Elektromos Híradó, 1986 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Napirenden • • • Napirenden ... Napi­ renden__Napirenden ... Napirenden ... Napirend en... Napirenden... Napirenden... ÜZEMI DEMOKRÁCIA Az 1985-ös mozgalmi évet záró beszámoló taggyűlé­sekre készülve a pártalapszervezetek egyéni beszélge­téseket folytattak a párttagság teljes körében, kikér­ték sok pártonkívüli, gazdasági és tömegszervezeti ve­zető véleményét is. Ezek az elbeszélgetések igaz, nem kaptak akkora visszhangot és nem kísérte akkora figyelem, mint a XIII. kongresszus irányelvének vitáját, mégis jelen­tősnek és igen fontosnak tartjuk. Most azt kellett kö­zösen végiggondolnunk, hogy a XIII. kongresszus ha­tározata által megjelölt célokat milyen eszközökkel érhetjük el, konkrétan ki mit vállal ebből. A határozat alapvetően a megvalósítás során az em­beri tényezőkre épít. Nem pótcselekvéseket, formális dolgokat vár tőlünk, hanem valódi teljesítményeket, amik a megújítást készítik elő, vagy ezt viszik végbe, a változást, a fejlődést, az előrehaladást szolgálják Ehhez azonban nem elegendő a rátermettség, a fel­­készültség, a kedv az elismerés; kell az is, hogy a valódi teljesítményre kész és képes ember a közösség nyílt fórumain is politizáló személyiségként élhesse meg önmagát. A most lezajlott szakszervezeti válasz­tások számos jó példát mutattak erre. A pártszerve­zeteknek elemezni kell a helyi politikai folyamatokat, összegezni kell a szakszervezeti választás tapasztala­tait, amit az üzemi demokrácia fejlesztésében haszno­sítani kell. A párthatározatok végrehajtásáért a különböző szer­vekben dolgozó kommunisták felelnek. De meg kell győznünk a pártonkívülieket is, mozgósítva őket a határozatok végrehajtására. E határozatokban és vég­rehajtásokban ölt testet mindenekelőtt a pártszerve­zetek elvi,politikai irányítása, politikai felelőssége. Mindebből következik, hogy nem lehetnek olyan fel­adatok, amelyekbe a pártnak nincs vagy nem lehet beleszólása. A pártszervezet és az alapszervezetek politikai fe­lelőssége érvényesítésének feltétele a magas színvona­lú elvi-politikai irányítás és ellenőrzés. Rendszeres el­lenőrző munka nélkül a pártszervezet nem képes ve­zető szerepet biztosítani, az elvi-politikai irányítást megvalósítani. Az ellenőrzésnek állandónak, folyamatosnak és ér­deminek kell lennie. A pártellenőrzés lényege a hatá­rozatok végrehajtásának segítése, az adott terület hely­­zetének hiteles felmérése, az új feladatoknak, a hibák forrásainak feltárása és megfelelő javaslatok kidolgo­zása a végrehajtás megjavítására. Az elvi-politikai irányító szerep az üzemi demokrá­cia mechanizmusán belül nem szűkíthető le egysze­rűen csak koordinálásra. A mindenbe beleszólás igé­nye viszont rendkívül lelassítja a munkát, önállótlan­­ná teszi a társszerveket és feleslegesen terheli a párt­­alapszervezeteket. Az üzemi demokrácia gyakorlatában fontos a gaz­dasági vezetés pártellenőrzése. A pártszervezetnek az üzemi demokráciáért viselt politikai felelőssége a biz­tosítéka az össztársadalmi érdek érvényesülésének. Ezért nem képviselhetjük a részérdekeket, az egyes csoportok érdekeit vagy csak a vállalat érdekét, ha az ellentétes az össztársadalmi érdekkel. Hiszen egyik legfontosabb feladatunk a különböző érdekek össze­hangolása, a népgazdasági érdekek képviselete és he­lyi szolgálata. Mindehhez szükséges a sokoldalú, tartalmas tájé­kozódás. A pártszervezetnek és alapszervezeteknek is­merniük kell a vállalat előtt álló feladatokat. Még­pedig jól kell ismerniük, mert részt kell vennünk a vállalati célok meghatározásában, a tervkészítésben, a terv megvalósítását biztosító források, eszközök fel­tárásában, s fel kell mérnünk azt is, hogy a döntések milyen hatást gyakorolnak a vállalati kollektívára. Pártszervezetünk fontos feladata gondoskodni arról, hogy az üzemi demokráciát érvényre juttató intéz­ményrendszer olajozottan működjön. Biztosítanunk kell, hogy a különböző szervek önállóan és felelősen oldják meg feladataikat minden szinten. A pártszervezetnek agitációs és propaganda munká­jában arról is gondoskodnia kell, hogy a párttagság megértse, helyesen és egységesen értelmezze az üze­mi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos feladatain­kat, valamint a párt, a szakszervezetek, a gazdasági vezetés helyét, szerepét a vállalati életben, a veze­tésben. A pártszervezetek fontos feladata nyilvánosságot te­remteni a vállalati élet lehető legtöbb kérdésében. A pártszervezet politikai tevékenységéhez tartozik az is, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik megsértik az üzemi demokráciát, annak követelményrendszerét. Gondoskodnunk kell az üzemi demokrácia adta jo­gokkal élők védelméről. Az üzemi demokrácia érvény­re juttatásában kiemelkedően fontos szerepe van a párt kádermunkájának. Az alapszervezetek soron következő feladata az 1986. évi munkatervek összeállítása. Továbbra is élnünk kell azzal a gyakorlattal, hogy széles körben gyűjtsünk in­formációkat, s tegyük lehetővé mindenki számára, hogy javaslattal élhessen. Az alapszervezetek határoz­zák meg ezekből a legfontosabb feladatokat és dönt­sék el, melyek azok, amivel már 1986-ban foglalkozni kell, és mik azok, amiket az elkövetkezendő években oldhatnak meg. A jó munkaterv az üzemi demokrácia fejlesztésének cselekvési programja is, fokozottan jelentkezik a po­litikai felelősség, mert az üzemi demokrácia politikai tartalma és jellege az, hogy a hatalomgyakorlás sajá­tos módszere. Tóth László Vállalatunk m­­in­de­n dolgozójának eredőién­y­ekben gazdag, békés, boldog új évet kíván a vállalat vezetősége, a párt- és a társadalmi szervezetek vezetősége .

Next