Elektromos Híradó, 1989 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
EGYÉN ÉS TÁRSADALOM 2 SEGÍTHET! A történelmi idők kétségtelenül egyik legsúlyosabb földrengése pusztította el a múlt év decemberében Örményország egy részét. A szerencsétlenség hírére a világ minden tájáról küldtek a helyszínre segélyszállítmányokat. A közvetlen veszély elmúlt. Megindult az újjáépítés , melyhez pénz kell. Ezért döntött úgy vállalatunk vezetése, hogy a természeti csapás károsultjainak javára 150 000 forintot utal át. EGYÉNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA is van mód ebben az esetben. Tehát mindazok, akik személyesen segíteni szeretnének e bajba jutott nép életben maradt tagjain, keressék meg további információért a közvetlen munkahelyi területükön működő pártalapszervezet titkárát, illetve szakszervezeti bizalmiját! Jentősebb változások történtek! Korábban a cikkek döntő többségét a vállalati központban dolgozók írták, s csak töredék részben képviseltették magukat a területek. Ezen a téren tavaly igen jelentős súlypont áthelyeződés ment végbe. A főegységek köréből a Villamos és gépészeti, valamint a Főelosztóhálózati Üzemmérnökség emelkedett ki. Masztich Sándor, a Vizsgálóállomás dolgozói, illetve Sitkei Gyula és Lengyel Gábor szervező munkájának köszönhetően. A főleg Balázs Károly aktivitásának eredményeként hagyományosan sokat publikáló Észak-pesti Üzemigazgatóság mellé kellemes meglepetésként 1988-ban a megelőző évben magáról igen keveset író Dél-Buda zárkózott fel, elsősorban Bajor Péter és Solymosi Oszkár ilyen irányú figyelmének köszönhetően. A felelős szerkesztő személyének változásával jelentősen felerősödtek rózsaszínű újság Már jó ideje fülembe cseng, s ki tudja még meddig fogom újra és újra felidézni ezeket a mondatokat: az Elektromos Híradó még mindig az 50-es évek szellemét tükrözi. Ha valóban csak azok az eredmények léteznének amelyekről ebben olvashatunk, akkor nem így állnánk. Túl vörös (vagy éppen rózsaszín) az újság! Pedig az igazi, a valódi Vörös Újság megjelenésének napja a magyar sajtó legnagyobb ünnepe, s mint minden ünnep, kicsit a számvetés ideje is.Viszont paradoxon, átléphetetlen árnyék ugyanazt tisztelni és egyben elutasítani... Igenis igyekeztünk a mögöttünk hagyott esztendőben számot adni a nehézségeinkről éppúgy, mint eredményeinkről! S hogy mégis több sikerről tudósítottunk mint a „Nagy Lapok” az lényegében változatlanul két okra vezethető vissza: egyrészt az ELMÜ jobb helyzetben van, mint a magyar vállalatok átlaga, másrészt üzemi újságunkat továbbra is dolgozóink írják. Kitől várhatná el a szerkesztő közvetlen környezetének (minden bizonnyal olykor valóban létező) szennyesének kiteregetését. Glasznoszty! Áhított, vágyott, sőt követelt nyilvánosság. Ma már mindenki őszintén akarja tudni, hogy mikor, milyen mértékű és ki, vagy kik által elkövetett hibák történtek — MÁSHOL! Meggyőződésem, hogy csak mindezek figyelembevételével lehet reálisan értékelni az Elektromos Híradó mögött álló évet is: 1988-ban nem újult meg a lap formája, szerkezete, kivitele, mint a megelőző év első hónapjaiban. (Viszont újra csak rosszabb minőségű papírt kapunk.) Tartalmában azonban kevésbé látványos, de annál jóazon korábban is deklarált, de teljes mértékig még végre nem hajtott szándékok melyeknek lényege, hogy újságunkban egyre nagyobb teret kapjanak a figyelemfelhívó, valamire előzetesen mozgósító, még kész tények, döntések meghozatala előtt, a gondolkodási folyamatról, a különböző véleményekre hírt adó cikkek és szoruljanak vissza az utólagos tudósítások. Jelentős szemléletbeli változás történt abban a tekintetben is, hogy lapunk összeállításakor, egy-egy anyag beszerkesztésének vitái alkalmával már háttérbe szorultak a „mit szól majd a Tröszt, a Minisztérium, stb.” kezdetű érvek. A szerkesztés elvi alapja napjainkra kizárólag az írások valóságtartalma, minősége és időszerűsége lett a korábban előforduló tekintély-tisztelettel szemben. Mindezen gondolatok — számos más, szűkebb körünket érintő értékelő mondat mellett — természetesen elhangzottak a Magyar Sajtó Napja alkalmából rendezett hagyományos kis háziüznnepségünkön is. Ezt követően Nagy Lajos felelős szerkesztő azoknak, akik megítélésünk szerint a legtöbbet tették 1988- ban az Elektromos Híradóért: Balázs Károlynak, Banai Józsefnek, dr. Bátori Mátyásnénak, Dobos Sándornak, Fucskó Miklósnak, Göntér Lászlónak, Lévai Györgynek, Masztich Sándornak, Mészáros Imrének, Németh Lajosnak (É-B), Óber Ferencnének Ősz Éva Lídiának, Polgárdiné Szilágyi Katalinnak, Sápi Istvánnénak, Lindler Ervinnek, Solymosi Oszkárnak, dr. Tigyi Istvánnénak, Tóth Lajosnénak és Vincze Jánosnénak pénzjutalmat adott át. Rajtuk kívül tizenketten még könyvjutalomban részesültek. (móró) 1989/1. lesz A lehetséges vállalkozási formák két nagy csoportba sorolhatók: I. Jogi személyiség nélküli gazd. társaságok: 1. Közkereseti társaság, 2. Betéti társaság. Gazdasági II. Jogi személyiségű gazd. társaságok: 1. Egyesülés, 2. Közös vállalat, 3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft), 4. Részvénytársaság (Rt). Gazdasági társaságot alapíthat: az állam, a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetesen személyek belföldiek és külföldiek egyaránt. Feltételek: természetes személy egyidejűleg csak egy társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. Csak jogi személy lehet tagja: az egyesülésnek és a közös vállalatnak. A könnyebb értelmezhetőség végett rögzítjük az alábbi fogalmi meghatározásokat: — Természetes személy: minden ember. A Magyar Népköztársaságban minden ember jogképei, jogai és kötelezettségei lehetnek. — Jogi személy: a jogszabályokban megengedett célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, valamint elkülönített vagyona van és cselekményeiért vagyoni felelősséggel tartozik. I. 1. Közkereseti társaság A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társasági szerződésben meg kell határozni a tagok vagyoni hozzájárulásának formáját, értékét és a személyes közreműködés módját. 1/1 Gazdasági munkaközösség (gmk) A gazdasági munkaközösség olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll. Nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet törvény vagy törvényerejű rendelet természetes személy számára nem tesz lehetővé. (Folytatás a következő oldalon)