmazásától elsősorban az energiaszolgáltatás folyamatosságával szemben támasztott igények jobb kielégítését várjuk. Ez egyben elősegíti az ipari üzemek és a kereskedelem hatékonyságának fokozását és jobban kielégíti a lakosság és intézmények energiaszolgáltatás minőségével kapcsolatos elvárásait is. Muth Lajos